Ma nem volt valami fergeteges. Szívtunk, persze, a mi hibánk is volt, de ha megmondták volna, hogyan csináljuk, nem hibáztunk volna, szóval talán ők szívtak többet, vagy legalábbis fognak. Persze, őket nem érdekli, ezért fizetik őket és ha az ember belegondol, valahol az én pénzem is ilyenekre megy el. Persze, az én pénzemet is ők adják. Szomorú egy kicsit. De azért egy kicsit jó is, most úgy érzem, nem én vagyok a húnyó, legalább nem az én szám jár egy szép jövőről. Persze, ez kicsit szomorúbb, hogy a szép jövőm így egyengetődik. De akkor is jó, hogy nem én vagyok a húnyó.
Egyébként meg leültem kicsit GTA3-at játszani, így utólag, amikor már a gondolkodásom annyira eltompult, hogy nem okoz ez gondot. És óriási szerencsével, sikerült megcsinálni azt a küldetést, ahol már egy jó ideje el voltam akadva, ami a mentőből kieső bekötözött tag szétlapításáról szól, bár csak ritkán sikerült elérni azt is, hogy kiessen. Jó nehéz autóval kell átmenni rajta, akkor nincs gond. Nincs már sok hátra és másodszor is befejezem a GTA3-at, remélem egy időre szabadulok Liberty Cityből.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése