youtube ajánló

Az index összegyűjtötte az évtized legjobb albumait, de linkeket nem raktak az albumok mellé, ezért megkerestem én az albumokat youtubeon és betettem alább.

Darkside: Psychic (2013)

Shame: Songs of Praise (2018)

King Gizzard & the Lizard Wizard: Nonagon Infinity (2016)

The War on Drugs: A Deeper Understanding (2017)

Idles: Joy as an Act of Resistance (2018)

Japandroids: Celebration Rock (2012)

Daft Punk: Random Access Memories (2013)

Grimes: Art Angels (2015)

Anderson .Paak: Malibu (2016)

Cloud Nothings: Attack on Memory (2012)

Gorillaz: Plastic Beach (2010)

Toro y Moi: Outer Peace (2019)

King Krule: The Ooz (2017)

Arctic Monkeys: AM (2013)

Thundercat: Drunk (2017)

DIIV: Is the Is Are (2016)

Frank Ocean: Channel Orange (2012)

Billie Eilish: When We All Fall Asleep, Where Do We Go? (2019)

Kanye West: My Beautiful Dark Twisted Fantasy (2010)

Fontaines D.C.: Dogrel (2019)

Tame Impala: Currents (2015)

Kendrick Lamar: To Pimp A Butterfly (2015)

Parquet Courts: Wide Awake! (2018)

Radiohead: A Moon Shaped Pool (2016)

Slowdive: Slowdive (2017)

MGMT: Little Dark Age (2018)

Denzel Curry: Imperial (2016)

Courtney Barnett & Kurt Vile: Lotta Sea Lice (2017)

Mac DeMarco: 2 (2012)

Superorganism: Superorganism (2018)

Na persze tudom, hogy a youtubeon nem mindig az album verzió van fent a számokból, de ez is több a semminél, ráadásul eddig amit hallottam, nem fogom leváltani a The Songs of Distant Earth-et programozási zenének.

youtube ajánló

ez: Hargita megye imázsfilm

ez: instagram, gyönyörű képekkel

youtube ajánló

ez: arról, hogy milyen rossz lesz nekünk a jövőben, ha kormány összekapcsolja a megfigyelő rendszereit arcfelismeréssel.

 

Életem első kommentjét ez alá a youtube videó alá írtam, ezt:

“A developed country is not a place where the poor have cars. It's where the rich use public transportation.” - Gustavo Petro

I guess, in the future, this will change to: a developed country is where the public embraces the government using face recognition and not fearing it.

There will be many good uses for face recognition, gait recognition, etc. Let's hope they will outweigh the bad uses.

Nagyjából azt jelenti, hogy olyan világban lenne jó élni, ahol az embereknek nem félnie kellene attól, hogy a kormány arcfelismerést alkalmaz, hanem örülniük kéne neki, mert a pozitív hozadéka sokkal több, mint a negatív hozadéka.

Ha valakinek kétsége van afelől, hogy a tömeges arcfelismerésnek lehet pozitív hozadéka, akkor hadd írjak erről gyorsan egy sort: az arcfelismerés teszi lehetővé, hogy a begyűjtött adatokat időrendi sorrendbe tegyük egy emberről. Ezekből az adatokból aztán nagyon sok hasznos dolgot lehetne jósolni, pl. egészségi állapotot, fáradtsági állapotot, stb. Milyen jó lenne, ha a jövőben otthon belenéznénk a tükörbe és az azt mondaná, hogy ma nem kell bemenj dolgozni, mert nagyon gyűrött vagy, de azért ne forduljon elő ez túl gyakran?

ez: az Index kipróbálta a bécsi önjáró buszt. Na kb ilyesmi lesz Kolozsváron is.

a játék

Szóval júniusban felmondtam és úgy döntöttem, hogy a következő két évet egy játek elkészítésére fogom szánni. Így negyven körül, ennek is eljött az ideje.

Jellemző módon, a nyáron nem csináltam semmit, legalábbis a játék ügyében, aztán ősszel nekifogtam végre és lassan elkezdett beindulni a dolog. Szintén jellemző módon nem a logikus megoldás mellett döntöttem és egy meglévő játék motort használok (Unity, Unreal), hanem én magam ollózom össze a dolgokat nyílt forráskódú könyvtárakból és írom mellé a szószt ami nincs meg, vagy amit én másképp akarok megvalósítani. Így egyelőre elég lassan haladok, bár azért egy jó kis grafikus motort sikerült kiválasztani és a világot tároló ritka voxel fa (imádom most ezeket a magyarításokat, egyszer majd azért leírom angolul is) is ipari standard, szóval messze nagyobb a potenciál azért, mint ami eddig látszik, ezért is inkább én vagyok a felelős. De elvégre is ÉN akartam írni ezt a játékot, nagyjából, bizonyos dolgokat ki is akarok próbálni, egyelőre nagyon bejön a modern C++ és az Ubuntu, nem tudom miért sírnak olyan sokan miattuk.

Szóval erről is lesz majd szó a blogban, de azért annyira nem sok, ugyanis próbálok azért angolul értekezni róla.

Nekifogtam kis videókat készíteni a youtubera egy-egy nagyobbacska dologról amit megoldok, néha ezek inkább technikai dolgok, amelyek nem látszanak, most még nagyon ebben a fázisban vagyok, ezért nem is fektetek sok energiát ezekbe a videókba, de amikor majd eljutok a grafika programozáshoz és lesznek látványos dolgok, akkor majd rendesen fogom vágni a videót meg minden. Most csak felveszem a desktopot ahogy kolbászolok rajta az egérrel és mozog a játék, szintetizálok hozzá valami angol beszédet az általam megadott szövegből, általában érthető, de néha inkább hasonlít a Twin Peaks Black Lodgeban való beszélgetéseihez. Ezek a videók inkább csak olyan dokumentáló jellegűek, hogy ha valaki eléggé az alapokról kezdve akar játékot készíteni, akkor mi mindent kell megcsináljon. Majd lesznek olyan videók is, amelyekkel megpróbálom meggyőzni az embereket, hogy ez egy szórakoztató játék és érdemes megvenni.

Szóval van három videó már: első, második, harmadik.

terminator: dark fate

Két napja láttam a moziban az új Terminator filmet. Nem volt annyira rossz, nem voltak nagyon elvárásaim és így nem tudott mellétrafálni. Persze nem olyan nagy mérföldkő, mint az első két rész (illetve leginkább a második ugye). Vicces, amikor annyira kerek egy történet, hogy lehetetlen jól folytatni, de mivel nagyon jó, népszerű is és időnként valaki megpróbálkozik egy folytatással könnyű kereset reményében. És általában mellétrafál, de az eredeti történetnek ez nem árt, szóval néhány év múltán újra lehet próbálkozni. Szerintem ez fog történni a Dark Fate-tel is, bár pénzügyi bukás, azért lesz új Terminator néhány év múlva, sokat változik addig a világ, lesz mit lereagáljon az örökös halálosztó.

Általában szoktam szpojlerezni, de most ezt kihagyom, mert annyira tényleg nem jelentős a történet, a lényeg az, hogy a történetet a mostani miliőbe helyezték, kellően PC és affirmatív. És meg kell mondjam, hogy nekem ez tetszik, mert hiszek a pozitív diszkriminációban és ha még el kell teljen 20 év, amíg túl kell nyomni a PC-séget azért, hogy az emberek megértsék, hogy van a világon más is mint a nagy fehér férfi aki megmenti a bármit, akkor teljen el így 20 év, nekem belefér. És ne mondja nekem senki, hogy ez a sztori bármivel rosszabb, mint bármelyik előző, akár a kettes rész is, mert nem igaz. Jobbnak sem jobb persze, csak más, mert van egy csomó PC dolog benne és olyasmi, ami reflexió a mai világ visszásságaira és ugyanúgy tele van logikai hibákkal, mint az előzőek, de ez engem most sem zavar, mert egyrészt van mondanivalója (a PC dolgokon kívül is), másrészt aki el akar rajta gondolkodni, annak van azért matéria rendesen.

Most mivel a mesterséges intelligencia ennyire népszerű lett mindenhol, néhány kérdés, amit meg lehet fogalmazni a film alapján és szerintem érdekes feltevés.

Azt hiszem, a Terminator filmek örökös tanulsága, hogy az ember és gép együttműködése mindig legyőzi a gépet egyedül. Egyelőre egyébként ez a tanulság a sakkprogramokból is, a legjobb sakkprogramot is konzisztensen meg tudja verni egy ember segítségével játszó másik sakkprogram, tehát még nem érték el azt a fejlettségi szintet, ami már teljesen fölöslegessé teszi az embert. Szerintem el fogják érni, de lehet, hogy jobb lenne, ha mégsem. Vagy ki tudja.

Továbbá olybá tűnik, hiába van a gonosz terminátornak fejlettebb technológiája, a jó terminátor régebbi technológiáját jobban ki tudja használni, mert robusztusabb, többet volt tesztelve (ugyanis régebbi). Ez azt jelenti, hogy nem lehet csak úgy egyből kitalálni a tökéletes algoritmust, a valós életben tesztelést semmi nem pótolhatja. Ez is jó. Vagy ki tudja.

Az emberek nem annyira hülyék a jelen világunkban, mint amennyire mutatják magukat. Ha nem így lenne, bizonyára létezne biztosabb stratégia arra, hogy megölje a célpontot a rossz terminátor. Például beszállhatna a politikába és megválasztatthatná magát az AEÁ elnökének és kicsalhatná a célpontot a 5th Avenuera és ott lelőhetné gond nélkül. Az, hogy nem ezt a stratégiát választja a szuperintelligencia, azt jelenti, hogy még nem hülyültünk teljesen el. Továbba azt is, hogy annyira közel van a szuperintelligencia kialakulásának az ideje, hogy addig nem is hülyülünk el.

Ugyanakkor az, hogy a terminátor nem veszi igénybe a földgolyón most létező számítási infrastruktúrát mondjuk úgy, hogy meghekkeli az összes nagyobb felhő szolgáltató rendszereit a jövőben napvilágra kerülő biztonsági résekkel, azt jelenti, hogy vagy elértük az optimális biztonságot már, amit kötve hiszek, vagy azt, hogy a teljes földi számítási kapacitás csak néhány százalékát jelenti az ő kapacitásának, akkor viszont a Moore törvénye újra erőre kell kapjon, sőt, a jövőben talán még gyorsabbá válik a duplázódás. Vagy nem is annyira jó az a szuperintelligencia, ha nem tudja kihasználni a mai világban létező erőforrásokat, ezek szerint a jövőben sem az erőforrásokon fogunk összekapni, hanem mondjuk a zenei ízlésünk fog annyira fájni neki, hogy inkább kiírtja az emberiséget. De akkor a még több diverzitás jó lesz, csak nem akad össze mindenkivel.

Lehetne folytatni, nem fogom. Annyit a végére, hogy én nem hiszek a Terminator hipotézisben, a mesterséges intelligencia magától tuti nem fog akarni minket kinyírni, persze az lehet, hogy valaki ezzel a céllal hozza létre, de akkor nem a technológia a hibás, hanem a kitalálója. Ezért is fontos, hogy olyan készítse el először, akinek nemesebb céljai vannak. És még egy video a végére Yann LeCun-nel, aki szerint az intelligencia és az aggresszivitás nem korrelál, sőt!

Kolozsvár és a vezető nélküli buszok

Mostanában egyre több hír van a transindexen amely valamilyen szinten kapcsolódik a mesterséges intelligenciához. Itt van például ez, hogy jövőre Kolozsváron is bevezetik a vezető nélküli buszokat, hasonlóan Bécshez, Párizshoz és Lyonhoz.

Nos, valószínűleg a Navya fogja itt is tesztelni a buszait egy két kilóméteres útszakaszon és ehhez olcsó munkaerőre volt szüksége, ezért a Műszaki Egyetemmel kötött szerződést, hogy diákok, esetleg doktoranduszok monitorizálják a kisbusz diagnosztikai berendezéseit. Esetleg ha akarnak egy doktorátust írni, akkor megkapják a nyers adatok egy részét és lehet rajtuk néhány algoritmust tesztelni és mérni a hatékonyságát. A közlekedési vállalatok mindig szeretik mindenféle úttalan útakon kipróbálni a rendszereiket, a diákok meg szeretik a sok jól kalibrált adatot, szóval mindenki jól jár.

És ez jó.

Ami nem jó, az az, hogy ilyen cikkek is születnek (igazából csak a címével van bajom, meg a tartalom Istenre vonatkozó részével).

Van még egy cikk, amire reagálni akarok, igazából ez is az egyik oka, hogy újrakezdtem a blogolást, de nem nagyon szentelek neki időt.

Egyébként mindez csak spekuláció részemről, nem állok senkivel kontaktusban aki részt vesz ebben a projektben, de azért van majd akitől rákérdezzek egy-két dologra. Ha beindul a projekt, még visszatérünk rá.

youtube ajánló

ez: jó kis videó felhőkkel

ez: Talking Heads trip 82-ből, kár, hogy ma már nem ilyen a televízió.

ez: Zuckerberg magyarázza, hogy szükség van a szólásszabadságra, na erre még visszatérünk, ha lesz ideje a fejemben leülepedni a gondolatoknak.

youtube ajánló

Mostanában nagyon rácuppantam a youtube-ra, erről majd fogok írni, de ez egy visszatérő téma lesz, ajánlgatok videókat, amelyeket az utóbbi időben (nap, hehe) érdekesnek találtam.

ez: arról, hogy egyetlen megbicsakláson múlhat egy elnökjelölt esélye Amerikai elnökké válni. Persze, ismert ellenpélda is, de ez azért mégis elgondolkodtató és nemsokára illusztráció lesz ez a videó egy bejegyzéshez...

ez: (hang nélkül) arról, hogy fejleszthető olyan minta, amit ha az arcunkra ragasztunk, akkor nem fog felismerni az arcfelismerő mesterséges intelligencia. Ez még nagyon sokszor téma lesz majd a jövőben, de mivel ma láttam a videót, gondoltam a mai napi menü része lesz.

ez: a ráadás, a volt iskolám diákjai egy jó kis koncertet adtak, érdemes meghallgatni.

megint

Na, többet ez nem lesz, többször nem fogadok emberekkel az emberi szintű mesterséges intelligencia eljöveteléről, úgy érzem, mostmár túlontúl kihasználnám a tájékozatlanságukat. :))))

Egy esetben indítom újra a fogadásokat, ha az OpenAI bezárja a boltot és nem azért, mert az egyik főnök molesztál egy alkalmazottat, hanem azért, mert nem tud elég befektetőt találni az emberi szintű mesterséges intelligencia megvalósításához. Na akkor kicsit kezdek én is kételkedni megint.

Addig is, 19 fogadásnál megállítottam a mókát.

a Rubik kockát kirakó robotkézről

Szóval most mutatta be az OpenAI, hogy olyan mesterséges intelligenciát alkottak, ami képes kirakni egy robotkézben tartva egy Rubik kockát.

Youtube videó itt. Blogbejegyzés itt, de ezt nem olvastam el. :)

Azt hiszem, hogy egy kicsit fontos értelmeznem ezt a hírt, mert lehet, hogy nem olyan egyszerű megérteni, miért is olyan fontos ez és amúgy is, mennyire is fontos.

Először is, messze nem ez az első robot, ami képes kirakni a Rubik kockát, itt van pl. ez, amely sokkal gyorsabban csinálja, ráadásul ez mindig képes kirakni, az OpenAI megoldása meg nem mindig.

A két megoldás között az a különbség, hogy az első megoldás sokkal általánosabbnak tűnő módszerekkel készült, mint a második. Mindkét megoldáshoz elég sok ember kellett, meg néhány év kemény munka, viszont elvileg az első megoldás nagyon sok hasonló feladatra alkalmazható módszereket dolgozott ki, míg a második módszerben inkább az emberek fejlődtek sokat a probléma megértésében és számítógépes modellezésben. Ha mindkét esetben elküldjük az embereket vakációzni és új csapattal szeretnénk megoldani azt a feladatot, hogy egy kéz valamilyen gömb alakú tárgyon gombokat nyomogasson valamilyen sorrendben, akkor az első módszerrel csak annyit kell tenni, hogy készítünk a feladatról egy virtuális modellt és írunk egy kis programocskát, ami nagyjából ki tudja értékelni a megnyomott gombok sorrendjét, hogy mennyire felel meg az elvártnak, utána pedig rengeteg számítógépet rátenni, hogy szimulálják ezt a feladatot és addíg próbálkozzanak a megoldásokkal, amíg elfogadható az eredmény. A második módszerrel mindent előlről kell kezedeni, tehát kell tervezni egy olyan robotot, ami képes egy gömböt megtartani, megforgatni, felismerni rajta a gombokat, megnyomni azokat és utána a helyes forgató és megnyomó műveleteket végrehajtani, a jó sorrendben. Egyébként, ha kevés számítógép áll rendelkezésünkre, még mindig lehet, hogy ez a gyorsabb módszer, az első ugyanis rengeteg számítási kapacitást igényel egyelőre, de jelenleg erről az az általános vélekedés, hogy nem jelent gondot, mert egyrészt az algoritmusokat is tudjuk gyorsítani és a számítógépek is gyorsulnak még, bár már egyre nehezebb kihozni belőlük az optimális teljesítményt.

Na, ez lehet, hogy még zavarosabb mint eddig volt. A lényeg az, hogy a tanuló algoritmusokon alapuló problémamegoldás most nagyon népszerű, mert úgy gondoljuk, hogy bármeddig képesek vagyunk javítani a teljesítményüket, csak elég idő és energiát kell rá szánni. Erről biztos fogok még írni.

Ami számomra igazán érdekes, az az, hogy hogyan oldották meg a szimulációban tanult mozgás való világba való átültetését. Az utóbbi pár évben jelent meg ez a technika, amit domain randomizationnak nevezük, ami nagyjából azt jelenti, hogy véletlenszerűsítjük a szimuláció egyes paramétereit és ezzel kényszerítjük a tanuló rendszert arra, hogy ne csak a képben található apró jeleket tanulgassa, hanem próbálja megérteni azokat az összefüggéseket, amelyek mindig igazak, a pixelek színétől függetlenül. Persze, ha véletlenszerűséget alkalmazunk, akkor (szinte) mindig lassabb lesz az algoritmusunk, hiszen sok esetet ki kell próbáljon. Viszont most úgy tűnik, hogy ez egy jó módszer arra, hogy robusztus eredményeket érjünk el, szóval a szimlációban tanultak a való világban is alkalmazhatóak legyenek, ahol sosem lehet tudni, hogy egy zsiráf mikor zavar be a képbe. :)

Ez a módszer jelenleg az egyetlen olyan módszer, ami engem egy kicsit is meggyőz, hogy valamikor önvezető autókat fogunk tudni készíteni, hiszen ha egy véletlenszerűsített világban el fog tudni vezetni az autónk, akkor a való világban sem lehet neki gondja. Az egyetlen gond csak az, hogy elég nehéz egy bonyolultabb véletlenszerűsített világot szimulálni, ugyanis azt még relatív egyszerű, hogy mindenféle állat átvonulhasson az autó előtt, de hogyan fogjuk szimulálni a különböző alkoholszinttel rendelkező többi söfört szimulálni? Egy megoldás lehet az, hogy szép lassan haladunk a véletlenszerűsítéssel, először csak kicsit rángatják a kormányt, aztán jobban, stb. de nehéz kérdés az, hogy konvergál-e ez valaha. Meglátjuk, remélem azért nem olyan sok idő múlva.

Miért fontos ez az eredmény? Szerintem egy fontos lépés ez azon az úton, hogy komolyabban kezdjenek sokan az olyan robotok fejlesztésén dolgozni, amelyeknek fontos lesz az, hogy kezük legyen, szóval vagy emberekkel kell együttműködjenek, vagy nagyon általános feladatokat kell megoldjanak, amelyekhez nagyon hasznos ez az architektúra, vagy mindkettő.

Persze, a tanuló algoritmus skálázása is fontos lesz, de ezt az OpenAI is tudja, az ő robotkezük sem tud feldobni egy labdát és elkapni azt. Azt sem tudja, hogy szóban közöljük vele ezt a feladatot. És ők is tisztában vannak azzal, hogy ennyi tanítási idő (valahol 10000 óra körüli szimulációs időt láttam, talán a cikkben szerepel ez, én nem olvastam el, annyira nem érdekel ez a feladat :)) nem elfogadható egy ilyen feladat megoldásához, szóval jobb ha nekifognak kidolgozni valami módszert, amivel faktorizálni (felosztani) tudják a feladatot egy általános és egy specifikus részre, amelyből az általánost jó lenne csak egyszer betanulni. Ez egyébként a mesterséges intelligencia egyik legnagyobb rákfenéje mostanság, szóval pont jó lesz ebben az esetben is tanulmányozni.

ribút azaz reboot azaz újraindítás

Úgy döntöttem, hogy újraindítom a blogot. Most van időm írni, ugyanis belefogtam egy saját projektbe, amivel egyelőre még lassan haladok, mert egy játék lesz és sokkal több dolgot akarok benne én megírni, mint azt mostanában illik, szóval egyelőre a Vulkannal szórakozom, kicsit elment az idő mellettem, mióta utoljára grafikát programoztam, de kezdek szép lassan visszarázódni. Erről majd még fogok írni, de egyelőre nem.

Igazából azért is újra blogolásra adom a fejem, hogy a szüleimnek egy kicsit segítsek bizonyos mesterséges intelligenciáról szóló híreket megérteni és talán másoknak is segítség lesz. Ugyanakkor meg ha valamiben tévedek és hozzáértőbb egyén olvassa a gondolataimat, ha kedve van, kijavíthat, az mindig jól jön.

Mostanában olyan időket élünk, hogy lassan igazzá válik, hogyha nem élünk egy alapvető jogunkkal, mégpedig a véleményünk kifejezésével, akkor lassan elveszik azt tőlünk. Szóval az alapötlet marad, nem írok olyant, amit később le kell törölnöm, egyetlen egy bejegyzést töröltem le egyszer, az is elég haszontalanka volt, de akkor valaki úgy érezte, hogy nem kellett volna és tiszteletben tartottam a véleményét. Szóval a vonalat Európa körül húzom meg, ezen belül nem írok semmiről, azon kívül viszont rengeteg olyan dolog történik, amit jó lenne kiírni és mivel jelenleg amúgy sem akarok menni Amerikába és olyan helyre amúgy se megyek soha, ahol megkérdik a szociális hálós felhasználóm azonosítóját, ezért Amerika meg Kína lesz sok.

Nem is tudom, hogy írtam-e, hogy van twitter, meg youtube felhasználóm. Előbbit arra használom, hogy okos embereket kövessek és vicces dolgokat meg mesterséges intelligencia linkeket retweetelgessek. Utóbbit arra használom, hogy 360 fokos videókat tegyek fel, de az a kamerám éppen elég rossz bőrben van, a 180 fokos sztereó kamerámnak meg a hanggal van időnként problémája, szóval ez eléggé parkoló pályán van.

Szóval nemsokára jön a kontent, tudom, hogy a blogolás nem igazán menő már, de nem is azért csinálom, szóval most pont jó így nekem.

megint

Megint fogadtam, de most eltelt némi idő azóta, de jó lenne nem megfeledkezni róla. Most nem is a szokásosakat fogadtam, de bekapcsolom ezt a bejegyzést is a listába, hogy el ne feledjem.

Egyrészt arról fogadtam, hogy 5 év múlva lesz olyan önvezető autó, ami minden útviszonynak, időjárásnak és napszaknak meg tud felelni. Gondolom, mivel nekem kell bebizonyítani, hogy ilyen létezik, már kereskedelmi forgalomban is kapható kell legyen (beígért autók nem számítanak). A szokásos 1 láda sör a tét, N. M.-el történt a fogadás.

Másrészt arról fogadtam, hogy 10 év múlva lesz olyan mesterséges intelligencia, ami jobban fog orvosi diagnózisokat felállítani, mint az egyes területek szakértői. Ennek a kiértékelése sem lesz könnyű, gondolom használatban kell majd legyen és ki is kell majd értékelni a hatékonyságát. Ugyanakkor úgy gondolom, hogy elfogadható, hogy olyan adatokat is felhasználjon, amelyek egy orvos számára lehet nem elérhetőek, vagy csak túl sok időt venne fel a kiértékelésük, pl. a páciens telefonján, vagy óráján begyüjtött idősorok, esetleg új típusú érzékelők, amelyekhez még nem írták meg a kézikönyvet. Szintén 1 láda sör a tét, M. T.-vel fogadtam.

megint

Tegnap megint fogadtam egy-egy láda sörben az emberi szintű mesterséges intelligencia létrejöttéről 2029-ig, ezúttal M. Ágnessel és P. Szabolccsal. Ez volt a tizennyolcadik és tizenkilencedik fogadás.

váratlan

Váratlan valami. Most találkozás.

Pénteken a müncheni reptéren futottam össze Zalánnal, ő Japánból jött egy konferenciáról, én a szokásos hetes melós kiküldetésből tartottam haza.

nem elfelejteni

Mostanában egyszerű dolgok nem jutnak eszembe, legalábbis 10 másodpercbe kerül előszedni őket, talán a bonyolultabbakat elfelejtettem, hogy tudtam valamikor. Ma borotválkozás közben volt két gondolat amit folytatni szeretnék valamikor, szóval jobb lesz leírni őket, a blog pont megfelel ehhez.

Valamikor 5-6 év múlva már ott fog tartani a mesterséges intelligencia, hogy abból fog tanulni, ahogy a különböző emberek kommentálják a játékokat amiket játszanak és felöltik ezt a youtube-ra, vagy akár élőben teszik. Ez ugye az utóbbi években nőtte ki magát, de mára már megkerülhetetlen jelenség, az egyetlen romániai youtube csatorna amit követek is nekilátott a műfajnak és persze elég vicces. Ha jobban belegondolunk, tökéletes információforrás. Rengeteg ember csinálja, a játékok azért még elég limitáltak a valós élethez viszonyítva, a grafika is némileg korlátolt még, a feladatok általában lineárisan teljesíthetőek (vagy legalábbis a struktúrájuk diszkrét, meg ha végtelen változatban is lehet őket megjeleníteni). Még idegen nyelveket is lehet majd tanulni vele, mert lassan már minden országban elég nagy lesz az ezzel foglalkozó youtuberek száma. Továbbá rengeteg féle játék van, eléggé általánossá kell tenni a rendszert, hogy esélye legyen mindenhez érteni. Ja és megállíthatatlanul növekedik az tartalom mennyisége, az az egyetlen szépséghibája a dolognak, hogy a Google a kapu örzője és nem valószínű, hogy könnyen beengedné a kutatókat a mézeskalács házikóba. Bár elég nagy a verseny ezen a téren is, hátha valaki ebből próbál majd előnyt kovácsolni, mondjuk lehet majd kérni automatikus kommentárt is, a legtöbb embernek nehéz egyszerre értelmes/vicces dolgokat mondani és játszani. Mondjuk a legtöbb embernek nehéz értelmes/vicces dolgokat mondani amúgy is.

Persze utána arra gondoltam, hogy honnan lesz ehhez számítási kapacitás 5-6 év múlva, ez már tényleg csak a legnagyobb MI játékosok kiváltsága lesz. Sajnos az Intel tényleg behúzta a kéziféket az utóbbi 5-10 évben ami az általános célú processzoraikat illeti. De mostanában a deep learninggel hálistennek megint beindult Moore törvénye, a gpuk nagyon mennek és persze végre már direkt ehhez fejlesztenek processzorokat, ott van ugye a TPU és már az Apple legújabb processzoraiban is van egy fél teraflop muladd. Erre meg pont mostanában jelent be az Intel egy új MI célú processzort, ráadásul spiking network alapút, ami ugye nagyon érdekes irány és szerintem is szükség lesz rá, a végső megoldás valamilyen spiking és konvolúció keverék architektúra lesz, szerintem. Szóval akkor nem kell félni, lesz 5-6 év múlva elegendő kapacitás GTA VI videókat nézetni a tanuló MI-vel.

Az is érdekes kérdés, hogy miért húzta be a kéziféket az Intel. Valószínűleg azért, mert így is alig használjuk ki a processzoraikat. Talán nincs elég jó programozó, talán nem jók a programozási nyelvek a mai modern architektúrákhoz, talán a projekt vezetők nem értik hogy kell egy ilyen projektet vezetni. Egyszer talán meg lesz a válasz rá, valószínűleg, ha már szimulálni fogjuk a mai programozó társadalmat...

az jövő

Ugye nehéz kérdés, hogy mit fogunk a jövőben csinálni mi emberek, ha a robotok és a mesterséges intelligencia minden most létező munkát el fog tudni helyettünk végezni és mindezt olcsóbban és megbízhatóbban fogja végezni.

Mostanában leginkább ez a kérdés foglalkoztat, sok lehetséges választ olvastam, gondoltam leírom azt amelyet most a leginkább szeretek, persze lehet, hogy más nem tartja valószínűnek, vagy érdekesnek, vagy megvalósíthatónak. Lehet, hogy ez a más egy jövőbeli én leszek, mindenesetre ha változik a véleményem, akkor majd megpróbálom azt is leírni.

A külvilág: minden ma ismert munkát robotok fognak elvégezni, sokkal jobban, megbízhatóbban és olcsóbban mint ahogy mi most elvégezzük. A gazdasági rendszer nem fog alapvetően megváltozni, talán tovább sarkúl, lesz néhány (száz/ezer/tízezer) hipergazdag és lesznek a többiek, akik csak simán eléldegélnek. Lesz valamilyen formájú garantált minimális jövedelem, ami nagyjából elég lesz a létfenntartáshoz. A gazdagok gyakorlatilag örökké élhetnek majd, mindenféle technológiai megoldásoknak köszönhetően, valószínűleg egy idő után már a "saját" testükben is. A nem gazdagok valószínűleg ingyen vállalhatnak két gyermeket, akiknek szintén lesz garantált minimális jövedelme, de utána valószínűleg nagyon sokba fog kerülni egy újabb gyerek, valószínűleg adó formájában jelenik meg ez a korlátozás. Az emberek 99%-ban megfigyelt életet fognak élni, talán az otthonukban nem lesznek kamerák, de a lakás hő, CO2 és mindenféle egyéb anyag leadásából jó biztonsággal lehet majd következtetni arra, hogy éppen mi történik bent. Ez segíteni fog abban, hogy eltűnjön az erőszak, a betegségek és a túlfogyasztás, meg talán az igaz szerelem is. Az embereknek két lehetősége lesz munkára, a VR-ben, vagy tudományos/technikai feladatokon dolgozhatnak komoly mesterséges intelligencia/robotikai segítséggel, mert azért a csillagokat is meg kell még hódítani.

A belvilág: lesz valamilyen óriási centralizált virtuális valóság, ahol mindenki "maga" lehet és még néhány kreditet is kaphat majd érte. Ez lesz a munkahely és a szórakozás/művészeti alkotás közös tere. Munkahely azért lesz, mert lesznek történelmi szimulációk, amelyekbe statiszták kellenek majd és ezek a statiszták a megfelelő történelmi koroknak megfelelő "munkát" fognak végezni és persze szükség lesz arra, hogy minél élethűbben. Szóval kell majd kovács, meg tímár, meg kerekes, meg kocsis, meg katona, meg taxisofőr, meg kamera asszisztens, meg minden egyéb is, amit most az emberek végeznek. Minél régebbi kort játszanak el a virtuális világban, annál nehezebb lesz az eredmények megjóslása és ezért annál több igazi ember kell majd hozzá. Persze az emberek pénzbe kerülnek, ezért csak a hipergazdagok engedhetik meg majd maguknak, hogy mondjuk Cézárt vagy Kleopátrát játsszák el, mert ha felborítják a történelmi tényeket, akkor sok szimulációba és emberbe kerül majd az, hogy végigjátszuk a teljes történelmet es megtudjuk, hogy "mi lett volna, ha". A nem gazdagok majd egyszerű katonákat játszhatnak, vagy mondjuk szkriptest a Casablanca forgatásán, de ez is valószínűleg akkora élmény lesz, hogy megéri időt áldozni rá. Vagy ha valaki csak el akarja játszani valamelyik tirannust, de nincs pénze statisztákat fogadni, vagy elég szimulációs időt venni a hiperszámítógépen ami ezt futtatni fogja, akkor vergődhet a szerepben amíg kedve tartja, az adott napon úgyis jön a golyó. Persze egyeseknek így is megéri majd. Aki meg fényképezni akarja a mongol hordát, vagy festő leckéket venni Picassotól, azok is megtalálhatják a kedvükre valót a virtuális világban. Természetesen az egész egy óriási visszacsatolt rendszer lesz, minden emberi interakció tökéletesíti majd a virtuális interakciókat, ugyanazokat az eseményeket többször el lehet majd játszani, egyre olcsóbban és olcsóbban, de azért a fizika határai megszabják, hogy mennyit is leszünk képesek szimulálni a világtörténelemből és mennyire részletesen tehetjük meg majd azt.

Reméljük azért lesznek olyanok, akik a csillagok meghódítására szánják idejük nagy részét, de ha nem, akkor ez a megoldása a Fermi paradoxonnak.

Lehet persze, hogy mindez nem így lesz, most ez a legjobb ötletem, ami nem túl optimista és nem is túl pesszimista, most inkább ez utóbbira lehetne számítani, bár ki tudja...

sok sok milliárd dollár

A kínaiak bejelentették, hogy 2030-ig szeretnének AI szuperhatalommá válni. Természetesen sok-sok pénzt fognak a dologba fektetni, hogy nagyobb eséllyel legyen is a dologból valami több, mint puszta ígérgetés. Ezért került be ez a hír a milliárd dollár rovatba, ugyanis bizonyára sok milliárdot kell majd befektetni, de persze tervek is vannak, hogy mennyi milliárdot fog majd hozzáadni a GDP-hez a befektetés. Hát sokat.

A másik ok, amiért érdekes ez annyira, hogy blogot írjak róla, hogy alapvetően azért tartom valószínűnek az emberi szintű mesterséges intelligencia rövid időn belüli létrejöttét, mert ilyen nagy játékosokat is látok beszállni a ringbe. Bizonyára még sok ország fogja bejelenteni ilyen irányú törekvéseit a következőkben, vagy lehet, hogy nem fogják bejelenteni, vagy nem egészen általános emberi szintű mesterséges intelligenciára fognak majd vágyni, hanem mondjuk szuper-emberi szintű vadászrepülő vezető és koordináló képességeket fognak fejleszteni, a lényeg az, hogy a mesterséges intelligencia az új űrverseny és ebben sokkal kisebb a belépési költség. Néhány szuperszámítógép kell, meg néhány kamera és mikrofon forgalmas terekre, meg cicák megfigyelésére és ha nagyon elfáradt a számítógép a tanulásban, megjósolhatja a holnapi időjárást lazításként.

A harmadik ok az, hogy milyen vicces, hogy nyugaton azon rugózunk, hogy mi lesz, ha a mesterséges intelligencia öntudatra ébred és úgy gondolja, ki kéne nyírni minket. Kínában ennél sokkal kevésbé filozófikus a kérdés ami miatt (is) igent mondtak a kutatásra: mi lesz, ha másfél milliárd ember öntudatra ébred...

A negyedik ok pedig az, hogy gondolom, arra is akarják majd használni a fejlesztett rendszert, hogy a rendszerellenes elemeket kiszűrjék. De az elmélet azt mondja, hogy nem lehet valamilyen fogalmat ellenpéldák nélkül megtanulni, szóval a rendszert támogató elemeket sem lehet betanulni rendszerellenes elemek nélkül. Honnan fognak kellő mennyiségű adatot begyűjteni a rendszerellenességről. Mi lesz, ha valakiket odatesznek, hogy ilyeneket gyártsanak, tudnak majd igazi adatokat gyártani, vagy csak gyengéket, amelyek nem segítenek az igazi elemek megtalálásában? Mi lesz, ha igazi adatokat tudnak gyártani, a munka végén a börtön fogja őket várni? Mi lesz, ha valaki talál egy biztonsági rést és az egészet a főkonstruktőr szájába adja? Érdekes macska-egér játék lesz, az biztos. Reméljük lesz belőle film is. :)

megint

Ma megint fogadtam egy láda sörben az emberi szintű mesterséges intelligencia létrejöttéről 2029-ig, ezúttal Paul R-val. Ez volt a tizenhetedik fogadás.

Today I made a bet (in a case of beer) again about the creation of human level artificial intelligence by 2029, this time with Paul R. This was the seventeenth bet.

1 milliárd dollár

Rég volt ilyen bejegyzés, de most a Ford állítólag 1 milliárdot fektet be valami cégbe ami mesterséges intelligenciát fog fejleszteni az autóihoz. (innen)

Most ilyen kedvem van.

totoro

csütörtökön a Viktória moziban, lehet online jegyet foglalni. ha egyszer még a Flash Gordont is láthatnám moziban...

passengers

Tetszett. Az a fajta sci-fi volt, ami nekem tetszik. És akkor elmondom, hogy mi az a fajta sci-fi ami nekem tetszik. A sci-fi különleges műfaj számomra, az egyetlen műfaj, amellyel szemben elvárásaim vannak. Ha sejtem, hogy egy film nem fog tetszeni, akkor inkább nem megyek el rá, mespórolom magamnak a vesződséget, hogy utána utálnom kelljen a filmet, a rendezőt, az egész rendszert. A Passengersről nem igazán hallottam, illetve láttam egy videót a Wireden, aminek semmi köze a filmhez és azt olvastam róla a Wikipédián, hogy a kritikusok (hivatalosak és nem hivatalosak egyszerre) lehúzták, ami egy elég jó jel, ugyanis a kritikusok szerint a SW7 egy jó film... Szóval kicsit féltem, hogy rossz lesz, de azért annyira nem volt rossz és nem kell magamnak mondjam, hogy inkább néztem volna egy norvégot ahogy a Tesla Model X-ével dolgokat visz Oszlóból Bergenbe.

Szóval az van, hogy valami extra azért kell legyen egy sci-fi-ben és nem látványbeli extra. Sajnos az a vonat már elment, nem hat meg, bármennyire is szeretném, ha buta a film, a látvány nem segít, 3D-ben sem, moziban sem. Ezért nem mentem el a Rogue One-t megnézni és nem is fogok egyetlen Star Wars-t sem az aktuális trilógiából és a mellékszálakból sem. A 7-es betette az ajtót. Ezért nem nézem meg a Captain America: Civil Wars 1-et az HBO-n sem, mert semmi nincs ezekben a filmekben ami egy kicsit is érdekelne.

Innentől kicsit szpojleres lesz amit írok, csak gondoltam szólok.

Nem kell valami sok, egy régi jó téma felelevenítése, néhány jó gondolat már elég. Ebben a filmben nincs sokkal több, ritka az ilyen űrutazós sci-fi ma már, amely teljes egészében egy űrhajón játszódik. A téma ismert, felkelnek egyesek, akiknek nem kéne felkelni és mihez kezdenek. És ez, hogy mihez kezdenek, elég jól működött ebben a filmben, a karakterek teljesen a mai világképpel rendelkeztek (talán ebben a legnehezebb mondani valamit, talán a Dune volt az egyetlen könyv/film ami számomra hihetően tovább gondolta az emberi pszichét és még abban is az erőszak és a szerelem voltak a domináns témák). Szóval nekünk szól ez a film, meg arról, hogy a tökéletes világ sem elég egy társ nélkül, hogy némely helyzetekben össze vagyunk zárva valakivel, akivel lehet, hogy nem szeretnénk összezárva lenni, de az ember társasabb lény, mint amennyire magányos és igazán csak az ad értelmet az életünknek, ha másokért teszünk valamit. Nem új gondolatok ezek, de ahogy beleszőtték őket a film miliőjébe, nekem bejött. És ezért nem tudok haragudni arra, hogy mindkét karakternek volt olyan helyzete, ahol meg kellett volna halnia, ha a forgatókönyvíró nem segíti egy kicsit ki, hogy ne érjen véget a film két perccel később. De ezek nem olyan sorsfordító helyzetek voltak, amelyeket ne lehetett volna megoldani egy kis extra technikával, illetve akár nem is kellett volna belemenni, mert simán hihető lett volna, hogy nem találkoznak ilyen problémával. És az sem zavart, hogy a világkőpemmel teljesen ellentétes jövőt vázol fel a film, szerintem emberfeletti intelligencia sokkal hamarabb lesz mint hogy a csillagközi utazásba érdemes legyen belevágni. Sokkal kevesebb energia kell hozzá, az biztos. Márpedig ha van emberfeletti intelligencia, a legtöbb felvetett probléma a filmben nem áll meg, csak jön egy robot és megoldja őket. De teljes mértékben el tudom fogadni, hogy érdekes az emberfeletti intelligencia nélküli csillagközi utazáson esetlegesen felmerülő problémákat vizsgálni. És azért volt mindenféle és néhány egészen mélyen ki is volt bontva és ha az ember el akar gondolkodni, hogy minek a nagyobb az esélye egy csillagközi utazáson: az utasok lázadásának és a személyzet elbarikádozással való túlélésének, vagy annak, hogy meghibásodik egy fagyasztó láda, akkor lehet ezen gondolkodni.

Szóval engem nem zavarnak a problémák a filmben, mert értem, hogy nem hard sci-fi akar ez lenni, a szereplők sem igazán úgy lettek válogatva, de azért tisztességes munka volt a sci-fi részbe fektetve. Az egy kicsit kár, hogy a szereplőkön látszik, hogy nem igazán érzik a szerepüket, megpróbálták kihozni a legjobbat, de hát néhol nem megy, de ez nem baj, tisztességes munka, meg aztán mostanában nem is várják el az embertől, hogy egy ilyen komplex problémát le tudjon kezelni.

Igazából amikor kigondoltam, hogy ilyen hosszan fogok írni erről a filmről, többet ekéztem a SW-t, de most nincs ehhez több kedvem, jöjjön inkább a lista azokkal a filmekkel, amiket idén meg szeretnék nézni moziban, szóval valószínűleg írni is fogok róluk a blogban.

Sorrend nélkül, a film címe (már amennyit leírok belőle) az előzetesre link:
Valerian Luc Bessontól, mert ugye az Ötödik elem nagyon bejött
Trainspotting 2, mert  az elsőt még anno otthon láttam a moziban és azt hiszem az első olyan film volt, ami után úgy jöttem ki a moziból, mintha  a Holdról tértem volna vissza
Life, ennek most láttam az előzetesét a moziban, úgy tűnik, a Gravity sikerének a gyümölcse ez a film, de amíg nem készül évi tíz film, ami a naprendszer egyik bolygója körül tudományos célú űrállomáson játszódik, mindegyiket megnézem, még ha Vin Dieselt is teszik meg a kerginési pályák kiszámításának szakértőévé
Dunkirk, mert a második világháborús filmek is speciális helyen vannak, de mást jelent számomra, ha nagyon elmennek egy fele (és remélem Nolan megpróbálja jóvá tenni az Interstellart)
Alien: Covenant, mert Alien és nincs mit tenni, meg kell nézni, még ha rossz is lesz. A Prometheus is egyébként az a kategória, ami vonal felett van, de csak nagyon kicsivel.
GITS, kevés film (anime) volt akkora hatással rám, mint a GITS. Bár én szeretem ScarJo-t, jobb szeretném ezt a filmet egy keleti színésznővel, lehetőleg egy ismeretlennel, az egyik fontos kérdés ugyanis számomra az a GITS-ben, hogy ki is vagy valójában és ScarJo már túl sok mindenki volt a filmvásznon
Blade Runner 2, mert... ki sem tudom fejezni.

Hát ennyi, idén valószínűleg többet fogok moziba járni mint a tavaly, reméljük legalább fele olyan jók lesznek ezek a filmek mint amennyire el tudnám képzelni, hogy jók lesznek. :)

Nemsokára meg reméljük az időjárás is úgy akarja és újabb SpaceX rakétát láthatunk, ahogy a magasba emelkedik.

trump

Szóval Trump győzött. Nem igaz, hogy nincs rossz kedvem tőle, de nincs kedvem arra gondolni, hogy mennyi gonosz dolgot csinálhat, abban meg nem hiszek, hogy sok jót csinálna. Arra jó gondolni, hogy szenvedni fog rendesen, kemény munka elnöknek lenni, főleg az Amerikai Egyesült Államokban, nem tudom, miért akarná bárki is csinálni. Meg aztán, a következő húsz évben nagyon komoly változásoknak nézünk elébe, főként a technológiai fejlődésnek köszönhetően, most sem rosszabb belevágni ennek a tárgyalásába, mint bármikor máskor. Minél hamarabb jön rá a társadalom nagyja, hogy senki nem fogja az életét jobbá tenni, annál jobb.

So Deep Learning, So What?

Csató Lehel előadása a tanévnyitón.

Bejó, hogy már ilyen témák is futnak.

Egyébként azt hiszem, kész vagyok fogadni abban, hogy egy Trump szavazó intelligenciáját már 2028-ra is beéri a mesterséges intelligencia.

megint

Ma megint fogadtam az emberi szintű mesterséges intelligencia létrejöttéről 2029-ig, ezúttal Dannal. Ez volt a tizenhatodik fogadás.

Today I made a bet again about the creation of human level artificial intelligence by 2029, this time with Dan. This was the sixteenth bet.

wow

Ezt is megértük. A transindexen teljesen jó cikk a mesterséges intelligenciáról, a legjobb amit a rommagyar médiában olvastam valaha (nem sokat olvasok rommagyar médiát, lehet ez az oka). Arra nem mertem volna fogadni, hogy ezzel a témával fog bárki is foglalkozni a rommagyar médiában 2029 előtt, de íme. Lehet, hogy a szingularitásról is hallanak majd az emberek 2045 előtt.

Közben a BMW és a Ford is bejelentette, hogy 2021-ben önjáró autót fognak piacra dobni. Az azt jelenti, hogy már tudják hogyan, csak még egy kis optimalizálás és néhány (száz) speciális eset kezelése van már hátra. Az Uber már ebben a hónapban kezdi tesztelni a saját technológiáját.

És még valami. A deep learning tényleg felrobbant, mindenki erről beszél már, az Intel oda jutott, hogy inkább megvesz egy 48 emberből álló deep learning céget ami frissen bejelentett egy deep learningre kihegyezett processzort, 400 millió dodóért, mint replikálja a technológiájukat 6 hónap alatt (gondolom nem tartana nekik többet). Szóval 6 hónap deep learning lemaradás ér az Intelnek 400 millió dollárt. Ha ez így halad, 2020-ra tuti lesz olyan (szuper)számítógép ami tud majd az emberi aggyal egy nagyságrendű neurális hálózatot szimulálni. Ha máshol nem, Kínában, ahol szeretnek sok pénzt költeni presztízs projektekre és végre valamiben lehetnének ők is elsők.

wow

Csató Lehellel készült egy interjú a Szabadságban. Érdekes, hogy előkerül a szingularitás téma, meg valaki aki fogadni hajlandó erre, vajon ki lehet? :))

Számomra egy kicsit furcsa, hogy ez bekerült a cikkbe, ugyanis gondolom nem az újságíró ajánlotta a témát, főként pedig nem tudhatott erről a fogadásról. Sosem gondoltam volna, hogy ez érdekes téma lesz egy cikkben, de úgy látszik, megugrotta a lécet.

Egyébként persze a várható módon, Lehel az akadémikus AI establishment részeként nem nagyon hisz az emberi szintű mesterséges intelligenciában, meg aztán, egyszerűbb is tárgyalni azt a lehetőséget, hogy úgysem lesz szingularitás. Én meg továbbra is úgy látom, hogy azok az erők, amelyek hatásaként létre fog jönni a szingularitás megállíthatatlanul dolgoznak és egyre láthatóbbakká válnak. Már van olyan munkatársam, aki szintén úgy gondolja, hogy lesz emberi szintű mesterséges intelligencia 2029-re és nem én győztem meg.

Nemrég olvastam, hogy a Google az egész céget a gépi tanulás irányába fogja terelni. Ez persze valószínűleg túlzás, de szerintem a következő száz milliárd dollár értéket valamilyen intelligens technológiával fogják rátenni a cégre és nem azzal, hogy még optimálisabb osztott adatbáziskezelőt fejlesztenek amivel 0.1 másodperccel hamarabb jelennek meg a keresések eredményei. Szóval óriási a tét és ezért is hiszem azt, hogy nem jön soha többet AI winter, mert egyszerűen azokat a feladatokat amiket most AI-val oldanak meg, meg kell oldani, megéri megoldani és meg is lehet oldani.

Egyébént meg hallgassatok Maria Callast amint a Si, mi chiamano Mimi-t énekli. Segít nem félni annyira az AI apokalipszistől.

megint

Tegnapelőtt megint fogadtam az emberi szintű mesterséges intelligencia létrejöttéről 2029-ig, ezúttal Claudiuval. Ez volt a tizenötödik fogadás.

Valamint a britek ki akarnak lépni az EU-ból, ami szerintem egy jó dolog, mert vagy találnak egy jobb útat és akkor azt az európai országok együtt vagy külön lemásolhatják, vagy nem találnak és akkor legalább Európa megszabadult egy kolonctól.

A változás általában jó, persze nem mindegyik, pl. az éghajlaté nem igazán, vagy legalábbis az emberi léptékű nem jó.

megint

Tegnapelőtt megint fogadtam az emberi szintű mesterséges intelligencia létrejöttéről 2029-ig, ezúttal Müllerrel. Ez volt a tizennegyedik fogadás. Áfra Attila életútbeszélgetésén történt a dolog, készítettem néhány képet is: 1, 2, 3, 4.

Valamint, esment munkát is váltok, végleg elhagyom a Gameloftot és a Boschnál fogok pixeleket kergetni hétfőtől.

szinte egy milliárd dollár

A koreaiak úgy tűnik bezsongtak attól, hogy Lee Sedolt végül az utolsó meccsben is megverte az AlphaGo, szóval 1 trillió won-t, azaz mostani árfolyamon nagyjából 850 millió dollárt szánnak egy új mestint kutatóintézet létrehozására, amelybe tech cégeket is bevonnak, még több befektetést vonzva. Kinézem belőlük, hogy 20 év múlva koreai robotokból álló baseball csapat veri meg az amerikai aktuális legjobbat. :)

Forrás: 1 és 2.

láttam...

pedig 2009-ben nem hittem.

de itt van.

mondjuk a nasa-ból roszkozmosz lett. :)

AlphaGo vs. Lee Sedol

Ugye most megy az év AI meccse, a Deepmind által fejlesztett programocska, az AlphaGo és az egyik legjobbnak tartott go játékosnak tartott Lee Sedol között. Nagyon érdekes a dolog, méltán hasonlítható ahhoz amikor az IBM által fejlesztett sakkprogram és a hozzá tartozó számítógép, a DeepBlue 97-ben második nekifutásra megverte az akkor legjobb sakkozónak tartott Kasparovot. Igazából a meccs eldőlt a tegnap, ugyanis az AlphaGo az első három játszmát megnyerte, így biztos nyerő az öt játszmából álló meccsben, de ma kiderült, hogy nem eszik olyan forrón a kását, veszített a gép. Mindenesetre nagyon érdekes az egész, rengeteget fogják elemezni, most úgyis népszerű az AI, mindenki beszél róla és megérteni egy ilyen meccs jelentőségét, ha nem is hasznos, valószínűleg érdekes. Nekem is annyi butaság eszembe jutott ezzel kapcsolatban, hogy valószínűleg egy időre visszatérek a blogoláshoz és kiírom magamból mindazt a hülyeséget ami felgyűlt.

Először is jöjjön a következtetés, Lee Sedol még mindig jobb go játékos mint az AlphaGo, szerintem.

Ne tévesszen meg senkit, hogy háromszor veszített a fickó, egy go zseni, valószínűleg az egyik legjobb aki ma él. Vele szemben egy program áll, ami fix, bár valószínűleg az alkotói felkészítették, hogy valamennyire keverje a stratégiáit, de valószínűleg nem eléggé ahhoz, hogy ha pl. egy ember ugyanazt a nyitányt játssza ellene, akkor ne ugyanúgy folytassa ő. Szóval a program jelenlegi állapotában bizonyára van egy olyan játék amibe belekényszeríthető és ami mindig vesztéshez vezet. Ugyanis ez a program egy grammot sem tanul a meccsek között, míg az összes emberi (és valószínűleg a merészebb és bugosabb nem emberi) ellenfelei tanulnak a hibáikból. Nem tartom elképzelhetetlennek, hogy ezek a játékok könnyen felhísznre hozhatóak lennének 20-30 játék alatt egy Lee Sedol kaliberű játékos által és akkor lenne egy stratégia ellene feketével és egy fehérrel és akárhányszor meg tudná őt verni bárki.

Persze, nem kell elfeledni, hogy a programot egyetlen célra írták, mégpedig, hogy 5 játékban legyőzze Lee Sedolt és ezt már össze is hozta. Ne feledjük továbbá, hogy az AlphaGo alkotói nem zsenik, csak elég jó matematikusok és elég jó programozók, akiket nagyon érdekelt ez a feladat és lehetőséget kaptak arra, hogy elmélyüljenek benne és rengeteg hardveren elég általános algoritmusokkal játsszanak, amelyek még akár más feladatok megoldásában is hasznos építőkőnek bizonyulhatnak. Itt igazából nem egy ember és egy gép küzd, hanem két mém. Az egyik mém azt mondja, hogy a go egy nagyon érdekes játék és érdemes rááldozni az életedet, már 2500 éve talál embereket akiket beszippant, néhányból mester lesz, néhányan könyveket írnak róla és rengetegen nézik a kocsmában egy sör mellett, a tévében. A másik mém azt mondja, hogy a matematika le tudja írni a természet összes folyamatát, tehát érdemes az életedet rááldozni. Ezt is művelik már 2500 éve, az elején csak arra volt jó, hogy megmondja egy földdarab területét és gyorsan ki lehessen képezni a következő földmérőt, ha az előző meghalt, aztán eltelt 2500 év és rengeteg ágra szakadt, az egyik közülük a valószínűségszámítás, a másik a statisztika, és a most egyre ismertebbé váló mesterséges intelligencia, ami azt mondja, hogy az embert is modellezni tudja mindenféle valszám és statisztikus módszerekkel. És habár emberi léptékkel elég lassan éri el a sikereket ebben a kihívásban, a haladás töretlen és pont a múlt héten jutott oda a matematika mémje, hogy betolja a legújabb katonáit a go mémjével folytatott küzdelmébe. És habár úgy tűnik, győzni fog, a hozzá értő emberek azért valószínűleg azt fogják mondani, hogy a csatát megnyerte, de a háború még sokat fog tartani. Ami persze nem baj, van még néhány gonosz mém, akikkel csínján kell bánni, pl. a kapzsiság, a gyűlölet, a másság el nem fogadása, amelyek legalább akkora hadsereggel rendelkeznek mint a matematika.

Na jó, szóval egy kicsit elkalandoztam. Szóval azért vicces, hogy ez a nagyon okos tanulóalgoritmus annyira azért nem konvergál jól, hogy az alkotói be merjék vállalni, hogy két meccs között éjszaka egy-két tanulási korszakot (epoch) ledaráljon. Ugyanakkor, nagy vigasság lenne, ha lefagyna a rendszer, szóval megértem az alkotóit, ha azt mondták, hogy fix rendszert készítenek és azzal próbálnak szerencsét. Ez a fix rendszer is elégnek bizonyult, de azért ne gondoljuk, hogy tökéletes. Elvégre három féloldalas pszeudókóddal leírható algoritmusból áll, amelyeket még nagy fáradtsággal párhuzamosítani is kellett. Amikor mondták, hogy mindig azt a lépést választja, amelyről azt gondolja, hogy maximalizálja az esélyét, hogy nyerjen, az elég rosszul hangzott. Persze mindent megtesznek, hogy az esély kiszámítása minél relevánsabb legyen, ezért is keres olyan messzire előre a lehetséges játékok között, meg okosabb döntéshez még okosabb algoritmusok még többet kéne számoljanak, de azért kezd érthetővé válni, hogyan csípte el Lee Sedol az utolsó játékban.

Szóval az a jóslatom, hogy Lee Sedol az utolsó játékot is meg fogja nyerni kedden.

Ami még jön az elkövetkezőkben (ha lesz kedvem leírni): az egész kommunikáció (mennyire nehéz kommunikálni és megérteni az embereknek, hogy a gép nem "mindentudó", csak egy bonyolult számítást végez el, ami nekünk mindig helyesnek tűnik, de ez igazából csak a "véletlen" játéka és igazából fogalma sincs arról, hogy mennyire jól játszik, csak nagy valószínűséggel reméli), összehasonlítás a Watsonnal (én ezt nagyobb lépésnek érzem az igazi AI felé mint a Watsont), mire lehetne az egész jó (leginkább más játkok megoldására), vajon mikor érünk el oda, hogy egy fix rendszer is megverhetetlen lesz (szerintem 2-3 év már elég lenne, de én lehet túl optimista vagyok ami az AI fejlődését illeti).

megint

Tegnapelőtt megint fogadtam az emberi szintű mesterséges intelligencia létrejöttéről 2029-ig, ezúttal S. Annával. Ez volt a tizenharmadik fogadás. Felmerült az a probléma, hogy jobban kéne definiálnom a fogadás tárgyát, de elég nehéz, úgyhogy nem történt meg a tizennegyedik fogadás, egyelőre. Mindenesetre ez jó téma lesz egy következő bejegyzéshez.

egy milliárd dollár

Jó döntés volt, hogy tavaly feladtam az AI hírek összegzését, mert sokkal több volt, mint amennyire igazán szükség volt és a végén már ilyen mesébe illő történetek születtek a kis királyfiról aki legyőzi a sárkányt.

Idén valószínűleg méginkább megszalad a ló a népekkel, szóval kénytelen vagyok valami ritkább témát választani, meg is találtam (azt hiszem, de inkább remélem). Szóval arról fogok írni, ha valamilyen cég (vagy esetleg nagyobb szervezet, mondjuk egy állam, de erre még nem volt példa) bejelenti, hogy egy milliárd dollárt akar befektetni AI kutatásba, esetleg valamilyen szorosan kapcsolódó dologba. Szóval a kimondottan orvosi, vagy nanotechnológiai vagy csillagászati dolgokat nem fogom ide számítani, de azt mondjuk igen, hogy Obama 4 milliárdot akar költeni az önjáró autók bevezetésének gyorsítására (bár ennek nagy része inkább a szükséges aktatologatásra fog elmenni, ha jól értettem).

Megpróbálok általában Youtube linket tenni (mert azok elég konstasak maradtak az utóbbi időben), ha más nincs, valami egyebet linkelek.

Szóval, Musk és társai 1 milliárdot költenek a következő pár évben az Open AI létrehozására, aminek az a célja, hogy mindenkinek hasznos AI-t gyártson.

A Toyota is 1 milliárdot költ a következő 5 évben, hogy önjáró autót fejlesszen.

Az Alibaba és az Nvidia is együtt 1 millárdot költenek AI és felhő fejlesztésre.

star wars 7

Szar volt. Lehet, hogy érdekes önreflexióként, de epikus sci-fiként, amit én a SW-tól várok, szar. A következőt tuti a spoilerek elolvasása után nézem meg, valószínűleg egy év késéssel, az HBO-n.

megint

Tegnap megint fogadtam egy láda sörben a 2029-re eljövő emberi szintű mesterséges intelligenciában, ez volt a tizenkettedik fogadás, Andorral.

megint

Most nem fogadtam az emberiséget kipusztító szuperintelligencia létrejöttéről, csak melót váltottam, szerdától megint Gameloft alkalmazott lettem.

De ha már szuperintelligencia, akkor ajánlom Blaise Agüera y Arcas következő két (1, 2) előadását, érdekesek és szórakoztatóak és olyan szavakat használ, amelyeket ritkán hallani komoly előadásokban (de nem lövöm le a poént :)).

megint fogadtam

Most Nicuval, hogy mire nyugdíjba megyünk (remélhetőleg nem később mint 2045), lesz Európában megvásárolható teljesen autonóm autó. Egy láda sörben. Szerintem szingularitás is lesz...

tomorrowland

Nekem bejött. Érdemes megnézni annak, aki szereti a könnyedebb sci-fit, de valószínűleg bukás lesz a film, bár a Disney megbírja és szerintem ez egy elég jó engesztelés azért a sok Marveles hülyeségért amit a világra zúdítanak. Brad Bird is valószínűleg még jobb Incredibles 2-t fog rendezni, ha rájön, hogy nem kell mindent egyszerre elmesélni, bár gondolom ritkán kap az ember 190 millió dollárt, hogy igazi sci-fit rendezzen, ami a jelenről szól retrofuturista köntösben. Spoiler warning, a következőkben.

Szóval az a baj ezzel a filmmel, hogy nagyon sokat akar elmesélni és még konzisztens is akar lenni és sajnos egy témát sem tud eléggé kidolgozni ahhoz, hogy igazán üssön. Ráadásul nagyon össze is kuszálódnak a szálak, kész csoda, hogy relatív érthető egészet vágott össze belőle a rendező, akin egyébként látszik az animációs múltja, főként az elején kissé zavaróan szájbarágós, pedig filmben nem kell mindent elmondatni egy karakterrel, az arca és a megjelenése már eleget elárul, nem úgy mint animációban, ahol fel kell vezetni a valóságot.

Szóval az alaptéma a jobb/szebb párhuzamos világ, de van itt globális felmelegedés (konfliktus gyanánt), meg robotok, akik nem tudnak érezni, de olyan absztrakt feladatokat tudnak megoldani, hogy "szebb jövőről álmodó" embereket találjanak a teljes USA lakosságában, meg olyan robotok is, akik valamiért meg akarnak ölni és reményvesztett pasasok, akiknek egy kiscsaj mutatja meg az utat. A történet nem is igazán fontos, hálistennek a rendező is úgy gondolja, hogy nem azzal fogjuk megoldani a globális felmelegedést, hogy felrobbantjuk a nagy gömböt ami egy párhuzamos dimenzióból küldi a gonosz sugarat, de mivel egy darab robbanás rendelve volt, legalább az utat elég szórakoztatóan oldja meg odáig. Persze néha bunyózni is kellett, mert George Clooney nem elég hiteles feltaláló anélkül, hogy lepofozna pár robotot, de hálistennek ezek a jelenetek látványosak és nem túl hosszúak. Van viszont a filmben egy csomó apró geg, ami nekem nagyon bejött és ami sokkal jobban részletezi ezt a szép új robotos világot, mint a nagy cselekedetek, amelyek végén a világ csak megmenekül. Szerintem ezek a gegek viszik el a hátukon a filmet és szerencsére annyira jók, hogy nekem bőven adnak gondolkodni valót és nekem az a sci-fi tetszik, amiben olyan kérdést találok amelyről utána is gondolkodom. Nekem már az az ötlet is megérte, hogy egy tárgy érintésén keresztül jutunk el a másik világba, íródik felül teljesen az összes más érzékszervünk. És ezt az ötletet teljesen korrektül elő is adják. Rengeteg ilyen finomság van, a kóla öklendeztető hatásától a csodához a szük keresztmetszetet artificiálisan fenntartó politikusig és a robotig, ami valójában robotnyelven gondolkodik, csak egy modulja teszi nekünk érthetővé amit közölni akar, de az a modul akár meg is hibásodhat. Az a jelenet, amikor a robot haldoklik és mindenféle beszédzavarai vannak, szerintem óriási poén és valószínűleg 20 év múlva arról fogunk beszélni, hogy mennyire előrelátó volt.

Összességében nekem nagyon tetszett és szívesen megnézném az 5 órás verziót is, amiben valószínűleg már lenne idő jobban kikerekíteni a történetet.

hírek

Mostanában elhanyagoltam a híreket, de egyrészt csak a szokásosak voltak, másrészt mostanában nem volt kedvem írni, de most beesett valami igazán nagy.

Szóval Geoff Hinton tartott egy előadást a Royal Societynél (of Statistics talán, nem derült ki számomra egyértelműen) amiben azt találta mondani, hogy szerinte 10 év múlva a nagy keresőmotorok (mint pl. a Google, ahol dolgozgat is) képesek lesznek átlagos emberi szinten megérteni amit olvasnak és társalogni is az olvasottakról. Ha ő 10 évet mondott a sok tudós embernek és asszonynak, akkor valószínűleg már 5 év múlva kipróbálható lesz a technológia, onnan kezdve még lesz 9 év, hogy egy kis matek tudást is belenyomjanak és megnyerjem a fogadást. Ezt gondolom nem a Google fogja csinálni, de Wolfram lehet megcsinálja, ő szereti az ilyeneket és mostmár a wolframalpha is tud képeket osztályozni, nem is csinálja sokkal rosszabbul mint a legjobb rendszerek, biztos ők is deeplearninget nyomnak, egyik nap valaki matek képleteket tesz a háló bemenetére és kimenetére és máris kész. :))))

Még egy hír és akkor nyugi lesz egy ideig (legalábbis ha nem dönti meg valaki a Tianhe2-t a júniusi top500 listán, vagy nem lesznek gyönyörű képek a Plutoról). Szóval állítólag az Über felvette a CMU robotikai tanári karának egy jó részét, hogy önjáró autót készítsen neki. Komoly pénz lesz ebben, az Über már most 40 milliárdot ér, szerintem megoldják a problémát max. 10 év alatt.

mad max: fury road

Röviden: nagyon bejött. Remélem sok prequel és sequel fog még keszülni hozzá, ez az a fajta sci-fi ami nekem nagyon bejön, nem kell mindig megmenteni a zemberiséget, néha két órányi üldözés a sivatagban és 5 perc filozófia pont az, ami kell. Ez a film annyira jó, hogy még a hibái is bejönnek, a dialógus valahogy kicsit elcsúszott benne, de egy cseppet sem zavar.

Ja igen van itt egy jó kritika róla és van ezen a linken egy link egy 2 órás beszámolóra amit az operatőrök tartottak valamikor tavaly talán, de csak most került fel, mert kicsit szpojleres, de mondjuk nem volt nagy feladat kitalálni, hogy miként lehet megküzdeni a főgonosszal miután otthagyják a semmi közepén.

megint

Szerdán megint fogadtam egy láda sörben a 2029-re eljövő emberi szintű mesterséges intelligenciában, ez volt a tizenegyedik fogadás, K. Álmossal.

jupiter ascending

Épp a tegnap gondolkodtam, hogy miért nincsenek mostanában olyan filmek, mint a Dune volt. Erre itt a Jupiter Ascending, ami szerintem kultusz film kategória, még akkor is, ha érződik rajta, hogy kicsit sokat forgolódott a vágókés alatt. Nem is nagyon találok rá szavakat, nekem nagyon nagyon bejött, néhol az akció jelentek mintha lehettek volna gyorsabbak és sokkal többet szerettem volna látni a világból, de reméljük lesz rendezői változat és reméljük a keleti piac megmenti a pénzügyi bukástól. Szóval ha bejött a Dune (a színek és a világ), vagy a Blade Runner (a disztópia az utópiában), vagy a Matrix (a történet és végre itt a zöld komplemense, a sárga dominál), esetleg a Dragon Ball, akkor ajánlom nézd meg. Ja és ha véletlenül Cameron összekalapozta már a pénzt a Battle Angel Alita-ra, de nincs ideje rá az Avatar miatt, remélem a Wachowski testvérekre bízza a rendezést. Még az is lehet, hogy jövő szombaton megnézem mégegyszer, de valószínűleg a Dune-t nézem újra.

Csak azt nem értem, hogy került a Szaturnusz gyűrűje a Jupiter köré... :)

hírek

Kicsit elment a kedvem a blogolástól, szóval még kevesebb bejegyzés lesz, de azért az igazán fontosnak tűnő dolgokról megpróbálok majd írni. Hírben tuti nem lesz hiány, szerintem mindenki unni fogja már a deep learninget 2015 végére, már a tedXBrusselsen is azzal riogatják a népet.

megint

A tegnapi tanár-diák-volt-diák találkozón megint fogadtam az emberi szintű mesterséges intelligencia létrejöttéről 2029-ig, ezúttal Noémivel. Ha jól emlékszem, ő a tizedik ember akivel fogadtam.

hírek

Megint nem sok.

Vapnikot leigazolta a Facebook fő MI kutató részlege. Jó dolog a verseny, az MI kutató csoportok között.

Egy kis zene. Igazából, a klipp az érdekes számomra, elég jól kinéző 3d arc szkennelés van benne, egyre érdekesebb dolgokat hoznak ki ebből a technológiából.

Interstellar

Ha csak arra vagy kíváncsi, hogy ajánlom-e a filmet, akkor nem, nem ajánlom, mert nagyon nagyon szar.

Ha arra is kíváncsi vagy, hogy miért és nem baj, hogy szpojlerezek, akkor olvass tovább.

Azon gondolkodtam, hogy van-e egyáltalán értelme felsorolni azt a rengeteg fizikai képtelenséget amit lenyomnak a torkunkon, de mivel minden percre jut legalább egy és a film majd három órás, ráadásul én nem is igazán értek a fizikához, szóval inkább kimarad. De azért nem lehet mindenre legyinteni, szóval néhány példa azért lesz.

Igazából nem is a legismeretlenebb fizikával van bajom a filmben, mivel nagyon kevés empirikus tapasztalásunk van a féreglyukakkal (egyelőre semmi) és a fekete lyukak belsejével (szintén semmi), ezekkel a jelenetekkel volt a legkevesebb gondom. Az viszont már nagyon szar, amikor leszállnak egy kis űrrepülővel egy bolygóra, aminek hamar tisztázzák, hogy a gravitációs ereje a Földének 1.2-szerese és utána simán felszállnak róla, miután a film legjobb jelenetében bemutatják, hogy hogyan is kell rendesen felszállni a Földről egy űrrepülővel, két (+ az űrrepülő) lépcsős rakétával. Az a hír járta az internetet, hogy tudományosan/technikailag elég plauzibilis a film, hát ez vagy tudatos félreinformálás volt, vagy nagyon hülyék az emberek az interneten. Nem is tudom...

Szóval ami a legjobban zavart ebben a filmben, hogy felvállal egy plauzibilis premisszát, mégpedig, hogy az emberiség lakhatatlanná teszi a Földet a környezetszennyezés (illetve annak népszerű formája, a globális felmelegedés) által és csak túl későn jön rá, hogy a folyamat sajnos megállíthatatlan és az élők egyetlen dolga az, hogy szép lassan kihaljon. A megoldás viszont egy óriási katyvasz, ami nem is igazán érdekes és teljesen implauzibilis és ezzel a kezdetben felvetett probléma komolyságát is teljesen aláássa. Ezzel az erővel ajánlhatták volna azt is, ami állítólag egy DOD jelentésben megjelent valahol, hogy csak húzzunk közelebb egy csillagot, ha majd a miénkkel gondok lesznek. Ez az, ami teljesen kiakasztott. Komoly, de komolytalan. Akkor már inkább legyen teljesen komolytalan, Star Wars bejön, szinte annyira mint a Star Trek, pedig a komolysági skála ellentétes végein helyezkednek el.

Ráadásul miért? Hogy elmondjon egy teljesen átlagos történetet egy emberről, aki nem nyugszik bele a sorsába, az egyik gyerekéről, aki ezt eltanulja tőle, a másikről aki meg nem. Van egy tudós is, aki szintén belenyugodott a sorsába, neki is van egy gyereke, aki hisz a szerelemben, de csak félig nyugodott bele a sorsába. Van még egy harmadik fickó is, aki szintén nem nyugodott bele a sorsába és ezzel szinte végveszélybe sodorja a film fő történetszálát, de aztán az első ember feláldozza önmagát (miután rájön, hogy a néhány perccel előbb nem érvényes impulzusmegmaradás törvénye éppen működni kezd), hogy aztán jöjjön a heppi end. Az az igazság, hogy ezt a történetet szerintem sokkal jobban el lehetett volna mondani csillagközi utazás nélkül is. Nem értem, miért volt fontos Nolannak, hogy ilyen miliőbe helyezze ezt a történetet, amikor egyértelmű, hogy nem ért hozzá. Az mindenesetre biztos, hogy többet nem megyek moziba Nolan filmre, hacsak nem olvastam igazán jó forrásokból, a film megjelenése után, hogy tényleg megéri.

Szóval kár érte, azt hittem, ha valaki csillagközi utazásról szóló filmet készít, egy kicsit komolyan veszi a témát, de sajnos nem ez történt. Persze, nem könnyű a mostanában népszerű pörgős filmek között egy tudományosan releváns és még érdekes filmet is készíteni. Valószínűleg, nem is lehet, ugyanúgy, ahogy nem lehet egy szinte a fény sebességével egy fekete lyuk körül köröző bolygót utólérni sem egy gyufásdoboznyi űrrepülővel.

Reméljük a Wachowski testvérek jövőre jobbat hoznak, ha csak a Cloud Atlas színvonalát sikerülne hozni, már rettenetesen jó volna.

Na jó, akkor a végére egy mondat arról, hogy mi volt jó a filmben. Amikor a Földről szálltak fel és azzal nyitott a visszaszámolás, hogy a fickó elmegy otthonról hátrahagyva a családját, az nagyon erős volt. Ezért az egy jelenetért szinte megérte elmenni moziba, kár, hogy nem REALISZTIKUS fel meg leszállásokkal folytatódott a film, szívesebben néztem volna még két órán keresztül, mint azt a rengeteg butaságot ami történt. Hálistennek a jótúbon van már ilyen videó, amiben az összes űrrepülő felszállást lehet nézni.

A másik jó dolog, egy csont amin rágódhatok miközben melóba megyek. A szerelemben hívő tudós nő szerint a szerelem azért érdekes, mert az emberek szeretnek halott embereket is, szóval a szerelem bizonyára valami olyan dolog, ami áthágja a fizikai korlátokat. Persze egyből válaszoltam is neki gondolatban, hogy azért szeret az ember halottakat, mert az érzelem megmaradás ha nem is törvény, de sokak által megtapasztalt jelenség. Az egyetlen dolog ami áthághatja a fizikai törvényeket az a buta rendezők képzelete, de szerencsére csak filmen tudják bemutatni ezt, a valóságban nem. Továbbá, ha jól emlékszem, a gyerek elméje fejlődése során megtanulja ezeket a fizikai törvényeket, nincsenek beleégetve (kell is hat-hét év amíg kialakul a szám fogalom). Bizonyára ezek az ismeretek az érzelmi fejlődésére is hatnak. A másik ember iránti érzelmeink konstansok maradnak amíg egy új erő ki nem mozdítja őket, nemdebár? Vajon mennyire segíti a tudományos ismeretek fejlesztését az érzelmi fejlődés és fordítva? Vajon elengedhetetlen az egyik a másikhoz? Nehéz lesz igazi érzelmeket szimulálni majd, ha egy robot gyereket tanítunk. Vagy pont fordítva, könnyebb lesz, mert jobban körül tudjuk írni fizikailag megtapasztalható dolgokkal? Úgy szeretlek fiam/lányom, mint az edény a folyadékot ami benne van? Mint sót a levesben?

hírek

Volt az az SC konferencia, bemutatták a legújabb top500 szuperszámítógép listát, a kínaiak már két éve elsők, jövőre talán még elsőbbek lesznek, ha a legújabb Intel gyorsítokat rakják az amúgy is gyors gépükbe. Az már kérdés, hogy mire használják a szupergyors gépeiket. A lista alján tovább gyorsul a lassulás, lehet, hogy 20 év múlva mégse lesz az asztalunkon a mostani leggyorsabb gép. Az NVIDIA mindenesetre kihoz egy dupla olyan gyors videókártyát mint az előző, már nem is a grafikával reklámozzák, hanem a gépi tanulással.

Az az igazság, hogy mostanában sokkal jobban érdekel az, hogy mennyire gondolja Putyin komolyan, hogy fenyegetőzéssel vissza tudja állítani a bizalmat az orosz gazdaságban, de ehhez nem nagyon értek, szóval erről nem írok.

linkek

Most nincsenek hírek, csak 3 link, minimális kommentárral, szóval jobb lesz elolvasni őket, nem olyan hosszúak.

1. Michael Jordan óvva int mindenkit a MI téltől amit a big data és deep learning túligérgetés fog elhozni. Bizonyára sokkal jobban átlátja a helyzetet mint én, de szerintem már nem lesz soha MI tél, illetve esetleg akkor, ha az emberiségre is rájön az örök tél. Mára már nem csak igéretekről szól az MI, a Google például egy 100% MI cég és már nagyon sok milliárdot ér, nincs is nagy szüksége befektetésre már, aki utól akarja érni, annak talán.

2. Larry Page visszavonul az uncsi napi teendőktől amit a Google vezetése igényel és új irányokat keres a cégnek, nem rettenve vissza olyan radikális dolgoktól, amelyekkel a tech cégek nem nagyon foglalkoznak és csak évtizedek múlva térülnek meg, de akkor potenciálisan az egész bolygó ügyféllé válhat. Pl. az élet radikális meghosszabbítása sok embernek érdekes lehet. Gondolom ezentúl többször ebédel majd Kurzweillal.

3. Kevin Kelly végre egy normális MI jövőt vázol, amiben az MI ugyanolyan egyszerű, de hasznos szerepet tölt be az életünkben, mint a csapvíz vagy a központi fűtés. A cégek a tisztított, érzelmektől mentes MI-t fogják a legdrágábban adni, gondolom a mocskos szociális pókhálókből összekutyultak már ingyen járnak. Egy érdekes adat, 2009 óta 17 milliárd dollárt fektettek MI cégekbe, amiből csak a tavaly 2 milliárdot (mondjuk ez kevesebb mint az átlag, gondolom lennének itt érdekes részletek, ha hozzáférhető lenne a tanulmány/cikk amiben ezt boncolgatják).

+1, már a Gameloft is keres munkatársat Data Scientist pozícióra. Egy kicsit tényleg túlfűtött az ipar, annyi jó adattudós nincs amennyire szükség lenne, bizonyára többször fognak alulteljesíteni, vagy akár rossz tanácsot adni ezek az emberek mint ahányszor hasznosak lesznek, de nem kell félteni a sok buta céget, ha egy bebukik, jön kettő helyére.

hírek

Ezen a héten sok hír volt, de én csak egyet emelnék ki, a HP új számítógépét, amit Sproutnak neveznek és megpróbál innovatív asztali gép lenni. Reméljük, sikerül is neki.

Sajnos ezen a héten volt sok rossz hír is, amit megemlítek az, hogy a SpaceShipTwo felrobbant, az egyik pilóta meghalt, de a Virgin Galactic nem áll meg, újat épít.

Blogolás helyett inkább Minsky Society of Mind előadásait nézem, egy időre leáll a blog.

hírek

Nem volt semmi nagyon eget rengető az utóbbi időben. Vagy lehet, hogy lemaradtam róla. Vagy lehet, hogy később fog kiderülni. Szóval jöhet egy kis filozofálás.

Előtte két videó. Az első egy virtuális gyerek. A másodikban egy nyuszi málnát eszik.

Volt régebben egy hír, hogy a Samsung 15 milliárdért épít csip gyárat, mert bár a telefonok eladása mostanában akadozva megy nekik, csip azért mindenbe kell és sokkal biztosabb a piac. Erre most az IBM meg eladja a csip gyárát úgy, hogy még ő fizet 1.5 milliárdot a Global Foundriesnak. Valószínűleg a részletekben van a magyarázat erre az érdekes üzletre, 10 nm-ig szerződtek le a GF-el és állítólag továbbra is nyomják a 3 milliárdos kutatási projektjüket amivel a szilikon alapú csipek utódait fogják fejleszteni.

A DARPA fejleszett valami grafén cuccot, amit az agyba fognak dugdosni, mert vékonyabb és jobb a fém elektródoknál. Bár szerintem erre nem lesz szükség az első emberi MI-hez, az uploadinghoz kell majd, szóval hajrá. Gondolom Guantanamoban tesztelik...

A Unity játék (és némiképp egyebek) fejlesztő környezetet készítő cég új vezérigazgatója (nem tudom pontosan mi a CEO magyar megfelelője) John Riccitiello, az EA egykori CEO-ja. Ez így elsőre lehet, hogy nem tűnik nagyon relevánsnak, de szerintem egy jó kis lépés abba az irányba, hogy a való és a digitális világ jobban összefonódjon. Unityt mindenkinek, lehetne tanítani első osztályban környezetismeret helyett, szerintem nagyobb hasznát veszik majd a gyerekek 15 év múlva.

Wow

Ezt a bejegyzést teljes mértékben az iOS 8 beszédfelismerőjével írtam. Persze kellett apró javításokat eszközölni benne, de alapvetően ő végezte a munka nagy részét, legalábbis az írásét. Persze sok javítani való van abban amit produkál, de egyenlőre szórakoztató így bejegyzést írni. Mivel lassan kell beszélni, van idő átgondolni hogy mi kerül be.

Remélem hogy a következő iOS verzióban már apiként is elérhető lesz ez a funkció. Akkor lesz majd csak haddelhadd. Jó sok buta chatprogram fog felkerülni az Appstore-ra Mint ahogy a mikrofon elérésekor egy csomó kis játék is felkerült amikkel szórakoztunk a melóban eleget. A Talking Chippy pl. tudta az "In padurea cu alune" dalocskát amit aztán rengetegszer elénekeltettünk vele és az őt hallgató másik telefonnal, jó kis feedback loop alakult ki.

Persze reméljük hogy a Microsoft sem ül a fenekén és a következő Windowsban már beszéddel is irányítható lesz a legújabb Word, biztosan sokat el tudnának így adni belőle. Hajrá fiúk és lányok, meg tudjátok csinálni, ha nagyon akarjátok.

a videójátékok megmentik a világot

Már jó régen olvastam ezt a cikket, amikor még játékokba írtam kódot, egy kicsit átértelmezett dolgokat, azóta is akartam róla írni, nem most kéne eljöjjön az ideje, mert megint össze fogom csapni, de hát ez már ilyen.

Szóval a videójátékok megmentik majd a világot. Most még nem, majd. Ismerős duma, gondolom. Néhány érv. Kezdjük néhány példával, milyen problémákra lehet megoldást találni játékokból merített ötletekkel, technológiákkal, optimizmussal.

Szóval ha pl. valaki szeretné tudni, hogy a plasztikai műtétje után hogy fog kinézni, a legjobb megoldást az egyes játékokban jelenlevő karakter szerkesztő adhatja, persze a kiinduló pontot a valóságból kell majd átemelni, de erre is vannak már nagyon jó módszerek, amelyek nemsokára átszökkennek a kutatásból az iparba. Szóval erre a speciális feladatra már van megoldás, nem tudom, alkalmazzák-e már, de ha nem, az valószínűleg azért van, mert a plasztikai sebészek nem nagyon szoktak játékokkal játszani és így kihagyják ezt a nagy lehetőséget. Vagy esetleg a modellező szoftver nagyobb szabadságot nyújt az arc formálásában mint a sebészet és kontraproduktív lenne a használata, mert az ügyfél túl sokat kérne. Szerintem meg lehetne találni a megoldást.

A jövőben akár problémát is okozhatna az, hogy a javak legnagyobb része a lakosság egyre kisebb részének tulajdonába kerül. Hogy fog a szegény réteg megélni, ha robotokkal kell versenyezzen a melóért? Lehet, hogy hihetetlen (illetve ha nem az, akkor még nem gondoltál bele rendesen, hogy mit is jelent ez), de van már rá példa, hogy egy nagyon kis réteg tart el egy nagyon nagy réteget, ezt önszántából teszi és mindenkinek jó. Ez az ingyenesen játszható játékok világa, amelyek elvileg nem kerülnek pénzbe, bármeddig játszhatóak (illetve amíg a szolgáltató értelmét látja) és még akár szórakoztatónak is nevezhetjük egy részüket. A legfurcsább az, hogy mindössze a játékosok 1%-a fizet az élményért, a többiek soha egy centet se. És mégis óriási biznisz ez és mindenki ide vagy innen menekül. Azt hiszem, most is létezik a Föld lakosságának olyan 1%-a, aki képes lenne a többi 99%-nak normális megélhetést biztosítani, már csak azt a mechanizmust kell megérteni, amivel meggyőzhetőek, hogy ezt meg is tegyék. Az ingyenes játékok szerintem segíteni fognak ebben.

Némi fantáziával azt hiszem, bármilyen problémára találhatnánk a videójátékokból jó analógiát, én itt be is fejezem a példákat.

Végül azt hiszem, hogy amikor választani kell, ha az egyes lehetőségek szimulációja nem kivitelezhető, akkor inkább egy Mortal Kombat vagy Starcraft meccsel kéne eldönteni azt, hogy ki a megfelelőbb jelölt, mint buta szájkaratéval a tévében. Én biztosan szívesebben nézném. És azt hiszem, jobban előrejelezné a jövőbeli teljesítményt, mint azok a módszerek, amiket most használunk erre.

hírek

Volt sok hír az utóbbi három hétben, de nem sok érdekes, vagy legalábbis az itt nyúzott téma számára, vagy nincs kedvem írni róluk, vagy nem olvastam őket. Mindenesetre itt jön néhány.

A Google és a Facebook egyre komolyabban gondolja, hogy a déli félteken ingyenesen szórja majd az internetet, légballonról vagy napelemes drónról. Gondolom a déliek nem bánják, az északiakhoz is eljön majd valamikor, ha a net nem is, de legalább néhány vicces jótúb videó ahogy a déli félteki kissrácok szellemeset játszanak a ballonok selymével. Minél több ember van a neten, annál nagyobb szükség van intelligens módszerekre rendszerezni, szűrni, egyebek, azt a tartalmat amit az a sok ember gyárt. Meg aztán ha már mindenki fent lesz a neten, valami okosabb dolgot kell majd kitalálni, amivel aztán impresszív növekedési számokat lehet produkálni. A tőzsdét amúgy is csak a növekedés üteme érdekli.

Musk is bedobta, hogy a jövő héten bemutatandó és valószínűleg néhány hónapon belül megvásárolható új autója már 90%-ban képes lesz önállóan vezetni. Jó lesz, ha végre valaki rendesen belecsap ebbe a lecsóba is.

Végül, bejelentették az új XPrize-t, olyan szoftver fejlesztése, ami meg tud tanítani egy kisiskolást írni, olvasni és számolni, kb. az első két osztály anyagára. 15 millió dollárt ígért Diamandis, persze itt is valahogy fel van osztva a nyeremény, de annyira nem érdekelt ez a dolog, hogy komolyan utánnajárjak. Ugyanis szerintem ez egy sokkal nehezebb feladat, mint a Holdra letenni egy 500 métert haladni képes űreszközt. Valószínűleg azért érzem ezt sokkal nehezebb feladatnak, mert a mesterséges intelligencáról tudok egyet s mást, míg a holdraszállás technikai részleteiről semmit. Szóval még az is lehet, hogy tévedek és az írás/olvasás/számolás megtanítása nem egy MI-teljes feladat, mostanában már elég jó szintre ért a beszédfelismerés, mindenféle nyelveken még mobilok is megbírkóznak vele (bár az azért elég vicces, hogy egy 140 bájtos sms elküldéséhez előbb fel kell töltsenek néhány megát és szerveren kell elemezzék a szöveget, bár ami az iOS8-ban van, azt nem tudom hogy műxik, de a Google megoldásai mind felhő alapúak). Szóval a beszédfelismerésen kívül csak egyszerűbb mondatelemzés kell, egy kissebb tudásbázis, főként a tananyagra koncentrálva és néhány okító frázis és máris megvan a tanító robot. Lehet, Watsonnal meg lehetne csinálni, de gondolom az IBM-nek ez aprópénz. Illetve, megvédhetnék az egyébként több százmilliós ilyen jellegű projektjüket (mintha egy egész amerikai államban van egy oktatás hatékonyságát elemző/javító projektjük) és nem adják a Watsont. Akkor be kell érni a Cyc-el. :)) Vagy persze lehet, hogy megoldható a diákok óriási közösségének kihasználásával, a Föld egyik féltekén a gyerekek által feltett kérdések lehetnének vizsgakérdések a Föld másik féltekén jobban teljesítő gyermekeknek. Már csak a fordítást kell megoldani és azt, hogy a nonverbális jelekből és egyéb statisztikákból leszűrjük a hibás válaszokat. Szóval sok út van a 15 millióhoz, remélem sokan megpróbálkoznak vele, de én még mindig úgy érzem, hogy ez az egyik legnehezebb. Ha véletlenül mégis a teljes MI-hez nagyon közeli rendszer lesz a megoldás, lehet már nem is kell a tanítási modult beépíteni, simán el lehet nevezni személyes segítőnek és ő felolvassa/leírja/kiszámolja nekünk a számára természetesen nyelven megadott problémákat. És akkor jó lesz, senki se fog többet tudni írni, egyel kevesebb felismerési probléma. :)))

hír

Semmi, ezen a héten. Illetve, a Springer ingyenesen elérhetővé tette az ECCV 2014 konferencia cikkeinek köteteit, egészen szeptember 25-ig. Nem nagyon követem az akadémikusok ilyen irányú forradalmi mozgalmait, de úgy látom, az irány jó. Pár év múlva, lehet kódot/adatot is fognak már hosztolni. :)

yey

Úgy tűnik, nem kell tovább szenvednem ezekkel a heti hírekkel, más csinálja jobban helyettem, itt.

Azért ha valamit kihagynak amit érdekesnek ítélek, írok. Meg lehet lassan a fogalommagyarázót is folytatom.

hírek

Nem nagyon olvastam semmi érdekeset.

A Tesla Nevadában fogja megépíteni a szupergyárát amiben elektromos autókhoz (és nem csak) akkumulátorokat fog gyártani. A terv szerint 500.000 darabot, 2020-ra. Remélem, azok az autók már vezetni is fogják tudni magukat, akkor jó eséllyel bekövetkezhet egy iPhone-esemény az autóiparban is, az elektromos önvezető autó egy nyerő kombinációnak tűnik most még. Érdekes még, hogy amikor arról van szó, hogy egyáltalán nincs gyár és nincsenek adók, vagy van gyár, de csak 10 év múlva szeretne adót fizetni, akkor a racionális államok az utóbbi verziót választják. Bár azért meggondolandó, milyen "opportunity cost"-ot is jelent ez a gyár (most túl késő van, hogy megpróbáljam lefordítani, amúgy is magamnak írom és én meg értem)?

A Google egy másik kvantumszámítógéppel is szeretne foglalkozni, úgy tűnik a DWave cucc nem mindenre jó, egyelőre legalábbis. Szóval besegítenek egy másik technológiába, ami már 5 qbites rendszereknél tart. Hajrá.

Kicsit régebbi hír, de a SpaceX-nek a legutóbbi újrafelhasználható rakétája teszt közben úgy döntött, hogy megsemmisíti önmagát, akarattal, és el is végezte a feladatot. Mostanában nagyon bejött nekik minden, ideje bemutassák, hogy azért innoválnak még rendesen, akkor ugye nem minden megy gond nélkül. Reméljük hamar túllépnek ezen a fázison, mint ahogy a Falcon1 sorozatos kudarcain is továbbléptek a Falcon9 korszakba. Akkor aztán jöhet az űrhaddelhadd.

másféle hírek

Úgy tűnik, Putyin komolyan meg akarja szállni Ukrajna többségében oroszok lakta részeit, hogy megvédje embereit a brutális ukrán elnyomástól. De az is lehet, hogy a sok kitűnő orosz matematikus rájött egy módszerre, amivel kaotikus rendszerek viselkedését lehet sokkal gyorsabban tanulmányozni és le akarja tesztelni az elméletet, hogy stratégiai előnyt kovácsoljon belőle valamilyen más terveihez. Hogy lehet kaotikus rendszereket előállítani úgy, hogy tétje is legyen a dolognak? Egymásnak is kell hazudjanak a politikusok, nem csak az embereknek (akik a káosz elkerülése végett inkább igazat mondanak nekik, mert úgyis ők húznák a rövidebbet, ha kaotikussá válna a társadalmi erőtér). Jó kis játékelméleti csatározásnak vagyunk tanúi és úgy tűnik, jól halad a rendszer finomhangolása, mert bár lassan bontakozik ki a konfliktus, az iránya változatlan. Remélem, a RAND-nál azért figyelnek a fiúk és importálnak pár jó orosz matematikust, vagy cikket, ami segít nekik megfordítani a események menetét, eddig úgy tűnik, gazdasági háborúra nem igazán készítettek forgatókönyveket Oroszország ellen.

hírek

A Seagate bejelentette a 8 terabájtos merevlemezeket. Gondoltam, lejegyzem ezt az adatot, hogy amikor majd beérik és elhagyják az SSD-k a hagyományos merevlemezeket, lehessen használni.

Az IBM pedig bejelentette, hogy a Watsont felhő alapú szolgáltatásként elérhetőve teszi tudományos kutatások gyorsítására, mert bármilyen témában rengeteg cikket fel tud dolgozni és egyszerűbb következtetésket tud tenni. Én úgy emlékszem, a kutatók általában nem túl gazdag emberek, akik nagyon sokat dolgoznak és nem tengerparton isszák a koktélokat és várják, hogy a gép izzadjon helyettük, de lehet, hogy az IBM mégis lát itt egy jelentős margint. Hát hajrá akkor.

A Google is bejelentette, hogy kis méretű drónokat fejlesztenek amelyekkel csomagokat lehet majd hatékonyan szállítani. Nem is hiszem, hogy be akarnának szállni a kiskereskedelembe az Amazon ellen, megelégednek a technológia licenszelésével és azzal, ha sok ezer szemmel figyelhetik a városokat és falvakat, navigáció címszó alatt.

Ennyi akadt most a hálómba, valószínűleg mindenki készül a sok mobil meg egyéb kütyü bejelentésre, ami a jövő héttől kezdődik. Hacsak nem jelent az Apple be valami nagyon érdekeset (mondjuk egy autót, a karórákat nem tartom nagyon érdekesnek így a XXI. század elején), én kihagyom a beszámolóból.

hírek

Az IBM rendesen belecsapott a lecsóba, mint azt így nyár közepén tenni szokták, amikor Dharmendra Modha bejelent valami szépet és újat. Idénre elkészült az első valamire való neurális csipjük, egyből 1 millió neuront tud, amelyek mindegyike 256 kapcsolatot tud fenntartani más neuronokhoz. És azt is mondják, hogy jól skálázható a technológia, 2020-ra már 20 milliárd neuronos rendszereket szeretnének építeni. Azzal már elég komoly kognitív funkciókat kéne tudni tanulni. Reméljük a szoftver is tartja majd az iramot. Az egyetlen hátulütő, hogy ezek egyszerű kis neuronok, amelyek csak tüzelni tudnak, nincs valami nagy felbontása a jelnek amit kibocsátanak. Persze, bizonyára okosan lehet majd kombinálni őket, elvileg az agy is ezt csinálja az agykérgi oszlopokban.

Valami kis cég meg bejelentett egy optikai számítógépet, ami bizonyos feladatokat (folyadékszimulációt emlegetnek leginkább) nagyon jól tud megoldani, sok exaflopos hagyományos (elméleti) számítógépekkel hasonlítgatják össze. Bizonyára sokan nagyon örvendenek ha hirtelen néhány nagyságrenddel nagyobb feladatokat tudnak megoldani, talán végre megtervezik az öntisztító budit is vele. :))

Érdekes lenne, ha ezeket az alternatív technológiákat egy rendszerbe integrálnák és mondjuk a PS8-ba minden belekerülne, lehetne vízbe fojtogatni az ellenséges katonákat a CoD 25-ben.

hírek

Végre a SpaceX rájött arra, hogy mégis a legjobb livestreaming platform a youtube és ma reggel már élőben nézhettük ahogy felbocsájtják az Asiasat 8-at, nagyon szép volt. Remélem még sok szép ilyen felbocsájtást nézhetünk élőben, de ha tényleg napi több lesz a 2050-es években, azt hiszem, már nem nézem meg az összeset. Ja, volt egy olyan hír, hogy a SpaceX dominálni akarja a naprendszert a 2100-as években. Hát ezzel nem tudom mit kezdjek, akkorra már mindenféle szingularitáson túl leszünk, szóval nem releváns. :)

Egyébként Musk a MI-t tartja a legveszélyesebb dolognak. Nagyon helyes, remélem egyesek megpróbálnak nagyon meggazdagodni a barátságos MI-ből (szerintem igazán meggazdagodni csak abból lehet, nagyon hosszú távon az a jövő) és megpróbálják beérni majd az ő gazdagságát. A nextbigfuture írója szerint ugyanis sanszos, hogy ő lesz a leggazdagabb ember, ha bejön a Tesla és a SpaceX és teljesen uralja majd az autó és űripart. Egyelőre jó úton halad.

Más. Fredo Durand és csapata és társszerzői megint egy eszméletlen érdekes cikket írtak arról, hogy nagysebességű kamerával rögzítve tárgyak képét némileg visszaállíthatóak azok a hanghullámok amelyek mozgatják azokat a tárgyakat. Nagyon jó kémkedési módszer, magyarán. Ja, és szorozzuk csak meg ezerrel a mintavételezési sebességet és minőséget és millióval az algoritmusokat és elképzelhetetlen, hogy ebből mi fog 20 év múlva kisülni.

Most egy ideig nem lesznek hírek, szabira megyek nemsokára.

hír

A Nuance (Kurzweil alapította, beszédfelismeréssel foglalkozik, szinte az összes licenszelt ipari rendszer nekik köszönhető, sok milliárdot ér elvileg, de lehet, hogy a deep learning forradalom elviszi, de az is lehet, hogy meglovagolják és végre eljön az emberi szintű beszédfelismerés néhány éven belül) bejelentette, hogy új pénzdíjas versenyt szerveznek, ami megpróbálja jobban megközelíteni az emberi intelligencia szöveges mérését. Ugyebár a Turing teszt megdőlésére senki nem számított ilyen hamar, nem is igazán tartja a tudományos világ relevánsnak, de azért nem szabad tagadni se a teszt jelentőségét. Egyrészt jó kis sajtó volt, felvetett néhány érdekes kérdést, mutatott néhány ügyes megoldási módszert nehéz feladatokra és Turing nevét emlegetni amúgy is mindenkinek illik, akinek kicsit több köze van a számítástudományhoz, minthogy a Facebook szekerét tolja, kívülről. Sajnos túl nagy haszna lesz egyelőre annak, hogy megdőlt a Turing teszt (már ha egyáltalán megdőlt), de ha valaki egy nehéz feladatot kell megoldjon egy olyan térben, ahol emberek jelenlétére kell számítani, lehet átgondol néhány alternatív stratégiát. Mint pl. azok a mérnökök, akik a kórházi általános szállító robotot nem látták el kezekkel, hanem hangszóróval és ember felismerővel, akit meg lehet szépen kérni arra, hogy nyissa ki az ajtót, esetleg nyomja meg a liftben a kellő emelet gombját. És az emberek szívesen segítenek a robotnak, mert az segít nekik. Szóval emelik a nehézséget, paradox módon kiszedik az embert direktben, csak kimérik a képességeit a Winograd sémákon, amik valamikor talán a 70-es években keletkezett szövegértési feladatok és egyelőre úgy tűnik, nehezebbek mint a csetelés. Az biztos, hogy már volt némi tapasztalatuk az embereknek az MI-vel és rájöttek, hogy nem is olyan könnyű az és egy sokkal érdekesebb és realisztikusabb feladat, mint a beszélgetés. Annyiról szól, hogy kap a robot egy-két mondatot és le kell szűrjön belőle valami olyan információt, ami nem jelenik meg expliciten. Pl. Az anya lement a boltba vásárolni, de amikor hazajött a szomszéd bácsi átjött panaszkodni. Miért? A. mert a fia hangosan bömböltette a rákkendrollt. B. mert a miniszerelnök megint levágta a fizetése negyedét. Na jó, ez a kérdés eléggé ambivalens, egyes helyeken. :))) A kérdés csak az, hogy mikor tanulok meg bekezdéseket használni rendesen, meg az, hogy hány rendszer fog Cyc-et használni az első ilyen versenyen 2015-ben, meg az, hogy hány év alatt fognak az ügyes csetprogramozók valami egérutat találni a probléma szívéhez. Egyet kéne jósolni. Szerintem 2025 egy elég konzervatív jóslás, hogy ez a teszt is meghódíttasson, ha nem, akkor kicsit bajban leszek a 2029-es emberi szintű MI-vel. :))

hírek

Csak a szokásos. Azt hiszem, nem kell komolyan venni a sok nagy cég sok nagy bejelentését. Inkább csak a részvény papírjaik értékének szinten tartását célozzák vele, ugye abba bele kell számolni a jövőt is, hát ez egy jó módszer a jövő "jóslására". Aztán max nem jött össze. Az utóbbi három hétből nem sok maradt mostanra, amit meg akarok említeni. Az IBM három milliárdot akar költeni a szilikon lecserélésre szén nanocsövecskékkel, amikor már nagyon ideje lesz. Közben meg azt csiripelik a madarak, hogy eladják a csip gyáraikat. Nehéz lesz licenszelni egy technológiát, ha nem bizonyítják, hogy működik is, nagyban. A Microsoft meg irányt vált az új vezető alatt, mobil és felhő lesz az új cél, másnap meg kirugják a Nokia felvásárlásával átvett dolgozók nagyrészét. A mobil talán mégis inkább csak szoftverben érdekli őket, akkor viszont nagyon fel kell kössék a gatyájukat.

Felreppent a hír a terabájtos RAM-ról is, szóval akkor 10 év múlva talán tényleg összejön.

Öngyilkos lett Seth Teller. 50 éves volt. Az ő tézise volt az első komolyabb tudományos munka amit olvastam. Azóta sem értettem meg a Plücker koordinátákat, vissza kéne térni hozzá.

Végül egy kis zene. Perturbator, jobban megy tőle a munka. A hírek sajnos ilyenek, de nem így mondják be őket. De nincs gond, levezetőnek jöhet ez az örökbecsű sláger a kilencvenes évekből.

hírek

Az IBM azt mondta, hogy 2020 körül jönnek a szén nanocsövecskéből készített tranzisztorokból épített processzoraik. Ahhoz képest, hogy az egész processzor gyártást el akarják adni és valószínűleg a POWER architektúrájukat sem nagyon lesz pénz fejleszteni, merész kijelentés. Hacsak nem lesz nagyon kelendő a Watson, azt ugye arra optimalizálták. Mindenesetre jó lenne, ha komolyan gondolnák.

Nem mostani hír, de ha megnézzük a TOP500 lista wikipedia oldalát, van ott egy ábra, amiről kiderül, hogy a leglassabb szuperszámítógépek fejlődése is eszméletlen, 12-13 év alatt elérik a 12-13 évvel azelőtti lista összteljesítéményét. Már csak azt kell remélni, hogy 2027 körül lesz legalább egy szuperszámítógép amit MI kutatásra fognak használni. Most még nem találtam erre utaló jelet, de még mindig nem nőtt fel az MI kutatás a fizika presztízsére, pedig egyesek szerint legalább olyan fontos dolog, de mindenesetre ötszázad annyira fontos biztos van. Meglátjuk.