az izzadó gpukat hűsítő tea leveleiből való jóslás

Néhány érdekes fejlemény és hangulat van a mesterséges intelligencia e heti információdömpingjében, szóval gondoltam egy kicsit spekulálok én is. 

Szóval az egyik legfontosabb elv a mesterséges intelligenciával kapcsolatban az az, hogy a nagy cégek mindig is előnyben lesznek-e a kis cégek által gyártott nyílt modellekkel szemben? Azért tűnik ez plauzibilisnek, mert most arról szól a modellgyártás, hogy minél több adaton tanítunk minél nagyobb modellt, amihez persze a kettő szorzata számítás szükséges és ezzel a versenyt a kicsik nem bírják. Csakhogy vannak közepes méretű cégek is, főként kínaiak, akik egy csomót fektettek a számítás hatékonyságának a növelésébe és szinte a nagy cégekkel egyenrangú modelleket tudnak gyártani, azokat aztán még tömörítik is úgy, hogy csak bizonyos feladatok megoldására élezzék ki őket, pl. a programozáséra. Így lehetséges az, hogy most kijött egy kínai modell, ami 2%-a a nagy kereskedelmi modelleknek, de csak 10%-al rosszabb eredményt ér el a programozásban meg a terminál használatában (ha jól vettem ki), és az az igazság, hogy nagyon sok mindenre már ez is bőven elég. Ráadásul, mivel a hardvergyártók ezekhez a bődületesen nagy modellekhez szabják a hardvert, a kicsi modellek mózerolása már az akadémiának is elérhetővé válik, márpedig az akadémiai kutatóktól jönnek a legdiverzebb ötletek és rendesen begyújthatják ezeket a kis modelleket. Ja, és az sem biztos, hogy azok az új módszerek, amelyek sokat dobnak a kis modellek hatékonyságán egyáltalán működnek a nagy modelleknél, szóval még az ingyen kutatást sem tudják felszívni a nagy cégek. Szóval egyre inkább kezd úgy kinézni, hogy a sok lúd disznót fog győzni, egyesek szerint ezért siet az antropik a tőzsdére, mert nemsokára vége a mítosznak. 

A másik érdekes fejlemény, hogy kipróbálták ezeket a rendszereket éles irodai munkakörülmények között és néhány hét alatt összeomlott a kártyavár, az emberek rájöttek, hogyan lehet kijátszani a modelleket és már nem voltak egyenlő partnerek. Ez egy kicsit összecseng azzal is, hogy gyakran azt emlegetik amikor új munkaerőt keresnek egy céghez, hogy szoft szkillek ugyanolyan fontosak mint a hard szkillek, azaz a kommunikációs képesség, az odafigyelés, az adaptáció a munkatársakhoz ugyanolyan fontos, mint hogy meg tudja-e az ember oldani a feladatot. Márpedig a mesterséges intelligencia szoft szkillekkel egyáltalán nem rendelkezik, csak egy bizonyos "átlag"-kommunikációra képes, ami átlagban jól működik, de a cégeknél definíció szerint nem átlagos munkát végez az ember, mert az már megvan (és ki is van számítva). Lehetne az, hogy adaptálódik a mesterséges intelligencia az új környezethez, azaz tanul, de az sajnos még nem megy valós időben és nem hinném, hogy a cégek a munkamenetük legapróbb részleteit a nagy modellgyártók rendelkezésére bocsátanák csak azért, hogy rájuk szabják valamennyire a modell következő iterációját. Itt is a kis modelleknek lesz esélye, amelyeket házon belül adaptálni lehet, addig amíg az igazi valós idejű tanulásra képesek lesznek a rendszerek, de az eléggé paradigmaváltás szagú. Erre a jelenségre más irányból is el lehetett volna jutni, én is elég szkeptikus vagyok az alapító zseni mítoszával, aki mindent tud és saját kezűleg felépíti a céget. Valójában a megfelelő csapat nélkül egyetlen zseninek sincs esélye, még akkor sem, ha nem kell aludjon, nem éhes és nem szomorú néha.

Vicces lesz, ha a mesterséges intelligencia modellek lesznek az első olyan dolog, amelyről kiderül, hogy a kapitalista rendszer képtelen optimálisan gyártani. Elvégre, Gödel óta tudjuk, hogy minden (kellően bonyolult) rendszerben vannak problémák amelyeket nem tud megoldani.

Ha a dolgok ilyetén állnak, akkor nemsokára megint a munkásoknak kell kezdjen állni a zászló, persze az is lehet, hogy előtte azért még kiereszt a tőzsdei lufi egyszer. 

Zene. Zene. Zene.

AI. AI.

Ehh. 

a természet absztrakt körforgása valójában négyzet

Az ősvárosban az író azt írja, hogy az ókori közösségekben kétfajta ember élt, azok, akik a régi családokat alkották, akik földdel rendelkeztek és a családfő volt a saját istenük és mindig az első szülött örökölt mindent. A másik csoport ezen első rangú emberek szolgái voltak, akikkel valójában az ősi családok egyedei saját kényük-kedvük szerint rendelkeztek. A demográfia viszont úgy alakult, hogy a szolgasorú emberek száma sokkal gyorsabban növekedett (gondolom a városiasodás volt az egyik hajtóerő), ezért egy idő után jogokat kezdtek kérni és nem mellékesen univerzális isteneket is akartak, először csak város szinten, aztán meg az egész világ fölött uralkodókat, akik előtt minden ember egyforma értékkel rendelkezett. Szóval itt a növekvő demográfia volt a progresszió kulcsa.

A mai világban meg azt hiszem, a csökkenő demográfia a progresszió kulcsa, csak most kapitalistáknak nevezzük a patriciusokat, de ugyanarra a magántulajdon elvre vezetik vissza az erejüket, mint amit régen az istenek védtek, ma meg az alkotmány. Ma talán könnyebb bekerülni ebbe az osztályba, de az is lehet, hogy ez csak mítosz, a legtöbb meggazdagodott zseni általában gazdag családból származik. Viszont a gazdasági fejlődés, ami a vagyonuk fejlődését is biztosítja ma már eléggé döcögősen megy, aminek egyik oka a demográfiai csökkenés (a másik meg az, hogy a produktivitás nem nő, de lehet csak azért, mert a termékek ára nem nő, nem a termelés bővülésével van gond).

A kérdés ami engem igazán érdekel, hogy ha egy kis csoport tudatos felvetésére egy nagy csoport ad évtizedeken (sőt évszázadokon) átívelő koherens választ, akkor az is tudatosnak tekinthető-e? Az inga csak hasonló pólusok között tud inogni. 

Zene. 

AI. AI.

a szabadság 250 árnyalata

Ma ünnepli az Amerikai Egyesült Államok a születésének 250. évfordulóját. Érdekes dolog egy országra alkalmazni egy ilyen intim biológiai eseményt, sokat elárul az elme működéséről. Mindenesetre én úgy látom a dolgot, hogy az amerikaiak rengeteg problémát is okoznak a világban mostanában, de azért valahogy mégis mindig megoldják azokat, meg gyakran a többiek problémáit is, mert ők mindent tízszeres sebességgel tekernek. Remélem, hogy ez a dolog így is marad és az összes az emberiségre leselkedő probléma megoldásában oroszlánrészt vállalnak. Az egyik ilyen probléma a kapitalizmus, ahhoz csak egy kis introspekcióra lesz szükség. Aztán jönnek a gyerekei, az éghajlatváltozás és a háborúk. Csak azt remélem, hogy nem politikai megoldást várunk el ezekre a problémákra, mert abban nem valami jók, nem mintha mi nagyon remekelnénk.

Zene. 

AI. AI. AI.

az helyzet

Az a vicces, hogy meg vagyok győződve, hogy a világ összes problémáját (leszámítva az éghajlatváltozást) simán meg tudnánk oldani a most rendelkezésünkre álló tudományos ismeretekkel, de a politika és a kapitalizmus mindent szarrá tesz. Vajon mi lehet a megoldás?

megvilágosodás neonfénynél

Régebben azért volt több gyerek, mert az emberek azt hitték, hogy az ember az univerzum közepe. Ma már tudjuk, hogy valójában a pénz az univerzum közepe, szóval bankokat gyártunk gyerekek helyett, hiszen azok gyártják a pénzt.  

Zene. 

AI. AI. AI.

Titanic AI. 

a tetőpont alapok nélkül eléggé billeg, de legalább mindig mozgásban marad

Az van, hogy meguntam a mesterséges intelligencia természetéről írogatni a bejegyzéseket, meg azt hiszem, hibás az a feltételezésem, hogy ha szépen minden pontját leírom az érvelésemnek, akkor az hihetőbb lesz az olvasó számára. Nem írok elég jól és túl nagy a falat is, hamar elveszítem a kedvem, ezért inkább egyből a végére ugrok és majd talán írok pár appendixet, ha majd megint kedvem lesz írni a tágabb perspektívából.

Szóval oda akartam eljutni, hogy szerintem bármikor beüthet az általános mesterséges intelligencia és minden nappal egyre valószínűbb (tudom, hogy ez nagyon erős, szóval egy mondat: én úgy fogom fel, mint egy véletlen séta egy sok dimenziós fraktál határán a nem skálázó és skálázó intelligencia határán és bár igaz, hogy ez a határ végtelenül hosszú és végtelenül bonyolult, de szerintem a dimenzionalitása megegyezik a tér dimenzióival, szóval nem egy pontot keresünk, hanem egy egész nagy felhőt (manifoldot) és nincsenek olyan irányok amelyek biztos nem vezetnek el hozzá, ráadásul százezres nagyságrendű ember feszegeti már a határokat, valakinek sikerül csak átlépni egyszer és akkor amikor már belül leszünk, sokaknak egyszerre fog sikerülni, mert nekik is már csak egy dimenzióban kell egyet jól lépni, ugyanis sokkal több a kutató mint a feladat dimenzionalitása).

Aztán azt akartam még mondani, hogy senki nem tudja, mit is fog jelenteni amikor tényleg megvalósítjuk az általános mesterséges intelligenciát. Főként nem a pénzembereknek, akik mindezt finanszírozzák, ha egyáltalán az ő alkalmazottaik lépik át először a határt. Azt hiszem, simán ki lehet dobni bármilyen emberi viselkedésre alapozott elképzelést arról, hogy mi fog történni. Erre egy gyors példa: még az internet elején megkérdezték Paul Krugman Nobel díjas közgazdászt, hogy szerinte milyen hatása lesz a gazdaságra és ő teljesen racionális módon megkereste a legközelebbi analógiát, azaz a faxgépet, ami szintén szöveges és képi információ elektronikus úton való közvetítésére használható és megnézte, hogy annak biza nem sok hatása volt a gazdaságra és teljesen racionálisan azt mondta, hogy szerinte nem lesz nagyobb hatása mint a faxgépnek. Mint látjuk, nagyot tévedett, mert nem értette meg, hogy bár az elején az internetet ugyanarra használta az emberiség mint a faxgépet, az alapvető technológia mégis teljesen más volt (még akkor is, ha mindkettőbe processzor kerül, ezen egyébként jó lenne elfilózni, hogy mi is az az igazi különbség egy számítógép és egy faxgép között, ami lehetővé tette az internetet, hogy túllépje a kezdeti határait, talán pont az általánosság az, a faxgép túl korán specializálódott, a számítógép lehet kliens meg szerver is, sőt még játszani is lehet rajta, sőt, mindhármat is lehet egyszerre). Szóval talán egy napig az általános mesterséges intelligencia is olyan lesz, mint az emberi, de aztán majd elmegy más irányba és senki sem tudja, hogy milyen lesz. Én valahogy az összemberi intelligenciára gondolok és az kooperáló és kimért, talán ebben az irányban fogja majd elkezdeni fejleszteni magát, számára ugyanannyi értelme van, mint bármely másnak.

Azt sem szabad elfelejteni, hogy az emberiség ahogy most van, az apokalipszisba rohan, egyszerűen nem fogjuk fel azt, hogy akkora problémát csinálunk magunknak, hogy ha nem kezdünk el már tegnap megváltozni, akkor esélyünk sem lesz elkerülni. Én teljesen elvesztettem a hitem ebben és minden egyes nap engem igazol (egyébként nem tudom miért is hittem ebben valaha, ezt valószínűleg akkor sulykolták belém, amikor még mindent elhittem amit mások mondtak, mert nem volt elég tapasztalatom a hazugságok szűrésében). Vicces, hogy most is mindenki az olajáron rugózik (meg azokban a körökben amiket a tuitter nekem szán, a potenciális csip hiányról), ahelyett, hogy akkor döntsük el végre, hogy direktbe megoldjuk ezeket a problémákat, csak egy kicsit kell hozzá használni az eszünket, az eszközök már rég rendelkezésre állnak. Az emberek szállítását meg lehetne oldani elektromos autókkal és jobb szinkronizációval, nem kell megvárni amíg az olajár az egekbe szökik. Tessék többen beűlni abba az autóba, tessék tömeg-közlekedni, tessék sétálni, nem olyan nehéz, ha az ember egyszer eldönti. Ami meg a csipeket illeti, tessék egy kicsit optimalizálni már, egy évnyi csip termelés az mennyi most, a Földön levő állomány 10%-a? Már régen nem exponenciális az a görbe, görbült már többször is lefelé, vagy ha exponenciális is, a duplázódás már tuti több évtized. Szóval 10% hatékonyság növelés pont elég lenne 10% esést kivédeni, szerintem tuti van ennyi pazarlás most a rendszerben, vagy ha nem, vissza lehet venni a jótúb meg a tiktok pörgetéséből, ezek a rendszerek nagyon jól skálázhatóak, fele idő, fele számítógép.

Szóval a következtetés az, hogy mesterséges intelligencia nélkül tuti telibe kapjuk az apokalipszist (eddig csak az éghajlatváltozásra gondoltam, de az erőforrásokért indított háborúk is egyre inkább befigyelnek és lehet, hogy nem hal ki csak az emberiség 90%-a, nehéz ezt pontosan becsülni, nincsenek rá igazi történelmi példák, még sosem tudtunk ekkora gödröt ásni magunk alatt). És ha valaki azért fél, hogy a mesterséges intelligencia elveszi az állását és akkor mi lesz, annak meg azt üzenem, hogy lehet, hogy felszabadítja a munka mindennapi robotjából. Szerintem nincs ahogy kiszámolni, hogy mi lesz, én arra tippelek, hogy annyira megdobja majd a termelékenységet, hogy mindenki jól megélhet majd az elején és néhány év vagy évtized után már királyként élhet és még néhány év vagy évtized után meg már digitálisan potenciálisan az univerzum végéig élhetünk. És az emberi buta elképzeléseinket a tőke és a jutalmazás és az élet értelme tekintetében majd jól lehúzzuk a vécén.

Egyelőre megállok a mesterséges intelligencia filozófizálással, visszamegyek a jó kis hírek ismertetésére, mostanában akkora a pezsgés, hogy teljesen visszatért a jó érzés belépni a tuitterre, mert mindig annyi érdekes új dolog van, ráadásul a retro számítógépeket és a játékokat is kezdi megtolni ez a technológia, szóval tripla öröm. Meg aztán, sokkal jobb szórakozás képeket generáltatni a dzseminájjal, mint pötyögni itt a sorokat. Lehet, egyszer ráérzek arra is, hogy kell elmondatni vele azt amit akarok és akkor már ezt is csinálhatja helyettem. Általános maszlaggal nincs értelme tölteni a blogot, abból van elég az interneten, itt célzott és kézműves a maszlag kérem.

Persze az is lehet, hogy csak azért vagyok optimista, mert a játékkal kapcsolatban meg pesszimista vagyok és a szervezetem zárt rendszer, ha a rövid táv mínuszba fordul, akkor a közép táv pluszba kell forduljon, hogy a létezést még fenn tudja tartani. Majd ha a gondolataim egy digitális program eredményei lesznek, akkor lesz némi esélyem megtudni, hogy minek a hatására alakultak úgy ahogy. Addig nincs más dolgunk mint introspektáljuk a világot.

Demó. 

Zene. Zene. Zene. Zene. Zene.

AI. AI.

központi processzort a központi tervbe

Ki is mondta, hogy a központi tervezés nem működik? Bezzeg a Bolt meg az Über tudja jól csinálni.

Zene. Zene. Zene. Zene. Zene. (innen)

nem fér meg két rendszer egy csárdában

Hehe. Damo most aztán rendesen belecsapott a lecsóba. Azt mondja, hogy a Mátrix az maga a kapitalizmus és a peros perula (amivel ki lehet szállni a mátrixból) az a marxizmus. Érdekes, ez nekem eddig nem jutott eszembe, gondoltam le is írom, mert ez most egy ideig le fogja kötni a szabad vegyértékeket a fejemben. Az igaz, hogy a Mátrix is egy rendszer, meg a kapitalizmus is egy rendszer amiben élünk, de azért a kapitalizmusból szerintem azért még elég sokan ki tudnak szabadulni, peros perula nélkül is.

Egyébként vicces lett a vidiója a Jupiter Ascendingről, nekem anno bejött az a film is, lassan ideje lenne újranézni.

Demó.

Sztravinszkij. Zene. Zene (AI klippel). Zene. Zene.

AI. AI. AI. AI. AI.

Hahaha.

a robot válláról kémlelni a jövőt

Arra gondoltam, hogy annyi butaságot írtam itt mesterséges intelligencia témában, de valahogy sosem írtam le, hogy hogyan képzelem a jövőt. Ez megint túl bonyolult téma egyetlen bejegyzéshez, ezért több készül majd, egy-egy gondolattal. Meg persze, időben változnak is az elképzeléseim, ezért talán érdekes az, hogy leírjam, most éppen hogy gondolkodom róla. Amikor először olvastam a szingularitásról, akkor nagyon optimista voltam, aztán kezdett árnyalódni a dolog, de most megint optimista vagyok, de most más okból.

Szóval először egy rövid összefoglaló, madártávlatból.

Úgy gondolom, hogy a technológia menetelésének utolsó stációja a mesterséges intelligencia és annak hasonló lesz a hatása mint ami eddig is volt. Azt azért ne felejtsük el, hogy ma sokkal jobban él az átlagember mint akár kétszáz éve a királyok éltek, azt nem tudom, hogy vagyonban nem-e nyílt az olló azóta, főként ha nem csak az extremitásokat nézzük, hanem mondjuk a felső 10%-ot hasonlítjuk az alsó 10%-al (de valószínűleg nyílt).

Ugyanakkor a mesterséges intelligencia mindenkitől elveszi majd a munkáját, az utcaseprőtől a legnagyobb vállalat vezérigazgatójáig. Az érdekes kérdés, hogy ki fogja hamarabb elveszíteni, nem egyértelmű a válasz. Mindenesetre azon a ponton, amikor senkinek nem lesz munkája, egyeseknek lesz vagyona, másoknak meg nem, szóval ha a régi kapitalista mederben szervezzük a gazdaságot tovább, akkor azok, akiknek nincs vagyona, azok éhen halnak. De ez nagyjából a Föld lakosságának 80-90%-a lesz akkorra és nem hiszem, hogy úgy dönt az emberiség, hogy okés lesz az, hogy ennyi ember meghaljon. Inkább az lesz, hogy mindenki kap elég erőforrást ahhoz, hogy túléljen. Az, hogy a mesterséges intelligencia által termelt javak elosztása a tőke arányában lesz-e vagy sem, megint jó kérdés, de mivel tőkéseknek éppúgy nem lesz beleszólása ebbe, nem igazán látom be, hogy miért kapnának többet. Szóval ha egyenlően elosztjuk az újonnan termelt javakat, akkor szép lassan kiegyenlítődnek a vagyoni szintek és mindenki egyformán fogja majd élvezni a robotok munkájának gyümölcsét.

Persze, sok minden mehet ebben félre, ezzel fogok majd foglalkozni.

Ja, és AI vidiókat fogok megosztani ezerrel, mert ez a Seedance 2 modell nagyon tud, tényleg 1-2 év és ömleni fognak a filmek belőle. Persze, Kínában Tom Cruise és Sydney Sweeney fog szerepelni bennük, nekünk finnyás európaiaknak meg majd Average Handsome Joe és Average Beautiful Jane lesznek a főszereplők. 

Demó. 

Zene. Zene. Zene. Zene.

AI. AI. AI. AI. AI. AI. AI.

Kínai táncoló robotok. 

Civilisation (1969). BBC sorozat

AMV. AMV.

a várható megtérülés a teremtőhöz

Ahhoz képest, hogy a végtelen csak egy absztrakt fogalom, gyakran kopogtat az ajtón. Pl. most a mesterséges intelligenciába a befektetéseket már tényleg csak az vezérli, hogy mivel végtelen értéket fog termelni valamikor a jövőben, ezért mindenképpen érdemes befektetni belé, még ha egyre kisebb is az esélye, hogy te fogsz abból részesülni (mert aki megcsinálja, az nem osztja meg a termelt értéket, még ha végtelen is). Pascal nem lepődne meg, ha azt mondanánk neki, hogy az isten a pénz lett. A legdurvább viszont talán az, hogy azok, akiknek már nincs pénzük, elkezdtek mocskos kis trükköket bevetni, mint mondjuk most ez a művileg gerjesztett RAM hiány. Lassan az egész kapitalista rendszer a fejünkre omlik, de legalább még egy újabb adatcentert felhúznak addig. Remélem legalább paradicsomokat lehet majd ültetni bennük. 

Demó.

Zene. Zene. Zene.

AI. 

a sejtek útja tűzön vízen át

Az éghajlatváltozás egy olyan probléma amit csak globális kooperációval lehet megoldani. Ha sikerül megoldani, akkor az a rendszer ami képes lesz megoldani, simán nevezhető majd kommunista utópiának. Ha nem sikerül megoldani, akkor valószínűleg annak a cégnek az alkalmazottai élnek túl, amely a legjobb és legokosabb fegyvereket gyártja majd, aztán majd lesz pár ezer évük újra benépesíteni a Földet. Érdekes, hogy a kapitalizmus logikájában még így is inkább érdemes erre gyúrni mint a globális kooperációra.

Aztán persze lehet, hogy vannak még csodák. Ha a matematikusok le tudják győzni az egójukat és tudnak váltani számítógép által ellenőrzött formalizált és globális kooperációt lehetővé tevő mesterséges intelligenciával támogatott rendszerekben dolgozni azért, hogy megoldják a matematika legnagyobb rejtélyeit még az ő életükben, akkor még talán a világ vezetői is időben észbe kaphatnak. 

Zene. Zene. Zene. Zene.

élet szingularitás idején

Lassan rájövök, hogy én nem is vagyok olyan pesszimista. Itt van egy nálam sokkal pesszimistább kép a jövőről. Lehet, ahogy egyre nyugatabbra megy az ember, egyre pesszimistábbá válik, ők egyre többet kaptak a szép új rendszerből. Egyébként ajánlom a vidió megnézését hamar, mert Damo gyakran szokta fizetőssé tenni a vidióit egy pár nap után. Jó szórakozást.

Zene. Zene.

AI. AI. AI. AI.

Animáció. 

ha a terminátor hoz haza az oviból

A demográfiai összeomlás problémája talán a legfalsabb probléma az egész világon.

Egész egyszerűen arról van szó, hogy a fiatalok sokkal több problémát érzékelnek a gyerekvállalással mint előnyt, ezért nem mennek bele. Lehet, hogy az idősebb generációk nem tartják validnak a fiatalok problémáit, de ez semmit nem jelent.

A megoldás persze egyszerű, meg kell oldani a problémákat és akkor a fiatalok megint fognak sok gyereket vállalni. Vicces, hogy elhitetik velünk, hogy itt vagyunk a civilizáció csúcsán a tökéletes rendszerben, de nem tudják megoldani a gyermekvállalás problémáit. Ráadásul itt van ez a fránya komparatív előny elmélet is, azaz amelyik kormány megoldja ezt a problémát, az élvezheti a növekedő lakosság előnyeit is. Ehhez képest annyit csinálnak a mostani politikusok, hogy picsognak időnként és azzal riogatnak, hogy nem lesz nyugdíjunk (nekik persze lesz).

Szerencsére a demográfia amúgy is egy olyan probléma, ami önmagát megoldja, ha lecsökken a lakosság, akkor egy csomó probléma eltűnik, azaz több marad az élőknek, akik majd aztán megint túlnépesednek. Arról beszélnek, hogy 2100-ra felére csökken a népesség, no hiszen pestis idején egy év alatt csökkent felére a népesség, oszt megint itt vagyunk.

Persze, van egy más ok is, amiért nem foglalkoztat egyáltalán a demográfiai válság. 100 év múlva úgyis mind bémegyünk a számítógépbe, ott meg már nem lesz probléma a halál, a születés meg az által lesz korlátozva, hogy milyen gyorsan tudják majd a robotjaink az univerzumot komputróniummá (számítógéppé) alakítani. Azok, akik ma születnek, gyakorlatilag halhatatlanok lesznek.

Zene.

újranyit a tőzsdei szánkópálya, el lehet szánkázni a trilliárdokat

A kapitalizmusban a rendszerbe van kódolva a gazdasági válság, hiszen ez értelmezhető úgy is, hogy a termékek és szolgáltatások ára nagyon eltér az optimálistól és időnként igazítani kell. Azért térnek el az árak az optimálistól, mert az emberek nagyon rosszul állapítják meg őket, hiszen csak nagyon kis szeletét értik a rendszernek, meg azért is, mert vannak akik jobban értenek hozzá és elkezdenek spekulálni, azaz torzítani.

A szocializmusban (legalábbis a totalitárius fajtájában, amilyeneket eddig próbáltunk) az árakkal nincs baj, azokat központilag állapítják meg, ott az emberélet értéke torzul (általában meredeken csökken), ezért a forradalom van a rendszerbe kódolva.

Én szívesebben élek kapitalizmusban, mint totalitárius szocializmusban, de persze jó lenne, ha egy jól megcsinált és néhány paraméterében matematikailag igazolt mesterséges intelligencia vezetné a társadalmat, szerintem stabilabban tudná tartani a rendszert. Mostanában mindig, ha valamilyen politikus belecsap a szarba, arra gondolok, hogy hátha közelebb hozzá az emberek által művelt politika és gazdaság végét.

Persze jobb lenne, ha nem egy nagy válságból lépnénk át a jó világba, de valahogy az ember képtelen erre. Amikor kezdenek gyűlni a gondok, a hozzáértők mindig inkább kimaradnak és a pancserek veszik át az irányítást, akik aztán jól szétverik a rendszert. Talán nem is léteznek hozzáértők igazából, mindenki csak papol.

Demó.

Zene. Zene. Zene. Zene. Zene. Zene. Zene.

AI. AI.

görgessünk a következő napra már plííííííz

Valahogy beütött a felismerés, hogy elmehet minden a francba, ha most kétszer rosszul választ az ország. Sajnos most semmi nem segít ezen a szar érzésen. Az sem, hogy én mindig is nemzéró valószínűségűnek tartottam egy ilyen szcenáriót, hogy szerencsére úgy alakultak a dolgok, hogy még csak nem is kéne egy teljesen idegen környezetbe menekülni, van egy kis fészek a szomszédos országban, ahol jól tudjuk érezni magunkat, legalább a családegyesítést is nyélbe üthetnénk egy időre. Valahogy elemi szinten fáj az, hogy buta emberek döntése alapján az lesz a legjobb stratégia, ha minél hamarabb elhúzunk és elfelejtjük ezt a helyet, legalábbis egy időre. Értem én, hogy szar a rendszer, én is utálom mint a szart, de most valahogy nem esik jól, hogy a kapitalizmus felfalja önmagát éppen Romániában.

Hátha valahogy mégis győz a józan ész és sikerül online és offline mozgósítani az embereket, akiknek még van egy csepp esze és nem választunk meg egy fasiszta jelöltet.

Persze tudom, a végeredmény már meghatározott, csak senki nem ért eléggé a neurális dinamikához, hogy tudja melyik lapra kelljen lapozni ebben a nagy kaland, játék, kockázat könyvben aminek a valóságot látjuk. Ez most nem segít nekem. Bár egy kicsit azért igen, ha beüt a krach, tudni fogom mi a dolgom. Most az aggódás.

Feltettem a tiktokot, lájkolom én is a helyes tartalmat és átugrom a helytelent. Csak kicsit néztem bele, de micsoda baromság az az egész, eszméletlen. Amíg még lehetett, addig kellett volna betiltani. Twitteren is nekifogtam a jó tartalmakat tolni, hátha egy kicsit ez is számít. Cifra nyomor, de most semmi máshoz nincs kedvem.

Vastagon negatív ez a nap.

Demó.

Zene. Zene.

fülembe forró ciánt öntsetek

Komolyan egyesek a jövőbeli altalajkincs kiaknázást féltik a pár napja Románia javára eldöntött per után? A franc essen a sok hülye manipulatív "okosba", akik szerint a szegény kapitalistákkal kitolt ez a gonosz civil társadalom. Az volt a baj a verespataki bányaprojekttel, hogy nem voltak hajlandóak megfizetni a környezetben tett igazi károkat, mert lehet ám nem ciánnal is aranyat bányászni, meg anélkül is, hogy letarolnád a hegy tetejét. Ja, hogy úgy nem lehet versenyezni a harmadik világgal, ahol az ilyen dolgok nem okoznak gondot? Hát akkor hozzuk be a harmadik világból a nyersanyagokat, vagy még inkább recikláljuk, vagy még inkább költsünk többet kutatásra, hogy csökkentsük a felhasználásukat. Ne az legyen már, hogy az olcsó profit a legfontosabb ebben a világban, ami lassan amúgy is elmegy a fenébe, a sok olcsó profit miatt. És még van képük egyeseknek a környezetvédelem miatt világvégét vizionálni, amikor a korlátlan kapitalizmus az ami élve megsüti a következő generációkat, a populista politikusokkal egyetemben.

Lenne nekem is egy javaslatom, ha már ennyire fontos a profit. Építsünk egy jó nagy szemétlerakót Bukarest közepébe, hogy a legolcsóbb legyen a sok termelt szemét odaszállítása. Ja, hogy már van és a Nép házának hívják, és ott székel a törvényhozás? Még egy emeletet húzhatunk rá, igazán és berakhatjuk oda az ilyen kripto-kapitalistákat. Aztán már nem sok kell, hogy megszabaduljunk minden gondunktól...

Demó.

Zene.

gólya, gólya, gilice, mitől ciános a lábad?

Nem semmi, Románia megnyerte a verespataki potenciális ciántó ügyében a nyakába akasztott pert. Az ment az utóbbi időben a médiában, hogy tuti elveszítjük és rengeteg pénzt kell majd fizessünk és az ország csődbe megy meg ez meg az. Nekem sem volt túl nagy reményem a dologgal kapcsolatban, ebben a késői kapitalista világban, amikor a környezetvédelem csak szavakat jelent papíron, semmi konkrétumot, könnyű volt elhinni, hogy veszítünk. Persze az a pár milliárd eurócska nem vitte volna az országot csődbe, de azért jobb lett volna kórházat vagy autópályát építeni belőle (persze valószínűleg egyik sem fog épülni belőle, kicsit több lehetőséget kap a kormány focipályákat finanszírozni domboldalakra). Na hát néha egy-egy jó hír is jöhet.

Demó.

Zene. Zene. Zene. Zene.

vidiotizmus

Szóval akkor mégsem képzelték az emberek azt, hogy az árak gyorsabban növekedtek mint illett volna. Ebben a vidióban, arról (is) szó van, hogy a cégek profitja megkétszereződött az utóbbi két év alatt, míg a bevételeik csak 46%-ot nőttek.

Ebben a vidióban meg arról van szó, hogy abban a vidiójában, amelyben Sabine Hossenfelder azt állítja, hogy a kapitalizmus egy jó dolog, igen csak téved, főként azért, mert olyan dolgokat tulajdonít a kapitalizmusnak amelyek nem direkt következményei. Azt a vidiót én meg sem néztem, mert ismerősek a kapitalizmus védelmezőinek az érvei, vicces, hogy ez sokkal inkább filozófiai kérdés, mint mondjuk az, hogy van-e szabad akarat, ami egy biológiai/fizikai kérdés, amiben viszont teljesen elfogadom a Sabine érvelését. Egyébként Sabine vidiói a tudományról egész jók, de sajnos a cociális hálók (és a jótúb is az, valamilyen szinten) dinamikája azt követeli meg, hogy mindenki mindenről értekezzen és ez persze azt eredményezi, hogy mindenki mond hülyeségeket olyan témákban amihez nem ért. Ettől még persze fel lehet mérni, hogy ki miben kredibilis forrás és súlyozni a véleményét ezzel. Mindenesetre találtam egy jó csatornát ahol baloldali gondolatokat lehet megismerni, nincs is nagyon sok vidió, szép lassan megnézem őket.

Végül egy jó vidió Stanislaw Lemről. Nagyon régen olvastam és nagyon keveset, akkor még a robotok jobban érdekeltek, most az emberek érdekelnek jobban. Az azért érdekes perspektíva, hogy a holokauszt élményét dolgozza fel a könyveiben.

Demó.

Zene. Zene. Zene. Zene. Zene. Zene.

Friedman kávéfőzőjének kreatív kipurcantása

Az a gondolatom támadt, hogy a kapitalizmus csak akkor működik, ha az emberek nem értik a kapitalizmust. Ha mindenki tökéletesen meg tudná jósolni a munkájának az értékét, maradna még egy kis szelet annak, aki csak a pénzt adja a munka elvégzéséért, mást nem tesz hozzá? Bizonyára van ennek valamilyen fizikai analógiája és modellje, valószínűleg ezért is áll olyan sok fizikus pénzügyi elemzőnek, miután kitanulta a mesterségét. Másképp nem lenne semmi értelme annak ami ebben a cikkben van.

Viszont ahogy a politikai szélső bal és jobb összeér a gyakorlatban, azt hiszem, a gazdasági bal és jobb is összeér majd, mégpedig az algoritmizált gazdaságban. A piac már most is erősen algoritmizált, nemsokára jön a termelés és a szolgáltatás. Hogy mi marad nekünk meg belőle, az maradjon házi feladat.

Demó.

Zene.

ha bekopog a terminátor és kéri a gatyádat, add neki a banki kölcsönödet helyette

Nocsak, egy informatikus diák írt egy véleményt a Transtelexre a mesterséges intelligencia hatásáról a munkaerő piacra. Értékelem, hogy érdekli a probléma és foglalkozik vele, látszik, hogy még az elején van azért a dolognak, megpróbálja referenciákkal alátámasztani az érveit, amik persze nem túl eredetiek. Jó kis akadémiai hozzáállás, 10-es jár érte.

Én már régóta nem olvasok ilyen témában cikkeket, ezt is csak azért olvastam el, hogy lássam, hol tart itthon a téma tárgyalása. Egy idő után nagyon fárasztóvá vált a sok pontatlanság, ferdítés, félremagyarázás, sőt néha hazugság is. A tuitter pont elég arra, hogy a trendeket első kézből követni lehessen, tömör infók közvetlenül a forrásból, kár lesz érte, amikor be kell zárni a muszka bénázásai miatt.

Mostanában már nem is igazán írom le a véleményemet a témában, de ha már egy vélemény cikkel kezdtem, hadd próbáljam meg összefoglalni röviden, fölösleges mesék nélkül. Sajnos mostanában középtávon elég apokaliptikus a világképem, ezért sem nagyon örvendeztettem meg a nagyérdeműt az igazi véleményemmel.

Szóval, a mesterséges intelligencia csak egy eszköz, amivel feladatokat lehet megoldani, valószínűleg minden feladatra választ lehet találni vele, pozitívat vagy negatívat, de megoldást. Ha minden feladatra alkalmazható, akkor az, aki kontrollálja, gyakorlatilag mindenre képes lehet, amire egy ember képes lehet. A kérdés az, hogy mit akar ez az ember. Lehet, hogy azt akarja majd, hogy mindenkinek jó legyen, az emberiség népesítse be az univerzumot és igyon sok forró csokit ezzel is elodázva az univerzum végleges kihűlését. Vagy lehet azt akarja, hogy neki mindene meglegyen és mindenki őt tartsa a legnagyszerűbb embernek, bármi áron. Meg persze még van egy pár egyéb cél is, a lényeg talán az, hogy az irányító a közösség vagy az egyén érdekeit tartja majd szem előtt. Ahogy én látom, a kapitalizmus az egyén érdekeit tartja szem előtt, a kommunizmus a közösségét deklarálta, de aztán valahogy mégis az egyéni kultusznál kötött ki. Szóval a régi gazdasági rendezőelvek között nem nagyon van jó opció, talán lesz elég időnk egy új kialakítására, ami jobb mint az előzőek, ebben egyébként én nem hiszek, de más esélyt nem látok a túlélésre. Szóval ha valahogy túléljük ezt a dolgot, akkor tényleg eljön az utópia, ha meg nem, akkor remélem legalább mindenki kihal és legközelebb a madarak válnak a domináns fajjá a Földön. Hátha ők jobban csinálják majd mint a majmok.

A lényeg az, hogy ha valaki úgy gondolja, hogy a mesterséges intelligencia biztosan nem tud majd valamit megoldani, de az ember meg tudja, akkor az meseországban él. Bizonyára nagyon sok olyan dolog van ami lehetetlen a világban, mint az időutazás meg fejfájás nélkül ébredni egy nagyon nagyon görbe éjszaka után, ezeket a mesterséges intelligencia sem fogja tudni megoldani, de amit az ember meg tud, azt bizonyára ő is meg fogja oldani és sokkal olcsóbban, gyorsabban és általánosabban.

Demó.

Zene.

Zene.

Drón.