A vissza nem térő 300. bejegyzés

Pontosabban a 301-edik, de mivel a négy draftolt közül az egyik biztosan elkészül valamikor majd a jövőben, a másik három viszont biztosan nem, ezért nyugodtan kijelenthetem, hogy ez az a bizonyos 300-adik. Meg amúgy is, nagyon túl akartam már ezen esni, ezért is ez a mai nagy bejegyzésáradat. Az előző ilyen bejegyzés 2007 januárjára esett, szóval egyre lassabban jönnek össze a százasok. Ez persze csak jó, már rég le kellett volna törölnöm ezt a blogot, de egyrészt úgyis fent van a webarchive-on, szóval minek, másrészt valamiért még van néha kedvem bele írni, de általában azokat a témákat nem tartom szalon(blog)képesnek, ezért inkább hanyagolom. Továbbá még mindig úgy érzem, hogy valami gyűlt itt, kicsit bonyolultabb mint az esővíz, amiért talán kár lenne, ha lehúznám a süllyesztőbe. Amúgy is ma van a Firefox 3 nap, mindenki örvendezzen csak a webnek. Azt már persze megértettem, hogy igazán sztori archiváló ereje nincs a blognak, írni szörnyen írok és nem olvas senki, de értelem és hit nem zárja ki egymást. Szerencsére azért a hit egyre kevesebbet zaklat és az értelem sem követeli meg mindig, hogy kerek legyen a bejegyzés, vagy akár a mondat is, jogom van abba... Meg folytatni. Vannak dolgok, amiknek várom a végét, vannak amiknek nem. Vannak amiknek felváltva várom és nem várom. Pl. most ennek a bejegyzésnek nagyon kezdtem várni a végét, azért nem szeretem elengedni a gyeplőt, mármint amivel a bejegyzéseket tartom kordában, de azért néha kell. Aztán megint jöhet egy hónap szünet, ez már elég jól megy nekem. Most lusta voltam statisztikát készíteni, azt hiszem felvidítana az a jó kis lefelé tartó görbe, ami a bejegyzések gyakoriságát mutatja. Csak aztán nehogy periodikus legyen, vagy fene tudja, bizonyos forgatókönyvekben ősztől megint esik a zeső. A poszt(apokaliptikus) zápor. Addig is, everybody is free to wear sunscreen.

Szomorú jövő 6

Bebizonyítják, hogy rövid távon az éhezés a legoptimálisabb stratégia az élet meghosszabbítására.

Szomorú jövő 5

Egy nő meséli, hogy milyen jó ötlet is mém, de nem kell ám itt megállni, mert jön a tém, ami a technikai mém. Sőt, amint azt a TED-en látta, talán közelebb van az eljövetele, mint gondolnánk. Merthogy mindennek az alapja a reprodukció, nameg a mutáció, rekombináció és szelekció. És ahogy ez elég jól működik egy szinten, ugrik is egyet, eddig mondjuk csak kettőt ugrott, ahogy a gének már elég jól kezdték átadni magukat, jöttek a mémek és ők is olyan jól kezdték átadni magukat, hogy szinte kinyírták a veszélyes mémek az összes gént. De aztán úgy tűnik, azok a mémek győztek, amelyek tisztelik valamennyire a géneket és a természetes diverzitást. Ez a tisztelet még nem igen jött el a mémek szintjén, de jönnek a témek és ha nem nyírják ki a mémeket, talán még tisztelni is fogják a diverzitásukat. De azt még egyszer meg kell éljük, hogy mit fognak a témek kezdeni önmagukkal, remélem legalább a TSP feladatot megoldják optimálisan.

Szomorú jövő 4

Idősebb bácsi előadást tart a mértani sorokról, példaként a 2 hatványairól és azon érdekes tulajdonságukról, hogy mindegyik hatvány pont eggyel több az összes előtte levő elem összegénél. És már 7%-os növekedési ráta mellett 14 iteráció alatt elérjük a következő hatványt. És ami a legrosszabb, ez az elhasznált kőolajmennyiségre és az évekre is vonatkozik, bár arra nem, hogy átlátszó fóliákat cserélgetünk és mégis póverpont bemutatót tartunk. De sebaj, a politikusok megmentenek, majd elküldenek pár tengerészgyalogost, hogy húzzanak már közelebb egy napot, ha véletlenül nem jutna elég napsugár arra a pár négyzetkilóméterre, amit napelemekkel fognak beültetni. A kőolaj meg egyre fogyik, a nemzetközi helyzet meg egyre fokozódik.

Liberty city

Két nagyon különböző út vezet New York citybe és Liberty Citybe, érdemes összehasonlítani a kettőt, mielőtt elindulunk.

Nem elfelejteni

(innen)

Hírek

Leszállt a Marsra a Phoenix és kutat. Ás. És twittel is, ami nagyon rendes tőle. Abba most nem mennék bele, hogy jó lenne vagy nem, ha az élet nyomaira bukkanna.
Felfedeztek, vagyis inkább csak lefényképeztek egy új népcsoportot, vagy törzset, vagy akármit Brazilia és Peru határán, akiknek még fogalmuk sincs, hogy mi zajlik a világban. Előbb-utóbb megtudják, sajnos. Egyébként a TED-en volt egy nagyon érdekes előadás a kultúrális diverzitásról amit mindenkinek ajánlok, nekünk lehet más húrokat is megpenget, mint egy amerikainak. Érdekes a felvetése az előadónak, a népírtást bűnnek tartjuk, de a kultúrák kiírtását nem. De legalább nem veszünk el egyedül és addig is sok finom bigmeket bezabálunk.

Szomorú jövő 3

Az X-Prize newsletterben volt egy cikk Kurzweilről, meg arról, hogy megpróbálja túlélni a következő 21 évet a szingularitásig (legalábbis ő 2029-re jósolta), gondoltam írhatnék a szingularitásról.

Nagyjából akkor jön el a szingularitás, amikor az emberivel megegyező szinvonalú mesterséges intelligenciát sikerül majd készíteni. Rövid időn belül az majd kifejleszti az embernél kétszer intelligensebb mesterséges intelligenciát és akkor már nagyon nem fogjuk érteni, hogy mi történik, az emberek elvesztik a motivációjukat, hogy tudománnyal foglalkozzanak, mindenkiből irodalmár meg festő lesz. A fejlődésben megállított, hat hetes kutyákkal fogunk sétálni moziba, hogy megnézzük amint a digitális Tom Cruise és Marlene Dietrich megmenti a Földet a vogonok megszállásától, a finnyásabbja a színházban holografikus Steven Seagalt nézhet amint a Hamletet játssza. Persze, bizonyára lesznek jó dolgok is, az első ami most az eszembe jut, hogy nem lesznek politikusok.

Egyébként Kurzweil első könyve a témában már olvasható a weboldalán. Jó szórakozást.

ze fun

Hát ez nagyon vicces. Zefrank tart egy versenyt, mindenki megpróbál úgy tenni, ahogy egy régi képén látható. Verseny kiírás itt, képek itt, érdemes megnézni.

Ez igen...

Ez a Darksiders cucc elég ütős lesz, ha lesz. :)

Szomorú jövő 2

Egy másik ismeretterjesztő film arról szól, hogy igencsak fogyóban az olaj, ami ugye szinte ingyenes energiaforrásnak számít manapság még, egyetlen hordóval 25000 emberi munkaórát lehet kiváltani (óvónő órában talán akár 30000-et). Texasban is kifogyott az olaj, meg Bakuban (Azerbajdzsán) is és nagy valószínűséggel mostmár megtaláltuk az összes jelentős kőolaj lelőhelyet és ezentúl már csak csökkenni fog a termelés, míg az igény egyre növekszik, háborúk fognak kitörni az olajért, ahogyan már eddig is törtek ki és nem lesz majd repülőgép, meg autó, meg mosópor, meg műanyagzacsi, még rimmel se. Szekéren fognak majd az amcsik a külvárosból bejárni a központi munkahelyükre, Európában szerencsére ez nem olyan nagy veszély. És ameszban a benzin a legolcsóbb folyadék, még a palackozott víz is drágább nála, kólával meg nem működik sem az ótó, sem az űrrepülő.

Szomorú jövő 1

Valami hollandusok készítettek egy rovid ismeretterjesztő filmet, ami megpróbálja felnyitni az európaiak szemét arra, amit az iszlám gondol és terjeszt, nevezetesen, hogy mindenkit ki kell nyírni, aki nem hisz Allahban. Meg amúgy is, demokrácia rossz, liberalizmus rossz, stb. stb. De azért már 47 millióan vannak Európában. Azt hiszem, a legjobb stratégiája az araboknak az lenne, ha békén hagynának minket, 100 év múlva nem lesz akit legyőzni, a győzelem automatikussá válik, csak akkor mi lesz azzal a hetven szűzzel a mennyben, aki az öngyilkos bombázóknak jár?

No...

... írok én, csak nem túl gyakran, de mindig van pár dolog, amiről kötelezően jelenteni kell. Pl. a Korunk új számában a blogokról van szó, még nem olvastam el csak egy cikket, de majd megveszem megvehető formában is és akkor majd olvashatom ott és okosodhatok. Van két új blog is, amit (volt) diákok írnak, első, második.

Kitaláltam, hogy belekezdek egy sorozatba amiben összegyűjtöm az emberiség szomorú jövőjével kapcsolatos ijesztegetéseket, amelyek hozzám is elérnek és érdekesek is. Lehet, hogy egy kis kommentárt is fogok hozzájuk fűzni.

wow

Megnéztem a scene.org awardsot a bptvn, online, élőben. Történelem. For the record, nekem jobban bejött a Lifeforce mint a Debris. :)

Hehe

big-O

Otthon voltam. Nem írok róla többet, mert nem megy mostanában az ilyen.

"Édesapám magának a logikának az eszközeivel mutatta meg - apám tétele, 1931 -, hogy egyetlen adott rendszerben sem lehet a rendszeren belül megfogalmazható összes igazságot levezetni. Anyám hümmögött, egy-kettőt azért le lehetne. Édesapám őrjöngött, miről beszélsz?!, a tiszta ésszerűség, üvöltötte, nemcsak hogy nem egyértelműen definiált, de nem is lehet az. Nagyot fújt. Ha te megmondod, mit értesz ésszerűségen, akkor én tudok olyan játékot mondani, amelyben ez az ésszerűség jégre visz minket. Értesz? Anyám alig láthatóan vállat vont. Vagyis ha ésszerűen játszunk, akkor mindnyájan veszítünk, te is, én is, holott ha egy másfajta racionalitás szerint játszanánk, akkor mindnyájan nyerhetnénk, te is, én is. Ez a te bajod, bólogatott édesanyám, azt hiszed, az élet játék. Apám gőgösen megemelkedett. Az. Játék. Legjobb esetben. Azután lehajtotta a fejét, de megértem, hogy ez komoly megrázkódtatást okoz neked, szívem. Néhány évtizednek minden bizonnyal el kell telnie ahhoz, hogy emelt fővel vállalhasd az elvi korlátaidat. Édesanyám elvörösödött, nahát, Matikám, a pofátlanságnak is van határa!"

Esterházy Péter, Harmonia Caelestis, 2001, pp. 191-192

Munka

Szóval eljutottam ma munkába is.
Megfogalmaztam egy operáció kutatási sejtést.
Lefényképeztem a kutyát ahogy alszik, lehet elektromos bárányokat terelget álmában.
Végül találtam egy cikket, amiben sokkal jobban meg van oldva a feladat amin az utóbbi hónapban gondolkodgattam.
Mindent összevetve, jó kis nap volt. :)

Bloghalál

Mostanában népszerű téma a blogok halála, legalábbis mióta Nándika is hosszabb szünetet szándékozik tartani. Már komolyabb helyeken is nekifogtak elemezni a jelenséget.

Gondoltam, leírom én is a véleményem. Én azért akarom minduntalan abbahagyni a blogírást, mert egyszerűen szégyellem amiket leírtam, úgy gondolom, hogy mindenképpen hamis kép alakul ki rólam és nem akarom, hogy bármilyen kép is kialakuljon. Néha arra gondolok, hogy diákjaim is olvashatják és az nagyon rossz érzés. Egy jó blog sok mindenre jó lenne, de én nem tudok jó blogot írni. Semmit sem tudok jól megcsinálni, ami azt illeti, még a blogomat sem tudom beszüntetni rendesen. Szerencsére segít az a gondolat, hogy annyira jelentéktelen a blogom és annyira érdektelenek az emberek, hogy nem lesz semmi komolyabb bajom belőle. Eddig a bajok is elég rendesen elkerültek, ami azt illeti, mégsem érzem szerencsésnek magam miatta. Persze, sejtem, hogy miért érzem magam néha hülyén, mert gyakran annak kéne érezzem magam, de végtelen ignoranciámban csak néha tör felszínre az érzés. Az, hogy helytelenül írok, csak apró nüansz. Valami mégis visszavonz.

Pár napja voltunk operában, a Toscát néztük meg. Lassan 9 éve nézem a Toscát a román operában, de emlékezetem szerint még mindig ugyanaz a rendezés és a díszlet. Viszont mivel fél éve voltam utoljára operában, nagyon élveztem az előadást, ha Tosca igazán leugrott volna az Angyal vár tetejéről, mint ahogy a magyar operában szokta, talán akkor sem élveztem volna jobban. Eldöntöttem utána, hogy másolok a zene hallgató kütyümre operát, de mindig lusta voltam megkeresni azokat a dévédéket, amikre a buta holivudi filmek mellé felfér még egy opera is (vannak olyan dévédéim, amelyeken a 6 film mellé fennmaradó 300 megán vannak csak értelmes dolgok, sosem pazarlom el azt a helyet sem). A tegnap arra gondoltam, el tudom olvasni azt a pár cikket itthon is, nem kell elmenni a matematikusok épületéig. Erre az lett, hogy megnéztem mind a 13 részt a Lainből, a cikket meg félre tettem, hogy egyelőre nem értem azt a matematikát ami benne van. Ma tehát mindenképpen be kellett volna menni, de mivel fél óra a munkahely, nekifogtam megkeresni az egyik operás dévédét. Közben kezembe akadt az első cédém, amihez vagy 20-30 lemezen küldtem fel anno Kolozsvárra Kispistával az anyagot, hogy írassa meg, a többi meg ősi dosos játék, nagyja már letölthető. Felhoztam egyszer, hogy amíg még olvasható, mentsem le róla az anyagot, gondoltam, elérkezett a kellő pillanat. Persze, muszáj volt megnézni a lemezújságunkat, jól szórakoztam a középiskolás hülyeségeinken.
A régi (2003 decembere és 2005 októbere közt írt) blogmat sem vállalom már fel, hát még ezeket a blődségeket. Viszont támadt egy terápiás gondolatom, fel kéne tenni online, hallámsza mit gondolnak róla az emberek. Szóval itt van. A futtatásához vagy valami régi operációs rendszer kell (XP-ben nem fut, bár nem foglalkoztam a Win95 kompatibilitás fülekkel) vagy a zseniális dosbox. Lehet kritizálni, bár tippem szerint senki nem fogja, mert idáig senki nem jutott el az olvasásban. Ha valaki a másik három szerző közül azt mondja, hogy szedjem le, szó nélkül leszedem, de remélem ők sokkal kiegyensúlyozottabb emberekké váltak. Azt azért még meg kell említeni, hogy ez 96-ban készült, egy magyarországi lemezújság (The Guide) inspirációjára, a legrégebbi erdélyi portál, a Transindex még 5 évet váratott magára. Szerencsére nem is terjedt el. Azt azért sajnálom, hogy a Karcsi klónját nem vetettem fel a cdre anno. Sem az Amonét. Az azért Botit dícséri, hogy végül elég normális felülettel adódott ki a lemezújság, ő volt mindig is a maximalista, én valami buta kis szöveges módú felülettel akartam kiadni, hogy majd a v2-höz írunk jobbat. Mindig is siettem, csak nem tudom hova.

Szóval ezért térek vissza a blogokhoz minduntalan, vagy legalábbis talán ezért, amiért 14 év távlatából még viccesnek tudok ilyeneket találni. Sajnos gyakrabban fogok billentyűzetet mint kéne. Talán, ha a minőségre is adnék, nem viszonyúlnák így a bloghoz. Igaz, semmi nem lenne benne.

Az a dvd, amelyen sejtésem szerint több opera is van, olvashatatlan, de remélem, hogy a munkában sikerül majd leolvasni. Az úton pedig arról fogok álmodozni, milyen lett volna, ha az internet nem terjed el, ha még mindig bbs-ek lennének és mi folytattuk volna a lemezújságot (a következő három részt nem teszem fel, ennyi elég a kultúrsokkból). Floppypunk világ lenne. Vajon jobban érzeném benne magam?
Most akkor jobb? Nem tudom, ideje kimenni egyet, a szemetet is le kell vinni.

(l8r edit: ja igen, persze, valamikor hat-hetedikben papír újságot is szerkesztettünk a suliban, szerencsére abból már biztos nincs egyetlen példány se. Szóval rejtély számomra az írhatnék, nem is tudok írni, ja igen, van egy másik történet is, de azt még jó ideig nem fogom megírni :)))

történelmi pillanat (nemsokára) és egyéb érdekességek linkekben

A Google már a tavaly bejelentette a Palimpsest projektjét, de hozzám csak most ért el a hír. Ez nagyjából azt jelenti, hogy bármilyen tudományos jellegű adathalmazt ingyen tárolnak és megosztanak a szervereiken. Mitöbb, aki nem tudja feltölteni hozzájuk az adatot, annak küldenek egy aktatáska méretű dobozt, amiben 3 terrabájt összméretű raidolt merevlemez található. Szerintem ez legalább olyan fontos lépés a tudomány számára, mint mondjuk a Wikipedia megszületése volt. Ez az open access mozgalom nagyon tetszik nekem, amikor 2006 augusztusában írtam arról, hogy kiadják a 5-gram adatbázisukat, már gondoltam rá, hogy 1-2 éven belül biztos a neten is elérhető lesz, nem olyan sok adat az a 30 giga a Googlenek. Most meg terrabájtokat vonatoztatnak. :)

Más. Bár ígértem, hogy nem lesznek linkek, mégis lesznek, mert a del.icio.us is csak https-en keresztül enged bejelentkezni, így az sem megy a bentlakásból (kezd már eléggé kényelmetlen lenni ez a dolog). Meg amúgy is, ha már írni nem akarok, legalább a mások által írt vicces dolgokat osszam meg, amiket megint mások küldözgetnek emailben vagy emeleti bányában
mutatnak. :)

Szóval az első link, a gépi tanulás egy kis alkalmazása, de inkább a video a vicces, nem az alkalmazás.

Hans Rosling két nagyon érdekes előadást tartott a TED-en az országok fejlődéséről bizonyos szempontokból, érdemes megnézni, nekem mondjuk maga a vizualizáció legalább annyira érdekes volt, mint maga a mondanivaló. Sajnos ahogy látom, idén nem fog előadást tartani.

Hmm, remélem most nem rontom el, emailből nem valami kényelmes blogolni, na de ha igen, majd hétfőn javítom a bejegyzést. (UPDATE: hétfőn javítva :))

teszt

Mostanában nem tudok a bentlakásból bejelentkezni a bloggerre, szóval kipróbáltam ezt az emailből blogolást. Egyébként meg nem hiányzik, csak néha jó lenne kommentelni. De legalább okosabb maradok. :)

2007 a blogomban

Gondoltam, összeírogatom azokat a bejegyzéseket, amelyeket talán érdemes elolvasni a tavalyi év terméséből, hónapokra lebontva.

Január. Ekkor esett a 200. bejegyzés.

Február. Talán az ACM portal bug felfedezése hasznos lehetett másoknak is. Sajnos már nem működik a dolog.

Március. Igazából semmi, de talán érdemes megemlíteni az egyik legérdekesebb online élményem leírását, ami egy virtuális vendéglőben történt.

Április. Egy kis filo az ateizmusomról, meg a blogfesztről.

Május. Megpróbáltam sokadszorra abbahagyni a blogolást.

Június. Valamennyire sikerült is, júniusban egy bejegyzés sem született, mondjuk volt a kept és a cefp is, úgyhogy eléggé elfoglalt voltam.

Július. Semmi fontos, talán annyi, hogy írtam az első általam olvasott könyvről, amit ingyenesen terjesztenek az interneten.

Augusztus. Rengeteg egysoros bejegyzés, talán itt írtam először explicit módon egy feladatról ami érdekel és köze van a munkámhoz.

Szeptember. Egy kis útmutató ahhoz a területhez, amelyen dolgozom, ez már megint munka. :) Egy kriptikus bejegyzés, amit már én sem értek, de nem is hiányzik :) továbbá ebben jelent meg először a politika szó, aminek mindenféle vetületeit próbáltam kerülni a későbbi bejegyzésekben és néha elég nehezen ment, de végül sikerült.

Október. Az első ócska vicc amit én találtam ki és még a blogba is beírtam (a konjunkció fontos ebben a mondatban :)). Egy kis filozofálás a blogokról és csak előkerül a politika is. Egy rajzika is született, a zügy akkor fontos dolognak tűnt, most abszolút nem az, de hát ez így van rendjén. Talán ez volt az a hónap, amikor leginkább foglalkoztattak a blogok.

November. Két fontos dolog volt, a Darpa Grand Challenge, amiről elég sokat blogoltam azon a napon, amikor történt (1,2,3,4,5). Valamint az EP választások, ami jó nagy port kavart a blogoszférában (én inkább csak a blogokban követtem) és nekem sikerült megállni, hogy leírjam a véleményemet. 1-0 ide.

December. Mivel Marseilleben voltam, nem blogoltam, de még olvasni sem olvastam két hétig (ok, egy nap azért igen). Reméltem, hogy sikerül megőrizni azt az elmeállapotot, amiben ott voltam, de nem sikerült, megint olvasok blogokat.

Viszont biztos vagyok benne, hogy idén is lesznek felettébb sűrű hónapjaim, remélem komoly kimaradások lesznek a blogomban, igazából év elején még úgy terveztem, hogy júniusig nem írok semmit, aztán 11 nap alatt most harmadjára tagadom meg magam. Viszont van egy újévi fogadalmam is az új blogidényre, csak pozitív dolgokról akarok írni és semmi linkspreadin, arra ott van a dilisösz.

Más. Kitöröltem azokra a blogokra linkeket amelyeket nem olvasok gyakran, vagy nem ismerem személyesen a szerzőjüket, már rég nem rendelkezik a linkfal olyan jelentőséggel, mint régebben. Szóval törlődött Britewitelite, Suematra, Plastik, Bubis, Cs, Jack, Geom, 108, Big Hominid, Yak, Julcsa. Persze néha olvasgatom még ezeket, csak szerettem volna rendet tenni a linkek között.

Más. Újabb diák aki blogol, ezúttal filmekről. Valamint egy román srác az egyetemünkről, aki benne volt abban a projektben amivel komolyabb sikereket értek el (bár nem emlékszem pontosan, hogy hol is lettek másodikak, talán a világon?, van róla egy cikk amit még nem olvastam el).

Ma 70 éves Don Knuth

Ma ünnepli 70. szülinapját az informatika egyik nagy öregje, Don Knuth. Isten éltesse.

retro + más*4

Ma találtam Angelday blogján egy hosszú bejegyzést egy demo egyik képéről amibe kódoltam én is pár partot. Ez billentette át a kapcsolót, ami a blog írást irányítja nálam, meg persze a mostanában megint feléledő demós nosztalgiám, pontosabban ez már jó régen dolgozik a mélyben, minden nap nézek pár ilyen jellegű oldalt, néha demókat is. Érdekes olvasni technikai leírást egy olyan demóról, amibe én is rendesen beledolgoztam, bár Credo vitte a nagyját. Feltámadt egy pillanatra az érzés, amikor kiderült, hogy a worm part nem fut az igazi vason, de Credo rájött, hogy a halt kiöli a raster megszakítást, ezért csak ki kellett szedni azt az egyetlen sort és megint ment a dolog. A Plastikon már 26 hozzászólás jött, a Poueten még csak 19. Riszpekt Angelday.

Még tavaly az év vége felé, egy fél napot 64-es grafikákat nézegettem, aztán a nap másik felében azon győzködtem magam, hogy ne tegyek fel belőlük a blogomra is egy csokorral. Kicsit mások tollával ékeskedés érzés ez, pedig tényleg nem, csodálom ezeket az embereket, csak meg akarom mutatni milyen királyságok vannak. Most nem fogom megállni, hogy ne reklámozzam őket egy kicsit, lesz eszmei mondanivaló is a végén.

Ma két grafikus képeiből válogatok, Mirage és Mermaid lesz az.

Kezdjük Mirage legújabb képével.

Utána egy koprodukció kettejük által, ez hires kép, tehát minden 8x8-as négyzetben csak két szín található.

Egy kis Donkey Kong.

Még egy koprodukció.

Színek ezerrel.

Lassan túl sok lesz a jóból.

És egy klasszikus kép másolata 93-ból.

Mermaid legutolsó képe.

Ő szokott ilyen mainstreamebb artos képeket is produkáni.

Na meg persze vicceseket.

Unikornisok márpedig vannak.

Még.

És még.

És végül egy kép 2000-ből.

És akkor most a kérdés? Tetszenek ezek a képek olyanoknak is, akik nem ismerik a technikai hátterét azoknak a gépeknek amelyeken ezek készülnek (vagy ugyanolyan limitációkat használó pécés programoknak)? Én úgy érzem, hogy ezek a képek önmagukban is nagyon szépek, nem csak azért, mert vannak halvány elképzeléseim a C64-ről és a VIC-ről. Helyi hálózatokon néha meg lehet találni a képgyűjteményekben Louie egyik legismertebb, de mégis csak egy sima retus munkáját.

Pedig vannak neki jobb képei is, Dannyval koprodukcióban. :))

Szép dolog a fotorealizmus, de a 64-es képeknek mégis van egy bizonyos hangulatok, ami pécén utánozhatatlan, szerintem és a pécé nem is a kevés színről szól, persze, mostmár. Tényleg kíváncsi lennék a véleményetekre ebben a kérdésben. Kell a 8 bit?

Jó lenne idén újra demót írni, pont 10 éve voltam az első partymon, a Ragest 98-on. Kevesebb blogot kéne olvasni és írni és akkor megvalósítható lenne.

Más. Nem megy a youtube a bentlakásban és hiányzik, szinte minden oldalon vannak már youtube inzertek és lassan töltődnek emiatt. Ha 30 év múlva nem adnak legalább egy béke Nobel díjat a youtube alapítóknak, azt mondom, meg van bundázva a dolog.

Más. Tegnap megnéztük a The Painted Veilt. Vicces arra gondolni, mennyire másképp látta a világot akkor két ember, az átlagkínai meg a bacikergető. Meg aztán, van pár gondolat a nacionalizmusról is benne, mellékesen ami érdekes lehet itt és most.

Más. Scott Aaronson írt egy bejegyzést Indiáról, ahol egy olyan földműves közösség előtt tartott előadást, akiket a kvantum számítógépek érdekelnek és meghívták őt az MIT-ról. Eszméletlen. Ilyen nem lesz itt soha. Mégis csak riszpekt a keletnek.

Más. Van a hűtőnkben még egy-két meglepetés. Ezentúl több kép lesz ezen a blogon, talán.

Hmm, két órát készült ez a bejegyzés, kicsit sok, nem fogom újra olvasni.

Voltam...

Marseilleben és Párizsban. Ma itthon vagyok. Két nap múlva Szatmárra megyek, Stefi keresztelőjére.

Kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új évet mindenkinek!

Blogok, stb...

Már nem emlékszem, hogy találtam-e régebben diákom által írt blogot, de nemrég (ok, az egyikről már vagy 2 hónapja tudok) találtam két mostani diákom által írottat is, első, második. Ha még van valaki, akit az a balszerencse ért, hogy taníthattam és ír blogot és még olvassa is ezt, szivesen venném, ha kommentben közölné a linket.

Más. Teszla tekercsekkel eljátszott Mario zene. Lassan Koji Kondo híresebb lesz mint Mozart. :))

Más. Egy matematikus, aki 19 évi doktorálás után a Stanfordon legyilkolászta a vezetőtanárát. És még mondja valaki, hogy nem veszélyes az akadémia. :))

Ömlesztve

A legszebb tesókámnak köszönhetően boldog tulajdonosa lettem egy digitális fényképezőgépnek, regisztráltam is a picasan, hogy feltölthessem a fotóimat, amiket majd valamikor elkészítek.

Nincs a bentlakásban net egy pár napja, pedig most szerettem volna írni blogot, de hát ha nem, hát nem. :)

Vettem egy francia-román társalgási szótárt. A nagy sarki könyvesboltban találtam erre a blogra, nagyon reklámozták, a román belle de jour, talán majd egyszer megveszem a könyvét, persze csak ha a londoni történeteit elolvastam már, de mostanában nem igazán érdekel ez a téma. Másik offline talált blog ez, egy plakáton volt a "kampuszban", egy koreai írásjel (nagyjából a mi "h" hangunkat kódolják vele) által keltett színérzetről tartott előadást a mandzsu pasi, ez meg a blogja amit a kolozsvári mandzsu (kínai?) tanulási lehetőségekről ír. Letölthető néhány érdekes zene, pl. a múltkor az ujgur album nekem nagyon manelésnek tűnt, szerencsére a szöveg értése nélkül a manele is egész elviselhető és hát mégis csak rokonaink.

És végül, de nem utolsó sorban, készül egy új Golden Axe játék, a szöszi lesz a főszereplő, a többi két karakter csak npc lesz talán, mondjuk ez érthető, hogy a csajszit akarják jobban "kidolgozni", viszont nekem mindig az volt az érzésem, hogy a törpe a legerősebb karakter. Egyik régi nagyon kellemes játékélményem volt, amikor Attilával kettesben végignyomtuk a GA pécés (izé, nevezzük csak 386-osnak, sok köze annak a gépnek a mostani pécékhez már nincs :))) verzióját a Servernél valamelyik nyáron (talán hetedikben?), amikor még saját gépünk sem volt. Miklós biztos komoly dolgon dolgozott, már akkor is. :)) A Hardwiredes képeken egyébként elég jól átjön a régi hangulat, persze turbózva, nem hagyhatom ki, hogy egyik képet át ne emeljem.

Blogger találkozó

Volt a tegnap a Bulgakovban. Jó volt, szép volt, érdekes volt és szerencsére elég keveset beszéltünk blogokról. Egy balettka rajz boldog tulajdonosa is lettem. Többet nem írok róla, nem megy ez nekem valami jól. Majd talán megteszik mások.

dilisösz

Tegnap megtaláltam ps blogját, az új demojournalt és rajta keresztül a del.icio.us felhasználóját és rengeteg más scener blogját. Azt hiszem, ez lesz az a blog, amit elejétől végéig el fogok olvasni, ilyent már régóta nem csináltam, gyakran találok érdekes blogokat, de nincs energiám végigolvasni már őket, nincs meg a kellő mix a személyesség és az érdekes téma között. Regisztráltam végre én is a dilisöszra, hátha más is talál érdekes linkeket rajtam keresztül, azt hiszem, inkább ezek a social bookmarking oldalak a régi webringek eszmei örökösei, mint az önkényesen (vagy kevésbé) összeválogatott rss nyalábok, legalábbis és sokkal inkább közösséginek tartom.

Vektorok? Mágia?

Te is lehetsz varászló.

7 dolog

Nehéz találni hét olyan dolgot amit szeretek és köze van ahhoz, hogy ezt az országot Romániának és nem Oompa-Loompa Landnak hívják. Egyelőre csak hármat tudok, ha majd több is eszembe jut, később kiegészítem a listát.

1. a román kaja finom, szeretem a csorbát és a túróspuliszkát
2. azt hiszem, nem ilyen lenne hazamenni Kolozsvárról Gyergyóba, ha nem egy nagyrészt román vidékről egy nagyrészt magyar vidékre mennék haza. Mindig megmosolyogtat ha a vonaton néha akaratlanul is románul kérdem, hogy szabad-e a hely, pedig már a mi részünkön vagyunk, vagy ha románul kérdi más tőlem, de miután leül, magyarul kezd beszélgetni az útitársával, valamint ezeknek egyéb kombinációi.
3. Van kinek drukkolni sporteseményeken (a tévében, természetesen), ha román csapat is játszik (mindig az ellenfélnek, természetesen).

Már mindenki nagyon rég túlesett ezen a dolgon, szóval én nem is tudom kinek passzoljam a labdát, Ever (bár nem hiszem, hogy olvasna, de egy dícshimnuszt nyomhatna erről a szép országról)? (ez a lista is bővülhet, természetesen). Bővült: Csiki Ati, kérlek oszd meg velünk azt a 7 dolgot, ami tetszik Romániában.

DGC 5

Győzött a Tartan Racing (CMU), utána Stanford, utána Victor Tango (Virginia Tech).

DGC 4

A Stanford, a CMU és a Virginia Tech autója is befejezte sikerrel a versenyt, eredményt csak holnap hirdetnek miután a büntetőpontokat is megítélik. Ez elég nagy meglepetés számomra, ez nagyjából azt jelenti, hogy ezek a robot autók képesek kell legyenek a kaliforniai jogsi megszerzésére (vicces lenne számítógépes nyelvészek számára a kresz teszt automatikus kitöltési versenyét megrendezni, pár ilyen ikszelős tesztben már egész jól teljesít a mi). Majd kiderül, hogy a többi autóval mi történt, azt még olvastam, hogy az MIT autója nekiment a Cornell autójának, de sajnálom, hogy az Oshkosh nem tarolt jobban. :)) Habár az egyik autót pont azért állították ki, mert kétszer szinte balesetet okozott és az utolsó pillanatban kellett leállítani, szóval a szervezők mégsem utaztak roncsderbiben. Az is jó kérdés, hogy fognak-e következő versenyt is szervezni, biztos mindenki szivesen menne egy kicsit nehezebb terepre is, mondjuk téli körülmények közé?

DGC 3

Na persze, túl szép is lett volna, ha tényleg tudtam volna online követni az eseményeket, nem értem miért nem állt össze a DARPA a Googlevel, biztos besegítettek volna és így az egész világ nézhetné a dolgot és nem csak az a pár(tíz?)ezer amerikai, aki elég közel van a DARPA szerverhez. Persze tuti sok anyag fel fog kerülni napokon belül és remélem lesz majd Google Tech Talk is a győztes csapattal, de azért jó lett volna mégis előben és képpel követni az eseményeket. Maradnak a blogok, az egyiket nem frissítettek már szinte másfél órája, a másik viszont írja, hogy már három csapat is kiesett, pont az Oshkosh ment neki egy falnak, szerencsére a fal maradt. Jelenleg a Virginia Tech vezet, már nekifogott a második feladatcsoportnak. Majd még írok én is, asszem több jelentést. :))

DGC 2

Hmm, a DARPA megnyirbálta a csapatokat akik a végső versenyben részt vehetnek, 11 maradt a 35-ből. Ők is arra hivatkoznak, hogy egy esetleges meghibásodott autó könnyen összegubancolhatja az egész mezőnyt. A lista itt van. Sajnos a Cajun Team kiszóródott, pedig nekem szimpik voltak, az Oshkosh viszont ott van, szóval van még esély egy kis szórakozásra. Szombaton kaliforniai idő szerint reggel 8-kor indul a verseny, az nálunk +9 vagy valami hasonló.

DGC 1

A tegnap kicsit körbeneteztem a témát. Mostmár úgy tűnik, megvan a kiesett csapatok listája, érdekes, hogy olyanok estek ki, mint a Princeton, GaTech, CalTech és olyanok maradtak bent, mint a Cajun Team, mégiscsak a befektetett munka számít és nem a név. :) Valahogy nem tudom elhinni, hogy elsőre összejönne nekik ez a dolog, mégis 60 mérföldnyi a teljes feladat és egymással is valószínűleg fognak találkozni, lehet hogy olyan torlódások lesznek amelyekre nem volt ahogy felkészülni, bár az kétségtelen, hogy nagyon jól teszik a köröket a kis tesztpályán normálisnak mondható forgalomban. A stanfordiak már meg is tartották az előadást a módszerükről, a Tartan Racing (CMU) viszont a legbiztosabb a dolgában, amennyire én belátom a dolgokat, valószínűleg tényleg e két csapat között fog eldőlni a verseny, mint ahogy az 2005-ben is történt. Én most a CMU-nak drukkolok, mert azt olvastam, hogy főkonstruktor jelezte szándékát, hogy a G. Lunar X Prizera is szándékozik összehozni valamit, hátha ez jó pénzügyi lökést ad annak a projektnek is. Egyébként nem semmi, már minden csapatnak van weboldala, többnek blogja és Youtube felhasználója is, valamint bizonyos csapattagoknak saját blogja is, rengeteg infót és benyomást össze lehet halászni.

Dolgok

Mostanában nagyon elment a kedvem a blogolástól, legalábbis attól, ami itt megy most. De ma sikerült meggyőznöm magam, hogy nem másnak írom a blogot, én meg szeretem a lükeségeket.

Kalligráfia. Szombaton voltam a Nemzeti Galléria Kolozsvár Chapterében (olvasd Bánffy palota, sosem tudtam mi is a hivatalos megnevezése) egy koreai kalligráfus kiállításán, ugyanazokat a cuccokat tették ki, amik a nagy megnyitón voltak múlt tanév végén, csak most a tanárnő némi magyarázatot is fűzött hozzájuk. Rámsózta a fényképező gépét és nagyon élveztem kattogtatni, lehet kéne egy 5 megapixeles imidzs stabilizálós szappantartót beszerezni, nemsokára úgyis megyek egy olyan helyre ahol érdemes lesz kattogtatni. Egyébként érdekes arra gondolni, hogy egyesek negyven évet képesek eltölteni az írásuk tökéletesítésével, hogy sikerüljön egyszer tökéletesen leírni egy 10 szótagú szöveget. Nálunk ilyen soha nem lesz, az európai ember túlontúl siet az élete kiteljesítésével.

Jó dolgok. Ezen a Chris Moyles sóbeli részleten egy fél órát kacagtam. Sajnos nem találok semmi online videót arról, hogy milyen is lehetett amikor az a Dan a hooverrel Scott Millst látogatta, hallgatni nagyon poénos volt mindenesetre. Ezen az xkcd comicon pedig azóta is kacagok, mind azon filózok, hogyha véletlenül egyszer mégis eljutok a tézis írásig, hogyan tudnám beleszőni.

Azon gondolkodom, hogy vicces mesterséges intelligencia kutatási hírbloggá kéne alakulni, akkor legalább lenne értelme rendszeresen írni ide. Amúgy sincs kedvem semmit magamról írni már nagyon rég, de letörölni sem akarom. Mindenesetre három nap van még a Darpa Grand Challengeig, online is lehet majd követni a roncsderbit. :)) Na jó, kicsit bővebben, szóval ez arról szól, hogy egy mesterséges intelligencia által vezetett autó mennyire tud városi környezetben közlekedni, sivatagban, 100 kilómétert már simán el tudnak vezetni. Tippem szerint egy autó sem fogja kibírni idén. :))

Koreai

Ha esetleg valaki szeretne tanulni koreait és Kolozsváron él, esetleg pár kulturális rendezvényt látogatna meg szívesen, nézzen el a Koreai Kulturális Centrum frissen megnyilt honlapjára.

Aki pedig illusztrált HTTP hibakódokat akar látni, kattintson ide.

Rajzi

Egologo

Akárki is szerkeszti most az egologot, nyugodtan levehet engem is, úgysem olvastam. Ha akar, bent is hagyhat, mert ha már publikussá tettem a blogomat, bárkinek bármilyen rss nyalábba joga van belefoglalni a blogom rssét. Kedves Blogger szerkesztők, egyébként hogy merészeltetek rss nyalábot készíteni a blogomból? Ja, hogy amikor regisztáltam, mindenbe beleegyeztem? Bocs. Azért mégiscsak jobb lenne, ha kivennétek ezt a blogot az egologoról, az most trendi és amúgy sem akarom fölöslegesen szórni a sziporkáimat, jobb megtartom őket magamnak.

A zügy

Na, emellett én sem mehetek el úgy, mintha nem történt volna semmi, pedig szeretném, hogy képes legyek ilyenek mellett elmenni. Majd legközelebb.

Pár hónapja én is olvasom a Tihi blogját és teljesen kiakaszt, hogy milyen nyelvet enged meg magának és milyen témákat dolgoz fel mennyi megértést tanusítva a tárgyalt emberek, fogalmak, stb irányába. De hamar rájöttem, hogy nem szabad kommentálni a blogját, mert az a típus, aki "logikus" érvekkel mindig bebizonyítja a maga igazát, ezért szép lassan komoly haladást értem el abban, hogy ne vegyem komolyan azt, amit ír. Azt hiszem, sokan mások is így vannak ezzel, de most olyan lehetőség adódott, amit nem lehetett kihagyni, és sokan ki is használták. Remélem azért, hogy legközelebb nem csak a helyesírási kifogások lesznek ennyire részletesen kitárgyalva (bár érdemben most sem válaszolt arra, hogy mennyire elrugaszkodott volt az írása a valóságtól).

Dolgok

Blogok. Volt régebben néhány nagyon jó blog amit olvastam, talán azok alapozták meg a függőségemet és később azt, hogy én is írásra vetemedtem. Egyiket sem olvasom mostmár, 108 és Belle is kihagyott hosszabb időszakokat és én nem tértem vissza hozzájuk, bármennyire is zseniálisan írt 108 a kedvenc témáimról és bármennyire is "mély" volt Belle. Aztán valamelyik nap megvettem a Belle könyvét, románul, de nem jutottam az első harminc oldalon túl. Nemrég pedig hallgattam a szokásos egy hetes késéssel a letöltött Chris Moyles sót és bejött beszélgetni egy Billie Piper nevű színésznő, aki Bellet játssza az életének ezúttal tévé sorozattá avanzsált történetében. Eddig két rész jött "ki", de ha jól értem, csütörtökönként megy, ezért nem kell sokat aludni a következő epizódig. De még nem vettem a fáradtságot, hogy megnézzem Belle mit gondol a saját életéről tévés megjelnítésben, már a tetemes jogdíjak melengető érzését félretéve.

Most egész más blogokra vagyok rákattanva. Ezeket a blogokat nem valami kellemes olvasni, de valamiért mégis elolvasom őket (naponta sokszor), de az utóbbi héten örömmel konstatáltam, hogy jelentősen csökkent a hatásuk, hiába, ezt az érzést nehezebb fentartani blogokkal, az emberben hamar bekapcsol az unalom érzés, ha mindig ugyanazt olvassa, csak másképp tálalva. De azért vannak elgondolkodtató blogok is ebben a témában, amelyeket jó olvasni, kár, hogy annyira jók. Azt hiszem, a kommentek száma fordítottan arányos egy blog minőségével, már azoknál a blogoknál ahol lehet minőségről beszélni.

Politika. Igaza van Nellinek, értelmetlen úgy tenni, mintha nem történne semmi körülöttünk, pedig történik és valamennyire még követem is, igaz inkább blogokon keresztül, bár nagyon sajnálom, hogy ide is betört az aktuálpolitika, sokkal jobban élveztem az Észak-Dél Korea helyzetről olvasgatni anno, annak legalább nem volt élet (étel? :) szaga. A baj az, hogy engem egyik oldal sem győzött meg, bár azt hiszem, a hiba az én készülékemben van, sajnos nem tudok hinni a politikusoknak, ugyanúgy nem férnek bele a világképembe az igaz politikusok mint Isten (pontosabban azt elhiszem, hogy más hisz bennük, de mivel nem tudok semmit mondani róluk, nem foglalkoztat a létezésük, de tisztelem azoknak a véleményét akit igen, elvégre nem lehet mindenki programozó :)). Ezért nem tudom kire adjam le a voksomat, mondjuk ez nem azt jelenti, hogy tanácsot szeretnék kérni. Azt tudom, hogy érdekel a káoszelmélet (vagy legalábbis amit én káoszelméletnek hiszek :).

István letörölte a blogját, lassan kezd egy kicsit hiányozni. Ez nem jó. Lehet vissza kéne térni a messengerhez. :)

Ma megnéztem a másik blogom látogatottságát és úgy vettem észre, a wordpress kiemelte az effect kulcsszónál, pedig ugye alig írok bele. Azt hiszem, ami kevés időt ezután blogolásra fogok szánni, inkább abba fektetem, 7 bejegyzéssel érdekesebbnek ítélnek (a látogatottsági arányról nem tudok, ugyanis ezen nem követem, azon meg automatikusan megteszi a wordpress, ez számomra negatívum, bár eddig elég könnyű volt ellenállni a statisztika követésének és hát ugye van natív Latex támogatás, hurrá) mint ebbe a blogba, a maga 260 sületlen bejegyzésével. Persze, néha fogok írni ide is azért, talán az sem kell majd hozzá, hogy aznap négyszer meghallgassam a Zene hangjai soundtracket.

Viccek

Két szupport vektor beszélget. Azt mondja a raccsoló a másiknak:
- Elegy innen, fujj.
- Eredj te, én vagyok a kiválasztott!

(Na jó, ezt szerintem még az értők sem értik, szóval ugye ma szemináriumot kell tartsak az l0 norma (ami NP teljes, tehát a vak szerencsén kívül nem segít semmi a megoldásában) l1 (olvasd el egy) norma általi közelítéséről egy cikk alapján, ezért ihletődtem így meg, deszar :))

Másik vicc ez a cikk az Intelligent Fallingról, kedvenc mondatom: "...there are many phenomena that cannot be explained by secular gravity alone, including such mysteries as how angels fly, how Jesus ascended into Heaven, and how Satan fell when cast out of Paradise." Jesszus. :))) (Ja és köszi Zalán a linket, ezen egész nap szórakozhatom.)

Online/offline önmérséklet

Kicsit régebbi ez a hír, miszerint Angliában megvonták két teniszező ösztöndíját a frissen nyitott teniszakadémián, ugyanis "indecens" képeket tettek fel egy social networking sitera. És én még azt hittem, az angolok megértőek...

Csillag

az apró betűs részt egy év múlva fogom megírni.

E15

Az MIT-sek készítenek egy új webes grafika készítő programnyelvet, ez lesz az E15. Még nem egészen tiszta nekem, hogy saját script nyelv vagy mi is lesz ez, meg hogy is lesz azzal a böngészős OpenGL-el, de hajrá, a Processing is az MIT-n kezdte. :)

A hír a SIMPLICITY blogról származik, amelyről erre a vicces blogra lehet evezni, amelyen sok ember található és mindenki eltakarja a fél szemét, valamilyen különös indíttatástól vezérelve. :) Ha már linkek blogokra, akkor érdemes még olvasni a jövőnézőt is, és akkor ennyi mára.

Keepon

Érdemes megnézni ezt a videót a táncoló robottal, több információt ezen az oldalon lehet találni. Tutira megnézném majd, amikor ez az ember védeni fog, az első 25 percben lenyom kismillió képletet és a maradék időben odateszi a robotját, hogy táncoljon mondjuk britniszpírszre, aki még bírja röhögés nélkül, kérdezhet.

a lista

Hmm, van román blogokból már Pagerank lista (via Gramos), legalábbis én így értem az algoritmustot, amit jelenleg megfogalmaztak. Ilyesmit szerettem volna én is, csak ugye a lustaság... Mindenesetre érdekes lesz megfigyelni, merre csavarják a témát. Valami szép vizualizációkat feldobhatnának, azok nagyon szórakoztatóak.

Hold 2.0

Vicces lesz, ha valaki tényleg megnyeri a Google Lunar X Prizet és valószínüleg megelőzi a NASA-t (és az ESA-t és kínaiakat és az oroszokat) a legközelebbi holdraszállásban. Én mindenesetre drukkolok nekik. És olvasom a cydoniat.

Vakáció. NOT

Véget ért a vakáció. Amennyire sikerül, elkerülöm a blogokat és koreait is fogok újra tanulni. És van még néhány egyéb elintézni való is... :)

Ratatouille

Megnéztem, a moziban, nagyon jó volt. Az egy kicsit rosszul esett, hogy román szinkron volt, lehet csak azért, mert nagyon ovis időpontban mentem, déli egykor, de kibírtam. Hát mit lehet mondani róla, a technológia szuper, a karakterek kedvesek, a történet egyszerű, de kerek és nincs is amiért túlbonyolítsák, az üzenet lejön. Valami hiányzott azért az Incredibles-hez képest, talán Remy kicsit elsikkad, túlontúl a patkány a főszereplő, az Incredibles sokkal kiegyensúlyozottabb ilyen szempontból, de mindenképpen jobban szeretem ezeket a fajta történeteket, mint a Toy Storykat meg Bogarak életét. A bevezetőben mutatott WALL E viszont nagyon érdekesnek tűnik, remélem Lasseter fogja rendezni és azt is hallottam, hogy Brad Bird szeretne még Incredibles filmet készíteni. És az évek is gyorsan telnek, szóval már nem is kell sokat várni. Hogy is volt azzal a Dragonlance animációval?

Wöb dögök

Egyesek értelmesebb dolgokra használják a processinget mint én, ezen az oldalon pl. megtekinthető egy weboldal gráf formájában. Hát így néz ki ez a blog. (innen) PS. Ja igen, szóval ez az oldal html struktúráját mutatja, nem a linkek struktúráját.

Más. Wow, Brian May is blogol. Neki mondjuk szabad, ő már ledoktorált. :)

Szilvalé

Kijött a Microsoft Silverlight. Eléggé érdekesnek tűnik, ki kéne próbálni. Azért az új technológiák közül én mégis a JavaFX-nek szurkolok leginkább, érdekes gondolat, hogy deklaratív lesz a scriptnyelv, hátha sikerül így egy kis reklámot csinálni a deklaratív nyelveknek. Persze, a legesélyesebb mégis az új Flash, mégis csak ők a legelterjedtebbek. Mindenesetre reméljük csak nekünk, felhasználóknak lesz hasznunk a client side scripting háborúból és nem osztják fel a webet teljesen. Bár installálni könnyebb mint programozni.

Más. Kitettek a főépületbe két nagy böhöm plazma tévét, az egyiken három nyelven mennek a rendezvények ismertetői, ez már egy előrelépés, lehet látni magyar szavakat is a bejáratnál. A másikon meg valami képek mennek boldog (és kevésbé boldog :)) diákokról, épületekről, meg ilyenek. Jó lenne, ha uborkaszezonban, mondjuk nyáron, engednének oda valami kis valósidejű cuccokat is írogatni, esetleg még live feedeket is kinyomorgatni, valami modernebbet mint a póverpont. Vajon nagyot néznének egy ilyen kérvényen? Melyik prorektor hatáskörébe tartozhat a dolog? Egyébként most a nyáron egész sok túristát láttam bemenni az épületbe, egyesek még babakocsikat is toltak.

Természetes nyelvek számítógépes abajgatása

A természetes nyelvek fontosak, mert ugye sokat használjuk őket, néha talán többet is mint kéne, mindenesetre olyan sokat, hogy lassan ideje volt számítógépekkel segíteni a feldolgozásukat, ennek a területnek vagyok én a csicskása, szóval ideje volt írni róla, hátha valakit érdekel, hogy mi is a "big picture" amikor éppen úgy teszek, mintha dolgoznék.

A természetes nyelvek számítógépes feldolgozását a számítógépes nyelvészeti elméletek teszik lehetővé. Ezzel az a baj, hogy néha nagyon nem hasonlít a rendes nyelvészetre és az sem világos, hogy kellene-e neki. A számítógép az agytól egy nagyon eltérő szerkezet, ezért eléggé nehéz neki megmagyarázni egyszerű dolgokat, de vannak olyan nehéz dolgok, amiket viszont nagyon ügyesen meg tud oldani. Ezért az informatikusok gyakran próbálkoznak azzal, hogy bonyolult dolgokkal egyszerűeket utánozzanak, de ha véletlenül még működik is a dolog, akkor sajnos nehéz megérteni, hogy pontosan miért is működik és hogy milyen körülmények között fog szintén jól működni. Ez a kijelentés nagyjából az egész informatika tudományra igaz, de kiemelten igaz a természetes nyelvfeldolgozásra (NLP ezután).

Az egyik klaszikus és talán a legelső NLP feladatot Turing fogalmazta meg, amikor 1950-ben azt tette a mesterséges intelligencia mértékévé, hogy kimondottan szöveges kommunikációval egy számítógép meg tudja-e 80%-os pontossággal határozni a beszélgetőpartnerének a nemét úgy, hogy az akármit válaszolhat a feltett kérdésekre, tehát hazudhat is. Anno úgy képzelték, hogy ez a kérdés 2000-re megoldódik, de messze vagyunk ettől az álomtól, én erősen kételkedem abban, hogy 2050-re megoldott lesz.

Az első harminc év az álmodozások kora volt az NLP-ben is, mint az egész mesterséges intelligenciában, mindenféle szimbólikus módszerrel próbálkoztak amelyek csak nagyon kevés esetben működtek jól és jelentős hackolás és hozzáértés kellett az elkészítésükhöz és kibővítésükhöz. Mindenesetre kialakultak az alapvető területek, ezek egy része elsődleges, vagyis önmagában érdekes és fontos feladat, mint mondjuk a fordítás (machine translation), összefoglalás (summarization), kulcsszó kiválasztás (keyword extracion), kérdésekre válaszolás (question answering), vagy másodlagos, tehát valamilyen összetettebb feladat önállóként kezelhető része, mint pl. a mondatelemzés (parsing), szófaj megállapítása egy mondat szavaira (part of speech tagging), többértelmű szavaknál a helyes értelem kiválasztása (word sense disambiguation), dokumentumok visszakeresése kulcsszavak alapján (information retrieval) (ebben az a nehéz a sima indexelésen túl, hogy szeretnénk azokat a dokumentumokat is megkapni, amelyekben nem használt a keresett szó, mégis nagyjából arról szól, amire gondoltunk a keresésnél).

Aztán jöttek a statisztikus módszerek (és most újabban a nemparametrikus statisztikai módszerek) és a gépi tanulási módszerek és rengeteg feladatot egy szinttel jobban megoldottak mint a régi okoskodós módszerek azért, mert
jobban modellezik a bizonytalanságot. Ezeknél már nem kell érteni a megoldást, egyszerűen csak rengeteg helyes példát (és néhol a kimondottan helytelenekre is szükség van) fel kell sorolni egy tanulási algoritmusnak és ő valamilyen mágikus információkat leszűr az egészből és néha ezek alapján egész jól meg tudja mondani az újabb és újabb esetekben, hogy mi a helyes válasz. Közben nagyon sok új részfeladat és nagyobb feladat is megfoglamazódott és egyesek igencsak előtérbe kerültek, mint pl a dokumentumok visszanyerése, ami magyar az, amit a keresők csinálnak és most mindenki az új és okos algoritmuson töri a fejét, amivel átvehetné a Googletől a vezetést. Érdekes, hogy a Googlet megalapozó algoritmus, a PageRank nagyjából ismert volt már jóval régebben, kutatták páran a gráfok spektrumát, mindenféle elvi határokat felállítva mindenféle sajátértékekre meg minden, de nem jutott eszükbe, hogy a weblapok gráfjára alkalmazzák, pedig akkor most lehet, hogy Szlovéniában székelne a Google (Bojan Mohar szlovén kutató pl sok jó cikket írt a témában). Na szóval egy pár újabb feladat pl. a szöveg kategorizálás, amivel mi is foglalkozunk, vagy mondjuk annak megállapítása, hogy egyik mondatból logikailag következik-e egy másik, ami egy elég frissen megfogalmazott feladat (2004-es talán) de nagyon sok feladatnak részfeladataként elképzelhető (és én pl. nagyon érdekesnek találom), a szavak értelmi hasonlóságának vizsgálata, mindenféle fordítási feladatok és persze egy érdekes metafeladat, hogyan tudjuk az interneten fellelhető egyre több információt automatikus módon felhasználni (mostanában lassan már az etikussága is terítékre kerül ennek, főleg az AOL fiaskó óta).

Szóval nagyon ágas-bogas ez a téma és hát hasznos lenne a haladás benne, merthogy ha valaki elkottyantja a blogjában van messengeren, hogy mosógépet szeretne venni, akkor legközelebb amikor nézi a méljét, már lehet is reklámozni neki a vadiúj mosógépeket. És ha majd a Holdon az asztronauták arra kérik a robotot, hogy tartsák meg egy kicsit azt az elektromos vezetéket, amíg elmennek pisilni, nehogy leszakítsák, mert azt értik, hogy el kell tegyék. És hogy a technológiákban mennyire lesz a nyelvészetnek és mennyire a statisztikának szerepe, azt még meglátjuk, én mindenesetre annak drukkolok, hogy ne legyen Chomskynak igaza és a nyelv használata egy tanult és nem genetikailag drótozott képesség legyen.

Gondolatok a blogger főoldalán és azon kívül is

Vicces, mennyire nem rólam szól már ez a blog. Persze ez nem baj, magam sem tudom igazán ki vagyok, miért vagyok, miért csinálom, satöbbi, mostanában nem volt jó ezt csinálni, most éppen bűnbakot is találtam magamon kívül, de a fék nem fog jól, vagy már rég lejtőn vagyok. Szórakoztató, ahogy nem állnak össze a szavak most a fejemben, pedig máskor még fájni is tudnak, de akkor nem írom le őket. Most viszont írok és nem érdekel, hogy értelmetlen zagyvaság ez, mert sok értelmes zagyvaságot olvastam az utóbbi időben és úgy érzem, csak értelmes zagyvaságokat okoz a fejemben aminek még kevesebb értelme van mint az értelmetleneknek. Azok legalább nem kérnek enni, inni, aludni.

Politika. Vicces, hogy mennyi néphülyítés megy és mégsem vehetem fel a kesztyűt, mert az tuti a lejtő kezdete, így még van esélyem, hogy egy lokális minimumban meghúzzam magam. Majd talán, ha változnak a szupport vektorok, újragondolom a témát, addig nem, bármennyire is ez most az a téma, amiről leginkább írnék.

Pótcselekvés. Másról fogok blogolni. Azt hiszem, eljött az ideje, hogy a kutatásomról blogoljak. Meg játékokról. Meg könyvekről amiket olvasok. Nagy ritkán. Meg zenéről amit hallgatok. Meg filmekről. Meg képekről. Meg mangákról. Meg animékről. Nagy ritkán.

Akinek ez nem volt elég zavaros, nézze meg ezt a két nagyon NSFW mangát.

Ma

Ma nem volt valami fergeteges. Szívtunk, persze, a mi hibánk is volt, de ha megmondták volna, hogyan csináljuk, nem hibáztunk volna, szóval talán ők szívtak többet, vagy legalábbis fognak. Persze, őket nem érdekli, ezért fizetik őket és ha az ember belegondol, valahol az én pénzem is ilyenekre megy el. Persze, az én pénzemet is ők adják. Szomorú egy kicsit. De azért egy kicsit jó is, most úgy érzem, nem én vagyok a húnyó, legalább nem az én szám jár egy szép jövőről. Persze, ez kicsit szomorúbb, hogy a szép jövőm így egyengetődik. De akkor is jó, hogy nem én vagyok a húnyó.

Egyébként meg leültem kicsit GTA3-at játszani, így utólag, amikor már a gondolkodásom annyira eltompult, hogy nem okoz ez gondot. És óriási szerencsével, sikerült megcsinálni azt a küldetést, ahol már egy jó ideje el voltam akadva, ami a mentőből kieső bekötözött tag szétlapításáról szól, bár csak ritkán sikerült elérni azt is, hogy kiessen. Jó nehéz autóval kell átmenni rajta, akkor nincs gond. Nincs már sok hátra és másodszor is befejezem a GTA3-at, remélem egy időre szabadulok Liberty Cityből.

Feladat

Van ez a feladat, reprodukálom ide is, most mind ezen gondokolkodom, persze máson kéne.

Tekintsük az természetes számokat úgy, hogy . Bizonyítható, hogy létezik I és J diszjunkt indexhalmaz () úgy, hogy , a kérdés az, hogy meghatározható-e I és J polinomiális időben? Ha eltekintünk a korláttól, akkor biztosan NP teljes a feladat (PARTITION a neve a Garey, Johnson-ban).

Néha ijesztő, hogy ilyen egyszerű feladatokhoz sem ismerünk jó megoldásokat.

UPDATE. Kicsit még gondolkodtam a dolgon. Szóval a galamblyuk elvvel tényleg könnyű bizonyítani, hogy kell létezzen két olyan részhalmaza a számoknak, amelyeknek egyenlő az összege, de a bizonyításból az is következik, hogy a két részhalmaz egyesítése nem kell kiadja a teljes halmazt, valamint a számok szigorúan pozitívak kell legyenek. Egy n elemű halmaznak részhalmaza van, de ezek egyike az üreshalmaz, szóval legfönnebb féle összeget írhatunk fel az elemekből. Na most ha az elemek összege szigorúan kisebb mint akkor két lehetséges részhalmaznak kötelezően ugyanaz kell legyen az összege, vagyis ugyanabba a galamblyukba kell essen. Ettől ez még egy baromi nehéz feladat, van wiki oldala is, remélem mostmár legalább sikerült helyesen leírni.

Hmm

Aki kíváncsi a lustasága határaira, próbáljon grant proposalt írni.

Lebegő szilvásgombócok

Huh

Crest öngyilkos lett. Meg tudom érteni, most éppen nekem is hányingerem van ettől a világtól.

Időtöltés

Órákat lehet eltölteni a régi Trauma csapattagok oldalait nézegetve, kezdve mondjuk Sollal. Egész vicces cuccokat is készítettek. :) Közben persze a goblin szól, Skaventől. És egy demót sem néztem közben.

Rashomon

Wow, nem is tudtam, hogy már public domain.

remélem...

... ma sikerül hazamenni.

olvasnivaló

ez és ez.

Élő demók

Az első, elvileg a sejt életéről szól és echte scientific vizualizáció.

A második most nyert az Assemblyn és ASD minőség.

Kicsit hasonlítanak.

Diploma

Kár lenne összetépni, amikor ki is törölheti vele az ember.

(Ezt most nem valakinek a valamilyen diplomájára mondtam, csak úgy általában jött a poén és nem hagyhattam ki. :)

(Egyébként meg nem rossz ötlet ez a diploma, sok száz év tapasztalata fejlesztette ki, de mint minden amit az ember alkotott, nem tökéletes.)

(Ejsze kezdek egyre többet megengedni magamnak, szerencsére ez az én blogom.)

A hír ami nem hír

Egyre több blogban fedezem fel, hogy kritizálják az emberek az újságokban megjelent hírek pontosságát meg helyesírását meg amúgyisát. Legfőképpen persze az online médiát, mert arra linkelni is lehet és hát gondolom a bloggerek főként azt fogyasztják. Szerintem ez már elég uncsi dolog, mindenki tudja, hogy tele vannak hibákkal az online újságok és felettébb hatásvadászok, mert amelyik klikket nem szerzik meg ők, azt megszerzi más és amúgy is, elvileg ingyen olvassuk őket, márpedig ingyen ebéd nincs, szóval az ember örvendjen, hogy ha a fele igaz annak amit olvas és csendben gondolkozzon el azon, hogy melyik fele. És hát a bloggerek is ugyanezt csinálják, legalábbis akik elemző blogként tartják számon magukat, nem néznek mindennek utána nagyon és helyesírási hibák is vannak itt-ott. És ne jöjjön senki azzal, hogy de hát az újságírókat azért fizetik, mert nem azért fizetik, hogy igazat és jót írjanak, hanem hogy minél több kattintást generáljanak, ugyanis abból lesz a péndz. És amúgy sincs igazság a Földön és mindenkinek mindent szabad (írni).

jó hírek

Elhalasztották a GTA4 kiadását jövő tavaszra.

Eszméletlenül okos emberek sem tudnak ellenállni a blogolásnak, annyira okosak, hogy be sem merem linkelni a blogjukat, nehogy ezt a szemetet ami itt megy rájuk ragasszam.

Hmm

Olyan ember, aki érti a dolgokat nincs, ezért nem is lehet népszerű.

Hmm

Azt hiszem, rátérek az érzelmeim rejtett változós modellezésére. Egyelőre egyszerű multinomiális változókkal fogok próbálkozni.

Geek Mafia

Gondoltam, el kéne olvasni egy ingyenes könyvet, az új kreatív kommon generáció termékét, a választásom Rick Dakan Geek Mafia könyvére esett és éppen most fejeztem be, úgyhogy jöhet a véleményezés. Pontosabban a véleményemet már olvasás közben kialakítottam, azért tartott elég sokat míg a végére értem, de mivel mindenképpen írni akartam róla, ezért ma egy utolsó nekifutással kiolvastam a maradék kétharmadot. A történet egy játék dizájnerről szól, akit kirúgnak az állásából, de találkozik egy rejtélyes nővel aki kihúzza a csávából, persze így még nagyobb bajba keveredik, de a végén persze minden megoldódik, egymáséi lesznek, stb. Az elején tetszettek a karakterek, de hamar ráúntam a dologra és amikor nekifogtak képregényhamisítással foglalkozni, az egy kicsit nem nagyon tudott érdekelni, bármekkora veszélybe is kerülhettek volna a karakterek. Aztán persze van néhány tűrhetőbb fordulat az elfogadhatóan motivált eseményekben és még feltűnik egy-két ismerős alapkérdés is az ember életéből, de az az igazság, hogy nem nagyon tudott lekötni a történet, tényleg csak azért olvastam végig, hogy kipipálhassak egy ilyen könyvet is. Persze lehet az én hibám is, hogy nem jött be, pl. nem nagyon hatódom meg a techie talktól, sőt, kifejezetten utálom, ha túlnyomják és hát ez erről is szól, meg inkább az angol kifejezésmódra figyeltem, meg a jelenetek és karakterek felépítésére, lehet nem tudtam átélni eléggé a történetet, de azt hiszem, csak túl kelet-európai vagyok ahhoz, hogy olcsó összeesküvés történeteket és amerikai bal oldali propagandát értékeljek. Azért persze akinek van sok ideje, elolvashatja, bár pénzt vissza nem adnak, ha elégedetlen az ember és hát első próbálkozásnak nem is annyira rossz, csak egy kicsit a történeten kellene még bonyolítani.

Zűr

Az utóbbi napokban a NASA minden napra egy kép oldallal kezdtem és kifulladásig űrhíreket olvasgattam mindenhonnan, meg NASA hompédzset, remélem ma már fogok egy kicsit kódolni is. Érdekes, magyar űrhírportált kapásból kettőt találtam, míg román egy sincs.

Más. Néhány hónapja vettem egy új monitort, óccsó volt az emag-nál, nem filóztam sokat rajta, Fujitsu-Siemens, 21 inch, wide. Nincsenek nagy igényeim (egy 14 inches Daewooval 8 évet bírtam, lassan röntgenezni lehetett vele, utána 17 inches iiyama jött 3 évig), szóval teljesen megfelelőnek találom, még analóg vga csatoláson is, lusta vagyok a dvi kábelt előbányászni.

Szatmári Friss Újság

A múlt héten ugye sok Friss Újságot olvastam, elég nyugis lapnak tűnik, legalábbis a gyergyóiakhoz képest, amelyeket mostanában már nem is olvasok. Az egyik számban olvastam az érdekességek között egy rövid kis szöveget, hogy egy moszkvai blogger lefényképezte Perelmant a telefonjával a metrón. És tényleg. Eléggé meglepett, nem ilyen hírekhez szoktatott ez az újság, még azt is megemlítették, hogy nem vette át a Fields medált. Szóval riszpekt SzFÚ.

Más. Otthon azon gondolkodtam, hogy miért van olyan kevés gyergyói blog? Anno, mirces korszakban nagyon menők voltunk, komoly közösség volt, találkozó számtalan, még messziről is jöttek az emberek (bár én egyen sem voltam és "mirces" sem voltam, tekintve hogy csak scene csatikat látogattam, főként az ircneten). Lehet, hogy a blog az egy másfajta online közösség, talán túl rigid a gyergyóiak ízléséhez. Vagy a hely nem inspirálja az embereket eléggé? Nem tudom, de azért jó volna, ha néhány régi haver blogolna, legalább lenne okom ilyenekkel tölteni az időt.

na

Kommentek vissza, ez már egy ilyen nyár. :) Persze moderálva, azt hiszem, mostanában már az a divat. Remélem, nem is fogom túl gyakran moderálgatni, ezért előre elnézést kérek.

Zseniálisnak néz ki ez a játék.

Eszter esete az eséssel

Múlt pénteken mentünk Szatmárra, hogy Eszter vegyen részt a véndiák-találkozón. Viszont a kutyája úgy gondolta, hogy előbb a sűrgősségre is be kéne nézni, úgyhogy most Eszter három hétre gipsz csizmát kapott a bokájában esett repedés formában tartására. Úgyhogy egyedül mentem, független megfigyelőnek a vén és nem annyira vén diákok találkozójára, szerencsére volt akivel sörözni. Lehetett nagyokat aludni és milliónyi banki hitel reklámot megnézni a magyar tévében és gonosz felhőtől félni, hogy mikor repül be Songokuval a hátán, de úgy tűnik, a foszforsav most elkerülte Szatmárt. És meg sem viselt az egy hét net nélkül. Ennek a képnek láttán feltámadt a régi érdeklődésem az űrutazás iránt, szóval elolvastam Tom Wolfe Az igazak című könyvét, nagyon jó volt, kár hogy megállt a Mercury program befejeztével, szívesen olvastam volna még több apró és érdekes információt, mint pl. hogy Alan Shepard, az első amerikai űrhajós 4 órai veszeglés után a kilövéshez készen, engedélyt kapott, hogy belepisiljen az űrruhába és így gyakorlatilag a saját pisijében fürödve tette meg történelmi útját.

Álom

Ma hajnalban azt álmodtam, hogy nézem amint védek. Valószínűleg tanszéki volt, mert nem néztem le magamra. A táblára fel volt írva valamilyen levezetésfa, azt hiszem, természetes nyelvi logikában, mint amiről MacCartney írt az RTE3-ban. Arra gondoltam, mekkora hülyeség amiről beszélek.

Azt hiszem, kezdek kicsit félni a hátra levő 1 évtől.

Paprika

Nagy fless volt a Paprika, szinte megszakítottam a szünetet miatta, aztán a Manhunt miatt szakítottam meg. Szinte tökéletes anime, van benne aranyos karakter és zárkózott karakter (most éppen egy személyben) és szeleburdi karakter és gonosz karakter és minden megfordítva is és agymosás és majomkirály referencia és mindenféle referencia és még pantyshot is. Szerintem még el leszek pár évig az értelmezgetésével, a GITS-et már nagyjából rendbe tettem, azaz leszálltam róla. A zene meg csodálatos és király, hogy a szerzője még mindig használ Amigát.

Manhunt

Nagyon élveztem mind a két napig ezt a játékot, amig tartott a 20 pálya. Szerencsére annyit játszottam nappal, hogy éjjelre már nem maradt erőm, de azért tegnap meglestem az egyetem főbejáratánál, hogy biza van ott elég hely megbújni, hogy nyugodtan ki lehessen lőni az első ki/be járót. Sajnos a sztoriról lemaradtam, de azt hiszem nem is nagyon fontos, jótúbon be lehet pótolni a dolgokat, meg azokat az extra kivégzéseket is, amelyekre már azért nem vetemedtem. A machetevel amikor három csapásból levágjuk a páciens fejét, az azért egy kicsit túlzás, főként a hang. Viszont az nagyon poénos, amikor az ember megbújik egy falnál és közeledik felé a rendőr és nyomja a szöveget, hogy adjuk meg magunkat, milyen jó lesz nekünk és akkor hoppsza elő a fal mögül és kiloccsantjuk az agyát. Szerintem az ai teljesen rendben van, ha okosabb lenne, esélyünk se lenne, az árnyék egy kicsit túlzás, de nagyon jól működik mint szervező elem a pályákon. Ki kéne próbálni valami tactical shootert is. Szóval nagyon jó volt.

Vakáció

Már három napja vakáción vagyok, ideje a blogstoppból is rövid vakációt venni.

Akkor jöhet az utóbbi napok (kettő hónap) gyors átismétlése. Sok volt a munka, ennyi. Volt kept, ahol jól szórakoztunk, bár nem ez volt a helyes magatartás azt hiszem. Meg volt cefp is, ami stresszes volt, de a laborok alatti pihengetés az isze udvarán a felborogatott asztalok és napernyők között azért jó volt, meg a napi egy sör is, meg hogy lehetett látni olyan embereket, akik élvezik a munkájukat. A végén még licenszen is összejött egy felügyelés, ragasztottam mint atom, a végén persze.

Egyelőre ennyi, kommentelési lehetőség továbbra is kikapcsolva, meta szint takarékon, remélem a nyár azért rákapcsol, egyelőre esik.

Új blog

Nekifogtam egy új blognak, ezúttal megint angolul és nagyon tematikusan.

Aggasztó

Az van, hogy holnap be kell mutassak egy referátumot és én mégis blogokat olvasok és blogokról gondolkodom. Szerencsére a referátum már csak egy átolvasásra szorul, persze jöhet utána még egy harc a Beamerrel (az arra való, hogy szép LaTeX prezentációkat készítsen vele az ember, PowerPoint suxx, de én még mindig lusta voltam teljesen kitanulni, szóval mindig egy régebbi prezentációt buherálok). Ez a bajom a blogolással, hogy igen drága időt vesz el és mégis írok, meg olvasok és ami legrosszabb, gondolkodom is. Pedig tudom, hogy szar blogot írok és értelmetlen az egész és úgyis le fogom törölni, vagy maximum hagyom itt porosodni egyszer, de még nem nőttem fel a feladathoz, úgy látszik. (Tényleg, ha mondjuk 12 stáció van egy blog haláláig, akkor én vajon melyiknél járhatok? Mondjuk ez rossz kérdés, mert nem tudom már a 12 stációt.)

A mai "le parcours" (érdekes, ezt a dolgot még senki nem adaptálta itt, én tuti nem fogom) során arra gondoltam, hogy lehet egy újabb szakaszhoz ért az erdélyi blogszcéna, mostmár egymás bejegyzésének kritizálására akár külön bejegyzést írnak az emberek, eddig főként csak kommentben tették ezt és ott is inkább az megjelenített esemény közös oldalára reflektáltak és még könnyen végig követhetőek voltak bizonyos bejegyzésekrről átívelt reakciók más blogokra. De mostmár egyre erőteljesebben jelenik meg a kritika, érdekes lenne nyomonkövetni, hogyan fog ez hatni. Valaki megtehetné, én éppen azon gondolkodom, hogy újra megpróbálom tudatosan abbahagyni a blogolást. Egyszer már megfigyeltem egy ilyent, az első ázsiai expat weblog awardson, de annak már nem vártam be a végét (érdemes megnézni milyen kategóriák voltak ott), ugyanis a kedvenc japán expat blogom (elég "érdekes" blog, azt hiszem akkoriban olvastam belledjourt is, akinek a könyvét még mindig nem olvastam el) éppen az awardson való részvétel miatt bezárt és én nem olvastam tovább a történetüket.

Na jó, akkor én most végrehajtom a GOTO 12 utasítást, remélem nem RETURN van ott, mint Jézus esetében. :)

Feszt blog

A reggeli kávé, mindig itt síklik ki a nap, leülök egy kicsit blogokat olvasni, aztán elrepül 2-3 óra. Most nem olvasni fogok, hanem írni, hátha ez jobb stratégia.

Volt ez a kolozsvári blog feszt, mostmár eredmények is vannak, aki még nem tudta, most megtudhatja, melyik a legjobb blog. Én nem írtam róla, mert nem csak negatív véleményt tudtam volna megfogalmazni, azt meg nem akartam és nem is zavart igazán, hogy történik, több blogot sem olvastam, kicsit többet kommentáltam talán, de az lehet, hogy független volt ettől. Most is csak a nap túlélésének első szakaszaként írok és mostmár még csak rossz fényt sem vethetek a fesztre, több okból is, először is mert véget ért.

Szóval csak annyit akartam írni, hogy gratulálok Tihamérnak, megmutatta, hogy meg tud szervezni egy blog fesztet, meg tud hívni egy informatikai minisztert, tud szerezni sok szponzort, együtt tud működni a román kollegákkal, tud jó bulit szervezni, ahova még a tévé is eljön, számtalan bloggerrel egyetemben. Más tanulság azt hiszem nincs a blog fesztből, azt tudtuk hogy kevés a magyar blogger, IT kategóriának pl. nem is volt értelme (bár Erdély szinten ismerek egy blogot, aminek ott lett volna tényleg a helye), és az fog dönteni, hogy ki hány havert tud megkérni, hogy rá szavazzon, vagy ha nem az, akkor nagyjából már bizonyították ezelőtt a kedves bloggerek, hogy mit érnek, nem volt meglepetés a jó helyezés. Szerintem egyébként nem érkezett olyan kevés szavazat, most lusta vagyok összeadni, de szerintem a lakosság számarányát még túl is szárnyalták a magyar szavazók, még Erdély szinten is, hát még ország szinten. Ez van, ez a realitás, szerintem nem kellett egy egy hónapos rendezvény ahhoz, hogy erre rájöjjünk. A másik dolog meg a blogolás népszerűsítése a média által. Szerintem ez egy teljesen fölösleges cél, akinek lehetősége van naponta internethez jutni, az már nem tud nem tudomást venni a blogolás jelenségéről és el tudja dönteni magának, hogy kell-e ez neki. Aki meg nem, az úgysem fog érteni semmit az egészből, esetleg még hibás gondolatai támadhatnak, pl. hogy ez egy értelmes és fontos dolog, hiszen még a tévében is van róla szó. :) Egyébként illene feltenni jótúbra azt a műsort, a bloggerek főként azt a tévét nézik. :)

Na mindegy, az a lényeg, hogy vége lett, én megúsztam simán, mint a katonaságot. :)

Egyébként szerintem nagyon kultúráltan viselte a magyar blogszcéna az egészet, emlékszem amikor <http://www.individualism.ro/> szervezte az első román blogawardsot, akkora flame lett belőle, hogy le is törölte jó időre a blogját (érdekes, most a http://liberalism.ro/-ra küld :)). Szerintem mi egy hét múlva el is felejtjük, de ezt most pozitívumként akartam írni.

Más. Nándika azt írta, hogy az enyémet tartja a legjobb blognak. Hát köszi, remélem lassan felnövök a címhez és abbahagyom a nyüszögést és vele együtt a blogot is. Határozottan javulást érzek a blogokhoz való viszonyomban, bár Csaba biztos megmondhatja, hogy tegnap legalább százszor frissítettem a web-cafet, ami egy kis visszaesés. :) Érdekes lenne látni a tegnapi statisztikáját a web-cafénak, Csaba, nem osztanád meg velünk?

Egyébként meg tényleg vannak jó magyar blogok, amiket érdemes olvasni, blog feszt ide vagy oda.

(És igen, végig azon gondolkodtam, hogy blog feszt azt egybe vagy külön kell írni, de mivel az angolból jön, külön hagytam, bár legszívesebben egybe írtam volna.)

Latex

Bejó, műxik:

Itt található, könnyű feltenni. Kíváncsi vagyok, meddig fog ez így megmaradni, ugyanis egy külső siteon hosztolódik a kép, szóval lehet mégis be kéne várni, míg a Google is megszán minket egy beépített Latexxel, vagy váltani kell wordpress-re, milyen király nekik. Ja, akit érdekel, hogy mi van ott, hát: regularizált, kernelizált kanonikus korreláció analízis. :)