Erősen gondolkodom, hogy van-e értelme úgy blogot írni, hogy nem szól semmiről az a bejegyzés. Illetve azt ugye elég nehéz elérni, hogy semmiről ne szóljon, ha már valami. Illetve lehetne véletlenszerű betűket pötyögni és az tényleg semmi olyasmiról nem szólna, amit azonosítani tudunk. Na annak tényleg nem sok értelme lenne.
Viszont ha már valami mégis van, akkor azzal az lehet a baj, hogy mondjuk mindig ugyanaz. Mindig azon filózom, hogy milyen fölösleges blogot írni. De ugyanúgy sosem filózom, mindig valami másképp találom meg azt, hogy miért értelmetlen írni. Most pl arra gondolok, hogy egyszer egy hónapot arra kéne szánni, hogy azon filózom, milyen értelmetlen blogolni.
Az a vicces, hogy értelmetlen, de engem ez most szórakoztat.
Jön a tartalom is, mindjárt, itt a következő sorban.
Szóval van még ilyen értelmetlen dolog, amit nap mint nap ismételnek egyesek és mégis van rá kereslet. Egy példa David Lynch napi időjárás jelentése Los Angeles városában. Az emberek annyira megszerették ahogy mondja, hogy "blue skyes and golden sunshine", hogy már akkor is mondania kell, ha éppen szomorú az idő. Persze néha ő is feldobja egy kicsit, kommentál valami napi eseményt, vagy valakinek boldog szülinapot kíván. Ezeken még én is gondolkodom, lehet bevezetem, lehet nem. Woody Allennek már többször is kívántam boldog szülinapot.
A lényeg az, hogy van értelme írni napi marhaságokat, addig amíg nekem bejön. :)
Zene. Még mindig Daft Punk, ezúttal a Tron: Legacy zenéje. Na, azt a Tron-t, amit az igazi emberi szintű mesterséges intelligencia eljöttére rendeznek, azt megnézném. Illetve meg fogom nézni. Már csak 9 év. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése