Régebben azért volt több gyerek, mert az emberek azt hitték, hogy az ember az univerzum közepe. Ma már tudjuk, hogy valójában a pénz az univerzum közepe, szóval bankokat gyártunk gyerekek helyett, hiszen azok gyártják a pénzt.
Zene.
Zene.
Lassan megérti mindenki, hogy mindennek ára van, a jónak és a rossznak is.
Demó.
No, hát akkor ez is megvolt és holnap is felkel a nap, mint az utóbbi ezer évben mindig és még millió és millió évben fog.
Az az igazság, hogy én egyáltalán nem követtem a kampányt, mindössze a Szabó Bence és a Gundalf interjúkat néztem meg. Persze, azért akarva akaratlan belebotlottam Orbán Viktor üzeneteibe is, ami meg kell mondjam, kívülállóként elég szürreálisak voltak. Azt hiszem, kicsit későn kezdte a tiktok-betyárkodást, az apokalipszis üzenetet nagyon finoman kell adagolni, másképp nem működik. Ráadásul két macskás videó között nem biztos, hogy maximális a hatás.
Én nem akarok semmit elemezni, nem értek hozzá és nem is akarok. Meg aztán, majd megteszik majd elegen. De ha már néha érintettem a politikát itt a blogban, gondoltam illik ezen a napon is írni, de inkább arról lesz szó, hogy engem mi érdekel ebben az egész miskulanciában, amit politikának neveznek.
Szavazni sem szavaztam, mert egyrészt nem tehetem meg, másrészt meg nem akarok felelősséget vállalni a győztes tevékenységének egy fikarcával kapcsolatban sem. Én már sohasem fogok egyetlen politikusnak sem elhinni semmit. Szavazni valószínűleg fogok, de még ez is változhat, meglátjuk.
Ami engem igazán érdekel, az pl. az, hogy az Orbán 16 éves uradalma csak egy konjektúrális véletlen volt, vagy a magyar nép szereti a hosszú uralkodásokat? És ha ez utóbbi az ok, miért alakult ki így? Azért Mátyás óta sok idő eltelt...
A másik dolog meg ami érdekel, az a kortizol (mostanában egyre inkább). Vajon a következő évben vett mintákban szignifikánsan kisebb vagy nagyobb lesz a népesség kortizolszintje? A tőzsdei adatokban azért nem bízom, mert nincsenek normalizálva az adózási környezettel (még a távoli befektetők adózása is számít, hát még az adott ország aktuális adószintjei). A politikai változó mikor fog bekerülni az egészségügyi idősorokba? Remélem, egyszer eljutnak a modellek oda, hogy ezt sem hagyják figyelmen kívül, ha egyesek az öntudatot akarják posztulálni, akkor a politikai kontextust nem lehet még az atomerőművekből sem kihagyni.
Az mikor jön el, hogy nem olyan absztrakt és érthetetlen mértékekkel mérjük egy társadalom állapotát, mint a gdp, hanem olyasmivel, hogy átlagos kortizol szint a teljes népességben? Vagy dopamin, endorfin, vagy valami egyéb hormon, ösztrogén, tesztoszteron? Ezeket kéne maximizálni/minimizálni, a gdpnek semmi értelme nincs. Mikor lesz már a kormányzás az emberekért?
Amúgy meg mindenkinek nyugalmat és derűt kívánok. Az igazi nagy bajok azok, amikről nem is tudunk. Egy ezerszáz évet megélt ország nem fog összedőlni egy év vagy akár egy évtized alatt.
Zene.
Demó.
Itt van pl. ez a programozási nyelv, hogy jávaszkript. Ezt arra találták ki, hogy a honlapokon a szövegeket meg a gombokat villogtassa és cserélgesse az ember. Ez volt az elsődleges feladata, erre dizájnolták. Ezt a feladatot el is látta nagyon jól, könnyű volt ellenőrizni a programok helyességét, mert látszott amit a program csinál, ha valami nem jól látszott, akkor az ember nagyjából tudta, hogy hol keresse a hybát. A dolog ott ment gallyra, hogy egyesek kitalálták, hogy mivel ez a programozási nyelv általános, oldjunk meg vele mindenféle feladatokat, olyanokat is, amelyeknek nem olyan könnyű belátni, ha hybás megoldást kapunk. Na és itt a nagy dizájn a programozók ellen fordult, mert az, ha könnyű jó programokat írni egy doméniumban, nem azt jelenti, hogy könnyű jó programokat írni más doméniumban is, és a programozási nyelv tele van mindenféle kiskapukkal, amelyek megnehezítik az életünket akkor, ha egy bonyolult rendszert akarunk készíteni. Szóval itt az általánosság ellenünk fordult, de egész iparág fejlődött már a keletkezett problémák megoldására, szóval mindenki boldog. A pájton ugyanez, csak pepitában.
Demó.
Zene.
A leghíresebb magyar hacker Gundalf, aki egy bölcs öreg varázslóról kapta a nevét, aki némi segítséggel kiűzte az orkokat Középföldéről. Ő nagyjából azt tette, mint a névadója.
Demó.