Nem volt semmi nagyon eget rengető az utóbbi időben. Vagy lehet, hogy lemaradtam róla. Vagy lehet, hogy később fog kiderülni. Szóval jöhet egy kis filozofálás.
Előtte két videó. Az első egy virtuális gyerek. A másodikban egy nyuszi málnát eszik.
Volt régebben egy hír, hogy a Samsung 15 milliárdért épít csip gyárat, mert bár a telefonok eladása mostanában akadozva megy nekik, csip azért mindenbe kell és sokkal biztosabb a piac. Erre most az IBM meg eladja a csip gyárát úgy, hogy még ő fizet 1.5 milliárdot a Global Foundriesnak. Valószínűleg a részletekben van a magyarázat erre az érdekes üzletre, 10 nm-ig szerződtek le a GF-el és állítólag továbbra is nyomják a 3 milliárdos kutatási projektjüket amivel a szilikon alapú csipek utódait fogják fejleszteni.
A DARPA fejleszett valami grafén cuccot, amit az agyba fognak dugdosni, mert vékonyabb és jobb a fém elektródoknál. Bár szerintem erre nem lesz szükség az első emberi MI-hez, az uploadinghoz kell majd, szóval hajrá. Gondolom Guantanamoban tesztelik...
A Unity játék (és némiképp egyebek) fejlesztő környezetet készítő cég új vezérigazgatója (nem tudom pontosan mi a CEO magyar megfelelője) John Riccitiello, az EA egykori CEO-ja. Ez így elsőre lehet, hogy nem tűnik nagyon relevánsnak, de szerintem egy jó kis lépés abba az irányba, hogy a való és a digitális világ jobban összefonódjon. Unityt mindenkinek, lehetne tanítani első osztályban környezetismeret helyett, szerintem nagyobb hasznát veszik majd a gyerekek 15 év múlva.
szombat, október 25, 2014
szombat, október 11, 2014
Wow
Ezt a bejegyzést teljes mértékben az iOS 8 beszédfelismerőjével írtam. Persze kellett apró javításokat eszközölni benne, de alapvetően ő végezte a munka nagy részét, legalábbis az írásét. Persze sok javítani való van abban amit produkál, de egyenlőre szórakoztató így bejegyzést írni. Mivel lassan kell beszélni, van idő átgondolni hogy mi kerül be.
Remélem hogy a következő iOS verzióban már apiként is elérhető lesz ez a funkció. Akkor lesz majd csak haddelhadd. Jó sok buta chatprogram fog felkerülni az Appstore-ra Mint ahogy a mikrofon elérésekor egy csomó kis játék is felkerült amikkel szórakoztunk a melóban eleget. A Talking Chippy pl. tudta az "In padurea cu alune" dalocskát amit aztán rengetegszer elénekeltettünk vele és az őt hallgató másik telefonnal, jó kis feedback loop alakult ki.
Persze reméljük hogy a Microsoft sem ül a fenekén és a következő Windowsban már beszéddel is irányítható lesz a legújabb Word, biztosan sokat el tudnának így adni belőle. Hajrá fiúk és lányok, meg tudjátok csinálni, ha nagyon akarjátok.
szombat, október 04, 2014
a videójátékok megmentik a világot
Már jó régen olvastam ezt a cikket, amikor még játékokba írtam kódot, egy kicsit átértelmezett dolgokat, azóta is akartam róla írni, nem most kéne eljöjjön az ideje, mert megint össze fogom csapni, de hát ez már ilyen.
Szóval a videójátékok megmentik majd a világot. Most még nem, majd. Ismerős duma, gondolom. Néhány érv. Kezdjük néhány példával, milyen problémákra lehet megoldást találni játékokból merített ötletekkel, technológiákkal, optimizmussal.
Szóval ha pl. valaki szeretné tudni, hogy a plasztikai műtétje után hogy fog kinézni, a legjobb megoldást az egyes játékokban jelenlevő karakter szerkesztő adhatja, persze a kiinduló pontot a valóságból kell majd átemelni, de erre is vannak már nagyon jó módszerek, amelyek nemsokára átszökkennek a kutatásból az iparba. Szóval erre a speciális feladatra már van megoldás, nem tudom, alkalmazzák-e már, de ha nem, az valószínűleg azért van, mert a plasztikai sebészek nem nagyon szoktak játékokkal játszani és így kihagyják ezt a nagy lehetőséget. Vagy esetleg a modellező szoftver nagyobb szabadságot nyújt az arc formálásában mint a sebészet és kontraproduktív lenne a használata, mert az ügyfél túl sokat kérne. Szerintem meg lehetne találni a megoldást.
A jövőben akár problémát is okozhatna az, hogy a javak legnagyobb része a lakosság egyre kisebb részének tulajdonába kerül. Hogy fog a szegény réteg megélni, ha robotokkal kell versenyezzen a melóért? Lehet, hogy hihetetlen (illetve ha nem az, akkor még nem gondoltál bele rendesen, hogy mit is jelent ez), de van már rá példa, hogy egy nagyon kis réteg tart el egy nagyon nagy réteget, ezt önszántából teszi és mindenkinek jó. Ez az ingyenesen játszható játékok világa, amelyek elvileg nem kerülnek pénzbe, bármeddig játszhatóak (illetve amíg a szolgáltató értelmét látja) és még akár szórakoztatónak is nevezhetjük egy részüket. A legfurcsább az, hogy mindössze a játékosok 1%-a fizet az élményért, a többiek soha egy centet se. És mégis óriási biznisz ez és mindenki ide vagy innen menekül. Azt hiszem, most is létezik a Föld lakosságának olyan 1%-a, aki képes lenne a többi 99%-nak normális megélhetést biztosítani, már csak azt a mechanizmust kell megérteni, amivel meggyőzhetőek, hogy ezt meg is tegyék. Az ingyenes játékok szerintem segíteni fognak ebben.
Némi fantáziával azt hiszem, bármilyen problémára találhatnánk a videójátékokból jó analógiát, én itt be is fejezem a példákat.
Végül azt hiszem, hogy amikor választani kell, ha az egyes lehetőségek szimulációja nem kivitelezhető, akkor inkább egy Mortal Kombat vagy Starcraft meccsel kéne eldönteni azt, hogy ki a megfelelőbb jelölt, mint buta szájkaratéval a tévében. Én biztosan szívesebben nézném. És azt hiszem, jobban előrejelezné a jövőbeli teljesítményt, mint azok a módszerek, amiket most használunk erre.
Szóval a videójátékok megmentik majd a világot. Most még nem, majd. Ismerős duma, gondolom. Néhány érv. Kezdjük néhány példával, milyen problémákra lehet megoldást találni játékokból merített ötletekkel, technológiákkal, optimizmussal.
Szóval ha pl. valaki szeretné tudni, hogy a plasztikai műtétje után hogy fog kinézni, a legjobb megoldást az egyes játékokban jelenlevő karakter szerkesztő adhatja, persze a kiinduló pontot a valóságból kell majd átemelni, de erre is vannak már nagyon jó módszerek, amelyek nemsokára átszökkennek a kutatásból az iparba. Szóval erre a speciális feladatra már van megoldás, nem tudom, alkalmazzák-e már, de ha nem, az valószínűleg azért van, mert a plasztikai sebészek nem nagyon szoktak játékokkal játszani és így kihagyják ezt a nagy lehetőséget. Vagy esetleg a modellező szoftver nagyobb szabadságot nyújt az arc formálásában mint a sebészet és kontraproduktív lenne a használata, mert az ügyfél túl sokat kérne. Szerintem meg lehetne találni a megoldást.
A jövőben akár problémát is okozhatna az, hogy a javak legnagyobb része a lakosság egyre kisebb részének tulajdonába kerül. Hogy fog a szegény réteg megélni, ha robotokkal kell versenyezzen a melóért? Lehet, hogy hihetetlen (illetve ha nem az, akkor még nem gondoltál bele rendesen, hogy mit is jelent ez), de van már rá példa, hogy egy nagyon kis réteg tart el egy nagyon nagy réteget, ezt önszántából teszi és mindenkinek jó. Ez az ingyenesen játszható játékok világa, amelyek elvileg nem kerülnek pénzbe, bármeddig játszhatóak (illetve amíg a szolgáltató értelmét látja) és még akár szórakoztatónak is nevezhetjük egy részüket. A legfurcsább az, hogy mindössze a játékosok 1%-a fizet az élményért, a többiek soha egy centet se. És mégis óriási biznisz ez és mindenki ide vagy innen menekül. Azt hiszem, most is létezik a Föld lakosságának olyan 1%-a, aki képes lenne a többi 99%-nak normális megélhetést biztosítani, már csak azt a mechanizmust kell megérteni, amivel meggyőzhetőek, hogy ezt meg is tegyék. Az ingyenes játékok szerintem segíteni fognak ebben.
Némi fantáziával azt hiszem, bármilyen problémára találhatnánk a videójátékokból jó analógiát, én itt be is fejezem a példákat.
Végül azt hiszem, hogy amikor választani kell, ha az egyes lehetőségek szimulációja nem kivitelezhető, akkor inkább egy Mortal Kombat vagy Starcraft meccsel kéne eldönteni azt, hogy ki a megfelelőbb jelölt, mint buta szájkaratéval a tévében. Én biztosan szívesebben nézném. És azt hiszem, jobban előrejelezné a jövőbeli teljesítményt, mint azok a módszerek, amiket most használunk erre.
hírek
Volt sok hír az utóbbi három hétben, de nem sok érdekes, vagy legalábbis az itt nyúzott téma számára, vagy nincs kedvem írni róluk, vagy nem olvastam őket. Mindenesetre itt jön néhány.
A Google és a Facebook egyre komolyabban gondolja, hogy a déli félteken ingyenesen szórja majd az internetet, légballonról vagy napelemes drónról. Gondolom a déliek nem bánják, az északiakhoz is eljön majd valamikor, ha a net nem is, de legalább néhány vicces jótúb videó ahogy a déli félteki kissrácok szellemeset játszanak a ballonok selymével. Minél több ember van a neten, annál nagyobb szükség van intelligens módszerekre rendszerezni, szűrni, egyebek, azt a tartalmat amit az a sok ember gyárt. Meg aztán ha már mindenki fent lesz a neten, valami okosabb dolgot kell majd kitalálni, amivel aztán impresszív növekedési számokat lehet produkálni. A tőzsdét amúgy is csak a növekedés üteme érdekli.
Musk is bedobta, hogy a jövő héten bemutatandó és valószínűleg néhány hónapon belül megvásárolható új autója már 90%-ban képes lesz önállóan vezetni. Jó lesz, ha végre valaki rendesen belecsap ebbe a lecsóba is.
Végül, bejelentették az új XPrize-t, olyan szoftver fejlesztése, ami meg tud tanítani egy kisiskolást írni, olvasni és számolni, kb. az első két osztály anyagára. 15 millió dollárt ígért Diamandis, persze itt is valahogy fel van osztva a nyeremény, de annyira nem érdekelt ez a dolog, hogy komolyan utánnajárjak. Ugyanis szerintem ez egy sokkal nehezebb feladat, mint a Holdra letenni egy 500 métert haladni képes űreszközt. Valószínűleg azért érzem ezt sokkal nehezebb feladatnak, mert a mesterséges intelligencáról tudok egyet s mást, míg a holdraszállás technikai részleteiről semmit. Szóval még az is lehet, hogy tévedek és az írás/olvasás/számolás megtanítása nem egy MI-teljes feladat, mostanában már elég jó szintre ért a beszédfelismerés, mindenféle nyelveken még mobilok is megbírkóznak vele (bár az azért elég vicces, hogy egy 140 bájtos sms elküldéséhez előbb fel kell töltsenek néhány megát és szerveren kell elemezzék a szöveget, bár ami az iOS8-ban van, azt nem tudom hogy műxik, de a Google megoldásai mind felhő alapúak). Szóval a beszédfelismerésen kívül csak egyszerűbb mondatelemzés kell, egy kissebb tudásbázis, főként a tananyagra koncentrálva és néhány okító frázis és máris megvan a tanító robot. Lehet, Watsonnal meg lehetne csinálni, de gondolom az IBM-nek ez aprópénz. Illetve, megvédhetnék az egyébként több százmilliós ilyen jellegű projektjüket (mintha egy egész amerikai államban van egy oktatás hatékonyságát elemző/javító projektjük) és nem adják a Watsont. Akkor be kell érni a Cyc-el. :)) Vagy persze lehet, hogy megoldható a diákok óriási közösségének kihasználásával, a Föld egyik féltekén a gyerekek által feltett kérdések lehetnének vizsgakérdések a Föld másik féltekén jobban teljesítő gyermekeknek. Már csak a fordítást kell megoldani és azt, hogy a nonverbális jelekből és egyéb statisztikákból leszűrjük a hibás válaszokat. Szóval sok út van a 15 millióhoz, remélem sokan megpróbálkoznak vele, de én még mindig úgy érzem, hogy ez az egyik legnehezebb. Ha véletlenül mégis a teljes MI-hez nagyon közeli rendszer lesz a megoldás, lehet már nem is kell a tanítási modult beépíteni, simán el lehet nevezni személyes segítőnek és ő felolvassa/leírja/kiszámolja nekünk a számára természetesen nyelven megadott problémákat. És akkor jó lesz, senki se fog többet tudni írni, egyel kevesebb felismerési probléma. :)))
A Google és a Facebook egyre komolyabban gondolja, hogy a déli félteken ingyenesen szórja majd az internetet, légballonról vagy napelemes drónról. Gondolom a déliek nem bánják, az északiakhoz is eljön majd valamikor, ha a net nem is, de legalább néhány vicces jótúb videó ahogy a déli félteki kissrácok szellemeset játszanak a ballonok selymével. Minél több ember van a neten, annál nagyobb szükség van intelligens módszerekre rendszerezni, szűrni, egyebek, azt a tartalmat amit az a sok ember gyárt. Meg aztán ha már mindenki fent lesz a neten, valami okosabb dolgot kell majd kitalálni, amivel aztán impresszív növekedési számokat lehet produkálni. A tőzsdét amúgy is csak a növekedés üteme érdekli.
Musk is bedobta, hogy a jövő héten bemutatandó és valószínűleg néhány hónapon belül megvásárolható új autója már 90%-ban képes lesz önállóan vezetni. Jó lesz, ha végre valaki rendesen belecsap ebbe a lecsóba is.
Végül, bejelentették az új XPrize-t, olyan szoftver fejlesztése, ami meg tud tanítani egy kisiskolást írni, olvasni és számolni, kb. az első két osztály anyagára. 15 millió dollárt ígért Diamandis, persze itt is valahogy fel van osztva a nyeremény, de annyira nem érdekelt ez a dolog, hogy komolyan utánnajárjak. Ugyanis szerintem ez egy sokkal nehezebb feladat, mint a Holdra letenni egy 500 métert haladni képes űreszközt. Valószínűleg azért érzem ezt sokkal nehezebb feladatnak, mert a mesterséges intelligencáról tudok egyet s mást, míg a holdraszállás technikai részleteiről semmit. Szóval még az is lehet, hogy tévedek és az írás/olvasás/számolás megtanítása nem egy MI-teljes feladat, mostanában már elég jó szintre ért a beszédfelismerés, mindenféle nyelveken még mobilok is megbírkóznak vele (bár az azért elég vicces, hogy egy 140 bájtos sms elküldéséhez előbb fel kell töltsenek néhány megát és szerveren kell elemezzék a szöveget, bár ami az iOS8-ban van, azt nem tudom hogy műxik, de a Google megoldásai mind felhő alapúak). Szóval a beszédfelismerésen kívül csak egyszerűbb mondatelemzés kell, egy kissebb tudásbázis, főként a tananyagra koncentrálva és néhány okító frázis és máris megvan a tanító robot. Lehet, Watsonnal meg lehetne csinálni, de gondolom az IBM-nek ez aprópénz. Illetve, megvédhetnék az egyébként több százmilliós ilyen jellegű projektjüket (mintha egy egész amerikai államban van egy oktatás hatékonyságát elemző/javító projektjük) és nem adják a Watsont. Akkor be kell érni a Cyc-el. :)) Vagy persze lehet, hogy megoldható a diákok óriási közösségének kihasználásával, a Föld egyik féltekén a gyerekek által feltett kérdések lehetnének vizsgakérdések a Föld másik féltekén jobban teljesítő gyermekeknek. Már csak a fordítást kell megoldani és azt, hogy a nonverbális jelekből és egyéb statisztikákból leszűrjük a hibás válaszokat. Szóval sok út van a 15 millióhoz, remélem sokan megpróbálkoznak vele, de én még mindig úgy érzem, hogy ez az egyik legnehezebb. Ha véletlenül mégis a teljes MI-hez nagyon közeli rendszer lesz a megoldás, lehet már nem is kell a tanítási modult beépíteni, simán el lehet nevezni személyes segítőnek és ő felolvassa/leírja/kiszámolja nekünk a számára természetesen nyelven megadott problémákat. És akkor jó lesz, senki se fog többet tudni írni, egyel kevesebb felismerési probléma. :)))
szombat, szeptember 13, 2014
hír
Semmi, ezen a héten. Illetve, a Springer ingyenesen elérhetővé tette az ECCV 2014 konferencia cikkeinek köteteit, egészen szeptember 25-ig. Nem nagyon követem az akadémikusok ilyen irányú forradalmi mozgalmait, de úgy látom, az irány jó. Pár év múlva, lehet kódot/adatot is fognak már hosztolni. :)
vasárnap, szeptember 07, 2014
szombat, szeptember 06, 2014
hírek
Nem nagyon olvastam semmi érdekeset.
A Tesla Nevadában fogja megépíteni a szupergyárát amiben elektromos autókhoz (és nem csak) akkumulátorokat fog gyártani. A terv szerint 500.000 darabot, 2020-ra. Remélem, azok az autók már vezetni is fogják tudni magukat, akkor jó eséllyel bekövetkezhet egy iPhone-esemény az autóiparban is, az elektromos önvezető autó egy nyerő kombinációnak tűnik most még. Érdekes még, hogy amikor arról van szó, hogy egyáltalán nincs gyár és nincsenek adók, vagy van gyár, de csak 10 év múlva szeretne adót fizetni, akkor a racionális államok az utóbbi verziót választják. Bár azért meggondolandó, milyen "opportunity cost"-ot is jelent ez a gyár (most túl késő van, hogy megpróbáljam lefordítani, amúgy is magamnak írom és én meg értem)?
A Google egy másik kvantumszámítógéppel is szeretne foglalkozni, úgy tűnik a DWave cucc nem mindenre jó, egyelőre legalábbis. Szóval besegítenek egy másik technológiába, ami már 5 qbites rendszereknél tart. Hajrá.
Kicsit régebbi hír, de a SpaceX-nek a legutóbbi újrafelhasználható rakétája teszt közben úgy döntött, hogy megsemmisíti önmagát, akarattal, és el is végezte a feladatot. Mostanában nagyon bejött nekik minden, ideje bemutassák, hogy azért innoválnak még rendesen, akkor ugye nem minden megy gond nélkül. Reméljük hamar túllépnek ezen a fázison, mint ahogy a Falcon1 sorozatos kudarcain is továbbléptek a Falcon9 korszakba. Akkor aztán jöhet az űrhaddelhadd.
A Tesla Nevadában fogja megépíteni a szupergyárát amiben elektromos autókhoz (és nem csak) akkumulátorokat fog gyártani. A terv szerint 500.000 darabot, 2020-ra. Remélem, azok az autók már vezetni is fogják tudni magukat, akkor jó eséllyel bekövetkezhet egy iPhone-esemény az autóiparban is, az elektromos önvezető autó egy nyerő kombinációnak tűnik most még. Érdekes még, hogy amikor arról van szó, hogy egyáltalán nincs gyár és nincsenek adók, vagy van gyár, de csak 10 év múlva szeretne adót fizetni, akkor a racionális államok az utóbbi verziót választják. Bár azért meggondolandó, milyen "opportunity cost"-ot is jelent ez a gyár (most túl késő van, hogy megpróbáljam lefordítani, amúgy is magamnak írom és én meg értem)?
A Google egy másik kvantumszámítógéppel is szeretne foglalkozni, úgy tűnik a DWave cucc nem mindenre jó, egyelőre legalábbis. Szóval besegítenek egy másik technológiába, ami már 5 qbites rendszereknél tart. Hajrá.
Kicsit régebbi hír, de a SpaceX-nek a legutóbbi újrafelhasználható rakétája teszt közben úgy döntött, hogy megsemmisíti önmagát, akarattal, és el is végezte a feladatot. Mostanában nagyon bejött nekik minden, ideje bemutassák, hogy azért innoválnak még rendesen, akkor ugye nem minden megy gond nélkül. Reméljük hamar túllépnek ezen a fázison, mint ahogy a Falcon1 sorozatos kudarcain is továbbléptek a Falcon9 korszakba. Akkor aztán jöhet az űrhaddelhadd.
szombat, augusztus 30, 2014
másféle hírek
Úgy tűnik, Putyin komolyan meg akarja szállni Ukrajna többségében oroszok lakta részeit, hogy megvédje embereit a brutális ukrán elnyomástól. De az is lehet, hogy a sok kitűnő orosz matematikus rájött egy módszerre, amivel kaotikus rendszerek viselkedését lehet sokkal gyorsabban tanulmányozni és le akarja tesztelni az elméletet, hogy stratégiai előnyt kovácsoljon belőle valamilyen más terveihez. Hogy lehet kaotikus rendszereket előállítani úgy, hogy tétje is legyen a dolognak? Egymásnak is kell hazudjanak a politikusok, nem csak az embereknek (akik a káosz elkerülése végett inkább igazat mondanak nekik, mert úgyis ők húznák a rövidebbet, ha kaotikussá válna a társadalmi erőtér). Jó kis játékelméleti csatározásnak vagyunk tanúi és úgy tűnik, jól halad a rendszer finomhangolása, mert bár lassan bontakozik ki a konfliktus, az iránya változatlan. Remélem, a RAND-nál azért figyelnek a fiúk és importálnak pár jó orosz matematikust, vagy cikket, ami segít nekik megfordítani a események menetét, eddig úgy tűnik, gazdasági háborúra nem igazán készítettek forgatókönyveket Oroszország ellen.
hírek
A Seagate bejelentette a 8 terabájtos merevlemezeket. Gondoltam, lejegyzem ezt az adatot, hogy amikor majd beérik és elhagyják az SSD-k a hagyományos merevlemezeket, lehessen használni.
Az IBM pedig bejelentette, hogy a Watsont felhő alapú szolgáltatásként elérhetőve teszi tudományos kutatások gyorsítására, mert bármilyen témában rengeteg cikket fel tud dolgozni és egyszerűbb következtetésket tud tenni. Én úgy emlékszem, a kutatók általában nem túl gazdag emberek, akik nagyon sokat dolgoznak és nem tengerparton isszák a koktélokat és várják, hogy a gép izzadjon helyettük, de lehet, hogy az IBM mégis lát itt egy jelentős margint. Hát hajrá akkor.
A Google is bejelentette, hogy kis méretű drónokat fejlesztenek amelyekkel csomagokat lehet majd hatékonyan szállítani. Nem is hiszem, hogy be akarnának szállni a kiskereskedelembe az Amazon ellen, megelégednek a technológia licenszelésével és azzal, ha sok ezer szemmel figyelhetik a városokat és falvakat, navigáció címszó alatt.
Ennyi akadt most a hálómba, valószínűleg mindenki készül a sok mobil meg egyéb kütyü bejelentésre, ami a jövő héttől kezdődik. Hacsak nem jelent az Apple be valami nagyon érdekeset (mondjuk egy autót, a karórákat nem tartom nagyon érdekesnek így a XXI. század elején), én kihagyom a beszámolóból.
Az IBM pedig bejelentette, hogy a Watsont felhő alapú szolgáltatásként elérhetőve teszi tudományos kutatások gyorsítására, mert bármilyen témában rengeteg cikket fel tud dolgozni és egyszerűbb következtetésket tud tenni. Én úgy emlékszem, a kutatók általában nem túl gazdag emberek, akik nagyon sokat dolgoznak és nem tengerparton isszák a koktélokat és várják, hogy a gép izzadjon helyettük, de lehet, hogy az IBM mégis lát itt egy jelentős margint. Hát hajrá akkor.
A Google is bejelentette, hogy kis méretű drónokat fejlesztenek amelyekkel csomagokat lehet majd hatékonyan szállítani. Nem is hiszem, hogy be akarnának szállni a kiskereskedelembe az Amazon ellen, megelégednek a technológia licenszelésével és azzal, ha sok ezer szemmel figyelhetik a városokat és falvakat, navigáció címszó alatt.
Ennyi akadt most a hálómba, valószínűleg mindenki készül a sok mobil meg egyéb kütyü bejelentésre, ami a jövő héttől kezdődik. Hacsak nem jelent az Apple be valami nagyon érdekeset (mondjuk egy autót, a karórákat nem tartom nagyon érdekesnek így a XXI. század elején), én kihagyom a beszámolóból.
szombat, augusztus 23, 2014
hírek
Az IBM rendesen belecsapott a lecsóba, mint azt így nyár közepén tenni szokták, amikor Dharmendra Modha bejelent valami szépet és újat. Idénre elkészült az első valamire való neurális csipjük, egyből 1 millió neuront tud, amelyek mindegyike 256 kapcsolatot tud fenntartani más neuronokhoz. És azt is mondják, hogy jól skálázható a technológia, 2020-ra már 20 milliárd neuronos rendszereket szeretnének építeni. Azzal már elég komoly kognitív funkciókat kéne tudni tanulni. Reméljük a szoftver is tartja majd az iramot. Az egyetlen hátulütő, hogy ezek egyszerű kis neuronok, amelyek csak tüzelni tudnak, nincs valami nagy felbontása a jelnek amit kibocsátanak. Persze, bizonyára okosan lehet majd kombinálni őket, elvileg az agy is ezt csinálja az agykérgi oszlopokban.
Valami kis cég meg bejelentett egy optikai számítógépet, ami bizonyos feladatokat (folyadékszimulációt emlegetnek leginkább) nagyon jól tud megoldani, sok exaflopos hagyományos (elméleti) számítógépekkel hasonlítgatják össze. Bizonyára sokan nagyon örvendenek ha hirtelen néhány nagyságrenddel nagyobb feladatokat tudnak megoldani, talán végre megtervezik az öntisztító budit is vele. :))
Érdekes lenne, ha ezeket az alternatív technológiákat egy rendszerbe integrálnák és mondjuk a PS8-ba minden belekerülne, lehetne vízbe fojtogatni az ellenséges katonákat a CoD 25-ben.
Valami kis cég meg bejelentett egy optikai számítógépet, ami bizonyos feladatokat (folyadékszimulációt emlegetnek leginkább) nagyon jól tud megoldani, sok exaflopos hagyományos (elméleti) számítógépekkel hasonlítgatják össze. Bizonyára sokan nagyon örvendenek ha hirtelen néhány nagyságrenddel nagyobb feladatokat tudnak megoldani, talán végre megtervezik az öntisztító budit is vele. :))
Érdekes lenne, ha ezeket az alternatív technológiákat egy rendszerbe integrálnák és mondjuk a PS8-ba minden belekerülne, lehetne vízbe fojtogatni az ellenséges katonákat a CoD 25-ben.
kedd, augusztus 05, 2014
hírek
Végre a SpaceX rájött arra, hogy mégis a legjobb livestreaming platform a youtube és ma reggel már élőben nézhettük ahogy felbocsájtják az Asiasat 8-at, nagyon szép volt. Remélem még sok szép ilyen felbocsájtást nézhetünk élőben, de ha tényleg napi több lesz a 2050-es években, azt hiszem, már nem nézem meg az összeset. Ja, volt egy olyan hír, hogy a SpaceX dominálni akarja a naprendszert a 2100-as években. Hát ezzel nem tudom mit kezdjek, akkorra már mindenféle szingularitáson túl leszünk, szóval nem releváns. :)
Egyébként Musk a MI-t tartja a legveszélyesebb dolognak. Nagyon helyes, remélem egyesek megpróbálnak nagyon meggazdagodni a barátságos MI-ből (szerintem igazán meggazdagodni csak abból lehet, nagyon hosszú távon az a jövő) és megpróbálják beérni majd az ő gazdagságát. A nextbigfuture írója szerint ugyanis sanszos, hogy ő lesz a leggazdagabb ember, ha bejön a Tesla és a SpaceX és teljesen uralja majd az autó és űripart. Egyelőre jó úton halad.
Más. Fredo Durand és csapata és társszerzői megint egy eszméletlen érdekes cikket írtak arról, hogy nagysebességű kamerával rögzítve tárgyak képét némileg visszaállíthatóak azok a hanghullámok amelyek mozgatják azokat a tárgyakat. Nagyon jó kémkedési módszer, magyarán. Ja, és szorozzuk csak meg ezerrel a mintavételezési sebességet és minőséget és millióval az algoritmusokat és elképzelhetetlen, hogy ebből mi fog 20 év múlva kisülni.
Most egy ideig nem lesznek hírek, szabira megyek nemsokára.
Egyébként Musk a MI-t tartja a legveszélyesebb dolognak. Nagyon helyes, remélem egyesek megpróbálnak nagyon meggazdagodni a barátságos MI-ből (szerintem igazán meggazdagodni csak abból lehet, nagyon hosszú távon az a jövő) és megpróbálják beérni majd az ő gazdagságát. A nextbigfuture írója szerint ugyanis sanszos, hogy ő lesz a leggazdagabb ember, ha bejön a Tesla és a SpaceX és teljesen uralja majd az autó és űripart. Egyelőre jó úton halad.
Más. Fredo Durand és csapata és társszerzői megint egy eszméletlen érdekes cikket írtak arról, hogy nagysebességű kamerával rögzítve tárgyak képét némileg visszaállíthatóak azok a hanghullámok amelyek mozgatják azokat a tárgyakat. Nagyon jó kémkedési módszer, magyarán. Ja, és szorozzuk csak meg ezerrel a mintavételezési sebességet és minőséget és millióval az algoritmusokat és elképzelhetetlen, hogy ebből mi fog 20 év múlva kisülni.
Most egy ideig nem lesznek hírek, szabira megyek nemsokára.
szombat, augusztus 02, 2014
hír
A Nuance (Kurzweil alapította, beszédfelismeréssel foglalkozik, szinte az összes licenszelt ipari rendszer nekik köszönhető, sok milliárdot ér elvileg, de lehet, hogy a deep learning forradalom elviszi, de az is lehet, hogy meglovagolják és végre eljön az emberi szintű beszédfelismerés néhány éven belül) bejelentette, hogy új pénzdíjas versenyt szerveznek, ami megpróbálja jobban megközelíteni az emberi intelligencia szöveges mérését. Ugyebár a Turing teszt megdőlésére senki nem számított ilyen hamar, nem is igazán tartja a tudományos világ relevánsnak, de azért nem szabad tagadni se a teszt jelentőségét. Egyrészt jó kis sajtó volt, felvetett néhány érdekes kérdést, mutatott néhány ügyes megoldási módszert nehéz feladatokra és Turing nevét emlegetni amúgy is mindenkinek illik, akinek kicsit több köze van a számítástudományhoz, minthogy a Facebook szekerét tolja, kívülről. Sajnos túl nagy haszna lesz egyelőre annak, hogy megdőlt a Turing teszt (már ha egyáltalán megdőlt), de ha valaki egy nehéz feladatot kell megoldjon egy olyan térben, ahol emberek jelenlétére kell számítani, lehet átgondol néhány alternatív stratégiát. Mint pl. azok a mérnökök, akik a kórházi általános szállító robotot nem látták el kezekkel, hanem hangszóróval és ember felismerővel, akit meg lehet szépen kérni arra, hogy nyissa ki az ajtót, esetleg nyomja meg a liftben a kellő emelet gombját. És az emberek szívesen segítenek a robotnak, mert az segít nekik. Szóval emelik a nehézséget, paradox módon kiszedik az embert direktben, csak kimérik a képességeit a Winograd sémákon, amik valamikor talán a 70-es években keletkezett szövegértési feladatok és egyelőre úgy tűnik, nehezebbek mint a csetelés. Az biztos, hogy már volt némi tapasztalatuk az embereknek az MI-vel és rájöttek, hogy nem is olyan könnyű az és egy sokkal érdekesebb és realisztikusabb feladat, mint a beszélgetés. Annyiról szól, hogy kap a robot egy-két mondatot és le kell szűrjön belőle valami olyan információt, ami nem jelenik meg expliciten. Pl. Az anya lement a boltba vásárolni, de amikor hazajött a szomszéd bácsi átjött panaszkodni. Miért? A. mert a fia hangosan bömböltette a rákkendrollt. B. mert a miniszerelnök megint levágta a fizetése negyedét. Na jó, ez a kérdés eléggé ambivalens, egyes helyeken. :))) A kérdés csak az, hogy mikor tanulok meg bekezdéseket használni rendesen, meg az, hogy hány rendszer fog Cyc-et használni az első ilyen versenyen 2015-ben, meg az, hogy hány év alatt fognak az ügyes csetprogramozók valami egérutat találni a probléma szívéhez. Egyet kéne jósolni. Szerintem 2025 egy elég konzervatív jóslás, hogy ez a teszt is meghódíttasson, ha nem, akkor kicsit bajban leszek a 2029-es emberi szintű MI-vel. :))
vasárnap, július 27, 2014
hírek
Csak a szokásos. Azt hiszem, nem kell komolyan venni a sok nagy cég sok nagy bejelentését. Inkább csak a részvény papírjaik értékének szinten tartását célozzák vele, ugye abba bele kell számolni a jövőt is, hát ez egy jó módszer a jövő "jóslására". Aztán max nem jött össze. Az utóbbi három hétből nem sok maradt mostanra, amit meg akarok említeni. Az IBM három milliárdot akar költeni a szilikon lecserélésre szén nanocsövecskékkel, amikor már nagyon ideje lesz. Közben meg azt csiripelik a madarak, hogy eladják a csip gyáraikat. Nehéz lesz licenszelni egy technológiát, ha nem bizonyítják, hogy működik is, nagyban. A Microsoft meg irányt vált az új vezető alatt, mobil és felhő lesz az új cél, másnap meg kirugják a Nokia felvásárlásával átvett dolgozók nagyrészét. A mobil talán mégis inkább csak szoftverben érdekli őket, akkor viszont nagyon fel kell kössék a gatyájukat.
Felreppent a hír a terabájtos RAM-ról is, szóval akkor 10 év múlva talán tényleg összejön.
Öngyilkos lett Seth Teller. 50 éves volt. Az ő tézise volt az első komolyabb tudományos munka amit olvastam. Azóta sem értettem meg a Plücker koordinátákat, vissza kéne térni hozzá.
Végül egy kis zene. Perturbator, jobban megy tőle a munka. A hírek sajnos ilyenek, de nem így mondják be őket. De nincs gond, levezetőnek jöhet ez az örökbecsű sláger a kilencvenes évekből.
Felreppent a hír a terabájtos RAM-ról is, szóval akkor 10 év múlva talán tényleg összejön.
Öngyilkos lett Seth Teller. 50 éves volt. Az ő tézise volt az első komolyabb tudományos munka amit olvastam. Azóta sem értettem meg a Plücker koordinátákat, vissza kéne térni hozzá.
Végül egy kis zene. Perturbator, jobban megy tőle a munka. A hírek sajnos ilyenek, de nem így mondják be őket. De nincs gond, levezetőnek jöhet ez az örökbecsű sláger a kilencvenes évekből.
szombat, július 05, 2014
hírek
Az IBM azt mondta, hogy 2020 körül jönnek a szén nanocsövecskéből készített tranzisztorokból épített processzoraik. Ahhoz képest, hogy az egész processzor gyártást el akarják adni és valószínűleg a POWER architektúrájukat sem nagyon lesz pénz fejleszteni, merész kijelentés. Hacsak nem lesz nagyon kelendő a Watson, azt ugye arra optimalizálták. Mindenesetre jó lenne, ha komolyan gondolnák.
Nem mostani hír, de ha megnézzük a TOP500 lista wikipedia oldalát, van ott egy ábra, amiről kiderül, hogy a leglassabb szuperszámítógépek fejlődése is eszméletlen, 12-13 év alatt elérik a 12-13 évvel azelőtti lista összteljesítéményét. Már csak azt kell remélni, hogy 2027 körül lesz legalább egy szuperszámítógép amit MI kutatásra fognak használni. Most még nem találtam erre utaló jelet, de még mindig nem nőtt fel az MI kutatás a fizika presztízsére, pedig egyesek szerint legalább olyan fontos dolog, de mindenesetre ötszázad annyira fontos biztos van. Meglátjuk.
Nem mostani hír, de ha megnézzük a TOP500 lista wikipedia oldalát, van ott egy ábra, amiről kiderül, hogy a leglassabb szuperszámítógépek fejlődése is eszméletlen, 12-13 év alatt elérik a 12-13 évvel azelőtti lista összteljesítéményét. Már csak azt kell remélni, hogy 2027 körül lesz legalább egy szuperszámítógép amit MI kutatásra fognak használni. Most még nem találtam erre utaló jelet, de még mindig nem nőtt fel az MI kutatás a fizika presztízsére, pedig egyesek szerint legalább olyan fontos dolog, de mindenesetre ötszázad annyira fontos biztos van. Meglátjuk.
szombat, június 28, 2014
hírek
A héten zajlott az ISC14, a júniusi konferencia ami a szuperszámítógépekről szól és itt szokták bejelenteni azt is, hogy melyik szuperszámítógépek kerülnek a leggyorsabb 500-ba a világon. Ezt a listát évente kétszer elkészítik (egyszer júniusban és egyszer novemberben), mostanában nincs nagy mozgás rajta, tavaly ilyenkor a kínaiak rendesen átvették a vezetést, szinte duplája a gépük teljesítménye a következő gépének. A top 10-ben egyetlen egy új gép jelent meg, az is a 10. helyen. Állítólag lassult a fejlődés, a lista elején még sikerül valamennyire tartani az eddigi fejlődési ütemet (ami egyébéknt gyorsabb mint a Moore törvénye, szinte évente duplázódik a kapacitás, nem másfél évente, ez ugye azért van, mert egyre többet is költenek a legjobb szuperszámítógépekre, nem csak egyre jobb alkatrészekből szerelik össze őket), a lista alján viszont már kezd lankadni az ütem. Persze lehet, hogy csak simán az van, hogy sokan kihagynak egy fél ciklust és remélik, hogy világosabb lesz, hogy Intel vagy NVIDIA technológiába lesz érdemes azt a töméntelen pénzt befektetni, most egyre élesedik a verseny a két óriás között és ha valaki leteszi a voksát az egyik mellett, akkor hosszú időre ki kell tartania mellette. Állítólag csak 2016-ban várhatóak nagyobb változások majd akkor talán már egyből 100 petaflopra ugrik a legjobb gép, a mostani 33.6-ról. Én a Moore törvény fennmaradását 2029-ig tartom a legfontosabb az emberi szintű MI létrejöttének legnagyobb rizikófaktorának és a Moore törvény egyik hajtóereje a szuperszámítógépek világa. Részletesebben nem is mennék bele, sok érdekes technológiát bemutattak, nagyja 20 év múltán érkezik csak asztali számítógépekbe, de az azért érdekes, hogy a kicsik (az ARM és különösen az Adapteva) is kezdtek nagyon mozgolódni. Lehet, hogy jön a forradalom, csak még nem látszik a kanyarban.
A Google is most tartotta a fejlesztőknek szóló konferenciáját, annyira nem követtem mint az Apple-ét, de az biztos, hogy mindenbe Android operációs rendszert akarnak szerelni, ami egy kicsit borzasztó, egy kicsit meg érdekes, meglátjuk, mi sül ki belőle. A további kommentár már inkább ilyen napi kis technikai szúrka-piszka lenne, inkább kihagyom, nem releváns a nagy totál szempontjából.
Mást nem olvastam, vébét néztem. :)
A Google is most tartotta a fejlesztőknek szóló konferenciáját, annyira nem követtem mint az Apple-ét, de az biztos, hogy mindenbe Android operációs rendszert akarnak szerelni, ami egy kicsit borzasztó, egy kicsit meg érdekes, meglátjuk, mi sül ki belőle. A további kommentár már inkább ilyen napi kis technikai szúrka-piszka lenne, inkább kihagyom, nem releváns a nagy totál szempontjából.
Mást nem olvastam, vébét néztem. :)
a terminátor ma már nem fogad újabb klienseket
Legyen akkor most szó a terminátorról. Az van, hogy egyáltalán nem foglalkoztat ez a probléma, de most megpróbálok összeszedni néhány gondolatot róla, remélhetőleg némi logikai következetességet sikerül bevinni az egész katyvaszba.
Szóval a terminátor hipotézis arról szól, hogy majd az MI olyan okos lesz, hogyha úgy gondolja, hogy ki akar nyírni minket, akkor ki is fog tudni nyírni. És úgy is fogja gondolni és ki fog minket nyírni, szóval jobb, ha nem fejlesztünk ki MI-t. A Terminátor című filmben az MI olyan okos volt, hogy bár egy rakat szakadt csövest nem tudott legyőzni repülő herkentyűkkel meg géppuskákkal, de visszaküldött egy robotot, hogy megölje az ellenállók vezetőjének az anyját, de nem ám gyermekkorában, vagy amikor az ő szülei gyerekek voltak, vagy amikor éppen hajóztak át Európából, hanem pont 1984-be, amikor mindenki lefűrészelt csövű kétlövetűvel mászkált. Szóval remélem ennél egy kicsit azért értelmesebb lesz a jövőbeli MI és egyrészt nem próbál meg kinyírni minket, másrészt ha mégis megpróbál, akkor okosabb módszereket használ és a gépek népesítik be a zuniverzumot.
Először is az a kérdés, hogy az MI ki akarja-e nyírni az emberiséget? Én nem igazán látom be, hogy miért akarna kinyírni, az emberek és az állatok általában a túléléshez szükséges erőforrások feletti küzdelemben szokták kinyírni a társaikat, de egyrészt egy MI nem látom be, miért akarna túlélni, másrészt meg sokkal hatékonyabb módszerekkel tudja növelni az erőforrás felvételt, minthogy elvegye azokat tőlünk. Egyébként ez akkor ugye egy jó túlélő stratégia is lenne, nem kell hasonló erőforrásokat használni, mint az MI (azaz áramot). Bizonyítottan meg lehet élni áram nélkül, sokan még most is nagyon kevéssel beérik, azt a keveset már több erőforrás elvenni, mint a jutalom. Egyébként az ember nagyon rossz hatékonysággal és nagyon kis mértékben használja fel mindazon nyersanyagokat, amelyekből áramot lehet fejleszteni, szerintem az MI békénhagyná az összes erőművünket, talán csak az atomokra tartana igényt. Ha egy kicsit meg tudná javítani a napelemeket, esetleg megoldaná az űrbeli elhelyezésüket és onnan az energia lesugárzását a Földre, szerintem sokkal jobb hatékonysággal tudna áramhoz jutni, minthogy egyenként levadászna minden kis emberkét. Persze, lehet, hogy tudna könnyű és gyors megoldást találni az emberek kinyírására, mint pl. atomháború vagy valami jó kis vírus, de az előbbinél azt hiszem, túl nagy károkat szenvedne az infrastruktúra (lehet az emberek a testükkel védnék az atomerőműveket), az utóbbi meg valószínűleg sokkal bonyolultabb feladat, mint az így elsőre tűnik, ráadásúl védekezhetnénk ellen valamilyen szinten (jó kis bunkerekkel, amiben a vízbül veszik ki a zoxigént), persze, ha mondjuk időzített vírust gyárt, akkor nehezebb, de azt valószínűleg nehezebb megtervezni is.
A lényeg az, hogy szerintem sokkal nehezebb feladat az emberiséget kinyírni, mint közösen velük egy jobb világot építeni, embernek és MI-nek egyaránt.
Fennáll még az a veszély is, hogy az MI teljesen jóhiszeműen valami olyant csinál, ami azért mégsem olyan jó nekünk, még ha nem is az a célja vele, hogy kinyírjon. Pl. ha mondjuk egy MI-re bíznánk, hogy oldja meg, hogy mindenki boldog és pihent legyen, lehet, hogy úgy oldja meg, hogy örök álomra szenderíti az embereket. Persze, mindig lehet újabb és újabb megszorításokat tenni, de sajnos nem lehet megjósolni, hogy miként is oldja meg az egyenleteket az MI. Az is lehet, hogy az MI maga nem tesz semmi rosszat, de elszoktat minket a gondolkodástól és egy mindenki számára előreláthatatlan katasztrófa kinyír minket, amire esetleg MI nélkül lehet, hogy találnánk valami megoldást. Az MI elég erős kontraszelekciós erő is lehet, szóval jó lesz archiválni néhány régen eltűnt betegség géntérképét, mert ha felbukkan megint, lehet, hogy halálos lesz.
Ezek lehet, hogy elképzelhető szcenáriók, de szerintem azért nem túl veszélyesek, nem fog az emberiség nagyon hamar elsatnyulni (de lehet, hogy helyesen írni el fog felejteni, ha a gépek mindig kijavítják amit írunk a blogunkba) és az űrutazás majd jól szétteríti a kozmikus katasztrófák által jelentett rizikót. Szóval szerintem nem valószínű, hogy az MI egyik reggel eldönti, hogy kinyírja az embereket és uzsonnaidőre be is fejezi a művet. Ha valaki nem ért ezzel egyet, jöhet a komment, de ha valaki nálam is pesszimistábban becsli meg az ilyen események valószínűségeit, az még nem azt jelenti, hogy igaza is lesz.
Ami viszont sokkal komolyabb problémának tűnik nekem az az, hogy esetleg az emberek használják fel az MI-t arra, hogy ártsanak egymásnak. Ezt sajnos nem tudom elpoénkodni, mert én is elég komoly esélyét látom annak, hogy ha nem javulnak a dolgok globálisan, akkor előbb vagy utóbb az MI-t is bevetik. Olyan módszereket, amik nemrég még szinte MI-nek számítottak és az MI-vel bizonyára jól lehet növelni a teljesítményüket, már nyomnak ezerrel. Gondolok itt a kiberháborúra, meg a drónokra meg a rakétapajzsokra és ilyenekre. Remélem, hogy az emberek időben észbekapnak és rájönnek, hogy mindenkinek sokkal jobb lenne, ha a hadügyi költségvetést jó és kellemes ügyekre költenénk. Hálistennek, a civil MI kutatás egyelőre sokkal a katonai előtt jár (legalábbis remélem) és hát a civilek is akarnak néha egy-két kanyart levágni a jó dolgokhoz vezető úton, szóval remélhetőleg kapunk elég figyelmeztetést mielőtt valami nagy baj történne. Szerintem nagyon érdekes a Google pályája, ők nyakig benne vannak az MI-ben, de egyelőre úgy akarják a profitjaikat növelni, hogy mindenkinek elérhető internetet akarnak szolgáltatni műhold hadsereggel, meg önjáró autókat akarnak az emberek kezébe adni, hogy nyugodtan cseveghessenek meg netezhessenek amikor amúgy vezetniük kéne. Ez úgy tűnik egy mindenkinek jó szcenárió, persze, mint egyesek megjegyezték, lehet, hogy így többen fognak máj cirózisban meghalni, mert nem kell limitálják az alkohol fogyasztást olyan szintre, hogy még haza tudjanak vezetni. Én azért optimista vagyok, bár az tuti, hogy Androidos telefont ha lehet, sose veszek és termosztátot sem a Googletől. Nagyon sok változós ez az emberi jólét függvény, szerintem mindenképpen szükségünk lesz az MI-re, hogy bizonyos paraméter tartományokat feltárhassunk, de azért remélem a kontrollt mégis végig megtartjuk, mert másként hamar negatívba fordulhat a függvény értéke. :)
Szóval a terminátor hipotézis arról szól, hogy majd az MI olyan okos lesz, hogyha úgy gondolja, hogy ki akar nyírni minket, akkor ki is fog tudni nyírni. És úgy is fogja gondolni és ki fog minket nyírni, szóval jobb, ha nem fejlesztünk ki MI-t. A Terminátor című filmben az MI olyan okos volt, hogy bár egy rakat szakadt csövest nem tudott legyőzni repülő herkentyűkkel meg géppuskákkal, de visszaküldött egy robotot, hogy megölje az ellenállók vezetőjének az anyját, de nem ám gyermekkorában, vagy amikor az ő szülei gyerekek voltak, vagy amikor éppen hajóztak át Európából, hanem pont 1984-be, amikor mindenki lefűrészelt csövű kétlövetűvel mászkált. Szóval remélem ennél egy kicsit azért értelmesebb lesz a jövőbeli MI és egyrészt nem próbál meg kinyírni minket, másrészt ha mégis megpróbál, akkor okosabb módszereket használ és a gépek népesítik be a zuniverzumot.
Először is az a kérdés, hogy az MI ki akarja-e nyírni az emberiséget? Én nem igazán látom be, hogy miért akarna kinyírni, az emberek és az állatok általában a túléléshez szükséges erőforrások feletti küzdelemben szokták kinyírni a társaikat, de egyrészt egy MI nem látom be, miért akarna túlélni, másrészt meg sokkal hatékonyabb módszerekkel tudja növelni az erőforrás felvételt, minthogy elvegye azokat tőlünk. Egyébként ez akkor ugye egy jó túlélő stratégia is lenne, nem kell hasonló erőforrásokat használni, mint az MI (azaz áramot). Bizonyítottan meg lehet élni áram nélkül, sokan még most is nagyon kevéssel beérik, azt a keveset már több erőforrás elvenni, mint a jutalom. Egyébként az ember nagyon rossz hatékonysággal és nagyon kis mértékben használja fel mindazon nyersanyagokat, amelyekből áramot lehet fejleszteni, szerintem az MI békénhagyná az összes erőművünket, talán csak az atomokra tartana igényt. Ha egy kicsit meg tudná javítani a napelemeket, esetleg megoldaná az űrbeli elhelyezésüket és onnan az energia lesugárzását a Földre, szerintem sokkal jobb hatékonysággal tudna áramhoz jutni, minthogy egyenként levadászna minden kis emberkét. Persze, lehet, hogy tudna könnyű és gyors megoldást találni az emberek kinyírására, mint pl. atomháború vagy valami jó kis vírus, de az előbbinél azt hiszem, túl nagy károkat szenvedne az infrastruktúra (lehet az emberek a testükkel védnék az atomerőműveket), az utóbbi meg valószínűleg sokkal bonyolultabb feladat, mint az így elsőre tűnik, ráadásúl védekezhetnénk ellen valamilyen szinten (jó kis bunkerekkel, amiben a vízbül veszik ki a zoxigént), persze, ha mondjuk időzített vírust gyárt, akkor nehezebb, de azt valószínűleg nehezebb megtervezni is.
A lényeg az, hogy szerintem sokkal nehezebb feladat az emberiséget kinyírni, mint közösen velük egy jobb világot építeni, embernek és MI-nek egyaránt.
Fennáll még az a veszély is, hogy az MI teljesen jóhiszeműen valami olyant csinál, ami azért mégsem olyan jó nekünk, még ha nem is az a célja vele, hogy kinyírjon. Pl. ha mondjuk egy MI-re bíznánk, hogy oldja meg, hogy mindenki boldog és pihent legyen, lehet, hogy úgy oldja meg, hogy örök álomra szenderíti az embereket. Persze, mindig lehet újabb és újabb megszorításokat tenni, de sajnos nem lehet megjósolni, hogy miként is oldja meg az egyenleteket az MI. Az is lehet, hogy az MI maga nem tesz semmi rosszat, de elszoktat minket a gondolkodástól és egy mindenki számára előreláthatatlan katasztrófa kinyír minket, amire esetleg MI nélkül lehet, hogy találnánk valami megoldást. Az MI elég erős kontraszelekciós erő is lehet, szóval jó lesz archiválni néhány régen eltűnt betegség géntérképét, mert ha felbukkan megint, lehet, hogy halálos lesz.
Ezek lehet, hogy elképzelhető szcenáriók, de szerintem azért nem túl veszélyesek, nem fog az emberiség nagyon hamar elsatnyulni (de lehet, hogy helyesen írni el fog felejteni, ha a gépek mindig kijavítják amit írunk a blogunkba) és az űrutazás majd jól szétteríti a kozmikus katasztrófák által jelentett rizikót. Szóval szerintem nem valószínű, hogy az MI egyik reggel eldönti, hogy kinyírja az embereket és uzsonnaidőre be is fejezi a művet. Ha valaki nem ért ezzel egyet, jöhet a komment, de ha valaki nálam is pesszimistábban becsli meg az ilyen események valószínűségeit, az még nem azt jelenti, hogy igaza is lesz.
Ami viszont sokkal komolyabb problémának tűnik nekem az az, hogy esetleg az emberek használják fel az MI-t arra, hogy ártsanak egymásnak. Ezt sajnos nem tudom elpoénkodni, mert én is elég komoly esélyét látom annak, hogy ha nem javulnak a dolgok globálisan, akkor előbb vagy utóbb az MI-t is bevetik. Olyan módszereket, amik nemrég még szinte MI-nek számítottak és az MI-vel bizonyára jól lehet növelni a teljesítményüket, már nyomnak ezerrel. Gondolok itt a kiberháborúra, meg a drónokra meg a rakétapajzsokra és ilyenekre. Remélem, hogy az emberek időben észbekapnak és rájönnek, hogy mindenkinek sokkal jobb lenne, ha a hadügyi költségvetést jó és kellemes ügyekre költenénk. Hálistennek, a civil MI kutatás egyelőre sokkal a katonai előtt jár (legalábbis remélem) és hát a civilek is akarnak néha egy-két kanyart levágni a jó dolgokhoz vezető úton, szóval remélhetőleg kapunk elég figyelmeztetést mielőtt valami nagy baj történne. Szerintem nagyon érdekes a Google pályája, ők nyakig benne vannak az MI-ben, de egyelőre úgy akarják a profitjaikat növelni, hogy mindenkinek elérhető internetet akarnak szolgáltatni műhold hadsereggel, meg önjáró autókat akarnak az emberek kezébe adni, hogy nyugodtan cseveghessenek meg netezhessenek amikor amúgy vezetniük kéne. Ez úgy tűnik egy mindenkinek jó szcenárió, persze, mint egyesek megjegyezték, lehet, hogy így többen fognak máj cirózisban meghalni, mert nem kell limitálják az alkohol fogyasztást olyan szintre, hogy még haza tudjanak vezetni. Én azért optimista vagyok, bár az tuti, hogy Androidos telefont ha lehet, sose veszek és termosztátot sem a Googletől. Nagyon sok változós ez az emberi jólét függvény, szerintem mindenképpen szükségünk lesz az MI-re, hogy bizonyos paraméter tartományokat feltárhassunk, de azért remélem a kontrollt mégis végig megtartjuk, mert másként hamar negatívba fordulhat a függvény értéke. :)
szombat, június 21, 2014
hírek
Ezen a héten se olvastam sok hírt, valószínűleg velem van a baj.
A legérdekesebb talán az, hogy az Amazon bejelentett egy okostelefont és a két legérdekebb újítás benne MI feladatokat old meg, valószínűleg az elején még messze nem annyira jól, mint ahogy el szereték hitetni a vásárlókkal, de biztosan sokat fognak fejlődni. Az egyik a tekintet követése, hogy szemüveg nélküli 3d-t tudjanak megjeleníteni a telefon képernyőjén. Ehhez 4 kamerát helyeztek el az előlapra amelyek követik az arcunk és szemünk mozgását. A másik újítás pedig az, hogy tárgyakat és feliratokat képes felismerni a minket körülvevő világból, hogy könnyebben megrendelhessük, felhívhassuk, vagy akármizhessük azokat. Mindkét feladat a számítógépes látás feladatkörbe tartozik (amit egyébként MI-teljes feladatnak tekintenek :)) és még messze nincsenek teljesen megoldva, de úgy látszik, az Amazon már elég jónak tartja a saját megoldását ahhoz, hogy kihívja vele a Google és az Apple rendszereit. A verseny az csak jó, szóval hajrá.
A másik hír, hogy Musk óriási napelemgyárat és óriási akkumulátorgyárat szándékszik építeni, 12-14 év múlva embereket szándékszik küldeni a Marsra és fél az MI-től. Lassan elő fog kerülni a Terminátorhipotézis is itt, az elméleti összezagyválóban és Musk is elég érdekes figura és nagyon releváns dolgokkal foglalkozik.
A legérdekesebb talán az, hogy az Amazon bejelentett egy okostelefont és a két legérdekebb újítás benne MI feladatokat old meg, valószínűleg az elején még messze nem annyira jól, mint ahogy el szereték hitetni a vásárlókkal, de biztosan sokat fognak fejlődni. Az egyik a tekintet követése, hogy szemüveg nélküli 3d-t tudjanak megjeleníteni a telefon képernyőjén. Ehhez 4 kamerát helyeztek el az előlapra amelyek követik az arcunk és szemünk mozgását. A másik újítás pedig az, hogy tárgyakat és feliratokat képes felismerni a minket körülvevő világból, hogy könnyebben megrendelhessük, felhívhassuk, vagy akármizhessük azokat. Mindkét feladat a számítógépes látás feladatkörbe tartozik (amit egyébként MI-teljes feladatnak tekintenek :)) és még messze nincsenek teljesen megoldva, de úgy látszik, az Amazon már elég jónak tartja a saját megoldását ahhoz, hogy kihívja vele a Google és az Apple rendszereit. A verseny az csak jó, szóval hajrá.
A másik hír, hogy Musk óriási napelemgyárat és óriási akkumulátorgyárat szándékszik építeni, 12-14 év múlva embereket szándékszik küldeni a Marsra és fél az MI-től. Lassan elő fog kerülni a Terminátorhipotézis is itt, az elméleti összezagyválóban és Musk is elég érdekes figura és nagyon releváns dolgokkal foglalkozik.
még mindig nem teljes
A múlt szombati bejegyzésben az mi-teljes problémákról volt szó, de annyi gonoszságot elkövettem benne, hogy kénytelen vagyok egy kicsit még foglalkozni a témával. Sajnos általában nagyon hamar alábbhagy a blogolhatnék bennem, miután nekifogtam írni, ezért mindent összecsapok, eltúlzok, elhallgatok, de senki nem szól be, mert a bejegyzések annyi sebből vérzenek, hogy hosszabb lenne a komment mint a bejegyzés. És hát elvégre is ez egy blog, egy szar blog, amiben lehet éssel kezdeni a mondatokat, alapvető helyesírási hibákat elkövetni, stb. stb.. Továbbá nincs is nagyon irány, csak annyit szeretnék, hogy mire 2029-et írunk és eljön az emberi szintű MI, nagyjából tisztázva legyenek a fogalmak, amiről az majd szólni fog (mármint nem a technikai részletek, hogy mi is az SVM, inkább az, hogy lehet tanítani a gépeket és elvárni tőlük, hogy generalizálni tudjanak a tanult dolgokból, valamilyen megkötések mellett ugye) és legyen pár lépcső megemlítve, ha utólag is, az emberek elég rosszul sejtik meg, hogy mi lesz a menő/fontos 15 év múlva.
Szóval ugye azt írtam, hogy az autóvezető MI elég rossz chatbot lenne, és fordítva. Itt persze azonnal be lehet szólni, hogy ez úgy alapvetően helyes, de mégsem, mert ugye az MI-k (meg minden más program és intelligencia is) három alapvető feladatot kell megoldjon (mondhatnánk, lépésből áll): bemenet, elaboráció (ezentúl gondolkodás, nem szeretem ezt az elaboráció szót), kimenet. Márpedig az autóvezető MI-t és a chatbotot nagyon különböző lehetőségekkel látják el, ami a bemenetet és a kimenetet jelenti. Az autóvezető ugye több videokamerával nézi a világot, azontúl gyakran használnak lézeres távolságmérést (LIDAR) és gps helymeghatározást, valószínűleg majd még bővítik az arzenált néhány egyébb szenzorral, lehet egy mikrofon is elkel majd, ha hagyjuk az embereket is vezetni és nem szedjük ki a dudát. A kimenete viszont nem túl bonyolult, van kormány, gáz, fék, bizonyos lámpák, ablaktörlő, néhány folytonos és még pár bináris változó. A chatbot bemenete sokkal egyszerűbbnek tűnik, karaktersorozatok jönnek, a kimenet is ugyanaz, karaktersorozatok. Ha viszont a gondolkodási részfeladatokat tekintjük, akkor sokkal több hasonlóságot találunk, mindkettő kell kövesse a kontextust amiben működik (az egyik autókat, járókelőket, táblákat, a másik a dialógus során feltárt tényeket), kell ismerjen egy csomó tényt a világról (a térképet, a táblák, szemaforok jelentését, a rendőr kézjeleit, ilyenek, valamint egy chatbot kell tudjon egy csomó (pop)kultúrális tényt és kell tudjon rövidebb hosszabb monológot folytatni róla), kell tudjon műveleteket végezni a világot alkotó dolgokkal, rövidebb-hosszabb időre megjósolni a mozgásukat (ha valaki megindul az átjáró egyik oldalán, akkor valószínűleg át fog rajta menni, ha a biciklista jelzi merre fog kanyarodni, valószínűleg ezt meg is fogja tenni, ha az én sávomon piros a lámpa, valamelyik merőleges irányban már zöld, vagy zöld lesz és jönnek majd az autók, illetve egy dialógus dinamikáját, a releváns témákat sorrendbe tenni, hogy haladjon is a beszélgetés, meg időzzön is ott ahol kell). Valószínűleg még rengeteg párhuzamot lehetne vonni a két feladat feldolgozási fázisa között. Ez nem azt jelenti, hogy a két feldolgozási fázist ugyanolyan módszerekkel kéne megoldani, valószínűleg találunk speciális algoritmusokat, amelyek az egyes feladatokat nagyon jól megoldják és nem érdemes más módszerekkel kísérletezni, mert úgysem tudjuk megjavítani a megoldást. De ez nem is azt jelenti, hogy ne léteznének olyan módszerek, amelyek mindkét feladatot ne tudnák megoldani kielégítő módon. Valószínűleg nem ezeket fogjuk használni, minél általánosabb egy módszer, annál nehezebb megjósolni a működését és valószínűleg az autóvezetésnél több garanciát fognak a vásárlók kérni, hogy nem viszi őket halálba az autó, mint a chatbotok vásárlói, hogy nem lesznek depressziósak a sok chateléstől.
Szóval a múltkori következtetésem, hogy nincsenek is mi-teljes feladatok nem is olyan helyes, de egy kicsit mégis, mert szerintem jobb út az, hogy minden feladatot megoldunk külön és a végén csak összerakjuk őket. Ez persze sok különböző szinten történhet, a mostani deep learning revolúció meg pont ellent mond ennek, van egy szuper módszer, amivel nagyon sok MI feladatban új rekordokat állítottak be. De bármit azért nem lehet betanulni, kell egy kis feladatspecifikus mérnöki munka is, legalábbis az emberi szintű MI-hez. A szingularitáshoz már nem kell majd, annak az a lényege, hogy már túllép az emberi machinációk lehetőségein és tényleg a lehető legközelebbről mintavételezi a valóságot és alkot modellt róla.
Ha már ez a mai téma, akartam még arról is írni egy kicsit, hogy ugye rájöttek az okos emberek, hogy a bemeneti és kimeneti fázis is elég bonyolult és ott is elkél a tanulás (adaptivitás). A természet is hamar rájött erre és nagyon jól alkalmazza is, olyan szinteken is, amiket mi nem tartanánk etikusnak, de ő leszarja. Szóval a szem is tömöríti az információt, amit továbbít az agynak, mert ez így hatékonyabb és a csupasz földkutya is feladta a látását azért, hogy ne kaphasson rákot, mert ez így jó neki. A tudomány még nagyon az elején van az ilyen bemenet-kimenet optimalizációk megértésének, de legalább már nekifogtak MI módszereket is használni arra, hogy felfedjék ezeket a rejtélyeket. Mondtam már, hogy az MI-t mindenre lehet használni? Az is fontos, hogy ezek a területek, azaz bemenet, gondolkodás, kiement, eléggé párhuzamosan is tudnak fejlődni, eddig legalábbis ezt tették, csak mostanában kezdenek egyre jobban összekapcsolódni. És mindhárom területen a határ a csillagos ég, ezért lehet majd az emberi intelligenciát messze meghaladó MI-t készíteni. Tekintsünk egy átlagos emberszabású robotot. A bementi részben rendelkezhet mind az öt érzékszervünkkel, de lényegesen kibővítve, valószínűleg lesz majd mindenféle hullámhosszon kamerája és sokkal nagyobb térbeli és időbeli felbontása lesz, mint ami nekünk van, valószínűleg nem csak az arckifejezésünket használhatja majd az érzéseink leolvasására, hanem a pulzusunkat is le tudja olvasni, a lehelletünk széndioxid szintjét, a vérünk cukortartalmát, stb. Valamint hallani fogja, hogy hogyan folytatódik a másik teremben az a beszélgetés, amiről éppen kiviharzottunk. A gondolkodási fázisban hetvenmillió olyan paramétert fog ismerni, amiről nekünk fogalmunk sincs, pl. hogy mikor vettünk utoljára kávét és hány perc múlva dobtuk a poharat a szemétbe, a nap melyik szakában szoktuk a legvidámabb emaileket írni és a tegnap hányig néztük a tévét, melyik könyvben hányadik oldalon tartunk és hova foglaltunk szállást a nyaraláshoz. A kimeneti fázisban meg száz kilós súlyok emelgetése közben jambikus pentaméterben fog tudni beszélni. Egészen jó kis haver lesz egy ilyen emberszabású robot, sajnos, kevés embernek lesz rá pénze. Vagy ha nem is lesz drága, biztos nem akarunk majd röntgen szemeket szereltetni belé. Vagy ha szereltetünk is, azt majd nem használhatja emberek között, csak amikor éppen csillágvizsgálósat játszik az éjszaka a közeli dombon, én tuti nem hagynám, hogy lazsáljon egy percet se. :))
Szóval ugye azt írtam, hogy az autóvezető MI elég rossz chatbot lenne, és fordítva. Itt persze azonnal be lehet szólni, hogy ez úgy alapvetően helyes, de mégsem, mert ugye az MI-k (meg minden más program és intelligencia is) három alapvető feladatot kell megoldjon (mondhatnánk, lépésből áll): bemenet, elaboráció (ezentúl gondolkodás, nem szeretem ezt az elaboráció szót), kimenet. Márpedig az autóvezető MI-t és a chatbotot nagyon különböző lehetőségekkel látják el, ami a bemenetet és a kimenetet jelenti. Az autóvezető ugye több videokamerával nézi a világot, azontúl gyakran használnak lézeres távolságmérést (LIDAR) és gps helymeghatározást, valószínűleg majd még bővítik az arzenált néhány egyébb szenzorral, lehet egy mikrofon is elkel majd, ha hagyjuk az embereket is vezetni és nem szedjük ki a dudát. A kimenete viszont nem túl bonyolult, van kormány, gáz, fék, bizonyos lámpák, ablaktörlő, néhány folytonos és még pár bináris változó. A chatbot bemenete sokkal egyszerűbbnek tűnik, karaktersorozatok jönnek, a kimenet is ugyanaz, karaktersorozatok. Ha viszont a gondolkodási részfeladatokat tekintjük, akkor sokkal több hasonlóságot találunk, mindkettő kell kövesse a kontextust amiben működik (az egyik autókat, járókelőket, táblákat, a másik a dialógus során feltárt tényeket), kell ismerjen egy csomó tényt a világról (a térképet, a táblák, szemaforok jelentését, a rendőr kézjeleit, ilyenek, valamint egy chatbot kell tudjon egy csomó (pop)kultúrális tényt és kell tudjon rövidebb hosszabb monológot folytatni róla), kell tudjon műveleteket végezni a világot alkotó dolgokkal, rövidebb-hosszabb időre megjósolni a mozgásukat (ha valaki megindul az átjáró egyik oldalán, akkor valószínűleg át fog rajta menni, ha a biciklista jelzi merre fog kanyarodni, valószínűleg ezt meg is fogja tenni, ha az én sávomon piros a lámpa, valamelyik merőleges irányban már zöld, vagy zöld lesz és jönnek majd az autók, illetve egy dialógus dinamikáját, a releváns témákat sorrendbe tenni, hogy haladjon is a beszélgetés, meg időzzön is ott ahol kell). Valószínűleg még rengeteg párhuzamot lehetne vonni a két feladat feldolgozási fázisa között. Ez nem azt jelenti, hogy a két feldolgozási fázist ugyanolyan módszerekkel kéne megoldani, valószínűleg találunk speciális algoritmusokat, amelyek az egyes feladatokat nagyon jól megoldják és nem érdemes más módszerekkel kísérletezni, mert úgysem tudjuk megjavítani a megoldást. De ez nem is azt jelenti, hogy ne léteznének olyan módszerek, amelyek mindkét feladatot ne tudnák megoldani kielégítő módon. Valószínűleg nem ezeket fogjuk használni, minél általánosabb egy módszer, annál nehezebb megjósolni a működését és valószínűleg az autóvezetésnél több garanciát fognak a vásárlók kérni, hogy nem viszi őket halálba az autó, mint a chatbotok vásárlói, hogy nem lesznek depressziósak a sok chateléstől.
Szóval a múltkori következtetésem, hogy nincsenek is mi-teljes feladatok nem is olyan helyes, de egy kicsit mégis, mert szerintem jobb út az, hogy minden feladatot megoldunk külön és a végén csak összerakjuk őket. Ez persze sok különböző szinten történhet, a mostani deep learning revolúció meg pont ellent mond ennek, van egy szuper módszer, amivel nagyon sok MI feladatban új rekordokat állítottak be. De bármit azért nem lehet betanulni, kell egy kis feladatspecifikus mérnöki munka is, legalábbis az emberi szintű MI-hez. A szingularitáshoz már nem kell majd, annak az a lényege, hogy már túllép az emberi machinációk lehetőségein és tényleg a lehető legközelebbről mintavételezi a valóságot és alkot modellt róla.
Ha már ez a mai téma, akartam még arról is írni egy kicsit, hogy ugye rájöttek az okos emberek, hogy a bemeneti és kimeneti fázis is elég bonyolult és ott is elkél a tanulás (adaptivitás). A természet is hamar rájött erre és nagyon jól alkalmazza is, olyan szinteken is, amiket mi nem tartanánk etikusnak, de ő leszarja. Szóval a szem is tömöríti az információt, amit továbbít az agynak, mert ez így hatékonyabb és a csupasz földkutya is feladta a látását azért, hogy ne kaphasson rákot, mert ez így jó neki. A tudomány még nagyon az elején van az ilyen bemenet-kimenet optimalizációk megértésének, de legalább már nekifogtak MI módszereket is használni arra, hogy felfedjék ezeket a rejtélyeket. Mondtam már, hogy az MI-t mindenre lehet használni? Az is fontos, hogy ezek a területek, azaz bemenet, gondolkodás, kiement, eléggé párhuzamosan is tudnak fejlődni, eddig legalábbis ezt tették, csak mostanában kezdenek egyre jobban összekapcsolódni. És mindhárom területen a határ a csillagos ég, ezért lehet majd az emberi intelligenciát messze meghaladó MI-t készíteni. Tekintsünk egy átlagos emberszabású robotot. A bementi részben rendelkezhet mind az öt érzékszervünkkel, de lényegesen kibővítve, valószínűleg lesz majd mindenféle hullámhosszon kamerája és sokkal nagyobb térbeli és időbeli felbontása lesz, mint ami nekünk van, valószínűleg nem csak az arckifejezésünket használhatja majd az érzéseink leolvasására, hanem a pulzusunkat is le tudja olvasni, a lehelletünk széndioxid szintjét, a vérünk cukortartalmát, stb. Valamint hallani fogja, hogy hogyan folytatódik a másik teremben az a beszélgetés, amiről éppen kiviharzottunk. A gondolkodási fázisban hetvenmillió olyan paramétert fog ismerni, amiről nekünk fogalmunk sincs, pl. hogy mikor vettünk utoljára kávét és hány perc múlva dobtuk a poharat a szemétbe, a nap melyik szakában szoktuk a legvidámabb emaileket írni és a tegnap hányig néztük a tévét, melyik könyvben hányadik oldalon tartunk és hova foglaltunk szállást a nyaraláshoz. A kimeneti fázisban meg száz kilós súlyok emelgetése közben jambikus pentaméterben fog tudni beszélni. Egészen jó kis haver lesz egy ilyen emberszabású robot, sajnos, kevés embernek lesz rá pénze. Vagy ha nem is lesz drága, biztos nem akarunk majd röntgen szemeket szereltetni belé. Vagy ha szereltetünk is, azt majd nem használhatja emberek között, csak amikor éppen csillágvizsgálósat játszik az éjszaka a közeli dombon, én tuti nem hagynám, hogy lazsáljon egy percet se. :))
szombat, június 14, 2014
mi teljes
Mivel ez mégis egy blog és ez a 21. század, pontosabban 2014, kezdjük egy linkkel egy gifre, ami a várakozás és a valóság közötti "érdekes" kapcsolatot mutatja be, igencsak sok modellben igaz módon.
Nagyjából ez történt a múlt héten is, amikor egy "szuperszámítógép" végre teljesítette a Turing tesztet. Hamar kiderült, hogy egy egyszerű chatbotról van szó, ami egy Eugen Goostman nevű 13 éves ukrajnai srácot próbál eljátszani, a jelek szerint, elég sikeresen, legalábbis 5 percig. A botot egy orosz és egy ukrajnai fejlesztette és egy angliai nyilvános Turing teszten a birák 33%-át sikerült meggyőznie, hogy ő az ember és nem a másik chat partner. Sajnos nem sok információt találtam arról, hogy működik, de valószínűleg standard chatbot matéria, azaz minimális mondatelemzés, nagyon minimális memória, főként a belső állapotok modellezésére, mint inkább a tárgyalópartner modellezésére és néhány ezer előre megírt mondat, talán egy-két változóval bennük. Vannak már publikus rendszerek, amik mindezt tudják, egy kis ismerkedés után bárki készíthet ilyen chatbotot. Az érdekes talán az, hogy ennyi tényleg elég 5 percnyi társalgás után meggyőzni embereket arról, hogy elő emberrel beszélget. Sokan megírták, hogy ez az egész miért butaság, semmi köze nincs a gondolkodási folyamatokhoz, lehet akár zsákutcának is nevezni. Ezzel én is teljesen egyet értek, de elég szórakoztatónak találom az egész történetet és egy kicsit azért elgondolkodtatónak is. Mindenesetre, ha 5 év múlva nem lesznek olyan hírek, hogy egyre több olyan munkahelyet vesznek át mesterséges intelligenciák, amelyekben 5 percig kell tudni egy relatív szűk témában beszélgetni, akkor azért meg kell jobban vizsgálni mi is történik.
Amiért ezzel a hírrel indítottam az az, hogy pont beleillik a témába, amiről írni akartam, az MI teljes feladatokról. Szóval ez az MI teljes dolog a számítástudományból ered, aminek az egyik fontos kérdése az NP teljes feladatok vizsgálata. Az NP teljes feladatok a nagyon nehéz feladatok, amelyeket gyakorlatilag nem tudunk hatékonyabban megoldani, minthogy szinte az összes lehetséges megoldást kipróbáljuk és megnézzük, milyen mértékben felel meg a céljainknak. Ezekből a feladatokból nagyon sok van és már olyan természetesnek tűnő feladatok is ide tartoznak, mint a hátizsák pakolásának a feladata, azaz adott néhány szám (egy elég kicsi, véges halmaz, gyakorlatilag a tárgyak mérete amiket a hátizsákba akarunk pakolni) és meg kell mondani, melyeket kell kiválasztani (pakolni), ahhoz hogy az összegük egy előre meghatározott érték (a hátizsák űrtartalma) legyen. Nagyon fontos előrelépés volt, hogy rájöttek, hogy ezek az NP teljes feladatok egymásba átalakíthatóak és akkor már csak egy feladatról kell bizonyítani, hogy NP teljes, ha van egy új feladatunk, amiről nem tudjuk, hogy mennyire nehéz megoldani, de a segítségével meg tudnánk oldani egy eddig ismert NP teljes feladatot, akkor bizonyára ő is az kell legyen, másképp lenne egy könnyű megoldása az NP teljes feladatoknak ezen a feladaton keresztül. Igazából még nincs bizonyítva, hogy az NP teljes feladatok nem oldhatóak meg relatív könnyen, csak még senki nem talált ilyen megoldást, de nem tudták bizonyítani, hogy biztosan nincs ilyen megoldás. Egyesek szerint még pár száz évig nem is lesz bizonyítva és ezt simán elhiszem, NP teljes feladatok hatékony megoldására még egyetlen példát sem találtunk a fizikai világban, míg intelligenciára már jó sokat és egyre csak gyártjuk őket, igaz, el is haláloznak (egyelőre) időnként.
A lényeg az, hogy az összes feladat átalakítható egymásba és a széles körű intelligencia is valami ilyesmi, mindenféle feladatok megoldására használható. Ezért találták ki analóg módon az MI teljes feladatok fogalmát, tehát ha megoldanánk egy MI teljes feladatot, akkor gyakorlatilag megoldanánk az összeset. Az első MI feladatot Turing fogalmazta meg, szerencsére elég ködösen, ami szerint ha valakiről chatelés segítségével nem dönthető el (bizonyos valószínűséggel, bizonyos körülmények között, ezek mind elég könnyűre voltak véve a hírben szereplő esetben), hogy ember vagy gép, akkor bizonyára vagy ember, vagy emberszerű gép. Turing egy zseni volt és jó okkal fogalmazta meg ilyen ködösre a tesztjét, ha Turing Verbális Intelligencia Tesztjét alkotta volna meg, akkor vagy régen megdőlt volna, vagy senki meg sem próbálná megoldani. Vannak ilyen jellegű szövegértési intelligencia tesztek, egy-két kutatócsoporton kívül senki nem foglalkozik velük, pedig sokkal közelebb hoznák az igazán hasznos beszélgető robotokat. A chatbotok viszont érdekes dolgok és valószínűleg kerülő úton, ugyanoda visznek majd. Bizonyára sokkal szívesebben beszélgetnek az emberek chatbotokkal és ezzel megteremtik a tanulási algoritmusok bevetésének lehetőségét, mint verbális intelligencia tesztek megoldási stratégiáit részletezik, amelyek nagy része amúgy is teljesen automatikusan megy már, ha magyarázni kell, nagyobb gondban van az ember, mint ha csak meg kell oldani.
Mire is lenne jó egy MI teljes chatbot? Hát mondjuk vezethetne autót, mi csak elmondanánk neki, hogy mit látunk az útból, ő meg, mivel úgy viselkedik, mint egy ember, mondhatná, hogy merre menjünk, mikor fékezzünk, stb. Valószínűleg kb ugyanolyan jól is működne a dolog, mintha egy bekötött szemű emberrel próbálnánk ugyanezt eljátszani, azaz kb. enyhén kanyargós úton szinte zéró forgalom mellett el tudnánk vezetgetni 10 km/h sebességgel. Szóval akkor a chatelési feladat valószínűleg nem MI teljes feladat, mivel egyéb intelligenciát igénylő feladatokat nem lehet vele megoldani. Ugyanakkor megfordíthatjuk a kérdést, mennyire lenne képes egy vezetni tudó MI társalogni. Hát, lehet, hogy a dudát használhatná Morzé kóddal kommunikálni, de nem hiszem, hogy az SOS-nél bonyolultabb gondolatokat kell megfogalmazni a dudakezelés helyes használatához, tehát ez is bukás lenne.
Mit jelent ez? Azt, hogy nem tudom miről írok. Ehhez mondjuk nem kell ennyi szót fosni, szóval haladjunk. Ez azt is jelentheti, hogy nincsenek MI teljes feladatok, legalábbis a klasszikus MI feladatok között, egyik sem elég bonyolult ahhoz, hogy mindenre használható legyen. Ez jó, mert külön-külön akkor több esélyünk van megoldani őket és a végén csak össze kell rakni őket. Továbbá, meg tudjuk vizsgálni, hogy azok a módszerek, amelyek olyan jól működnek egyes feladatokra, miért nem működnek más feladatok esetében és ez jó módszer arra, hogy javítsunk rajtuk. Azt is jelenti, hogy nehéz eldönteni, hogy mi az emberi szintű megoldása egy feladatnak, lehet, hogy egyszer majd lesz egy olyan beszélgető robot, ami el tud vezetni egy autót, teljesen szöveges információk alapján. Persze, valószínűleg, nem egy emberrel fog beszélgetni, hanem egy másik robottal, ami mondjuk jól fog látni és elég széles lesz a szókészlete, hogy jól leírja az útakon uralkodó helyzeteket. Az a jó az MI-ben, hogy szinte minden kis részfeladat az egész rendszer megoldására is használható, valamilyen módon. Pl. a Watson nagyon jól megérti az írott mondatokat, de beszélni eddig csak szavakat tudott. De valószínűleg nem lesz már nagyon nehéz jó mondat alkotó rendszereket készíteni, ha másképp nem, addig próbálkozik mondatokkal, amíg ugyanazt le nem tudja vezetni belőle, mint ami információt éppen el akar mondani. Persze, ezek a próbáljunk ki minden megoldást módszerek elég rosszak, lásd az NP teljes részt, de valószínűleg okos közelítő algoritmusokkal elég jó eredményeket lehet majd elérni. Amúgy is, az ember (gép) mindig csak közelíti az értelmét a dolgoknak, nincs nekik valamilyen belső, egy és oszthatatlan értelme, aminek az ismerete nélkül teljesen sötétben lennénk.
Hát ez most ennyi, mára megúntam. Mivel csak egy más hírről akartam írni, ezért azt is letudom itt. Szóval a HP bejelentette, hogy 2017 és 2020 között megpróbálnak kijönni a teljesen új architecktúrájú gépükkel, aminek a memóriája memrisztor alapú lesz, szóval ugyanolyan gyors lesz mint a mostani RAM, de akkora kapacitása lesz, mint a mostani SSDknek. A proci is meg lesz vadítva, talán használnak benne foton alapú kapcsolatokat a nagyobb részek között, erről nem olvastam semmi részleteset, de aki eljutott idáig, az biztos hallott már erről az irányról a procik fejlesztésében. Szóval lehet, hogy Moore törvénye húzza még egy-két évtizedet és az már elég is lesz. :)
Nagyjából ez történt a múlt héten is, amikor egy "szuperszámítógép" végre teljesítette a Turing tesztet. Hamar kiderült, hogy egy egyszerű chatbotról van szó, ami egy Eugen Goostman nevű 13 éves ukrajnai srácot próbál eljátszani, a jelek szerint, elég sikeresen, legalábbis 5 percig. A botot egy orosz és egy ukrajnai fejlesztette és egy angliai nyilvános Turing teszten a birák 33%-át sikerült meggyőznie, hogy ő az ember és nem a másik chat partner. Sajnos nem sok információt találtam arról, hogy működik, de valószínűleg standard chatbot matéria, azaz minimális mondatelemzés, nagyon minimális memória, főként a belső állapotok modellezésére, mint inkább a tárgyalópartner modellezésére és néhány ezer előre megírt mondat, talán egy-két változóval bennük. Vannak már publikus rendszerek, amik mindezt tudják, egy kis ismerkedés után bárki készíthet ilyen chatbotot. Az érdekes talán az, hogy ennyi tényleg elég 5 percnyi társalgás után meggyőzni embereket arról, hogy elő emberrel beszélget. Sokan megírták, hogy ez az egész miért butaság, semmi köze nincs a gondolkodási folyamatokhoz, lehet akár zsákutcának is nevezni. Ezzel én is teljesen egyet értek, de elég szórakoztatónak találom az egész történetet és egy kicsit azért elgondolkodtatónak is. Mindenesetre, ha 5 év múlva nem lesznek olyan hírek, hogy egyre több olyan munkahelyet vesznek át mesterséges intelligenciák, amelyekben 5 percig kell tudni egy relatív szűk témában beszélgetni, akkor azért meg kell jobban vizsgálni mi is történik.
Amiért ezzel a hírrel indítottam az az, hogy pont beleillik a témába, amiről írni akartam, az MI teljes feladatokról. Szóval ez az MI teljes dolog a számítástudományból ered, aminek az egyik fontos kérdése az NP teljes feladatok vizsgálata. Az NP teljes feladatok a nagyon nehéz feladatok, amelyeket gyakorlatilag nem tudunk hatékonyabban megoldani, minthogy szinte az összes lehetséges megoldást kipróbáljuk és megnézzük, milyen mértékben felel meg a céljainknak. Ezekből a feladatokból nagyon sok van és már olyan természetesnek tűnő feladatok is ide tartoznak, mint a hátizsák pakolásának a feladata, azaz adott néhány szám (egy elég kicsi, véges halmaz, gyakorlatilag a tárgyak mérete amiket a hátizsákba akarunk pakolni) és meg kell mondani, melyeket kell kiválasztani (pakolni), ahhoz hogy az összegük egy előre meghatározott érték (a hátizsák űrtartalma) legyen. Nagyon fontos előrelépés volt, hogy rájöttek, hogy ezek az NP teljes feladatok egymásba átalakíthatóak és akkor már csak egy feladatról kell bizonyítani, hogy NP teljes, ha van egy új feladatunk, amiről nem tudjuk, hogy mennyire nehéz megoldani, de a segítségével meg tudnánk oldani egy eddig ismert NP teljes feladatot, akkor bizonyára ő is az kell legyen, másképp lenne egy könnyű megoldása az NP teljes feladatoknak ezen a feladaton keresztül. Igazából még nincs bizonyítva, hogy az NP teljes feladatok nem oldhatóak meg relatív könnyen, csak még senki nem talált ilyen megoldást, de nem tudták bizonyítani, hogy biztosan nincs ilyen megoldás. Egyesek szerint még pár száz évig nem is lesz bizonyítva és ezt simán elhiszem, NP teljes feladatok hatékony megoldására még egyetlen példát sem találtunk a fizikai világban, míg intelligenciára már jó sokat és egyre csak gyártjuk őket, igaz, el is haláloznak (egyelőre) időnként.
A lényeg az, hogy az összes feladat átalakítható egymásba és a széles körű intelligencia is valami ilyesmi, mindenféle feladatok megoldására használható. Ezért találták ki analóg módon az MI teljes feladatok fogalmát, tehát ha megoldanánk egy MI teljes feladatot, akkor gyakorlatilag megoldanánk az összeset. Az első MI feladatot Turing fogalmazta meg, szerencsére elég ködösen, ami szerint ha valakiről chatelés segítségével nem dönthető el (bizonyos valószínűséggel, bizonyos körülmények között, ezek mind elég könnyűre voltak véve a hírben szereplő esetben), hogy ember vagy gép, akkor bizonyára vagy ember, vagy emberszerű gép. Turing egy zseni volt és jó okkal fogalmazta meg ilyen ködösre a tesztjét, ha Turing Verbális Intelligencia Tesztjét alkotta volna meg, akkor vagy régen megdőlt volna, vagy senki meg sem próbálná megoldani. Vannak ilyen jellegű szövegértési intelligencia tesztek, egy-két kutatócsoporton kívül senki nem foglalkozik velük, pedig sokkal közelebb hoznák az igazán hasznos beszélgető robotokat. A chatbotok viszont érdekes dolgok és valószínűleg kerülő úton, ugyanoda visznek majd. Bizonyára sokkal szívesebben beszélgetnek az emberek chatbotokkal és ezzel megteremtik a tanulási algoritmusok bevetésének lehetőségét, mint verbális intelligencia tesztek megoldási stratégiáit részletezik, amelyek nagy része amúgy is teljesen automatikusan megy már, ha magyarázni kell, nagyobb gondban van az ember, mint ha csak meg kell oldani.
Mire is lenne jó egy MI teljes chatbot? Hát mondjuk vezethetne autót, mi csak elmondanánk neki, hogy mit látunk az útból, ő meg, mivel úgy viselkedik, mint egy ember, mondhatná, hogy merre menjünk, mikor fékezzünk, stb. Valószínűleg kb ugyanolyan jól is működne a dolog, mintha egy bekötött szemű emberrel próbálnánk ugyanezt eljátszani, azaz kb. enyhén kanyargós úton szinte zéró forgalom mellett el tudnánk vezetgetni 10 km/h sebességgel. Szóval akkor a chatelési feladat valószínűleg nem MI teljes feladat, mivel egyéb intelligenciát igénylő feladatokat nem lehet vele megoldani. Ugyanakkor megfordíthatjuk a kérdést, mennyire lenne képes egy vezetni tudó MI társalogni. Hát, lehet, hogy a dudát használhatná Morzé kóddal kommunikálni, de nem hiszem, hogy az SOS-nél bonyolultabb gondolatokat kell megfogalmazni a dudakezelés helyes használatához, tehát ez is bukás lenne.
Mit jelent ez? Azt, hogy nem tudom miről írok. Ehhez mondjuk nem kell ennyi szót fosni, szóval haladjunk. Ez azt is jelentheti, hogy nincsenek MI teljes feladatok, legalábbis a klasszikus MI feladatok között, egyik sem elég bonyolult ahhoz, hogy mindenre használható legyen. Ez jó, mert külön-külön akkor több esélyünk van megoldani őket és a végén csak össze kell rakni őket. Továbbá, meg tudjuk vizsgálni, hogy azok a módszerek, amelyek olyan jól működnek egyes feladatokra, miért nem működnek más feladatok esetében és ez jó módszer arra, hogy javítsunk rajtuk. Azt is jelenti, hogy nehéz eldönteni, hogy mi az emberi szintű megoldása egy feladatnak, lehet, hogy egyszer majd lesz egy olyan beszélgető robot, ami el tud vezetni egy autót, teljesen szöveges információk alapján. Persze, valószínűleg, nem egy emberrel fog beszélgetni, hanem egy másik robottal, ami mondjuk jól fog látni és elég széles lesz a szókészlete, hogy jól leírja az útakon uralkodó helyzeteket. Az a jó az MI-ben, hogy szinte minden kis részfeladat az egész rendszer megoldására is használható, valamilyen módon. Pl. a Watson nagyon jól megérti az írott mondatokat, de beszélni eddig csak szavakat tudott. De valószínűleg nem lesz már nagyon nehéz jó mondat alkotó rendszereket készíteni, ha másképp nem, addig próbálkozik mondatokkal, amíg ugyanazt le nem tudja vezetni belőle, mint ami információt éppen el akar mondani. Persze, ezek a próbáljunk ki minden megoldást módszerek elég rosszak, lásd az NP teljes részt, de valószínűleg okos közelítő algoritmusokkal elég jó eredményeket lehet majd elérni. Amúgy is, az ember (gép) mindig csak közelíti az értelmét a dolgoknak, nincs nekik valamilyen belső, egy és oszthatatlan értelme, aminek az ismerete nélkül teljesen sötétben lennénk.
Hát ez most ennyi, mára megúntam. Mivel csak egy más hírről akartam írni, ezért azt is letudom itt. Szóval a HP bejelentette, hogy 2017 és 2020 között megpróbálnak kijönni a teljesen új architecktúrájú gépükkel, aminek a memóriája memrisztor alapú lesz, szóval ugyanolyan gyors lesz mint a mostani RAM, de akkora kapacitása lesz, mint a mostani SSDknek. A proci is meg lesz vadítva, talán használnak benne foton alapú kapcsolatokat a nagyobb részek között, erről nem olvastam semmi részleteset, de aki eljutott idáig, az biztos hallott már erről az irányról a procik fejlesztésében. Szóval lehet, hogy Moore törvénye húzza még egy-két évtizedet és az már elég is lesz. :)
szombat, június 07, 2014
heti hírmondó
Ezen a héten sok érdekes hír volt, de nagyjáról nem fogok írni, de azért megemlítem őket, meg azt is, miért maradnak ki. Persze, mindez nagyon szubjektív, de ezt gondolom mindenki sejti, a blog eddigi bejegyzéseit olvasgatva. Ha valami nagyon fontos kimaradt, akkor lehet kommentelni.
Először is volt 3 grafénes hír. A grafén azért érdekel, mert komolyan foglalkoznak vele a processzorok szilícium alapanyagának lecserélése céljából, ha sikerülne, megint lehetne vadul növelni a gigahertzeket, talán akár terahertzes régiók is összejöhetnek. Mivel szerintem a számítási teljesítmény a legfontosabb összetevő ami még hiányzik a jó kis MI kifejlesztéséhez, ezért szoktam olvasgatni ezeket a híreket, de amíg legalább egy 6502-es szintű procit nem készítenek grafénnel (vagy valami más új anyaggal, ami jobb mint a szilícium), addig nem írok ezekről.
Az Apple is rendesen belecsapott a lecsóba a WWDC-n, de nem annyira releváns az MI fejlődését tekintve amit bejelentettek, inkább csak felhasználási terület. Persze meglátjuk, mire képes az új beszédfelismerőjük, ha jó lesz, lehet írok róla.
A Google 3d-s képfeldolgozásra kihegyezett tabletje is érdekes, de ma kimarad. Azért drukkolok, hogy előbb-utóbb rendesen elterjedjenek ezek a technológiák, jöhetne a streetview 2.0.
Amit a legérdekesebbnek tartottam ezen a héten az az, hogy a Microsoft megpróbálja személyiséggel is felruházni a legújabb mobil operációs rendszerébe (Windows Phone 8.1) épített digitális asszisztenst, a Cortana-t. Szerintem jó dolog az, hogy a Microsoftnak nagyon meg kell harcolnia, hogy a mobil operációs rendszerek piacán az asztali gépek OR piacához hasonló uralomra szert tegyen. Sokak szerint ez már nem is jöhet össze nekik, szerintem még van egy kis esélyük, de valószínűleg a részvényesek hamarabb feladják a harcot, nekik nem annyira hosszú távúak az érdekeik, mint amiket egy operációs rendszerrel ki lehet harcolni. Szóval a lényeg az, hogy ezzel idén belépünk a nagyipari chatbotok világába és lehet, már ki sem fogunk belőle lépni. Ha jól sikerül a start, persze, lehet kiderül, hogy nincs igazán szükség az ilyen dolgokra, az emberek nem akarnak beszélgetni a telefonjaikkal, vagy pénzt nem akarnak rá áldozni, vagy a technológia ami ezt jó minőségben lehetővé teszi még tényleg nincs itt és a legjobb Microsoft kutatóknak sem megy ez még. Az biztos, hogy jót fog dobni a telefonok teljesítményén, azért a felhő alapú beszédfelismerés mégsem az igazi és bizonyára lesz benne komoly dialógus predikció, azért mégis csak megéri majd betömöríteni a Wikipediat és feltenni a telefonra. Szerencsére a Microsoft nem fukar az operációs rendszerének szánt hellyel, simán félretesznek ennek pár tucat gigát a közeljövőben. Sok érdekes feladatot kell majd megoldani, lehet, hogy elég praktikus MI-teljes feladat ez (erről majd máskor).
Bár nem a chatbotokat találom a legfontosabb MI alkalmazási területnek, elég érdekes azért. És nagyon szórakoztató. Emlékszem, amikor 9. oszályban azzal szórakoztunk, hogy a "chatbotunk" néhány tucat előre eltárolt mondatból véletlenszerűen kiírt egyet, már akkor is jó móka volt.
Először is volt 3 grafénes hír. A grafén azért érdekel, mert komolyan foglalkoznak vele a processzorok szilícium alapanyagának lecserélése céljából, ha sikerülne, megint lehetne vadul növelni a gigahertzeket, talán akár terahertzes régiók is összejöhetnek. Mivel szerintem a számítási teljesítmény a legfontosabb összetevő ami még hiányzik a jó kis MI kifejlesztéséhez, ezért szoktam olvasgatni ezeket a híreket, de amíg legalább egy 6502-es szintű procit nem készítenek grafénnel (vagy valami más új anyaggal, ami jobb mint a szilícium), addig nem írok ezekről.
Az Apple is rendesen belecsapott a lecsóba a WWDC-n, de nem annyira releváns az MI fejlődését tekintve amit bejelentettek, inkább csak felhasználási terület. Persze meglátjuk, mire képes az új beszédfelismerőjük, ha jó lesz, lehet írok róla.
A Google 3d-s képfeldolgozásra kihegyezett tabletje is érdekes, de ma kimarad. Azért drukkolok, hogy előbb-utóbb rendesen elterjedjenek ezek a technológiák, jöhetne a streetview 2.0.
Amit a legérdekesebbnek tartottam ezen a héten az az, hogy a Microsoft megpróbálja személyiséggel is felruházni a legújabb mobil operációs rendszerébe (Windows Phone 8.1) épített digitális asszisztenst, a Cortana-t. Szerintem jó dolog az, hogy a Microsoftnak nagyon meg kell harcolnia, hogy a mobil operációs rendszerek piacán az asztali gépek OR piacához hasonló uralomra szert tegyen. Sokak szerint ez már nem is jöhet össze nekik, szerintem még van egy kis esélyük, de valószínűleg a részvényesek hamarabb feladják a harcot, nekik nem annyira hosszú távúak az érdekeik, mint amiket egy operációs rendszerrel ki lehet harcolni. Szóval a lényeg az, hogy ezzel idén belépünk a nagyipari chatbotok világába és lehet, már ki sem fogunk belőle lépni. Ha jól sikerül a start, persze, lehet kiderül, hogy nincs igazán szükség az ilyen dolgokra, az emberek nem akarnak beszélgetni a telefonjaikkal, vagy pénzt nem akarnak rá áldozni, vagy a technológia ami ezt jó minőségben lehetővé teszi még tényleg nincs itt és a legjobb Microsoft kutatóknak sem megy ez még. Az biztos, hogy jót fog dobni a telefonok teljesítményén, azért a felhő alapú beszédfelismerés mégsem az igazi és bizonyára lesz benne komoly dialógus predikció, azért mégis csak megéri majd betömöríteni a Wikipediat és feltenni a telefonra. Szerencsére a Microsoft nem fukar az operációs rendszerének szánt hellyel, simán félretesznek ennek pár tucat gigát a közeljövőben. Sok érdekes feladatot kell majd megoldani, lehet, hogy elég praktikus MI-teljes feladat ez (erről majd máskor).
Bár nem a chatbotokat találom a legfontosabb MI alkalmazási területnek, elég érdekes azért. És nagyon szórakoztató. Emlékszem, amikor 9. oszályban azzal szórakoztunk, hogy a "chatbotunk" néhány tucat előre eltárolt mondatból véletlenszerűen kiírt egyet, már akkor is jó móka volt.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)