az játék előrehaladottáról

Lassan 7 éve dolgozom a játékon. Ma úgy döntöttem, hogy kiíratom az fps-t, azaz azt, hogy milyen gyorsan megy a játék, mert úgy tűnt, hogy túl lassú. Amikor a játék elején úgy döntöttem, hogy vulkan-ra építem az enginet (bár az elején egy The Forge nevű wrappert használtam, most meg az SDL3_GPU wrappert használom, mert stabil az api-ja és egyre többen használják, ingyen bugfixálás) aminek az volt az egyik fő jó tulajdonsága, hogy azt mondták, nem számít a drawcall-ok száma, szabad akármennyit, az a lényeg, hogy mennyit dolgozik a gpu, de most kezdtem kicsit kételkedni ebben, mert készítettem egy teszt pályát amiben lassúnak éreztem a játékot. Ja igen, az utóbbi hónapban 64x-eztem a játék felbontását, azaz megnégyszereztem a játékos méreteit minden irányban, így négyszer annyi adatot kell generálni minden irányban, hogy ugyanakkorának érződjön a világ. Erre azért volt szükség, hogy tudjak egy voxel széles akadályokat készíteni, mint amilyenek pl. a börtönökben a vasrudak, eddig ugyanis minden egyes voxelnyi foghíjon át tudott menni a játékos, most már 4 voxelnyi foghíj kell, tehát már 3 voxeles foghíj sem elég. Ha még egy fényt is teszek mögé, akkor már tömör gyönyör az egész.

Szóval generáltam egy kicsit becsületesebb pályát, kb. 660000 voxelből és lassan ment a játék. Ráadásul ez egy olyan pálya, amiben nagyon szenved a láthatóság algoritmusom, szinte minden látható mindenhonnan. Végre a kiíratásnak köszönhetően megtudtam, hogy az átlagos frame idő 0.03 ms és 1586 drawcall-t hívok, szóval nagyon nem lassú. Persze tudtam, hogy nagyon csirke a grafika, nem attól féltem, hogy nagyon megizzasztom a gput, de azért hogy az egészet ilyen gyorsan ledarálja, arra nem számítottam. Na, legalább akkor nem kell a sebességen javítanom, egyszerűen csak az van, hogy túl lassan mozog a játékos a világban, ha megnégyszerezem a sebességét, akkor megint minden jó lesz.

Persze, valami gubanc megint van a fények kiszámolásával, szerintem valami buffer túlfut ott, vagy valami ilyesmi dolog lehet, mert elég kicsi pályákkal nem volt gondom az utóbbi időben.

A végén ki fog derülni, hogy az egész láthatósági algoritmusom már teljesen fölösleges (sejtettem ezt már az elején, de nagyon meg akartam oldani, de az ilyen jellegű helyeken nem megy jól (túl sokat számolgat és nem jön rá, hogy minden mindenhonnan látszik), inkább csak a buta kis labirintusokban, ahol nagyon limitált a láthatóság, igaz, a Quake volt az inspiráció). Lehet, hogy ki is fogom dobni a végén, persze lehet, hogy lassabb gépeken azért hasznos lenne még.

Az a vicces, hogy (azt hittem) elég jó az intuícióm, hogy mi megy gyorsan és mi megy lassan, az algoritmusok amiket írok milyen komplexitásúak, de hogy így daráljon az egész, arra nem gondoltam.

Egyébként azért csináltam ezt a pályát, hogy legyen vidió végre megint, ha sikerül megoldanom a lightmap bugot, és nem találok újakat, akkor lesz is.

a tojás hiánya a tyúknak is probléma

Tegnap még olvastam egy okosságot a tuitteren amit tudatosabban kellene használni. Az volt, hogy ha van egy kis problémád, akkor örökké lesz egy problémád, de ha van egy nagy problémád, akkor nemsokára már nem lesz problémád (mert kénytelen leszel megoldani). Mondjuk ez ott arra vonatkozott, hogy a nyílt forráskódmegosztó rendszerek túl könnyen manipulálhatóak rosszakaró aktorok által, de szerintem tökéletesen használható a költségvetési hiánnyal kapcsolatban is. Azt hiszem Románia problémája egyre nagyobb, nemsokára eljutunk oda, hogy már nem kapunk kölcsönt és kénytelenek leszünk megoldani úgy a gazdaságot, hogy nem termelhetünk hiányt is.

Zene. Zene.

egy futóversenyt biztos mindenki megnyert életében

Mióta a telefonunk számlálja a lépéseinket, már versenyeket is rendeznek, hogy a csapatokba szerveződött emberek közül melyik tagjai lépnek a legtöbbet. Ennek elvileg az az értelme, hogy a járás egészséges és a versenyzés az embereket arra ösztönzi, hogy minél többet járjanak. De az okosóra már az alvásunkat is tudja figyelni, azaz méri a hosszát, mélységét, ilyenek. Alvási versenyeket miért nem rendeznek? Pedig az alvás is nagyon egészséges. Sőt, lehetne akár kombinálni is a kettőt, az alvajárók mindkét versenyben egyszerre vehetnének részt.

Zene. 

AI. AI. AI.

a jó és a rossz közötti véletlen séta elviselhetetlen könnyűsége

Volt most egy érdekes projekt, a bun (jávaszkript applikáció szerver) alkotója mesterséges intelligenciát használva portolta a kódját (1 millió sort) zigből rustba, mindössze egy hét alatt. Ez is érdekes diszkussziókra adott okot a tuitteren, ami a legérdekesebb számomra az, hogy ezeknek a programozó mesterséges intelligenciáknak a használata (én nem használom őket, a jókra nincs pénzem, a butákat meg azért nem használom, hogy mondhassam, hogy AI nélkül írtam a játékot) most olyan, mint ahogy én elképzeltem valamikor a varázslást. Mindenféle varázsigékkel teli dokumentumokat rakosgatnak be az emberek a feladat specifikációjába és ha jó varázsigét használtak, akkor jó munkát végez a mesterséges intelligencia, ha meg nem, akkor nem. Ráadásul a különböző gyártók által gyártott mesterséges intelligenciák olyanok mint a vallások, az a varázsszó, ami működik az egyik mesterséges intelligenciával, nem működik a másikkal. Szerencsére ezek a vallások nem fenyegetnek örök kárhozattal ha az ember vált közöttük, vannak akik egyszerre több vallást is vallanak és tesztelik azt, hogy melyik hogyan old meg egy-egy feladatot. Néha hónapokra leragadnak egy vallásnál amíg valaki be nem bizonyítja, hogy a másik vallás most sokkal jobb eredményeket ad.

A kérdés csak az, hogy mikor lesz mindebből tudomány? Mert egyébként tudományra alapul az alapréteg, a teszteket megismételhető módon végezzük nagy mintán, de mégis teljesen kiszámíthatatlan, hogy egy bizonyos újszerű feladatra hogy fog reagálni a rendszer. Sajnos ez ilyen univerzális gép territórium már, teljesen univerzális megoldás soha nem lesz, de olyan, ami már elég jó mindenre ami egy átlag programozónak kell jöhet egy hét múlva, de lehet, hogy száz évet kell rá várni. Mennyire átlagos egy átlagos programozó, ez a következő kérdés?

Valakinek már lassan formalizálni kéne a tudomány tudományát.

Zene. 

az igazság fáj

Egy fickó feltett egy igazi Monet képet a tuitterre, de azt mondta, hogy mesterséges intelligenciával generálta, mondják meg, miért rossz a generálás. És megmondták. És nagyon vicces diszkusszió lett ebből, mindenkinek ajánlom beleolvasni, ez az igazi tuitter, ezért maradtam még mindig ott, még akkor is, ha a főnöknek kicsit elgurult a gyógyszere.

Demó.

Zene. 

egy élet, egy szabály, egy halál

Volt Metallica koncert Bukarestben, persze nem voltam, annyira nem vagyok nagy Metallica fan, persze azért néha rám jön és hallgatok ilyen zenét is, pl. a One nagyon bejön, főként a klippel együtt az üzenete. Persze, most éppen a szabad akaratról is szólhat az egész, hiszen minden ami az életről szól, az egyben a szabad akaratról is szól. De ez a bejegyzés csak arról szól, hogy mára is kellett valamit írni, hogy legyen minden napra bejegyzés és hát a politikára és a gazdaságra ráuntam. Meg a chatgpt is milyen jó kis képet generált.

Zene.

AI. 

Robot csomagokat forgat élőben. 

vissza a múltba a jövőn keresztül

Követek valakit tuitteren, aki játékok kódját fordítja vissza illetve reimplementálja őket mesterséges intelligencia segítségével. Egészen nagy lépésekkel halad előre. Egy másik fickó meg odarakta a mesterséges intelligenciát, hogy portolja a doom kódját C-ből swiftbe és azt is megcsinálta. Nagyon durva, hogy mi lesz itt egy év múlva, ráadásul kezdenek beindulni azok a rendszerek is, amelyeket 3d modelleket meg zenét tudnak generálni, gyakorlatilag minden régi játék szabad préda lesz. Az újak nem különben, csak ott ugye lehet, hogy jogi hercehurca is befigyel.

Közben meg a játékipar lassan kinyírja önmagát. Már Carmack is azt mondta, hogy gyakorlatilag óriási lutri ma belevágni a játékkészítésbe. 

Demó. 

Zene. Zene.

AI.

zuhanó repülőgépen nincsenek fiskális konzervatívok

Na kijött az adat az első negyedéves gdp növekedésről: -1.5%. Valószínű, hogy én rosszul értelmeztem azt a mutatót amire alapozva -5%-ot becsültem, illene most ezt a számot kivetíteni az egész évre, de most mégis azt mondom, várjuk ki a végét, lehet, hogy én közelebb leszek a valós eredményhez, mint azok akik csak -0.1%-ot (illetve most már -0.5%-ot) jósolnak. Egyrészt a részletekben még érhetnek meglepetések, másrészt idén szuper El Nino lesz, a mezőgazdaság nagyon fog szenvedni, ezt nem hiszem, hogy sokan beleszámolják a tervbe, harmadrészt az iráni válság, negyedrészt a politikai válság. A sorrend sem biztos még, hogy mi fog a legtöbbet ártani. Nincs kedvem most ezen rugózni, másrészt hátha év végén majd megíratom a dzseminájjal, hogy miért hibás a modellem és mégis jó a következtetésem.

Demó. 

Zene. Zene.

Hehehe.

AI. AI.

kikövetkeztetjük a pénzt a zsebünkből

Van nekem egy elméletem, hogy valahogy túlontúl gyakran vonnak le az emberek hibás következtetéseket az eseményekből. Egy időben akartam is ezeket gyűjteni a blogba, de már nem emlékszem mennyire haladtam a projekttel, valószínűleg hamar ráuntam a dologra és valami másfajta butaság ragadott magával. Ma viszont egy fontos adalék került ezen állítás bizonyítékai közé, egy gondolat, amit mostanában nem túl gyakran alkalmaztam. Mégpedig az, hogy az evolúció valahogy kialakította a csoportokban a kooperációt (ugyebár nagyon nem egyértelmű miért érdemes egy egyednek feláldoznia magát a csoportért, mégis megfigyelhető a szociális állatoknál) és lehet ennek az az egyik mechanizmusa, hogy a csoport tagjainak nagy része hibás következtetést von le, mert ez valamiért jó azoknak akik a helyes következtetést vonják le. Talán így könnyebb vezetőt választani, talán békén hagyják, hogy kidolgozza az elméletét, mert azt hiszik, hogy hülye és nem zargatják mindenféle részletkérdéssel.

Vagy persze csak én hajtogatom perecbe a gondolataimat, hogy ne kelljen a helyes következtetést levonnom.

Mindenesetre ha a mostani politikai válságból a román társadalom azt a következtetést vonja le, hogy a nyugatbarát kormány helyett, amely mégsem tudta felhasználni az európai ingyen pénzt egy nacionalista kormányra van szükség, amelynek nem jár az európai pénz, akkor ez a rubrika kap még egy strigulát, mi meg elmegyünk a francba. 

Demó. 

Zene. Beethoven. Zene.

AI. 

végtelen

Milyen csodálatos tákolmány is az agy, annyi minden elfér benne, pedig nem is változtatja a méretét. 

Zene. 

AI.

szerelemről szó sem volt

Ma megtudtam, hogy az arab nyelvben a szerelemre 14 szó van, amelyeket erősségi sorrendben kell értelmezni és a zuhanástól a sivatagban szomjasan kóborló tevéig terjed az szemantikájuk.

Zene. Zene. Zene. Grieg. Zene. Zene. Zene. Zene.

AI. AI. AI.

az igazak

Azt hiszem, még egy dolgot tisztáznom kell. Szép dolog a politika (egyébként nem, de az ismert alternatíváknál azért jobb), meg sok fontos bácsi mond sok okos dolgot, meg mindenki heppi, hogy itt az új világ, meg akármi. De szerintem a legfontosabb ember most az a fiatal (vagy öreg) aki meg fogja oldani, hogy a neurális hálók ne hallucináljanak, vagy tudják mikor hallucinálnak és újra próbálják a számítást a hiba figyelembe vételével. Az emberiség történelme a technika története (néha ez a technika a blöff volt), az igazán nagy dobásokat sosem politikusoknak és hadvezéreknek köszönhetjük. Kepler volt a kora legfontosabb embere, pedig el sem tudta képzelni a gravitációt, de helyesen leírta a bolygók mozgását. Aztán Newton, Einstein, Marie Curie, satöbbi satöbbi. Szerencsére rengeteg tudósnak köszönhetjük azt, hogy ma ilyen jól élünk. Meg a számítógépnek is, ami még alig 80 éves és már hogy felforgatta a világunkat. A következő 20 évben még sokkal jobban felforgatja.

Na jó, megyek filmet nézni, majd csak leteszi az esküt. Majd visszapörgetem a jótúbon.

Zene.

Hehh. 

a géniusz bárányok farkasa

Azt hiszem, megint valamit tisztáznom kell. Én nem utálom a felcsúti géniuszt, nem is tartom gonosznak, semmi ilyesmi. Nem nagyon szerepelt a blogban, mert jót sem tudok róla mondani, de kritizálni sem akarom, mert nem hiszek a szabad akaratban, tehát úgy gondolom, hogy bár ő mondott és írt le sok olyan dolgot, amellyel nem értek egyet, de ő legalább annyira nem értette azokat a dolgokat, mint ahogy én sem értettem, hogy valaki ilyent még hogy mondhat ki a XXI. században. Mint minden ember, ő is a körülmények foglya és mint minden ember, ő is megbukott a történelemben elfoglalt helyének a megértésében.

Nem is igazán akarok erről többet írni, sokan sokat fognak bizonyára, engem nem igazán érdekel, rég tovább léptem azon, hogy érdekeljen. Sokkal fontosabb dolgunk van a világban, mint hogy vele foglalkozzunk. Meg aztán, megértem azokat akiknek ő fontos ember volt, irántuk való tiszteletből sem foglalkozom vele. De alapvetően azért, mert nem érdekel. A dinamika az érdekes (persze, ha van benne fixpont, akkor az is nagyon, de ő nagyon messze állt a fixponttól), az egyes pontokon kár rágódni sokat. 

Zene. Zene. Zene.

5% az év szava

Na hát ha már belekezdtem az egyik fogyasztási mutató dokumentálásába a blogon, akkor ebben az évben már ettől nem szabadulunk meg, kijött most éppen a márciusi mutató és a februári pozitív eredmény után megint esés következett, előző évhez képest 3.2%-os. Van már első negyedéves eredmény is, kerek 5% az esés. Persze, a befektetések kihúzhatnák a gdp-t a gödörből, de kérdem én (meg talán mások is, lehet hangosabban, csak én nem tudom hol) hogy miből?

Talán ebben a hónapban már jön a hivatalos becslés is az első negyedév gdp-jére, persze fenntartom magamnak, ha nem bízok a trend kiterjesztésére az év további részére. :)) 

(Na ilyen az, amikor csak félig figyelek oda arra amit nézek, jönnek sorra a bejegyzések.) 

Zene. 

a lényeg

Ma odáig gubancolódtak a gondolataim, hogy úgy gondoltam a (keresztény) vallásra, mint azon eszme közvetítőjére, hogy a világot egy és csakis egy szabályrendszer (Isten) vezérli. A vallás többi része csak sallang, amivel el lehetett adni ezt a gondolatot az ősvallást (a családfő az Isten, nála nagyobb csak a város alapítója) hívő és az ősvalláson kívül rekedt ókori tömegeknek. Valami, ami elég ismerős és érthető volt és lehetővé tette a stabil növekedést a titkos üzenet terítésére. Majd egyszer eljön valaki (vagy valami) ami a sallangot tovább egyszerűsíti és konzisztenssé teszi. Addig mindenkinek jó bolyongást kívánok az öntudat útvesztőiben.

Zene.

innen az erdőn túlról, ahova nem hallatszik el a harsona (de az internet elhozza a hangját)

Ma életemben először nézek országgyűlés alakuló ülést. A magyar országgyűlést, a partizánon.

Félreértés ne essék, nem a konkrét ott ülő politikusokról gondolom, hogy démonok, hanem úgy általában a politikusokra gondolok. Mindaddig, amíg a politikusok nem ismerik fel, hogy egy ország vezetése egy nagyon bonyolult rendszer amit a legjobban úgy lehet csinálni, ha formalizálják, bizonyítják, hogy a formális modell bizonyos mutatókat bizonyos határok között tart bizonyos feltételek mellett és utána hagyják a rendszert működni, persze felügyelve, hogy az előre nem látott problémák nem nőnek határtalanul, addig nekem nincs mit a politikával foglalkoznom, hacsak nem mint a fura dinamikák fura hatásainak gyűjteményét osztályozni. (Meg aztán, a szimmetria.)

Én egyébként baromi optimista vagyok a jövő lehetőségeivel kapcsolatban. Szerintem a mostani tudománnyal minden problémát meg tudunk oldani, ha akarjuk (kivéve az éghajlatváltozást), csak a döntéshozóknak lehet érdeke az, hogy sok probléma ne oldódjon meg. Az, hogy Magyar Péter milyen döntéshozó lesz, fogalmam nincs, alapból az az intuícióm, hogy a felcsúti géniusz nyomában fog járni (ezen egyébként nem gondolkodtam sokat, 5 perces analízis eredménye és főként annak eredménye, ahogy most látom a világot és a dinamikát ami a politikusokat vezérli), de az is lehet, hogy nem, ki tudja, én biztos nem.

Az tuti, hogy nekem nincs kapacitásom a magyar politikát is követni. Bőven elég nekem (most éppen) a filmek, meg (örökké) a zene és (néha) az irodalom. Jó szerencsét és egészséget kívánok mindenkinek és remélem, hogy meglepnek és megépítik az igazi Eldorádót.

Amikor legalább az alkotmányt formalizálni fogják, akkor majd kezdek figyelni.

Zene.

kutya-macska-terminátor barátság

2020-ban azt mondtam, valós időben fog a telefonunk Cats típusú vidiót generálni tíz év múlva. Hát ott még nem tartunk, de nem tartom elképzelhetetlennek, hogy összejön. A képek gyártása már megy. Sőt, még a transzfer kutyába is. :))

minden nap 5 percre bekapcsol a gép

Azt hiszem, egy dolgot tisztáznom kell. Lehet, hogy úgy tűnik, hogy én ilyen nagyon filozofikus vagyok és nagy elméleteket gyártok, de ez messze nincs így, pont hogy kis elméleteket gyártok, minden napra egyet.

Van egy mondás, hogy az elméleti tudóst a leggyengébb írása alapján ítélik meg, a gyakorlati tudóst meg a legerősebb írása alapján. Ez a mondás már nagyon régóta figyelembe van véve a mentális tornamutatványaim során, ezért merek sok butaságot írni, mert tudom, hogy ha talán egyszer sikerül valami értelmeset is írni, akkor az lesz kiemelve, hiszen én szívvel-lélekkel alkalmazott tudós (illetve mai nevén programozó) vagyok. Nem is mernék nagy elméleteket gyártani, úgy hiszem, túl bonyolultak azok a rendszerek amelyek érdekelnek, hogy rátapinthatnék a működésük lényegére. Az van, hogy minden napra van valami dolog ami érdekel és azt addig pörgetem-forgatom az agyamban, amíg valami tetszetős megoldást találok, annyira nem érdekel az, hogy igaz vagy hamis, csak fényes legyen.

Persze, azt is ismerem, hogy nincs semmi praktikusabb, mint egy jó elmélet, ezért néha szoktam elméleti ismereteket is gyűjteni, de olyan lassú a feldolgozás, hogy szinte állni látszik az idő, míg a rendszer gomolyog. Ezért birkózom mostanában a szabad akarat kérdésével, de nem hiszem, hogy bármit is hozzátennék, inkább csak gyúrom itt az iszapban és amikor látok valami érdekeset, akkor leírom gyorsan, hogy nehogy elfelejtsem. Persze, ha 20 év múlva újraolvasom, valószínűleg a nagyja már érthetetlenné válik számomra is, de talán pont az mutatja egy gondolat értékét, ha nem veszíti el az értelmét 20 év alatt sem, legalább számomra.

Ja és azért csinálom mindezt publikusan, mert talán van egy kis jel is, a zajban, hátha valakit még inspirál egy kis iszapbirkózásra. Ha nem publikusan csinálnám, akkor már nem csinálnám, sajnos így működik ez.

Zene. Zene. Zene.

turkáljunk a bolgyó öntudatában

Kéne valami könnyedebbet is írni, szóval akkor most legyen szó arról, hogy van ez a híres alagút Los Angelesben, a második úti alagút, ami sok filmben megjelenik, pl. a Blade Runnerben is. Ezen kívül rengeteg vidióklippben is megjelenik, a híresebbek fel is vannak sorolva a wikipédia oldalon. Viszont van pár klip ami nekem bejön és van bennük alagút, de nem tudom, hogy pontosan ez az alagút-e az, szóval én hozzá számolom, mint pl. a Roy Orbison - I Drove All Night vagy a Sandra - Around My Heart.

Keresem még a többi klipet is, ami nem annyira ismert én benne van ez az alagút, majd jön az update.

a langyos víz feltalálásának elviselhetetlen könnyűsége

Én úgy gondolom, hogy nagyjából két út áll a mostani helyzetben a kormány előtt. Elég extrémek a különbségek, az egyébként elég nagy baj, hogy nem látom a spektrumot a két véglet között, bizonyára azért, mert nem figyeltem az előző töréspontok idejében a lehetőségekre, illetve minden politikai és gazdasági elemző az állapottér attraktoraira koncentrál amikor elemez, nem mennek bele a finom különbségekbe.

Szóval az egyik út az, hogy szép lassan ledolgozzuk a költségvetési hiányt, lehetőleg olyan tempóban, amely mellett a lakosság nem szökik meg az országból, de azért még az "okos fiúk" sem borítják az asztalt. Ez nem sikerült Bolo-Jeannak, Szorin borította az asztalt, hogy pontosan miért is, arról fogalmam sincs, bizonyára nem azért amit mondott, hogy a gazdaság elment a levesbe, mert sajnos másképp nem igazán lehet (illetve lehetne, de nem a mostani Romániának, a 2007-es Románia a 13.7%-os hiányt 2009-re 4.7%-ra csökkentette és 2014-re már csak 0.3% volt (de jó lenne, ha a RoEM-en lehetne linkelni külön az oldalakat, a Current Account Deficitet kell nézni), de az teljesen más világ volt, akkor léptünk be az EU-ba ami gyakorlatilag öntötte a pénzt a privát szektorba így könnyű volt a termelékenységet gyorsan növelni, de mára már ez a lehetőség bezárult, sőt, most már foggal-körömmel akadályozzák az állam digitalizálását). Ezzel az úttal az a baj, hogy nagyon sokat fog tartani és mivel a jövő igazi növekedési hajtóműve a mesterséges intelligencia, amiben sehol nem vagyunk, valószínűleg már soha nem fogunk érdemben növekedni (ráadásul a demográfiai mutatók is lefelé görbülnek és az a mondás, hogy igazi növekedést csak demográfiával és termelékenységgel lehet elérni, az összes többi igazából csak könyvelési trükk).

A másik lehetőség meg az, hogy foglyul ejtik a népet, kiszállnak az EU-ból, odadörgölőznek Putyin papához, aki valamennyicske biztonságot garantál (bár egyre kevésbé megy ez neki, összesen Fehéroroszországban működik még ez, Szíria, Venezuela, Irán valamelyest, rá kellett jöjjön, hogy nem ér olyan messze a nagy medve keze mint azt reklámozza). Egy vékony elitnek ez ugyanolyan jó életet biztosítana mint amit most élvez, de a nagy többség életszínvonala lejtőre kerülne. Ez azért történne, mert nyugati technológia nélkül a béka segge alatt lenne a termelékenységünk, sőt, valószínűleg még azalatt is, mert közben elfelejtettük, hogy kell az esztergapadot használni, amióta számítógép vezérelt marógépekkel megy minden, meg satöbbi, most nem fogom azt bizonygatni, hogy a mesterségek egy folyamat részei, ha az ember elfelejti a régi dolgokat, sokkal előbbről kell kezdenie, hogy újra tanulhassa. Márpedig ha lezárjuk a határokat, akkor jön az embargó, a nyugat nem lesz olyan kegyes mint a 70-es években volt és ráadásul a varsói szerződés országai (Oroszországot leszámítva, ami azért már csak árnyéka a Szovjetuniónak) is csak nevetnek majd rajtunk, ahelyett, hogy vállvetve harcolnánk a nyugati imperializmus ellen. Ha meg nem zárjuk le a határokat, akkor persze a nép fog elszivárogni ha szakítunk a nyugati úttal. Amikor a tavaly meg főként tavalyelőtt Dzsordzseszku csinálta a cirkuszt, egyáltalán nem láttam kizártnak, hogy ez a második lehetőség valósul meg nagyon gyorsan. Ma már egy kicsit lenyugodtam, néha még egy-egy ellenérv is eszembe jutott (Csaucsecku is lazítással indított, a 70-es évek egészen jók voltak, rengeteg ipar épült nyugati gépekre, csak a 80-as évekre zámbúlt meg az öreg, aki ráadásul elég sokat ült börtönben is, szóval nem tartotta az ilyen dolgokat elfogadhatatlannak). Szóval főként arra építettem az optimizmusomat, hogy mindenki a saját korának a gyermeke, sőt, talán leginkább az ifjúkor a legfontosabb a személyiség alakulásában, az meg Szemjonnál a 90-es évekre esik, az csuda jó kor volt, talán nem akar visszavinni minket a 80-as évekbe, vagy talán nem is talál elég embert, aki hajlandó lenne neki ebben segíteni.

Szóval most messze nem okoz akkora aggodalmat, hogy mi lesz, ha az áúr kerül kormányra (persze lehet azért, mert a játék már maximumra járatja a kortizol szintemet, nem tudok többet termelni). Ahogy látom a Szemjon dumáját, ugyanazokat a fáradt lózungokat nyomja, ha lenne valami igazi ötlet a fejében, arra már utalgatott volna, szerintem simán beáll a nyugati útba, esetleg még egy ideig játssza a Putyin párti hazafit (ami megint csak nonszensz, de hát már minden is nonszensz), de azt hiszem, ez az ajtó is lassan becsukódik, már a május 9-i parádéra sem jut tank. Amúgy is Szemjon nagyon látványosan lett Trump párti mostanában, azt nyomathatja amíg fér a csőből. Aztán majd a következő választásokon bukik, de utána megint sorra kerülhet, a román politika elég hullámvasút jellegű, mindig belefér egy nagy visszatérés.

Szóval igazán most nem aggódom, jó lenne ha valami tanulságot össze tudnék halászni ebből a politikai válságból, de nehéz lesz, mert nagyon megy az, hogy nem követem a részleteket. Sajnos abban nem hiszek már, hogy a sajtó elmagyarázza, hogy mit kell tanulni, lassan kezdek rájönni, hogy a "független szakértők" is milyen intézményi nézőpontok rabjai. Egyedül meg nincs elég tudásom. Na majd talán a dzsemináj meg jó sok keresztkérdés segít majd. 

Zene. Zene. Zene. Zene. Zene.

Vonalka. 

AI. AI. AI.

a válság a blog legjobb barátja

A tavaly májusban jó sokat blogoltam, elnököt választottunk, volt para rendesen, hogy rossz irányba fordul a kormány rúdja. Most megint politikai válság van, de én már aktívan próbálok ellenállni annak, hogy kövessem a dolgokat. De lehet, hogy nem fog sikerülni, megint átlagon felüli mennyiségű bejegyzést fogok produkálni. Azért megpróbálom, hogy ne legyen teljesen értelmetlen az egész, legalább a képek legyenek érdekesek.

Persze az is lehet, hogy csak filózni fogok a politikáról vagy a gazdaságról vagy Romániáról. Meglátjuk. Azt mindenesetre megismétlem, hogy szerintem a pénélé és az uszéré nem lesz kormányon, szóval akkor vagy áúr-pészédé kormány lesz, vagy új választások. Nem tudom hogy képzelte a pészédé, hogy miután hátba szúrja a pénélét, még el tudja adni a nagy közönségnek, hogy ők a rosszak mert nem akarnak velük újra ágyba bújni. Könnyebben eladják azt, hogy a piac miatt szabadul ez az euró ára, nem pedig ők nem akarnak már olyan kamatokat fizetni az eurós adósságért amiből még tartani lehetne a mostani árszintet.

Remélem, hogy majd pár évtized múlva, valaki (vagy inkább valami, mondjuk egy szuperokos mesterséges intelligencia) elmagyarázza majd, hogy jó vagy rossz stratégia volt-e az euró árának a kontrollja. Nem nagyon csinálja senki a kis országokban, de mondjuk pont a bolgároknak eléggé bejött (legalábbis amennyire én rálátok). Szerintem nálunk rossz stratégia volt, aminek sokáig fogjuk még fizetni az árát. Meglátjuk.

Zene. Zene.

pikáns főnix combokból 5-öt kérnék

Na erre nem számítottam volna, a bukaresti tőzsde a kezdeti esés után jó kis pluszt hoz össze a kormány bukásának hírére. No, hát ők tudják, hogy mi olyan jó ebben, én távol tartom magam a hírektől amennyire csak lehet. 

Zene. Zene. Zene.

AI. 

a szabad asszociáción alapuló képek generálásának elviselhetetlen könnyűsége

Szóval most az van, hogy egyre jobban szórakoztat ez a kép gyártás mesterséges intelligenciával. Kicsit már kezdtem azon is gondolkodni, hogy miért. Főként most, hogy Tifa-s képeket gyártok, kezdtem rákapni. Meg persze az sem utolsó szempont, hogy most már nagyon jól működik ez a nanó banán 2 képgyártó ami a gúgel flóban van, nagyon sokszor meglepően jó eredményt gyárt elsőre és némi kis igazítással utólag olyan képeket gyárt, amelyek teljesen kielégítik a kezdeti ötletemet. Sőt, néha meg is lep az eredmény, pl. nem gondoltam volna, ha annyit kérek tőle, hogy Magritte stílusában készítsen egy palacsintasütőről egy képet akkor még le is fordítja franciára a palacsintasütő szót (mármint a frying pan-t, ugyanis angolul kommunikálok vele, lehet, hogy fölöslegesen). Volt valamikor egy elmélet, hogy gyakorlatilag a mesterséges intelligenciában minden valamire való feladat mi-teljes, mert bármikor befigyelhet egy szöveg értelmezési vagy fordítási feladat is (akár vezetés közben sem árt, ha tudja mi az, hogy ausfahrt) és akkor már érteni kell emberül, hogy meg tudjuk oldani. Hát ez a képgeneráló rendszer eléggé mi-teljes, az tuti, persze néha még nagyokat hibázik (három kezet azért még nem láttam), de azokat nem mutogatom. :)))

Egyébként meg most azon filózom, hogy mennyire hasonlít az, ha egy karaktert teszek be mindenféle asszociációkon alapuló képekbe ahhoz, amikor irányítom egy ismeretlen játékban? Mindkét esetben érnek meglepetések, a történet rajtam is múlik, mennyit értek meg belőle, mit teszek be és mit veszek ki belőle. Talán a mesterséges intelligencia esztétikusabb képeket generál, meg sokkal könnyebben ugrál a stílusok között, a múltkor egy napig csak különböző festők által festettem meg ugyanazt a képet, lenyűgöző. Persze, ha nem játszottam volna az ff7-et, akkor Tifa nem lenne akkora kedvenc valószínűleg, de csak a képgenerálóval tudom Squall-t Tifa mellé tenni, egyetlen ff sem engedi meg ezt nekem (egyelőre). Meg persze egyre érlelődik bennem, hogy le kéne nyomni az ff-eket, az elejétől a végéig, csak sajnos ennyi időm nincs. Pedig jó volna. De lehet, ha az embernek csak fél órája van naponta, akkor jobb szórakozás, ha beröffenti a képgenerálót. A legjobb az egészben az, amikor magamat csapom be és csak napok után értem meg, hogy mit is csináltam. Nem egészen sakk ez saját magam ellen, de nem is egészen nem sakk.

Mindenesetre még egy ideig fogok szórakozni ezzel, gyakran azért születik bejegyzés, hogy feltegyek egy képet amit viccesnek találok és akkor már kanyarítok egy mondatot is alá, néha van a képhez relevanciája, néha nincs. Ha valakinek ez bejön, akkor most egy ideig jól fog szórakozni, ha meg nem, akkor keressen más blogot amit olvasson. :))  

Zene. 

a soha véget nem érő szarba csapás

Na, megbukott a kormány, méghozzá vastagon. Gondolom kihasználják ezt a helyzetet, hogy elengedjék az eurót egy kicsit, akár 6 lejig is, sokat segítene a külkereskedelmi hiány ledolgozásában. Persze, mindenki megszívja, de a privát szektor, akik külföldre dolgoznak, azok könnyebben emelnek majd bért, a nyugdíjasok és az állami szektor meg majd gondolkodhat azon, hogy mi is történt. Persze, az államadósság euróban kifejezett részét nehezebb lesz finanszírozni, de valaki tuti besegít, ha nem az EU, akkor az IMF (na nem az amelyiknek Cruise úr a tartóoszlopa). Az eddigi megszorítások miatt mindenki prüszkölt, na most jön a java. Sajnos nincs más út a növekedéshez mint egy jó becsületes visszaesés (és a gyomok kiirtása). Lassan tényleg igazam lesz, amikor mindenkinek jó krízist kívánok.

Szerintem áúr-pészédé kormány lesz, a kérdés az, hogy az ügyvezető kormány előtte mennyire ijeszt rá a népre.

Zene. Zene. Satie. Zene.

olaj erre olaj arra

A tuitteren azzal fenyegetnek, hogy a kőolaj 370 dollár lesz és akkor összeomlik a közlekedés és az áruszállítás és akkor már jön is az éhezés. De szerintem a közlekedés keresleti oldala sokkal elasztikusabb annál, mint hogy teljesen bedöntse 20% olaj kiesése. Vannak olyan jól bevált módszereink az autózás kiváltására mint a séta, biciklizés, buszozás, vagy csak az otthon ülés és tuitter/sorozat pörgetés. Bár az olaj piac sokkal bonyolultabb mint aminek látszik, én azért azt merem jósolni, hogy idén nem megy 200 dollár fölé a hordó ára és ha lesz éhínség, akkor az inkább az időjárásnak lesz betudható.

Zene. Zene. Zene. Zene.

a döntés

Nemsokára eljön az idő, amikor el kell döntsük, hogy melyik a legfőbb emberi érték, a magántulajdon vagy az élet.

Upszi, az impre nem figyeltem oda rendesen, nem is sikerült valami jól:

 

az helyzet

Az a vicces, hogy meg vagyok győződve, hogy a világ összes problémáját (leszámítva az éghajlatváltozást) simán meg tudnánk oldani a most rendelkezésünkre álló tudományos ismeretekkel, de a politika és a kapitalizmus mindent szarrá tesz. Vajon mi lehet a megoldás?

tiszta szívvel turkászok

Most olvastam, hogy valami kínaiak készítettek egy rendszert, amivel jól lehet turkászni a nagy nyelvi modellek paraméterei között. Ennek az a legnagyobb jelentősége, hogy ugyebár a nyílt modellek paraméterei között fog turkászni a legtöbb kutató, mert csak ahhoz van hozzáférése. Végre van a nyílt modelleknek is egy olyan előnye, amivel a zárt modellek nem rendelkeznek. Persze, a turkászási módszereket valamennyire adaptálni lehet majd a zárt modellekre is, de lehet, hogy így rájövünk, hogy a nyílt modellek már elég jók, nincs szükség zárt modellekre (azoknak ugye az adatokban van a legnagyobb előnyük, meg persze lehet, hogy kitalálnak valami óriási architekturális innovációt is, de nem túl valószínű, hogy sokáig titokban tudnák tartani). Remélem ez a dolog nem lesz csak délibáb.

Egyébként még mindig nagyon jó szórakozás a képgenerálás, szóval lesz még sok bejegyzés, egy ideig. :)) 

Vonalka zene. Zene. Ugró autó zene.

AI. 

filmek

Ebben a hónapban nem néztünk olyan sok filmet és sajnos egyetlen szót sem írtam le időben a bejegyzésbe, most meg nincs sok időm rá, szóval ez biza nagyon össze lesz csapva.

A Big Bold Beautiful Journey (2025): Az első rendező akiről megtudtam, hogy tumblrje van, sőt, vidióesszéket is publikál időnként és egy egész jó filmet hozott itt össze bemutatva, hogy lehet szupersztárokkal is nyugis gondolkodós szerelmes filmet csinálni. Azért nem top5 matéria. Két ember egymásba szeret egy utazás közben. Teljesen rá lehet húzni a szabad akarat témára, amiben egyébként az is benne van, hogy a múlt determinálja a jövőt, de tuti nem úgy, ahogy te gondolnád és erre jön a rá a két szereplő is, hogy érdemes bepróbálkozzanak egymással.

Utopia (UK, 2. szezon): Sajnos a legtöbb jó ötletet az első szezonban elpuffogtatták, a legjobb rész talán a magyarázó történeti visszatekintés volt. Nem gondoltam, hogy a túlnépesedés marad a fő téma, gondoltam lesz valami csavar amögött is, de nem. Mondjuk ezért már 2013-ban sem illett annyira aggódni, mára meg már minden kapitalista a kihalástól fél. Azért jó cucc ez, csak hát az első évad sokkját nem sikerült überelni.

Fargo (1996): Nekem kimaradt egész eddig, jó kis fekete komédia, de mennyire nem lenne ma már PC ha azzal jellemeznénk Buscemi-t, hogy annyit kell tudni róla, hogy fura. Nekem egyébként sosem jutott ez eszembe róla a filmjei láttán.

Terminator Salvation (2009): Szerintem ez egész jó iparos munka, végre a jövőben játszódik, ahol minden Terminátor film történetének a kezdete van, látjuk azt, hogy hogyan és miért is harcolnak az emberek. Ehhez képest elkaszálták ezt a szálat és jött ribút, aztán megint ribút. Lehet, hogy a Terminátor egy annyira kerek történet, hogy az emberek nem tudják tovább osztani ezt a sejtet. Na nem baj, majd a terminátorok. Nyahaha.

House of Sand and Fog (2003): Jó kis Jennifer Connelly-s film, kicsit visszafogottabb mint az átlag 90-es évekbeli filmje. Ritka az olyan film, amelyben a konfliktus két alapvetően jó tábor között alakul ki, ezért senki nem tapsol az egyik oldal bukásának. Én reméltem, hogy nem bukással végződik, egyébként meg fene tudja, lehet, annyira nem is bukás az, ha valaki (azt hiszi, hogy) visszatér a teremtőjéhez. Nem minden vallásnak kell ezt tiltani ahhoz, hogy stabil közösséget alakítson ki.

Blink Twice (2024): Hát ez egy film arról, hogy gazdagok meg a tudatmódosító szerek nem jó ötlet, még kis adagban sem. A végén persze heppi end van, de mindenki tudja, hogy az csak azért van ott, hogy akik pénzelték a filmet ne nyávogjanak.

Sliver (1993): Azt hiszem, a PC-X-ben olvastam erről a filmről, amikor megjelent cd-n vagy dvd-n, csak annyi maradt meg, hogy egy dögös meztelenkedős film Sharon Stone-al, ezért sokáig dekkolt a megnézendő listán. Ma már nem olyan ütős és szerintem a szex jelenetek sem valami jók és hát attól sem dobja el senki az agyát, hogy egyesek megfigyelnek mindenkit (egy épületben? ugyan már, az egész világon). Azért tűrhető darab.

Noah (2014): Szerintem Noé története valami eszméletlen jó történet, ez nem egy túl jó interpretációja, de azért rendesen túllép azon amit az én fejembe töltöttek amikor még tanították a vallást. És van benne Jennifer Connelly, sajnos nem túl jelentős a Noé felesége szerep. Emlékszem, láttam már ezt a filmet, akkor nagyon furának tűntek a mindenféle szörnyikék, de most nagyon bejöttek, azt hiszem, végre szétvált a távol múlt a jelentől a fejemben és ez hangsúlyt ad ennek.

The Sentinels (1. szezon): Jó kis francia sorozat amelyben az első világháború rosszra fordul számukra (azt mondjuk nem magyarázzák el, hogy miért, talán az angolszász népek maradtak ki tartani a frontot), de szerencsére ebben a világban van telepátia meg telekinézis meg szuperkatonák akikben még mindig a franciák vannak előnyben. Szóval ha valami nem tetszik a sorozatban, az tuti a háború eredménye, ha meg valami tetszik, az is. Nekem bejön, kicsit olyan steampunk és dízelpunk és akármipunk keverék, de az érzelmek könnyen azonosíthatóak és hát a háborúkban mindig volt annyi meglepő történet, amikkel el lehet jól húzni a dolgokat.

Blue Moon (2025): Ethan Hawke és Richard Linklater nyerő páros, ebben a filmben is és én kimondottan élvezem a jó dumás filmeket, remélem valaki tovább viszi a Woody Allen által sokáig hordott fáklyát. Ha strigulát kell húzni a "zsenik akik mégis annyira nem értik meg egyes helyzetek lényegét" kategóriába, akkor ez a film tuti oda jár. Príma matéria.

Whiplash (2014): Huh, ez meglepően erős volt, kéne kicsit többet írni róla, de ha kiemelek egy részt, akkor lehet, hogy mást meg nem tartottam elég fontosnak. Mindenesetre engem nagyon elgondolkodtatott, persze jó sokat a szabad akaratról is. A film végét én alapvetően két módon tudom értelmezni, hogy a karmester csak ki akart baszni a sráccal, vagy tudta jól, hogy kap még egy esélyt, hogy kihozza belőle a zsenit és feltett mindent egy lapra. Nekem szimpatikusabb a második variáció, de mennyire valószínű, hogy úgy történnek a dolgok ahogy történtek? Semennyire, ezért az életben ilyen nincs, a filmen viszont van, viszont a filmen nincs szabad akarat. Ha hiszel a szabad akaratban, akkor nem mered meghúzni azt, ami ebben a filmben történik. Márpedig valami csoda történik a végén. Abba is hagyom, jó cucc, nagyon ajánlott megnézni.

Focus (2015): Ez is tipikusan egy olyan történet, ami papíron jól hangzik, a szereplők is sztárok (nem teljesen alaptalanul), de valahogy maga a történet inkompatibilis magával a film műfajjal, vagy legalábbis én így gondolom és még egy rendezőt sem láttam aki bebizonyította volna az ellenkezőjét. Ugyanis svindlikről szól, de az a mesterség meg arról, hogy nem lásd mi történik, esetleg csak a végén gyere rá, ha lehet, ne a svindli jelenlétében. A film ennek teljes ellentéte, szép lassan sütik az érzelemtortát amire aztán tesznek egy édes/savanyú meggyet. Itt semmit sem sütnek, mert akkor tudnánk, hogy kik között dől el a játék és elvárják, hogy a teljes érzelmet megtartsuk a nagy csavarnak a végén. Hát nekem nem ment.

Zene. 

vonalka mazurka

Ha már írok a gazdaságról, akkor legalább idén írjak kicsit gyakrabban, ha jönnek az adatok és én olyan erős jóslatokat tettem. Most jött ki a februári adat a kiskereskedelem alakulásáról (vicces, hogy egyszer comerțul cu amănuntul máskor meg comerțul cu ridicata a neve, de azt hiszem, ez ugyanaz a mutató) és ez sokkal jobb mint a januári adat, itt már nőtt az előző évhez képest 1.9%-al (én mindig a naptárhatással igazított adatot veszem figyelembe, mert az a legrelevánsabb az egész évre vonatkozóan). Na de én még mindig kitartok az 5%-os csökkenés mellett, mert ugyebár "megsokasodtak a negatív irányba ható bizonytalansági faktorok", ha szépen akarom nevezni azt ami most éppen van. Az első negyedév adatai amúgy is torzítottak, mert még nem volt költségvetés (ettől persze egyesek még bőszen harangozzák, hogy 1% lett a hiány, csak azt felejtik el, hogy az állam nem (úgy) költött).

Zene. Chopin. Vonalka zene.

AI. 

filmek+

Most megint van filmek+, mert most nagyon jól szórakoztat az, hogy Tifa és egy palacsintasütő mindenféle dolgokat művel, szóval most kiválasztottam egy-egy jelenetet vagy valami mondanivalót és abból csináltam képet ami egy-egy filmet reprezentál a holnapi film listából. Jó szórakozás ez, legalábbis nekem. Ha ma este még valamit megnézünk, akkor azt majd hozzáteszem holnap.

awww

jó lesz, főként annak aki szeret úszni meg napozni

Vicces, de ha úgy akarnánk dönteni, hogy a mesterséges intelligencia kutatását abba kell hagyni, mert túl veszélyes az emberiségre, akkor lehetni egyből azzal jönni, hogy de akkor miért nem foglalkozunk az éghajlatváltozással, az is nagyon veszélyes az emberiségre, mégis mindenki leszarja. Szóval amíg meg nem oldjuk az éghajlatváltozást, addig a mesterséges intelligencia kutatása is folytatódni fog, szerintem a kettő egymásra amúgy is komoly hatást fog gyakorolni és mindkettőnek az lesz a megoldása, hogy az eddigi életvitelünket fel kell adjuk és sokkal energia-hatékonyabban kell csinálni a dolgokat, amire valószínűleg a mesterséges intelligencia adja meg a kellő megoldást. És ki kell bírni még pár száz év felhőszakadást és aszályt havi váltásban.

Demó. 

Zene. Eroica.

AI. 

fél tanulság is egész tanút igényel

Az tuti, hogy ha egy valamit megtanul a társadalom ebből az egész mesterséges intelligencia miskulanciából, akkor az az lesz, hogy pontosan és részletesen kell definiálni a követelményeket, mert másképp gyakran nem azt kapjuk eredményként mint amit vártunk. A mesterséges intelligenciát nem lehet hülyíteni ám, még a szép szóból sem ért, hát még a vakítástól.

A másik dolog meg amit meg lehet tanulni, hogy két pont között lehet, hogy a legrövidebb út blokkolt, de ha ügyesen csinálja az ember, általában körbe lehet menni. 

Zene. Klasszikus.