Még mindig robotzsaru. Ugyanis a tegnapi csipes monológ után jutott eszembe, hogy a csip már a zsebünkben van, úgy hívják, okostelefon.
Az okostelefon követi azt, hogy hova megyünk, mivel megyünk, kikkel találkozunk, mit beszélünk. Ezen kívül azt is tudja, hogy előtte mit gondoltunk és azt is, hogy utána mit gondoltunk. Na jó, ez utóbbit nem igazán, csak egy kicsit, de az már egyre többre elég. És ami a legrosszabb, hogy fogalmunk sincs, hogy kinek a kezébe kerülnek ezek az adatok és mit csinálnak vele. Egyelőre úgy tűnik, hogy nem sokat csinálnak, csak hirdetések hatékonyabb terítéséhez használják, de ez ki tudja meddig marad így, ha egyáltalán igaz még.
Mennyivel jobb lenne, ha egy filozófus király (definíció szerint mesterséges intelligencia :)) által vezetett állam bácsi férne hozzá ezekhez az adatokhoz és alkotmányban garantált jogaink lennének a felhasználásukkal kapcsolatban.
Persze, most van megoldás, dobjuk el az okostelefont, de ez már ma sem egy járható út és a jövőben még kevésbé lesz járható.
Persze megértem, aki a mostani államelnökből extrapolálva azt mondja, hogy akkor már inkább a Zukk tudja, hogy merre jártam és mennyit, de ennek nem kéne így lennie és az utópia egyik feltétele az lesz, hogy nem is lesz így. Nem lesznek többé Zukkok, se Donáld Dzsék, se milliomosok, se milliárdosok, se trilliárdosok. Algoritmikus garanciák lesznek, amelyek még az alkotmányosoknál is jobbak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése