A kapitalizmusban a rendszerbe van kódolva a gazdasági válság, hiszen ez értelmezhető úgy is, hogy a termékek és szolgáltatások ára nagyon eltér az optimálistól és időnként igazítani kell. Azért térnek el az árak az optimálistól, mert az emberek nagyon rosszul állapítják meg őket, hiszen csak nagyon kis szeletét értik a rendszernek, meg azért is, mert vannak akik jobban értenek hozzá és elkezdenek spekulálni, azaz torzítani.
A szocializmusban (legalábbis a totalitárius fajtájában, amilyeneket eddig próbáltunk) az árakkal nincs baj, azokat központilag állapítják meg, ott az emberélet értéke torzul (általában meredeken csökken), ezért a forradalom van a rendszerbe kódolva.
Én szívesebben élek kapitalizmusban, mint totalitárius szocializmusban, de persze jó lenne, ha egy jól megcsinált és néhány paraméterében matematikailag igazolt mesterséges intelligencia vezetné a társadalmat, szerintem stabilabban tudná tartani a rendszert. Mostanában mindig, ha valamilyen politikus belecsap a szarba, arra gondolok, hogy hátha közelebb hozzá az emberek által művelt politika és gazdaság végét.
Persze jobb lenne, ha nem egy nagy válságból lépnénk át a jó világba, de valahogy az ember képtelen erre. Amikor kezdenek gyűlni a gondok, a hozzáértők mindig inkább kimaradnak és a pancserek veszik át az irányítást, akik aztán jól szétverik a rendszert. Talán nem is léteznek hozzáértők igazából, mindenki csak papol.
Demó.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése