Tegnap néztem egy kicsit a Dídzsé impícsmentjét a szíennenen.
Nem semmi volt, mennyire elbeszélt egymás mellett a két párt. Mindkettő részéről a felszólalók nagyjából ugyanazt mondták el mint a társaik, két-három téma ha volt, azokat sulykolták végig. Ennek így nincs értelme. Persze, a formátum is nagyon korlátolt volt, minden felszólalónak volt 1-2 perce, gyakran 30 másodperce amiben el kellett mondja a mondandóját, ezt az időt próbálták maximálisan kihasználni. Gondolom ezt úgy lehet maximálisan kihasználni, ha előre megírod a szöveget és begyakorolod arra az 1 vagy 2 percre amit kérni fogsz, így akár jótúb videókat is adhattak volna le és azok szépen századmásodpercre be lettek volna időzítve. Csakhogy ez így nem egy igazi vita, csak mindkét oldal szajkózza a saját véleményét, nem reagál érdemben a mások oldalra. És még csak nem is volt változatos amit a képvselő urak egy hölgyek mondtak, mind ugyanazt mondta mint a párttársa előtte, csak pepitában.
Persze, szabályok kellenek a vitára, másképp sose lenne vége, de ugyanúgy ahogy a képviselők feladták az érdemi vitát, ugyanúgy a nép is feladta az érdemi megértést. Vagy legalábbis a konzervatív oldal teljesen feladta, a demokraták még fanyalognak, néha zöldre szavaznak, néha kékre, de azt hiszem, az utóbbi 4 év után jobban teszi mindenki, ha marad a kéknél.
Aztán majd dönt a demográfia. Meg a bevándorlás. Meg a csűrés-csavarás.
Zene ma nincs.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése