Meg kell vallanom, nem nagyon szálltam el ettől a filmtől, de valószínűleg én nem értettem meg. Van rá esély, hogy valamikor nagyon tetszeni fog, de most nem igazán hatott meg. Azért mentem el rá, mert azt hallottam, hogy jó film és Emma Stone sokat meztelenkedik benne, de ebből mindkét állítás csak nagyon sok kis csillaggal a lap alján indokolható meg.
Először is, azért nem jó film számomra, nem hozott semmilyen új gondolatot. Lehet van benne valami, ami számomra új lenne, de nem találtam meg. Ráadásul megszegi a sci-fi számomra legfontosabb szabályát, mégpedig azt, hogy lehet bármiben eltérni az általunk tapsztalt világtól, de akkor mutassuk be, hogy mik annak az eltérésnek a következményei (persze ezek a következmények azért legyenek érdekesek is). Itt is van egy komoly eltérés, az emberi testben az agy kicserélése eléggé könnyű, a holtak feltámasztása sem kimondottan nehéz. Ok, szóval akkor az agy csak egy nagyon kis számú neuronnal és érrel kapcsolódik a test többi részéhez, a neuronokon a jelek pedig fix sémákat használnak, továbbá az agy sem egy olyan könnyen romló valami, mint ahogy azt mi tapasztaljuk (egyébként nagyon hasonlít ez valamilyen gépre a mi világunkból :)). De a film nem ezeknek a lehetőségeknek a társadalmunkra gyakorolt hatásáról szól, hanem egyetlen ilyen jól sikerült kísérletet mutat be (meg röviden, csak úgy ellenpontként egy kevésbé sikerültet is). Értem én, hogy azt az időpontot "örökíti meg" amikor ezek a dolgok kezdődtek abban a világban, de akkor meg kevés, mert a főszereplő nő ugyanennyi erővel lehetne amnéziás is, vagy csak egy idegen egy távoli országból, ahol kicsit más az erkölcs. Ez így kevés.
Ami meg a meztelenkedést illeti, elég steril és rövid snittekből áll az egész, hogy nehogy valaki megbántódjon. Ráadásul a történetet sem igazán szolgálja, mert ezt a világot sokkal jobban megismerhettük volna úgy, ha a csaj Párizsban cukrásznak áll és eklereket készít és esténként egy abszint mellett megbeszéli a világ dolgait, mint ahogy a filmben prostituáltnak állt és egyszer elsütött egy félig megrágott kommunista poént. Sajnos ez a rész még lelombozóbb mint a világ bemutatása. Ebben teljesen megegyezik a mi világunkkal az a világ, a poénok is ugyanazok, még a devianciák is, amelyekről jó 5 másodpercig van szó a filmben. Bizonyára egy ilyen módosult fizionómiájú világban legalább a fojtogatás más jelentőséget kellett nyerjen.
Azt hiszem, maga a rendező is jelezni akarta a buborékos jelenetekkel azt, hogy lehet szép a külcsín, de a belbecs az eléggé hiányos. Viszont vizuálisan szép a film és legalább a lisszaboni jelenetekben elég vicces is.
Számomra talán úgy menthető leginkább a film, ha megpróbálom a számítógépek világára alkalmazni a történetet.
Tűrhető próbálkozás, de a katarzis elmaradt.
Zene.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése