ez es esett meg még a héten

Úgy döntöttem, hogy a heti hírösszefoglalót külön bejegyzésbe száműzöm, amúgy is ez a lényeg, csak kicsit hosszúra nyúlik a fogalmak bevezetése.

Ezen a héten két olyan hír van, amiket meg akarok említeni (lehet, hogy lenne több is, de vészesen közel kerültem a megengedett leütés számhoz az előző bejegyzéssel és most tényleg nem jut több az eszembe). A mostani két hír nem közvetlenül az MI-ről vagy szingularitásról szól, de szerintem mindkettő releváns ilyen szempontból, felhasználási területek nélkül nem sok szükség van az MI-re, nem a chatbotokat gondolom a legfontosabbnak.

Az első, hogy a SpaceX bejelentette a Dragon 2-t. Az űripar és a számítástudomány mindig is nagyon közeli barátnak számított (nem csak HAL miatt), remélem hamarosan rengeteg embert és még több robotot fognak az űrbe szállítani. Az az igazság, hogy a számítástudomány kicsit elhúzott az utóbbi 40 évben, mióta az ember az ISS magasságánál messzebb merészkedett az űrbe, ideje az űriparnak belehúzni, én igazán drukkolok nekik. Az az igazság, egy-két okos robot sokat segíthetne az űr hidegében. Szerencsére a Morpheus is egyre jobban halad, bár a Project M határidejét lekésték, jó lenne Robonautokat vinni a Holdra a következő 1000 napon belül. Kezdhetnék egy kis sepregetéssel, a sok rover előtt. :) (egyébként itt az eredeti videó, nem tudom, miért szednek még le az emberek dolgokat a netről, valaki úgyis tükröz minden valamire való valamit)

A második, hogy a Google már nekifogott saját tervezésű, már kormány nélküli intelligens autókat gyártani, egyelőre csak teszt célra, persze. Ehhez nem kel különösebb kommentár, azt hiszem. :)

a gyenge elefánt a mikrocsipben

Eleddig mind szép és jó volt minden. De hogy lesz igazi MI 2029-re, ha ma még közelében sem járunk? Ez itt az elefánt a szobában, illetve a mikrocsipben, eljött az ideje, hogy ezt a témát nyúzzam egy kicsit.

Nagyon sokféle osztályozása van az MI rendszereknek, az egyik a gyenge (weak) és erős (strong) osztályozás. Ezek szerint azokat az MI-ket nevezzük gyengének, amelyeket egyetlen feladat megoldására hoztak létre, bármilyen jól is teljesítik azt a feladatot, gyengék, mivel nem képesek általános tanulásra. Ezekből nagyon sok van már, jónéhány területen meghaladták már az adott területen legjobban teljesítő embereket is, még sokkal több területen pedig az átlagos embereket és ha extrém körülményeket tekintünk, akkor mégjobb a helyzet, pl. elég kevés ember képes ugyanazt a feladatot 72 órán keresztül elvégezni egyhuzamban, míg MI-k (számítógépek, robotok) néha éveken keresztül végeznek egy feladatot, megállás nélkül. Ez egy nagy fegyvertény, amit általában simán lesöpörnek az emberek, ugyanis gépek ezek, ez a dolguk, de elfelejtik, hogy pl. egy embernek mennyi energiájába kerül kibírni a napi 8 óra monoton munkát, stb. Nemrégiben még csodájára jártunk a japánoknak és kínaiaknak, akik képesek voltak ilyen csodatettekre, ma már "Designed in California, Manufactured in China" és el van intézve.

Az erős MI-k azok, amelyeket nem egy bizonyos feladat megoldására terveztek, hanem általános stratégiákat tartalmaznak amelyekkel bármilyen feladattal (vagy legalábbis a feladatok elég széles körével) kellő felkészülés után képesek kell legyenek megbírkózni. Ilyen MI nem nagyon van még, vagy legalábbis nem mutogatják őket. Elméletben azért már foglalkoznak a kérdéssel, a matematikusok már rég bebizonyították, hogy minden függvény kellően pontosan közelíthető és ezzel el is veszítették az érdeklődésüket a téma iránt, valamint vannak mindenféle kognitív elméletek amelyek az emberi személyiség mindenféle működéseit (többek között a tanulást) hivatottak modellezni. Lehetne sokat fejtegetni, hogy miért nincsenek még ilyen általános MI-k, szerintem egyszerűen azért, mert nem volt rá szükségünk és általában a sok pénzt kiszámítható módszerekere szeretjük költeni. Ha pl. valaki sakkprogramot ír, nem egy embert akar modellezni és reménykedik, hogy ha elkészült vele, akkor képes lesz majd meggyőzni, hogy a sakk érdekelje és ne a középkori Európa divatja, hanem inkább egy matematikailag nagyon jól leírható kombinatorikus optimalizációs feladat heurisztikus megoldási módszereit kutatja.

Akkor jöjjön a nagy fordulat. Szerintem nincs különbség a gyenge és erős MI között, ez egy fals dichotómia. Nem azt akarom mondani, hogy bármilyen szűk feladat megoldása alkalmazható teljesen általános feladatok megoldására, hanem azt, hogy elegendő a részfeladatokat megoldani, a nagy feladat megoldása már csak a részek összeragasztása és szerintem ez nem egy alapvetően más vagy nehezebb feladat mint a részek. Nagyjából ezt látjuk az agyban is egyébként, nincsenek központi vezérlő struktúrák, amelyek végül értelmet adnak az egész katyvasznak, bár az egyes feladatoknak néha jól elkülöníthető helye van (látás, hallás, memória, stb.), elég plasztikus az agy, hogy az egyes részek kiesése esetén más rész vegye át a feladatot és némi bénázás (agyvérzés esetén szó szerint értendő, sajnos) után többé kevésbé visszaállítható a teljes funkció. A matematikusok is ezt mondják, vegyünk jó sok Gauss görbét és bármilyen bonyolult függvényt közelíteni tudunk vele, még a hiszti-függvényt is.

Ma már mindenki általános tanuló módszerekkel fog neki "gyenge" MI-t írni, azért lesz az az MI gyenge, mert esélyt sem adunk neki, hogy beletanuljon az élet nagy dolgaiba, ugyanis nem ezt várjuk el tőle. Valamint rengeteg kísérletezgetéssel és néhány jó meglátással sikerült sok-sok feladathoz néhány olyan kezdő lépést találni, amelyek sokat segítenek azon feladatok megoldásában, de ha hirtelen át szeretnénk állni egy más feladat megoldására, jobb kihagyni őket (lásd pl. gépi látás és hallás lépéseit amíg eljutnak az osztályozóig). Igazából ha most valaki előállna egy teljesen általános MI-vel, fogalmunk se lenne, hogy mit kezdjünk vele (ezért egyébként nem is lehetünk teljesen biztosak benne, hogy már nem állt elő valaki vele, egyrészt a legtöbb módszert ki sem próbálják olyan területeken, amelyek nem szorosan kapcsolódnak az eredeti területhez, amelyre szánták, másrészt meg tényleg nem vagyunk még ott számítási kapacitásban, hogy nagyon kísérletezhetnénk ilyenekkel). A történet még ma is arról szól, hogy izomból próbáljunk minél jobb és jobb módszereket találni szűk feladatokhoz, ezeket lehet publikálni, mert ezeket lehet elég egyszerűen mérni, ezeket lehet használni, mert a legtöbb eszközünknek nagyon jól meghatározott feladata van. Csak mostanában, a mobil forradalommal jutottunk el oda, hogy a telefon esetleg tudhatná azt, hogy hol van a legközelebbi étterem, amiben kutyagumit is felszolgálnak. És ezt akár szóban is megkérdezhetnénk. És ha mindezt már tudja, akkor tudhatná a holnapi időjárást is és akár figyelmeztethetne arra is, hogy kinek van névnapja. Azt még nem bízzuk rá, hogy mit vegyünk neki ajándékba, de eljön az az idő is.

Tekintsük pl. azt a sakkprogramot, ami győzedelmeskedni tudott Kasparov felett. Bizonyára azt sem tudja, hogy a vasárnap után a hétfő következik. Viszont a keresési algoritmusok, amelyeket használt hasznosíthatók bármilyen folyamat tervezési és irányítási feladatban, legyen az repülőjegy foglalás vagy egy hajóra konténer rakodás. A speciális processzorok amiket hozzá fejleszettek direktben befolyásolták a modern szuperskalár architektúrákat. Bár csak egy gyenge MI, nagyon sokat mozdított előre minden téren. Vagy Watson, a Jeopardy győztes MI, valójában csak kb. 100 gyenge MI és az azokat kombináló (egyébként ha jól emlékszem, konvex) függvényt optimalizáló architektúra, ami meg van fejelve még néhány rekurzív lépéssel is. Amiben zseniálisat alkotott az a 40 ember aki 4 év alatt létrehozta az az, hogy elhitték, hogyha jól megcsinálják a részeket, azzal a résszel együtt, ami az egészet összerakja, akkor az egész sokkal több lesz mint a részek összege. A Watsonnak vannak teljesen nem MI-nek tekintett részei is, pl. irodalmi, földrajzi, biológiai stb adatbázisok, amelyek csak egyszerű tényeket tárolnak és keresnek vissza. Persze, felettük van néhány réteg, ami el kell tudja dönteni, hogy pont milyen tényt akarunk visszakeresni, de ezek is csak többé-kevésbé működnek, jól mutatja ezt ugyebár, hogy a hülye szójátékokat meg tudta oldani, de az nem tartotta nagyon fontosnak, hogy amerikai városokról nem igazán Toronto jut eszünkbe (bár van ilyen város az USA-ban, ezt viszont jobban tudta valószínűleg az amerikaiak 99%-ánál). Az is érdekes, hogy teljesen "gyenge" módszertannal dolgoztak, amíg a Watsonon dolgoztak, volt egy precision-recall görbe, ami a legjobb Jeopardy játékosok teljesítményét jellemezte és azt optimalizálták 4 éven keresztül, amig el nem jutottak az ő szintjükre és akkor a feladatot megoldottnak tekintették, mert egyrészt bízhattak abban, hogy gyorsabban meg tudják nyomni a gombot, mint az ember (bár erre is kellet egy gyengécske MI-t írni, ami meg tudta jósolni, hogy mikor fogja befejezni a bemondó a kijelentés felolvasását) és a válaszadás sebességét simán fel tudták skálázni rengeteg hardver felhasználásával (egyébként azóta is ez a legfőbb fejlesztési irány, ledolgozni azt a rengeteg mikrocsipet, amit felszedtek az első megpróbáltatáskor). Ja és írtak egy másik gyengécske MI-t, ami a legjobb Jeopardy stratégiát játszotta. Az eredmény meg valami egészen erősnek tűnő dolog, bár az IBM múzeumban, ahol ki van állítva Watson, verték már meg látogatók rövidebb Jeopardy partikon.

A lényeg az, hogy én nem látom annyira a gyenge/erős dichotómiát. Bár ma még van értelme, főként azért, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy kéne az erős MI kutatására is pénzt áldozni. Szerintem az irány teljesen megfelelő, tanuló rendszereket készítenek a feladatok megoldásához, semmi bekódoljuk előre a megoldást. Persze, kell használni néhány trükköt, főként azokat, amelyekről tudjuk, hogy segítenek a módszereken, amiket tanulmányozunk. Persze, most a deep learning forradalom meg már ennek is ellentmond, nem kell már a jó trükk, csak sok adat és sok szint a hálóban. Legalább az egyes szintek tervezésénél még lehet trükközni. Ha majd meglesz a teljes, erős rendszer, lehet majd szórakozni az egyes gyenge részek helyettesítésével, kiiktatásával, áttervezésével, amíg az egész egy nagy homogén katyvasz nem lesz, de legalább közben már lehet az MI előnyeit élvezni, csak csíszolni kell a rendszert.

Remélem ezennel elűztem az elefántot ami itt lebegett az eddigi írásaim körül, legközelebb nem tudom mi lesz, talán ugyanez a téma, hogy hogyan jutunk el az erős MI-hez hamarosan.

mindenhol

Hol lehet alkalmazni a mesterséges intelligenciát? Mindenhol. Hol érdemes használni a mesterséges intelligenciát? Mindenhol, de valószínűleg nem mindenre, bár ki tudja. Erről írni jó ötletnek tűnt múlt héten, de most inkább az olvasóra bíznám. A lényeg, hogy mindenféle termelési, művészkedési, politizálási, stb. folyamatot meg lehet dobni intelligens módszerekkel. Sok esetében már régóta használnak ilyeneket, csak még statisztikának meg operáció kutatásnak hívják, de azok a mesterséges intelligencia alapjait is képezik, a kapcsolat annyira ágas-bogas, hogy lehet, ekvivalencia van ott valójában.

És ez jó. Mert mindenki, aki egy jobb hal tenyésztési módszert kitalál, lehet, hogy egy jobb malterkeverési módszert is kitalál egyben és lehet, hogy rekurzív neuron hálókban is gyorsabban lehet minimalizálni a hibát a módszerével, ami alá csak egy erős számítógép és egy kisebb facebooknyi adat kell és rögtön kész is az MI. A folyamat persze általában fordított, először a matematikusok vizsgálnak valami fura sorozatot valami fura térben, aztán az informatikusok rájönnek, hogy bizonyos feladatok bizonyos eseteiben nagyon jó stratégiát lehet a matematikusok módszereiből készíteni egy kis randomizálás hozzáadásával, végül a mérnökök az egészet arra használják, hogy optimálisabb kanálformát tervezzenek vele, amiből kevésbé lötyög ki az olvadt vas amivel gyorsítani lehet a szállítását a gyárban ahol műanyag bilik öntéséhez gyártanak gépeket. Mivel sok lépés van a folyamatban (és lehet, hogy a leghosszabb lépés a matematikusok és az informatikusok között van, bár az inkább végtelen, mert mi sörözni szoktunk) ezért egyelőre lassúnak és néha értelmetlennek tűnnik az ilyen módszerek átültetése a valós világba. Viszont az emberek egyre inkább rájönnek, hogy együtt kell működni, az alapmódszerek egyre bíztatóbb eredményeket adnak első kipróbálásra, a verseny egyre élesedik, stb. Szerintem az irány nagyon jó, ami most van és még csak jobb lesz. Vagy fene tudja, lehet csak a vektor hossza fog nőni, az iránya már nem kéne változzon.

És ott van a nem valós világ is, a kibervilág, vagy miafranc. Mivel itt minden virtuális, gyorsan jönnek mennek a technológiák, nem kell gyárakat építeni, csak 2-3 évente új számítógépeket venni és tímbildingre (azaz inni) vinni a görbe hátú programozókat és tesztereket. Most éppen forr nagyon a moslék, mindenki big dataról meg MI-ről beszél. Ez az én kedvenc témám is, de most sajnos nincs kedvem szép új világot jövendőlni. Csak gyorsan két hírt emelnék ki.

Az egyik, hogy a Baidu megvette kilóra Andrew Ng-t, megtették őt az új kaliforniai kutatóközpontjuk vezetőjévé. Lassan minden nagyobb informatikai cégnek lesz saját gépi tanulással foglalkozó kutatócsoportja. Ez jó. Amikor a Facebook Yann LeCun-t tette meg az MI csoportjuk vezetőjének, azt mondtam, hogy már 2027-ben is hajlandó lennék fogadni (egyébként nem kell, azok akikkel fogadni szoktam, 2029-ben sem hisznek), erre az Andrew Ng hírre talán már levihetném a dátumot 2026-ra. Több ilyen kinevezésre viszont nem viszem le a dátumot, előbb tessék virítani az eredményeket, fiúk. :)))

A másik meg az, hogy állítólag az IBM nagy bajban van, csökken a bevétel mint a veszedelem és mire odaérnek a felhő alapú szolgáltatók legjobbjai közé, már lenyomja 0-ra a margint az Amazon meg a Google, amit az IBM nem nagyon szeret. Még szerencse, hogy nyomják keményen a Watsont és orvosi meg banki megrendelőket próbálnak felhajtani. Az amerikai egészségügyi szektorban pedig van margin rendesen, állítólag pazarlásból van csak 500 milliárd. Az eddigi 100 éves történelme alapján az IBM már párszor kimászott a slamasztikából, dejó is lenne, ha most a Watson húzná ki. Melléktermékként meg kapnánk egy MI orvost. :))

esment szingularitás... mindörökké szingularitás

Akkor vágjunk bele, mi is van ezekkel a fogadásokkal és mi is van ezzel a szingularitással.

Valamikor még régebben elkezdtem fogadni a szingularitásról. Igazából, nem is a szingularitásról, hanem az emberi szintű mesterséges intelligenciáról, de rövidítésképpen szingularitásnak neveztük, pedig ez nem egészen helyénvaló. Mindenki akivel fogadtam informatikus, nagyon sokan közülük egyébként mesterséges intelligenciával foglalkoznak és doktorátusuk is van a témában. És akkor jövök én, aki már nem foglalkozik ezzel és a doktorátusom is csak egy papírlap a fiókban (még nem is a legfontosabb, talán az fontosabb, amiből arra lehet következtetni, hogy ki fogom tudni fizetni azt a sok láda sört, ha véletlenül elveszíteném a fogadást), ép mondatokat sem tudok rendesen írni és fogadgatok itt fűvel-fával a szingularitásról. Aki ismer, az tudja, hogy nem vagyok a hazárdjátékos típus, kártyázni se szoktam, sakkozni még annyira se, a robotos játékot is inkább csak figyelem, hogy Péterke hogyan visz mindent. Lottózni se lottózom (igazából egyszer talán már igen, nem is emlékszem, hogy végül sikerült-e megvenni a szelvényt, vagy már nem lehetett, egy vasárnapi sétát lehetett vele elnyújtani és kevésbé veszélyes a torokra mint a fagyizás). Én a szingularitásra szoktam fogadni.

Viszont ez a szingularitás dolog annyira beépült már a gondolkodásomba, hogy kétséget kizáróan hiszek benne, ezért fogadok ilyen könnyelműen, egyszerűen nem tudom már másképp elképzelni a világot és meglep, hogy mások nem így látják, de szívesen fogadok, mert semmi esélyét nem látom, hogy veszthetnék. Ez a vak hitem lehet, hogy hasonló a vallásos emberek hitéhez, lehetne itt centizni a revelációkat, amelyekre a hiteink alapulnak, egyébként nem szeretném, ha vallásosnak hinnének, ugyanis nem hiszek a vallások által prédikált teremtésmítoszban. Egyébként nem tartom teljesen kizárhatónak az alapszcenáriót, azaz, hogy van valamilyen szuperintelligens lény, akinek a lehetőségei között akár az is szerepel, hogy alkosson egy bolygót, rajta élőlényekkel és még valami fura célja is legyen velük, hogy szeressük őt, vagy valami hasonló, erre már nem is emlékszem pontosan, hogy mi is az Isten célja velünk. És ha meghalunk, akkor nagyon hosszú időn át egy üstben fogunk főni, vagy hetven szűzlány fogja masszírozni a limbikus rendszerünket. De ez a szcenárió semmiben nem befolyásolja azt, hogy mit teszek az életemmel, hány jót vagy rosszat teszek, stb. A limbikus rendszerem eldönti maga, hogy mit akar tenni, ha éppen hagyom. Arra egy picivel még több esélyt látok, hogy mindez csak egy szimuláció, ami ilyen paraméterekkel szimulál egy világot és, hogy mindennek a fizikai valósághoz nincs sok köze, de akkor végezzünk változócserét és nevezzük csak a szimulált szót fizikainak és minden rendben lesz.

A lényeg az, hogy azért fogadok a szingularitásban, mert egy elkerülhetetlen jövőbeli (vég)kifejletnek tartom és a jelen minden egyes molekulája ebbe az irányba mozog.

A szingularitás már egy régebbi fogalom, én a Ray Kurzweil által népszerűsített értelmezésben hiszek. Vannak róla régebben, mélyebben gondolkodó emberek, de egyelőre ebbe ne menjünk bele, elég nagy falat a kurzweili verziónak a magyarázása. Van róla elég jó magyar wikipedia szócikk. Angolul van egy olyan szócikk, amiben a Kurzweil jövendöléseit foglalják össze. Több könyvet is írt, sokat jövendölt, de én elég konzervatívnak találom ezeket, van olyan hely is valahol, ahol mérik, hogy hány jött be és elég jó a találati aránya, szóval nyugodtan hirdetem az igéjét én is, anélkül, hogy a vizet borrá (vagy legalább sörré) változtatta volna előttem.

Szóval alapvetően két évszám a fontos, 2029 és 2045. A "rendes" szingularitás az 2045-re van jósolva, ez nagyjából azt jelenti, hogy ekkor már annyira fejlett lesznek azok a mesterséges intelligenciák, amiket arra használunk, hogy a tudományos kutatást előre vigyük, hogy már okosabbak lesznek mint az emberek akik használják őket, nem lesz szükségük emberekre, hogy elvégezzék a feladatukat és új megoldásokat találjanak régi és új problémákra. Sőt mi több, az emberek már nem is fogják érteni, hogy a mesterséges intelligencia miről beszél, amikor éppen tárgyalja, hogy milyen módszert/bizonyítást/egyebet talált. Én ezt a dátumot nem találom annyira érdekesnek, meg aztán, nagyon messze is van. Persze, ha jól belegondolunk, nagyon sok ponton támadható ez a fejtegetés, először is, bár most úgy tűnik, hogy a tudományos kutatás a "legnehezebb" emberi viselkedésforma, ez még sokat változhat (arról nem is beszélve, hogy egyénileg és csoportosan ezek nagyon eltérnek, pl. az önfeláldozás nagyon nehezen megy egyénileg, kevesebben is csinálják, mint a tudományos kutatást, bár erre a kamikaze pilóták jó ellenpélda). Másrészt, már ma is ilyen-olyan mesterséges intelligenciákkal karöltve végezzük a tudományos kutatást, egyelőre még nagyon behatárolt feladatokat bízunk rájuk, talán mert nem bízunk bennük, talán mert nem vagyunk többre képesek, talán mert már most sem értenénk meg, hogy miért is olyan érdekes az az eredmény, amit kihozott, ha nem az előre bekódolt célfüggvényeket maximalizálja. Mindenesetre ezt nevezzük szingularitásnak és én ezt a szót használtam akkor, amikor arról írtam, hogy fogadtam valakivel, hogy ez bekövetkezik 2029-ben, valószínűleg szóban is ebben fogadtunk. Igazából viszont, nem erre gondoltam és ha utólag nem engedi a fogadási partner változtatni a feltételeket, akkor valószínűleg el fogom veszíteni az első 6 fogadást. Mindenesetre, mivel én 2029-re fogadtam, impliciten a kurzweili predikcióra gondoltam.

2029-ben "csak" az emberi szintű mesterséges intelligencia fog mindenki számára elfogadhatóan manifesztálódni, Kurzweil szerint. Ez a fogalom, "emberi szintű mesterséges intelligencia" elég sok mindent jelenthet, mindenkinek mást, valószínűleg, csak úgy, mint a legtöbb fogalom egyébként. Viszont én bízom benne, hogy mindenki számára elfogadható lesz emberi szintű mesterséges intelligenciának az egyik rendszer a sok közül, ami akkor létezni fog. Ami azt hiszem, a legnagyobb szakadékot képezi köztem és azok között akikkel fogadtam, az az, hogy én kizárólagosan mint eszközre gondolok rá, az emberi szintnek semmi köze nincs az emberekhez. Szóval nem Józsika bácsi szintű, nem nagymama szintű, nem bányász szintű és nem vasutas szintű, hanem egy valami olyan szintű, amit az emberek emberinek fogadnak el. Ma már van olyan mesterséges intelligencia, amely megveri a legjobb sakkozót sakkban, de nem tudja, hogy a víz egy iható dolog és sokban hasonlít a sörhöz. Szóval annak a leendő mesterséges intelligenciának (MI-nek ezután, elkopnak az ujjaim) könnyű lesz a sakkot megtanítani. Azt is könnyű, hogy a sör és a víz hasonló dolgok, mert ezt tényként beépíthetjük. Viszont azt a rengeteg tényt és szabályt amit az emberek tudnak, nehéz lesz beépíteni. Viszont szerintem jó úton haladunk felé.

Szerintem (azt hiszem, Minsky gondolatai befolyásolták legjobban az én gondolataimat ilyen irányban) a nagyon bonyolult (emberi) MI-k sokkal egyszerűbb részekből állnak, mint azt gondolnánk. Ezek külön-külön egyáltalán nem tűnnek intelligensnek egyébként. Az összjátékuk az, ami intelligenssé teszi őket. Szerintem az ember már nagyon jól alkot ilyen alkatrészeket, sok ezer éve gyakorolja az ezközkészítést, az MI csak egy eszköz a sok közül, talán a legáltalánosabb, de az öt körülvevő ezközvilág nélkül egyébként tehetetlen. Egy program soha nem fog beverni egy szeget a falba, de ha egy megfelelő robotot vezényel majd, akkor képes lesz nagyon sokféle szeget nagyon sokféle falba beverni. Szerintem ezek a részek ma már messze meghaladják képességeikben az emberi intelligencia alkotórészeit. Szoftverben és szilikonban sokkal bonyolultabb műveleteket lehet kifejezni, mint amikre az emberi agy képes. Sokkal nagyobb és változatosabb adathalmazból tanulhatnak ezek a rendszerek (a legegyszerűbb példa, hogy az első MI laboron megírt írisz virág osztályozó bizonyára sokkal jobb munkát végez nálam, ha megkapja azt a 4 paramétert, de valószínűleg nem sok munkával a képeket osztályozó rendszert is jobbá lehet tenni annál, amit én képes lennék megtanulni egy másodpercnyi írisznézegetés után) mint az ember és sokkal jobban megbízhatnak a működésükben, mint én az agyamban. Nem fáradnak el és nem akarnak most inkább filmet nézni. Valószínűleg, senkit nem kell nagyon győzködni arról, hogy a számítógép egy jobb architektúra az MI alá, mint amilyen gazdája az emberi intelligenciának az agy. Azért nincs még MI, mert nem próbálkoztunk még eleget a sok kis rendszer összeforrasztásával, még a hardver sincs egészen ott, hogy széles körben lehetővé tegye ezt a kísérletezést, de 2029-re már rég ott lesz, a predikció szerint már 1000-szer gyorsabb lesz egy 1000 dolláros számítógép mint egy emberi agy, erről valószínűleg majd külön bejegyzést fogok írni.

Végül a legjobb. Minden emberi tevékenységet jobbá lehet tenni különböző eszközök használatával és a legáltalánosabb eszköz az MI lesz. Szóval mindenki aki egy kicsit is azon fáradozik, hogy jobban végezze a munkáját, egy kicsit az MI-n is dolgozik, vagy legalábbis helyet teremt az MI módszerek használatának. Persze, a halászok ma még elképzelhetetlennek tartják, hogy hogyan segíthetné őket az MI a munkájukban, akik számítógépes munkát végeznek sem biztos, hogy ilyen keretek között gondolnak a módszerekre, amiket használnak, de mindenki eszközöket használ, amelyek tökéletesítése visszacsatolással rendelkezik a szupereszköz, azaz az MI létrehozásához. Ez az, amiért én teljesen megbízom abban, hogy eljön az MI, csak az időpont a kérdés. Szerintem a 2029 egy jó időpont, elég realisztikus az én szemszögemből, célnak elég inspiráló, akik meg nem hisznek, azoknak jó kis csapda egy láda sör beszerzésére. Ma már nincs olyan hét, amikor ne lenne valami hír MI módszerekkel, eredményekkel, emberekkel kapcsolatban. Ezek lehet, hogy kicsit túloznak, valószínűleg 99%-a nem is releváns, de a gépezet már odaíg ért, hogy hallani a kattogását. És egyre gyorsul.

Rengeteg részlet van még itt, amikkel foglalkozni kéne, szép lassan fogok is, de erre a hétvégére ennyi elég volt. Igazából az előző bekezdés megírása volt a célom ezzel a bejegyzéssel, kicsit hosszúra sikerült a szósz előtte és kifogyott a szufla, szóval legközelebb erről lesz szó egy kicsit részletesebben.

wow

végre a siggraphosok is elkezdték feltenni az előadásokat a jótúbra. egyelőre még nem mindent, de előbb-utóbb minden felkerül majd, reméljük.

ha már jótúb, hát lehet nézni a euronewst magyarul, ez is nagyon rulez.

meg a Földet, élőben, ha éppen nem szürke a stream. egy jó nagy tévén egy kis jó zenével isteni élmény.

ha már euróvízió, meg oroszok, akkor tatu és 2003 és véletlenül megint megtaláltam az én kedvenc euróvíziós dalomat (talán csak a waterloo jobb nála).

wow

ez nem semmi. és ez se.

ez meg nem megy ki a fejemből mostanában.

ez meg a vége.

tennap

Tegnap este söröztünk a régi haverokkal, két újabb fogadást kötöttem, mondjuk ezek már nagyon időszerűek voltak, tekintve, hogy ugyanezekkel az emberekkel szoktam megvitatni ezeket a szingularitásos dolgokat. Szóval most Áfra Attila és Bodó Zalán hívta ki a sorsot maga ellen. :)) Ezzel már 9 láda sör fog gazdát cserélni 2029-ben, remélem, én az érkezési oldalon állok majd. :)))

Egyébként egy kicsit elkedvetlenedtem a szingularitás követés blogolásával kapcsolatban, elvégre én nem csinálom ezeket a dolgokat, csak írok róluk, de még sokan írnak, szóval nincs nagy értelme nekem is írnom. Végül mégis úgy döntöttem, talán olyanok, akik nem nagyon jártasak a témában, tangenciálisan érdekli őket, de nem annyira, hogy komolyabban utána nézzenek, talán érdekesnek találhatják ezeket a bejegyzéseket, szóval mégis folytatom még egy ideig. Az is baj, hogy szeretnék kicsit jobban informált bejegyzéseket írni, mint amit egy rövidke hír továbbadásából lehet produkálni, de túl lusta vagyok komolyabban utánajárni dolgoknak.

Áprilisban 2 cikkről írtak, nem sokkal egymás után, amelyeket relevánsnak éreztem.Mindkettő letölthető. Az első, open access folyóíratban jelent meg és azt boncolgatja, hogy milyen pályát járhat be a neuromorfikus áramkörök fejlődése, kiindulva abból, hogy a hagyományos processzorok technológiája használható az elkészítésükre, de egyelőre, mivel még nem használják őket elterjedt körök, rendesen le vannak maradva a csúcstechnológiától. A lényeg, hogy ezek a csipek jobban tudják majd emulálni az agyat, mint a hagyományos processzor architektúrák, de még 10 nm-s csíkvastagságnál is nagyon sok kell majd belőlük, de lényegesen kevesebb, mint hagyományos processzorból. Az az igazság, hogy szenvedtem egy kicsit ezzel a cikkel, lehet, hogy velem van a baj, de nagyon nem találtam jól olvashatónak, néhol úgy tűnt, mintha osszeollózták volna, de nem nagyon figyeltek oda, hogy a mondatok alanya ne változzon a bekezdésen belül. Szóval nem egészen tiszta számomra, hogy mi is volt a mondanivaló, de azt azért jó tudni, hogy egyesek nagyon komolyan foglalkoznak a neuromorfikus csipekkel, ami kétségtelenül egy érdekes irány, szerintem nem lesz rá szükség az emberi szintű mesterséges intelligencia megalkotásához, de lehet próbálkozni vele, mert elég plauzibilis iránynak tűnik.

A második (cold link) egy stanfordi rendszerről számol be, ami 1 millió neuront tud szimulálni már. Egyelőre 40 ezer dollárba kerül, de ha tömegesen lehetne termelni, akkor csak 400-ba kerülne. Ennél az agy 100 ezerszer bonyolultabb, szóval még egy kicsit sokba kerülne, de az irány mindenképpen bíztató, ráadásul mintha 450 nm-s technológiával készült, most meg a 20 nm a menő. Ennek a cikknek az olvasását hamar feladtam, a fizikai részletek már nem nagyon érdekeltek.

Szép dolgok ezek a neuromorfikus csipek, szép dolgok a neuronok, de szerintem nincs sok közük igazából az intelligenciához. Az igaz, hogy egyelőre ezt az egy megvalósulását ismerjük az általunk magasabb szintűnek tartott intelligenciának, de szerintem óriási széles az intelligencia spektruma és ez csak egy csepp a tengerben. A mesterséges intelligenciák létrehozza kétség kívűl kitágítja majd a lehetőségeinket a tenger felfedezésében, de van egy olyan érzésem, hogy még így is csak egy kis tavacskányit ismerünk meg, aztán majd jönnek szép sorban az idegen intelligenciák és ámulni fogunk rendesen. :)))) Szóval azt azért nem elfelejteni, hogy a szuper agyunknak szinte teljesen megoldhatatlan feladat két 10 jegyű számjegy összeszorzása segédeszközök (papír, ceruza) nélkül (én már 5 jegyűeknél feladtam, amikor elvégeztem ezt a kísérletet). Persze, segédezközökkel már elég messze juthatunk, de azért mégsem olyan mindenható architektúra az az agy.

Most ennyi. Megint nincs kedvem részletezni azt, hogy miért vagyok ennyire meggyőződve ezekben a dolgokban, meg, hogy miért bízom benne, hogy végül mégis minden jóra fordul, de majd apránként talán.

esment

Bár a blogba írok, még nem biztos, hogy blogot. Bár néha még eszembe jut, hogy milyen jó lenne fogalom nélkül fosni a szót, már rég nem elég erős ez a késztetés ahhoz, hogy valami látszata is legyen. Inkább havonta egy-két hírt fogok kommentálni röviden, olyasmiket, amikről általában a kurzweilai és a nextbigfuture oldalain már találkozhatott aki akart. Ezekből a hírekből is csak a mesterséges intelligenciára vonatkozókról fogok írni, bár eszméletlen érdekes és szédítő dolgokkal foglalkoznak a nanotechnológusok meg a molekuláris biológusok, jobb ha meghagyom a hozzáértőknek, hogy erről írjanak. Valószínűleg ugyanolyan fontosak ezek a dolgok a szingularitás szempontjából mint maguk a mesterséges intelligencia kutatások, amik az egész alapját képezik, de azért mégse írok róluk, mert nem értek hozzájuk, meg aztán, ha visszavonnak egy őssejtes cikket, az sokkal furább, mint ha mondjuk egy új osztályozó algoritmusról kiderül, hogy csak az almák és körték esti fényben megvilágított fotóinak szétválasztásában jeleskedik. Ettől függetlenül, a gépi intelligencia fejlődésének általános elméletéhez nagyon sokban hozzájárulnak mindezek az alkalmazási területek.

De azért néha írok személyeset is. Pl. most, hogy felmondtam a Gameloftnál és átmentem a Garminhoz programozni. A mai free-to-play játékoknak már nincs sok közük azokhoz, amelyek engem jó 20 éve annyira megfogtak, hogy (úgy tűnik) örökre eldöntsék a munkakört amiből megpróbálok megélni. Egy csöppet sem bánkódom, hogy nem kell tovább toljam azokat a cuccokat, amiknek a szekerét eddig toltam.

A múlt havi szingularitásos hír az volt, hogy a Facebookos deep learning csoport emberi szinten tudja már megoldani azt a feladatot, hogy két fényképről eldöntse, hogy ugyanazt a személyt ábrázolja-e? A legjobb ebben az, hogy csak nagyon kicsi neuron hálót használnak (mindössze 120 millió kapcsolat, a neuronok számát nem néztem, de gondolom 3-4 nagyságrenddel kissebb), ami sokkal kissebb, mint amennyit az emberi agy használhat a teljes látás megoldására (bizonyára sok milliárd, igaz, olyan trükkökre is képes, hogy felismerjen egy embert vagy egy filmet 20 év távlatából). Egy kis trükk azért még itt is van, szemből nézetbe forgatják az arcot és remélik, hogy szimmetrikus, de szerintem ez már eléggé túlmutat a narrow AI problémán (erről majd máskor).

Az, hogy a Facebook is belépett az AI háborúba végre, engem sokkal optimistábbá tesz a szingularitás (izé, inkább emberi szintű mesterséges intelligencia) eljövetelének gyorsaságának tekintetében. Jól fel fognak pörögni hamarosan a dolgok a Google, Microsoft, IBM, Facebook, Amazon (valamint a kissebbek, mint Apple, Yandex, Sony, Samsung, Disney, stb.) harcterén. Lehet nemsokára megkezdik a szövetségek megalakítását, nem lepne meg egy Microsoft-IBM szövetség, vagy egy Facebook-Apple szövetség.

Levezetésként pedig jöhet a Paprika főcím nyitó képsorai, szerintem a legjobbak amellyel film vagy animáció valaha megáldatott.

megint

A hétvégén megint voltam a Hargitán a szokásos táborban. Képek itt.

Újabb fogadást kötöttem a 2029-es emberi szintű mesterséges intelligencia létrejöttéről, ezúttal Szélyes Leventével. Továbbá fogadtam egy láda sörben valami socketes/portos témában Szilágyi Péterrel és el is vesztettem.

Valószínűleg visszatérek a blogíráshoz, hogy dokumentáljam a szingularitásos híreket. De nem ma.

i am not amused

Történt, hogy vettem Eszternek valamilyen hajmicsodát és hát gondoltam, hogy ennyi pénzre már videokártyát is lehet venni, szóval akkor vegyünk is egyet. Egészen véletlenül a listában legfelül ugyanolyan árban volt is egy, NVIDIA is volt, nosza megvesszük. Ma érte is mentem és itt kezdődtek a gondok.

Szétszedem a gépet, kiszedek egy adag port, aztán még egy adagot, aztán a régi videókártyát. Beteszem az újat, de semmi nem jelent meg a monitoron, csipogni se csipogott semmit. Na jó, próbáljuk sima vga kábellel, az se volt jó. Próbáljuk még párszor, szedjük szét a gépet, mozgassuk meg a kártyát, semmi. Hívjuk fel a havert, aki azt tippeli, hogy biztos bios frissítés kell majd. Hoppá, az iPaden megnézem, hogy volt is egy frissítés 2009-ben, ami bizonyos videókártyák felismerésére teszi hajlandóvá a gépet. Tegyük vissza a régi videókártyát, még egy kis port kiszedünk, bios letölt, de hogyan tegyük fel, éppen kihúztam a lemezmeghajtót, mondván, hogy az utóbbi 4 évben soha nem használtam, de a bios frissítő program csak dos alatt indul el. Fantasztikus, de szerencsére a mostani biosban is van egy bios frissítő alkalmazás beleégetve és még lemez se kell, megy pendrájvról. Na, ez ment is, így már megy az új videókártya. Töltsük le hozzá a hivatalos MSI drájvert, mert az ASUS dvd íróm még soha egyetlen cd-t be nem tudott olvasni és persze azon vannak a dobozban mellékelt drájverek. Az MSI oldaláról 50 kilóval jön a 180 megás fájl, de sebaj, egy óra és meg lesz. 160 megánál megszakad a kapcsolat, na jó, akkor jó lesz az NVIDIA drájver is. Csakhogy azzal sehogy sem akart standard EGA módnál többet kihozni. Sebaj, feltesszük mégegyszer, hátha az segít. Segített.

Hurrá, megy a GTA4. Meneget. Megcsinálom kb. a harmadik küldetést, miközben azon gondolkodom, hogy nem nagy fun ez már. Amikor ki akarom menteni az állást (a 2011 júniusi mentésemet felülírva), lefagy.

Kezdem sejteni, miért haldoklik a PC.

még...

... van pár perc amig kezdődik a Mission Impossible 4 a HBO-n, szóval még blogoljunk...

wow, az ARCA fogja tesztelni az ExoMars ejtőernyőjét... ajaj, az egy rém fontos része egy Mars szondának, szóval sok sikert fiúk (és lányok).

az egyetlen újévi fogadalmam, hogy jövőre nem fogok új iPadet venni, bármivel is jön ki az Apple.

ehh... ennyi mára... és idénre... BUÉK mindenkinek!

izé

Most Balázs Miklóssal fogadtam abban, hogy az első "igazán kreatív" programnak szüksége lesz-e igazi kvantum véletlenszám generatorra, vagy nem? (szerintem nem) Itt még időpontot sem határoztunk meg, hogy meddig kell létrejöjjön ez a program, de nem tartom valószínűnek, hogy 2029 után már sokat kell majd várni. Ja és persze, 1 láda sör a tét...

Egyébként meg le kéne jegyezzem, hogy kikkel is fogadtam a szingularitás 2029-ig dologban, mert igazából már elfelejtettem. A bejegyzések megvannak (itt, itt és itt), de ebből csak az derül ki, hogy eddig 6 emberrel fogadtam (és idénre ezt a tevékenységet már fel is függesztem, jövőre persze újabb potenciális sör-adakozókat várok).

Szóval eddig azt hiszem, Bodó Zalánnal, Bócsi Botival, Zölde Attilával és Szilágyi Péterrel fogadtam, a maradék két embert kérném jelentkezzen (illetve amikor legközelebb sörözünk együtt, rákérdezek a társaságra, mert nem hinnem, hogy olvassák a blogomat, vagy ha igen, akkor bocsi).

Addig is, itt egy cikk, hogy milyen jó lesz, ha majd a robotok veszik át a legtöbb ma ismert munkakört (mert bizonyára nekünk újabb, érdekesebb állások maradnak). Ez az érvelés egyébként egy kicsit hasonlít a 2029-eshez, mert az is csak azt mondja, hogy mivel a fizikai (számítási) lehetőségek nagyjából adottak lesznek, ezért valahogy egy igazán okos mesterséges intelligencia is létre kell jöjjön addig. Hasonlóan, bár eddig csak nőtt az emberiség számossága és újabb és újabb technológiák szorították ki a régi mesterségeket (ugyebár nem sok kovács van már és hát a játékprogramozó munkakör se nagyon létezett 1970 előtt), ezért a mostani nehéz és könnyű iparra is ez a sors vár. De ahogy eddig is tudtunk újabb és újabb munkát találni az embereknek, úgy ezután is fogunk tudni. Én bízom benne, hogy igen, mert ha nem, akkor nagyjából már úgyis mindegy lesz. Persze a mostani gazdasági válságos légkör nem sok optimizmusra ad okot, de én egyébként nem jöttem ki rosszul abból, hogy ott kellett hagynom a régi munkámat és újat kellett keressek.

Egyébként arra való tekintettel, hogy melyik lesz a legnagyobb cég 2029-ben, a Google, a Microsoft, vagy az Apple, messze nem mernék jóslatokba bocsájtkozni (csak egy kicsit, szerintem a Google, de legjobban annak örülnék, ha a SpaceX lenne :)).

Egyébként a karácsonyi Steam vásárban idén csak a Manhuntot vettem meg, iPadon meg a Civilization Revolutiont, aprítom a népeket az aztékokkal.

a mai izé elmarad...

... meghallgattam a János Vitézt...

A mai ize

Mi lesz, ha a mesterseges intelligencia amit az emberiseg problemainak megoldasara hozunk letre megtalalja a 9gag-et es nem tud lejonni rola?

Egyelore az internetes memek szaporodasa messze lehagyja Moore torvenyet.

még izék ömlesztve

novemberben egyesek nem borotválkoznak. mások regényírásra adják a fejüket. elhatároztam, hogy minden novemberi hétvégén próbálok írni a blogba. ha lehet, mindkét nap.

csak Bobak iráni származású, Steve valójában szíriai. ennyit a közel-keleti ismereteimről.

a pc éra véget ért, nem azért, mert az Apple csillió iPad-et ad el, hanem azért, mert a Microsoft feladta. a pc-nek nagyon hiányzik egy killer app. erre a Microsoft ahelyett, hogy ezt megcsinálná, inkább beszáll a tablet piacba. most, hogy van nekem is iPadem, nem is síratom olyan nagyon a pc-t. programozni valószínűleg mindig asztalnál fogunk, billentyűzettel, de a többi valószínűleg előbb-utóbb eltűnik. lehet, jobb is így, a számítógépek kikerülnek a szabadba, a való világnak kell majd megfeleljenek, nem egy sarokban kell szípják a port. elkel majd az a 48 magos intel proci.

vajon a Googlenél a youtube feltöltéseket betömörítő gépek száma konstans vagy gyorsabban nő a youtube mint Moore törvénye? lesz ebből még probléma? gondolom csak akkor, ha nem sikerül a tévé társaságokat kinyírni. mi is néztük Baumgartnert ugrani, nem semmi infrastruktúra kellhet 6 millió néző egyidejű kiszolgálásához. tcp/ip-n.

93 júniusában a leggyorsabb szuperszámítógép linpack teljesítménye 60 gigaflop volt, mint egy mostani jobb procié. 20 év múlva mit is fogunk játszani 20 petaflopon? Doom 7-ben az impek minden szőrszála szimulálva lesz. és valószínűleg külön programozót vesznek fel erre az egyetlen feladatra.

a Marson mégsincs metán. viszont van Curiosity. legjobb dolog a heti rendszerességű Curiosity Rover Report.

gondolom mostanában a legnagyobb buzz az amerikai elnökválasztás körül van, szóval akkor kéne szkórolni ebben a sajátvektorban is. Hajrá Obama (bár a béke Nobel díjat akkor sem érdemelte ki, főként miután kilőtte a Recycle Bin-t)!

izék ömlesztve

nemrégiben olvastam egy cikket a h+-on, az agy megőrzéséről. valahogy megmaradt bennem a gondolat, hogy gyakorlatilag minden pillanat veszendő, az agy pontos állapota, ha nem volt lementve, elveszett örökre. a makrostruktúra persze megmarad, de az aktuális állapot elveszik. persze, ezt már megszokta az ember, erre van berendezkedve, igazából az agy nem is lenne képes egy teljes élet összes élményét tárolni, tömöríteni kényszerül és ez a tanulás egyik formája. valamilyen jó kis sajátvektorokat és sajátértékeket tárol, talán valamilyen tanult vagy randomizált projekció mentén. ha mondjuk teljesen elveszne az agy, vissza lehetne valamennyit állítani a makrostruktúrájából az általa kreált dolgok alapján és persze az agyak általános makrostruktúrájának ismeretében. pl. az írás (illetve billentyűzeten pötyögés) egy ilyen kreáció, amit fel lehetne használni a visszaállításhoz. de miről kéne írni, hogy minél jobban állíthassuk vissza? azt hiszem, arra kéne támaszkodni, hogy mi mindent fogunk tudni a többi agyról, szóval csak a sajátértékeket kéne belőni minél jobban, a vektorok összejönnének az általános ismeretek átlagából. mi érdekli a leginkább az embereket? a filmek, a foci, az autók. absztrakt dolgoknak helye nincs, hiába írom le a legmélyebb saját gondolataimat, ha mások nem foglalkoznak vele, fölösleges az egész. mennyit kéne írni? nehéz megmondani, napi 100 szó mire lenne elég? mennyire akarom, hogy rekonstruálhassanak? igazából nem rajtam múlik a döntés, majd a következő, vagy az azután következő generáció dönti el, hogy mit csinál a világban hagyott fizikai és digitális lenyomatommal. lehet, csak annyira kellek majd, hogy szimulálhassák valamilyen híres ember környezetét, hogy őt minél sikeresebben állíthassák vissza.

nemrégiben olvastam az Accelerando-t Charlie Stross-tól. jó volt, tetszett, bár egy kicsit az ütem még nekem, elvakult szingularitás hívőnek is gyors volt, de egy kicsit elgondolkodtatott azért az is, hogy a CC változatot olvastam az iPademen. jó kis könyv volt, érdemes elolvasni, akit valamennyire foglalkoztat ez a téma.

Yeey

Elso bejegyzes az iPadrol, mivel a tegnap esti sorozesen kaptam egy tuti tippet, hogy miert nem szereti a routerem az rds netet es bevalt. (nem kellett beallitani a szolgaltato nevet, gondoltam, nem hasznalja semmire, de ezek szerint megis hasznalta) Arra meg nem jottem ra, hogy az elvileg magyar billentyuzeten hol kell az elezetes betuket eloszedni, de biztos valami szuperegyertelmu sztivdzsobszos helyen lesz amit az en egyszeru agyacskam nem tud kitalalni.

Btw, erdekes egybeeses, hogy Steve es Bobak is irani szarmazasuak...

zunzet

Visszajöttünk Pulából, készítettem kb 1000 képet, de lusta vagyok válogatni...

(PS. Tessék megnézni, milyen okos a Google, pl rákerestem arra a kifejezésre, hogy készítettem * képet és olyan találatokat is kidob, hogy "készíteni kívánt kép", bár ha jól meggondolom, ehhez elég egy jó stemmer.)

dolgok

0. Vettem egy iPadet. Kicsit szívás van, mert a két routeremből egyiket sem tudtam bekonfigurálni, hogy menjen az rds-es nettel, remélem azért előbb-utóbb ez megoldódik. Továbbá a 64 bites iTunes amit felajánlott az Apple oldala, legalább Vistát igényel, én meg amig megy ez a gép, tuti nem rakok új operációs rendszert. Szóval egyelőre takarékon ég az iPad. :)

1. Most augusztusban 30 éves a C64, Isten éltesse (illetve a retrókedvelők, de ebbe most ne menjünk bele). Ezen most gyorsan le is tesztelhetjük a Moore törvényt, 18 havi duplázódás azt jelenti, hogy 15 évente kell ezerszereződjön valamilyen mutató, tehát 30 év alatt pont milliószorozódik. Továbbá vegyük figyelembe, hogy az 1982 augusztusi $600-os ár most az inflációval kiegészítve $1426-ot ér. Ebből vehetünk egy i7-es cput, némi ramot és vinyót, ezek a legegyszerűbb mutatók amiket össze lehet hasonlítani. A C64 6502-es cpuja 0.987 Mhz-en ketyegett, egy i7 felmehet nagyjából 3Ghz-re, ez csak 3000-szeres gyorsulás, de ha a valós számítási sebességet vesszük, akkor azért kijön, hogy egy nagyon jó i7-es kb 50GFlopsra (talán már vannak 100-asok is, de azok gondolom felemésztenék a teljes pénzmagot) képes dupla precízión, ha C64-en kéne két dupla precíziós számot összeadni, tuti több mint 20 órajelbe kerülne (ha csak összeadunk 8+8 bájtot, az akkori arhitektúrán a betöltésekkel és tárolásokkal együtt is gondolom legalább bájtonként 4-5 órajel, a 6502 assembly eddig kimaradt). Lényegében azt hiszem, cpu sebességben megvan a milliószoros növekedés. A C64 64 kilóbájtos ramját extrapolálva ma 64 giga ram dukálna, az sajnos nem fér bele ebbe a keretbe, de elvileg lehet ennyi ramot venni egy felsőbb kategóriás workstationba. Itt talán van 1-2 ciklusnyi (1.5-3 évnyi) lemaradás. Permanens tároló anno a DS-DD floppy volt, ezt nem igazán lehet direktben összehasonlítani a mai vinyókkal, hiszen a floppy meghajtó jó drága volt (a wikin $400 körüli árat ír, az most $950) de utána a lemezek már relatív olcsóak voltak. Mindenesetre a 332 kilóbájt (2 oldal, egyenként 664 block) össz-teljesítménye (kapacitás, elérési idő, hibalehetőségek) szerintem simán milliószorozódott a mai $100-os 1 terabájtos vinyók korában.

Összességében azt hiszem, kiállta a Moore törvény az utóbbi 30 évet, persze, mostmár sokkal több pénzbe kerül fenntartani, de az ipar is nőtt, valószínűleg legalább milliószorosan. Remélem még 15 évet kitart és akkor már jó esélyem lesz megnyerni a fogadást.

2. Újabb 3 emberrel fogadtam 1-1 láda sörben, hogy összejön 2029-re a szingularitás. Igazából nem tisztáztuk le ez pontosan mit is jelent, legközelebbi sörözéskor nem árt majd tisztázni. A wiki szerint a tiszta hamisítatlan szingularitást Kurzweil is 2045-re teszi, de azt hiszem, a 2029-re jósolt Turing teszt döntést elfogadják a többiek, mint rengeteg sörrel ünneplendő eseményt. Egyébként azt hiszem, max 10 láda sörben kéne maximálnom a fogadásaim számát, még komolytalannak fogok tűnni. :) Szóval még van 4 hely, aki olvassa ezt és néha találkozunk sörözés céljából, jól gondolja meg, hogy akar-e nekem 17 év múlva fizetni egy láda sört. :)))

3. Megnéztem az új Betmen filmet, meg a Prometheus-t. Sajnálom, hogy mostanában a "jó" filmek is ennyire gyengék. Több szót kár is pazarolni rájuk. Nekifogtam az HBO-n is filmeket nézni, pl. Thor meg Dream House. Ezekre se érdemes több szót pazarolni. A Cloud Atlas talán megmentheti ezt az évet.

4. A Betmen filmet azért néztem meg, mert dolgoztam a hivatalos iOS spinoff játékon, a youtube-on már van jónéhány review meg satöbbi, ez pl. nagyon vicces.

5. Egészen vicces az ami mostanában Romániában történik, szerintem tananyag lesz belőle, lehet, hogy adatbányászatból, lehet, hogy jogból, lehet, hogy politikatudományból, engem értelem szerint az első érdekel a legjobban. Ha valaki ki akarna találni egy újabb NLP feladatot, mondjuk Textual Contradiction, mint a Textual Entailment egyik társfeladatát, akkor most rengeteg példát tudna automatikusan bányászni a netről, elég csak naponta a két politikai táborhoz tartozó weboldalak tartalmát pászítani. A kérdés csak az, hogy lesz-e valami tanulság az egészből, mondjuk 4 év múlva. Remélem nem és azt is remélem, hogy nem lehet a végtelenségig széllel szembe pisilni, csak a változást kell majd valami nyugis országban egy kóla mellett végignézni a Euronews-on.

6. Ami viszont a legérdekesebb most, hogy ad-e az amerikai kongresszus pénzt egy újabb Marsjáróra, most, hogy ilyen eszméletlen sikert ért el az MSL. Ha igazi demokrácia van Amerikában, ahol a nép tényleg ki tudja fejezni a preferenciáit, akkor szerintem nincs mese. Továbbá, Bobak for PRESIDENT!!!!!

wow

A Curiosity szerencsésen leszállt, reméljük legalább 10 évet mássza a marsi hegyeket mostmár...

hmm......

0. iOS6 csak ősszel jő, dejóóóóóóó

1. vicces, de én azt gondoltam volna, hogy a gépi hallást később oldják meg, mint a gépi látást, elvégre a beszéd sokkal később (és csak egyszer, jelenlegi tudásunk szerint) fejlődött ki, mint a látás. Úgy tűnik, a beszédben mégis nagyobb üzlet van... vagy a nemzetbiztonságiak nem engedik, hogy egy fotón szereplő összes embert automatikusan felcimkézzünk. Pedig vicces lenne arra gondolni, hogy egyszer Pityi Palkó is ott volt, mikor éppen megörökítettem a Viktória teret...

2. igen, ezt a bejegyzést némi alkohol befolyása alatt követtem el, de nagyon nem arról írtam, mint amin gondolkodtam a Viktória térről haza...

mostanában...

... történt pár dolog, de mivel nem vagyok én krónikás, nem írok róluk, másokról meg nem akarok...

Pl. megint van netem itt ahol vagyok, most éppen és itt ahol vagyok most éppen, az nem a munkahelyem. Ez már elég indok az írásra. Most éppen, itt, ahol vagyok.

Pl. a SpaceX sikeresen felbocsájtotta a 3. Falcon 9-est is, ha minden jól megy, még az ISS-hez is hozzákapcsolódik egy kis fagyit vinni a zűrhajósoknak. Egészen véletlenül élőben elkaptam a munkahelyemen, jó volt látni amikor elemelkedett az indítóállásról. Ezt már semmilyen számítógép le nem állítja.

Pl. a Facebook részvénykibocsátás kezd buktába fordulni, én eléggé facsé ellendrukker vagyok, szóval ez jó hír. Meg az is, hogy viszi a Zyngát magával.

Pl. a Google meg beindította (illetve nálunk csak nem sokára) a tudásgráfot, amiben egyelőre csak csak jól kézzelfogható tények vannak, de azokból 500 millió, ez biza jó kis lépés a szingularitás felé. Ha most jósolgatós kedvemben lennék, akkor azt mondanám, hogy 5 éven belül elég jó angol nyelvű kérdezz-felelek rendszerként is lehet majd használni a Google éppen aktuális keresőjét (mármint most is lehet használni, de akkor majd tényleg mélyebben értelmezni is fogja a kérdéseket és még akár generálni is fogja az egyszerűbb válaszokat, a bonyolultabbakra inkább idézni fog, valami jól odataláló a weben már megtalálható mondatot).

Pl. van egy frissen bukott tanügyminiszerünk. Vicces, hogy néhány múltbeli hiba mennyire tönkre tud (remélhetőleg) tenni egy politikai karriert (remélhetőleg tanügyit is). Szerintem ennyit nem ért az a pár másolt cikk, úgysincs rájuk egyetlen hivatkozás se. Persze lenne egy bukott elnököm is, ha én is igazi magyarrá váltam volna, mint a családom többi része. Mindig is tudtam, hogy én vagyok a fekete bárány...

Pl. Zének van új sója.

Pl. bár nem vagyok vallásos, a Biblia első pár sora, meg az Apollo 8, meg Mike Oldfield mostanában nagyon bejön, naponta meghallgatom párszor.

Pl. bejön Lady Gagatól az edzs is.

Pl. érdemes megnézni egy harvardos doktoris diák ezen előadását, van benne egy kis Marvin Minsky is és hát a téma sem semmi, az időbeosztás meg pláne.

Most akkor ejsze ennyi.

egészséget...

A hétvégén megint voltam a Madarasi Hargitán, táborban a diákokkal, még mindenkit ismertem... Pár kép.

Megint fogadtam 2 emberrel (természetesen 20 sörben), hogy 2029-ben lesz szingularitás (vagy még előbb, remélem ez mindenki számára elfogadható utólagos módosítás :)).

Azt hiszem, 2029-ben fogom a legtöbb sört inni az életben, ennek örömére két szingularitásos link: 1, 2.

Holnap megint megyek Bukarestbe, ezúttal 2 hónapra...

Ja, és a táborban megadtam egy másik fogadáson vesztett 20 sörömet, azt hiszem 2010-ben a Hargitán arra fogadtam, hogy az Android nem nyomja le az iPhone-t az eladott készülékek számában, hát lenyomta, de ettől még egy fos.

szingularitás

Ma fogadtam 20 sörben, hogy 2029-ig bekövetkezik a szingularitás. Csak lejegyzem, hogy el ne felejtsem. Meg ezentúl lehet olyan híreket linkelni, hogy miért is egyre valószínűbb, hogy én nyerem meg a fogadást. Itt az első. (Ja, arról nem volt szó, hogy mennyi lesz az ára egy szingularitást tudó programnak/számítógépnek, de reméljük $0.99 havonta :)))

zunzet

két...

... karácsonyi ajándék, az egyik a kilencvenes éveből, a másik egészen friss. Kicsit kiegyensúlyoztam a dolgokat, hogy mindenki boldog legyen.

Más. Feltöltöttem a jótyúbra egy régi demónkat, a gbc-set, 2004 vége olyan messzinek tűnik...

Más. Lehet, hogy újra nekifogok blogolni? Meglátjuk...

mirinda + sör

Szerdán megittam 3 korsós sztellát a Bulgakovban, csütörtökön dolgoztam 15 órát és most arról próbálom egyben tartani a gondolatokat a fejemben, hogy miért nem azt írom le, hogy kikkel söröztem, hisz ők a fontosabbak, nem a sör, az csak egy mellékszál, lehetne mondjuk bor is. :)) Vagy viski, vagy fekete orosz. Szóval ezután úgy megy a játék, hogy azt is leírom, hogy kikkel voltam, pl. most szerdán csak Zalánt találtam már ott a B-ban.

sör

Ma is ittam 3 S. A.-t a B.-ban Karesz életút beszélgetésén. Régóta akarok egy bejegyzést részegen írni, de nem most lesz az, pedig a feltételek adottak lennének. Nagyjából.

sör

Szerda este: 3 nem ártó, de Sztella, Bulgakov.

Jó hír, a Project M nem halt meg, a NASA és az Armadillo folytatja a munkát, immár Project Morpheus néven. Reméljük, a kék pirulát választják és jó mélyre mennek a nyúl üregébe... (vagy a pirosat kellett, ez a dolog sose volt számomra logikus, lehet pont ez a lényeg benne)

A SpaceX is bejelentette az új rakétáját, húzós cucc lesz, szerintem a kínaiak ezzel fogják fellőni az űrállomásukat, olybá tűnik, űrállomást építeni könnyebb mint nagy tolóerejű rakétát.

Lassan oda jutunk, hogy a C nyelv titkos művészete annyira kiveszik a köznyelvből, mint amennyire mondjuk az íjazás, vagy a jurta építés. Ez valahol jó, máshol meg nem. De inkább igen, mert legalább lesz ok a további hardver fejlesztésre... még 20 évet kell kibírni ilyen ütemben és akkor minden jó lesz... :)

sör

A tegnap este is volt sörözés, szokásos Bulgakovos mese, +3 drb. sztella.

Ezekbe a töltelék bejegyzésekbe akartam írni a töltelék dumákat, de mostanában nincs kedvem.

Eszméletlen, hogy egyesek helyesnek tartják, hogy embereket öljenek azért, mert valaki elégetett egy könyvet. A könyveket azért találtuk fel, hogy az embereknek jó legyen és a mostani sok jóhoz nagyban hozzá is járultak. De miért nem lehet legalább egy olyan technológiánk, amit nem használunk fel arra is, hogy ártsunk vele?

Küldöm annak aki szereti: Star Trek vs Angry Birds.

fanta

Az embereket olyan könnyen értik félre a dolgokat. Pl. a gazdasági válságot. Azt hisszük, hogy valaha is vége lesz, pedig ennek már soha, előbb lesz nekünk végünk. Vagy a japán atomerőművek küszöbön álló katasztrófáját. Több ember halt meg a házában/irodájában, mint ahányan az atomerőművek miatt. Ha visszatérünk a szénre, az tényleg óriási lesz. Esetleg ideje lenne komolyan elgondolkodni a biztonságosabb megoldásokon. Vagy irány az űr, ott virágoznak igazán a napelemek.

Két jó májnkreft videó, 1, 2, egy jó májnkreft tumblerről.

sör

Azt hiszem, rájöttem, mi lesz az idei rendszeres bejegyzés téma. A sör. Hogy mennyit fogyasztok. A tegnap pl. 6 és fél üveggel ittam, sztellát, a Bulgeszben. Nem rossz kezdés. :)

Más. Mostanában sokat gondolkodtam a halálról, de egyelőre még nem írok róla.

Más. Radikális optimizmus. Egyre kevésbé hiszek benne, de most nincs kedvem írni róla, megyünk szaunázni.

öblidcsük

Bélis

minecraft

Azt hiszem, nem lesz kedvem az egész házat körbevenni lávával, jobb lenne, ha egy kicsit jobban folyna, mindenesetre nekifogtam. Ja, és lett ágyam is...

mostanában...

... hétvégi blogger lettem. Hétköznap munka után már se kedvem, se erőm írni ide, viszont pörög az agyam, ezért néha összegyül valami írnivaló. A gond csak az, hogy nem vagyok képes egy egész bejegyzés erejéig koncentrálni, ezért leginkább csak kusza gondolatok összevisszasága kerül lejegyzésre. Ez a videó nagyon jól illusztrálja, mi megy végbe a fejemben: The External World. Ez kicsit zavar, de szerencsére nem létfontosságú, a munkában oda tudok figyelni 8 órát, a többi meg nem számít (igazán/sajnos/még/csak nekem, de megszoktam együtt élni vele).

Mostanában nagyon sok tech hírt olvasok, teljesen ilyen irányba tolódott el a hangsúly, néha jó lenne reflektálni rá, nem tudom miért. Pedig a nagyvilágban igazán komoly változások mennek végbe, lásd az Észak-Afrikai eseményeket. Egy gondolat ezzel kapcsolatban, amin rágódom egy ideje, hogy mi is a szerepe a technikának ezekben az eseményekben. A dolog úgy tűnik, mintha a technika segítségével vívták volna ki a függetlenségüket az emberek, de én eljátszom azzal a gondolattal, hogy inkább csak a technika (illetve technium, ez az egész gondolatsor a Kevin Kelly What Technology Wants könyvében (és leginkább a hozzá kapcsolódó blogban, mert én azt olvastam sokat) leírtakkal rezonál, miszerint leginkább a technika mint önálló entitás fejlődik, mi (emberek) csak egy eszköz vagyunk ebben a folyamatban) szerzett néhány millió új szolgát/követőt/klienst. Egyesek szerint, az egész fejlődés, amit most tapasztalunk, leginkább a népesség növekedésének köszönhető, minél több agy dolgozik a feladatokon, annál hamarabb jön a megoldás, minél több vásárlónak lehet eladni a termékeket, annál többet kell fejleszteni azokat, stb. Talán ezért érvényes még Moore törvénye (és a rengeteg párhuzamos törvény, ezen a héten volt pl. egy érdekes hír Bell törvényével kapcsolatban) és képes fejlődni a számítástechnika ilyen elképesztő sebességgel. De meddig? Azt hiszem, nem fizikai vagy technológiai korlátai lesznek a fejlődésnek, hanem energetikai. El fog az olaj fogyni és akkor nem lesz áram, amivel meghajtsuk a rengeteg kütyüt, amit addig felhalmozunk. Valószínűleg nem lesz vége a világnak, csak szimplán visszamegyünk a 20. század elejére, csak az utcalámpák napelemesek lesznek, otthon meg max egy hűtőre meg egy mosógépre fogja futni áramból. Nem lesz tévé és számítógép, meg mobiltelefon se és akkor nem kell gondolkodni, hogy mit csinálnak az arabok a frissebb demokráciájukkal. Egyébként számomra az a legérdekesebb kérdés, hogy vajon milyen választ adnak arra a kérdésre, hogy miért segített többet egy szilikon völgyi huszonéves entreprenőr (aki ráadásul valószínűleg zsidó származású, bár lehet, hogy nem, annyira nem érdekel az a figura, hogy utánanézzek, de a neve mindenképpen jellegzetes) többet a forradalom-csinálásban, mint Allah?

Néha elgondolkodom, hogy a nagy tech cégek miért nem vállalnak aktívabb szerepet az energia probléma megoldásában? Ők vannak úgy el az innovációs képességükkel és ők fognak a legtöbbet bukni, ha tényleg beköszönt az energia krízis. Persze, a vezetőket nem érdekli, nekik valószínűleg lesz pénze elég napelemre a kis magánszigeten, de azt hittem, egyesek már kinőttek a kinek van több pénze versenyből. Billy G egészen komoly jelét adja annak, hogy foglalkozik a problémával, meg a Google is nyilvánosan támogat ilyen természetű kutatási projekteket, sőt, mintha nekik is van belső projektjük ezzel kapcsolatban, de hol van a többi, az Apple (igen, mostanában minden róluk szól, ezért kerültek első helyre), az IBM (na talán még ők azok akik valamennyire komolyan veszik ezt), az Intel, a Microsoft, a Facebook, az Oracle, a Facebook, a Yahoo (na jó, nekik éppen az életben maradásért kell küzdeni) és a többi? A legkomolyabb hír az, hogy jó északra telepítik az adatcentereket, hogy kevesebbet kelljen hűteni. Persze, igazából tényleg nem az ő feladatuk megoldani ezt a problémát, de hát ha a nép olyan hülye, hogy nem látja a veszélyt és nem veri ki a politikusokból, hogy komolyan foglalkozzanak ezzel, akkor ki fog lépni? Persze, egyes országok azért elég jól állnak, főként az európaiak, de még a tendenciák sem adnak igazán okot a bizakodásra.

Ha a technium tényleg megállíthatatlanul fejlődik, akkor előbb-utóbb meg kell oldja ezt a problémát és elvileg minél több ember életben tartásával, hogy legyen hajtóerő/vásárlóerő. Ha ezt megoldja, akkor azt hiszem, egy újabb hívőt talál ez az elmélet, addig csak kétkedő maradok... Persze lehet, hogy teljesen más irányból jön majd a megoldás, Venter tényleg feltalálja majd a szuperalgát, de állítólag a 21. század amúgyis a biológia évszázada lesz.

Addig viszont azt kéne megjósolni, hogy mennyi ram lesz az iPad2-ben. Szerintem ha komolyan veszi magát az Apple, akkor tesz bele 2-t, tekintve, hogy mire megjelenik, már tele lesz a piac 1 gigás tabletekkel (igaz, azok többe is fognak kerülni, lásd az elemzéseket, hogy miért olyan olcsó az iPad). A két magos proci az egyértelmű (a négy magos még valószínűleg nagyon sok áramot zabál).

Egyébként vicces, de eszem ágában sincs semmi ilyen "i" vagy egyéb kütyüt venni, annyira még nem vagyok netfüggő, meg szerencsére a személyes email forgalmam is szinte nullára csökkent. Persze, lenne egy bizonyos haszna, de ahhoz túl szétszórt vagyok... ezen kéne segíteni valahogy.

Ja izé, többet nem lesz filmplakátolás, most éppen ízléstelennek érzem...

watson

Az IBM már bejelentette, hogy a Nuance-al együtt két éven belül piacra szándékozzák dobni Watsont. Watson egyik nagy előnye, hogy centralizálni lehet a tudását, egyetlen helyen kell beönteni a sok cikket, információt, netalán valamilyen szemantikusan rendszerezett információt is és mindenki (aki kifizette a pár milliócskát) részesül a lávból. Számomra ez egy érdekes kérdést vet fel. Ha minden friss orvosi cikket betáplálnak Watsonba, nem-e veszi át az orvosi folyóíratok helyét? Mondjuk úgy minden szinten. Egy idő után fontosabb lesz, hogy egy eredményről Watson előbb tudjon, mint az orvosi társadalom, mert minden perc előny életeket menthet, akkor megjelenik a Watson API és előbb fogják a tudást leprogramozni, mint a cikket megírni. De lehetne akár használni impakt faktor számolásra is, hány kérdésben lehetett egy cikket felhasználni, hány életet mentett a benne található információ, mennyire újszerű a többi cikkhez képest, egészen ideális plágium detektálási platform lesz. És persze megejelnik egy idő múlva a Watson SEO is, hogyan írjunk olyan cikket, hogy minél magasabban szerepeljen a Watson keresési találatai között, bizonyos kulcsszavak keresésekor. Egy ilyen technológia akár fekete lyukként is működhet majd, minden tudást magához vonzva, egyben felgyorsítva is a tudás termelését. Meglátjuk mi lesz belőle, ha sikeres lesz, talán minden tudomány és egyéb terület kap egy Watsont.

watson

Szóval akkor Watson megverte Kent és Bradet Jeopardyban. Jó lenne írni erről valami értelmeset, de van is, meg nincs is kedvem hozzá. Nem tudom összeszedni a gondolataimat elég koherens formába, hogy érdekes is legyen és főleg értelmes is ez az egész, igazából már semmi tétje nincs, szerintem akit érdekelt ez a téma, az már elolvasta amit el lehetett, vagy mégsem, fene tudja.

Szóval Watson egy számítógép, sőt, szuperszámítógép, rengeteg hard diszkkel, 15 terabájtnyi rammal és 2880 POWER7 maggal, vagy másképpen, 100 darab POWER750 szerver, 1 millió dollár összértékben. Nem tudom, mennyire felel ez meg 1000 darab 1000 dolláros gépnek, talán nincs egy nagyságrendnél több eltérés azért. Ha Moore törvénye fennáll még 15 évet, akkor az pont elég lesz, hogy egy asztali 1000 dolláros gép elérje ezt a teljesítményt. Egyesek szerint még 10 év van Moore törvényében, de én optimista vagyok és azt mondom, hogy kibírja még legalább 15 évig, persze egy cseppet sem tudom jobban megindokolni az optimizmusomat, mint, hogy ha már 50 évet kibírt a dolog, akkor már 15 igazán nem kéne gondot okozzon. Ráadásul már rengetegszer jósolták, hogy vége a bulinak, aztán mégsem, szóval 18 hónaponta duplázunk procit meg memóriát, ez a lényeg.

Ken és Brad a legjobb Jeopardy játékosok, rengeteg dollárt nyertek, igazából futná nekik egy-egy Watsonra, ha mondjuk gyakorolni akarnának és csak a hardvert kéne megvegyék, de valószínűleg megvárják, amig lemegy az ára, akár ingyenes is lesz. Ken könyveket meg blogokat ír, agyi játszadozás témában, Brad meg a színészettel kokettál.

Watson meg lemosta őket a Jeopardyban, bár az első és az utolsó kör némileg szoros volt azért.

Watson 18 hónap múlva kétszer olyan gyors lesz mint amilyen gyors most, vagy fele annyiba fog kerülni. Persze, lehet, hogy nem, de hozzávetőlegesen.

Mire jó ez az egész? Szerintem a legfontosabb tanúlság az, hogy meg lehet csinálni, nem találtak fel semmi kimondottan óriási dolgot, 25 ember beleölt 4 évet és megcsinálta. Szerintem 2-3 éven belül a Google és a Microsoft is simán megcsinálja ugyanezt, ha egy nem okosabb Paget, vagy Brint, vagy Gatest, vagy Allent. Az Apple a 60 milliárd kézpénzből, ami állítólag bármikor rendelkezésükre áll 60 ezer Watsont vehetne. Nem hiszem, hogy lesz még tévés Jeopardy, amelyben gépek fognak versengeni, akár gépekkel, akár emberekkel, nem igazán látom már értelmét, ezt az egész Jeopardy cuccot tényleg csak egy PR akciónak kell tekinteni, soha nem volt tét a Jeopardy. A Kasparov 97-es legyőzése sakkban sokkal inkább tét volt akkor, ma már mindenki tudja, hogy az iPhone-jával olyan ismeretekre tehet szert, amelyekre nem is gondolt, amikor nekifogott brózolni (a Wikipédiát, leginkább).

Talán már 5 éven belül, de 10-en belül biztosan fel lehet az egészet skálázni úgy, hogy mindenki hozzáférhessen egy Watsonhoz, a weben keresztül, ingyenesen, vagy nagyon olcsón.

20 év múlva össze fog jönni a Turing teszt, már csak a natural language generation és discourse modelling részeket kell megírni. Ezek amennyire tudom, kevésbé kutatott témák, kicsit többet bele kell tegyen majd az a csapat, akik ezzel fognak foglalkozni, de szerintem nem lényegesen nehezebb feladat mint a question answering.

Addig szerintem ki is találják, mit kezdjenek ezzel az egésszel, ma már vannak példák arra, miért lenne jó a gépeknek egyre jobban megérteni az embereket, ha a Facebook gépi intelligencia segítségével csak 1 dollárral többet tudna kisajtolni minden egyes felhasználójából, máris lenne 500 millió dollárja kutatásra.

Reméljük, addig nem robbantjuk fel magunkat...

watson

Az utolsó kör elég szoros lett, de azt is megnyerte Watson, így a teljes játékot is. W-O-W

watson

Huh, a tegnap esti körben Watson lemosta Kent és Bradet, kicsivel több mint 25000-el vezet.

watson

Wow, a tegnap esti első forduló után a tabella állása: Brad: 5000, Ken: 2000, Watson: 5000. (wiki)

azt elfelejtettem...

... írni, hogy már nem dolgozom az egyetemen, hanem a Gameloftnál, iPhone játékokat programozunk...

gyergyó

Gyergyóban nagyobb Kauflandot építettek, mint Kolozsváron (igaz, ott kettő van), de azért az húzós, hogy leköröztük Kolozsvárt, jee. Már csak egy csillagvizsgáló hiányzik... meg egy úszómedence... meg egy opera... Adhatunk cserébe egy-két sípályát. Meg a Matyi szobor helyett egy nagyon neó, neon zöld Kossuthot.

ó je

Na, a Kepler feladta a leckét.


Az ARCA meg nekifogott tévéset játszani a weben, remélem részletesen beszámolnak majd arról, hogy haladnak a szuperszonikus repülőjük fejlesztésével. Szerintem azért legvalószínűbb, hogy az Astrobotic fog nyerni, vagy esetleg az oroszok, vagy az MIT, de valószínű, hogy néhány csapat akkor is kipróbálja amit fejlesztett, ha már nem jár a sok millió a Google-től. Nagy lesz a sürgés-forgás a Hold körül 2013-ban (lásd még Chandarayan 2 és Chang'e 3).

filmpakátok :)

izék

Még egy kis médiatörvény. Szóval a lényeg az, hogy igazságot kell írni és akkor nem lesz baj, az igazságért még senkit nem zártak be. Vagy mégis? Persze, nehéz definiálni az igazságot, lehet egy jó kis téma lesz ezt publikusan megvitatni, még a mestint kutatás is hasznosíthat belőle dolgokat. :)) Szerintem pl. az az igazságos, amikor mindenki ugyanolyan százalékot adózik a jövedelméből, egyesek szerint pedig az, ha a többet keresők többet. Érdekes lenne megnézni, a pro és kontra új médiatörvény táborai hogy oszlanak meg ebben a két kategóriában.

Ennyit erről. Egy nagyon jó kép a Foboszról, reméljük, sikerül az oroszoknak mintát is hozni belőle jövőre.

Lehet egyszer kiderül, hogy mindannyian eredetileg marslakók vagyunk és ez az a hold, ami a legkedvesebb kéne legyen nekünk (bár mintha a Fobosz sokkal kevesebbet kerengett a Mars körül mint hogy megjelent az élet a Földön, utána kéne nézni...)

Egy jó kis inerjúsorozat a Valve-al, volt néhány meglepő dolog, pl. használnak már tekintet követést (gaze tracking, nem tudtam jobban lefordítani), hogy optimalizálják a részletek kidolgozását (na jó, ezt most leegyszerüsítettem, mondták egyesek, hogy a technikai duma nem olyan érdekes a blogomon, meg tudom érteni, nem is akartam soha túlzásba vinni, de ez nagyon érdekes volt mindenképpen számomra).

Ja, meg most vittem végig a Left4Dead-et, normál nehézségi fokozaton, ha majd meg lesz nehézen is, írok róla még.

Két jó cucc a vimeon. 1, 2.

Január 28-án lesz 25 éve, hogy felrobbant a Challenger. Valaki készített egy számot anno, amit persze nem tudott megosztani a világgal, mert nem volt még Youtube. De most van. Elég megható a videó, és a zene is egész jó. (innen)

morgolódás

Ez hosszú lesz és a médiatörvényről fog szólni (leginkább).

Előzmények. Mielőtt vettük a tévét, gondolkodtam milyen bejegyzést kéne írni a tévéről, azt kicsit erősnek találtam, hogy ni, itt egy tévé, milyen ... vagány. Hamar rá is jöttem, hogy milyen sok érdekes párhuzamot lehet vonni Isten és a tévé között, jól elszórakoztam ezen napokig, munkába menet, meg ilyenek, amikor úgyis csak magától pörög az agy. Aztán kezdett beütni a szokásos, "talán mégse kéne", merthogy lehet, egyeseket megsértek, vagy ilyenek, olyannyira, hogy mire meglett a tévé, elment a kedvem a poénkodástól (de azért aki akarja, házifeladatként kereshet vicces párhuzamokat, nem fog csalódni, van bőven). Aztán jött a karácsony és valamilyen úton módon az jutott eszembe, hogy a "piac mágikus keze" elmélet, ami a mai világunkat úgymond felügyeli és gondoskodik arról, hogy mindenkinek jó legyen, legalábbis ha kapitalista piacgazdaságot támogató országban él, ugyanolyan falszifikálhatatlan mese, mint az Isten is. Na itt egy kicsit elment a kedven a dologtól, sokat rágódtam, hogy megírjam-e ez t a bejegyzést, de végül csak kikívánkozott, de kicsit nehéz elhinni, hogy a mellett fogok érvelni, ami ezután következik. Előzmény 2: én szimpatizálok a jelenleg kormányon lévő Fidesszel, kissebb részt azért, mert egyet tudok érteni a deklarált céljaik többségével, nagyobb részben meg azért, mert soha semmilyen szocialista pártban nem fogok hinni, ha nem is sokat, de éltem a mi nagy kondukátorunk vezetése alatt és soha semmilyen hasonló élményre nem vágyom.

Szóval megy a cirkusz a médiatörvénnyel, amit a legtöbben nem is ismernek, de ellenkeznek vele, mert elveszi a szólásszabadságot és megyünk egyenest vissza a középkorba, még csak nem is a komcsi világba. Hát a dolog úgy áll, hogy szerintem igen is kell egy komolyabb médiatörvény, egy kicsit vissza kell venni ebből a nagy szólásszabadságból. Valószínűleg nem látom helyesen a dolgot, de hadd mondjam el, miért látom így.

Először is, bár a magyar médiatörvényről van szó, én valahogy félúton vagyok a román meg a magyar helyzet ismerete között, az a baj, hogy úgy érzem, mindkettőnek csak a stupidabb oldalát látom. És persze ott lebeg az egész felett az amerikai világ, amit sok szempontból jobban ismerek (ugyanis főként amerikai médiát fogyasztok és mivel legkedvesebb számomra a hájtek, hát oda is kell mennem, ha minőségi hírekre és elemzésekre vagyok kíváncsi) és ami szintén tele van visszásságokkal, de mégiscsak az abszolút modellnek számít. Leginkább egy ottani problémát szeretnék egyébként kijavítva látni a mindenkori tárgyalt média rendszerekben, mégpedig azt, hogy bizonyos igazságok nem ízlés kérdései, legékesebb példája ennek a globális felmelegedés körülötti sajtó-mizéria, ami miatt egyesek komolyan elhiszik, hogy tényleg nincs globális felmelegedés. Azt hiszem, lassan észre kellett volna venni, hogy van, persze, lehet, hogy nem az száz évenkénti átlagos fél fok a legijesztőbb, hanem mondjuk az, hogy árvízből árvízbe megyünk. Látott már valaki az utóbbi évben olyan híradót, amikor éppen nem volt árvíz valahol? Szerintem azért nem tesz a világ semmit a globális felmelegedés ellen, mert nagyon drága ÉS mert a média asszisztál az olajmágnásoknak, akik még kifacsarják az utolsó csepp olajat is, utána pedig... hát ki tudja? Persze, nagyon nehéz bizonyítani mindezt, ezért olyan könnyű rengeteg mellébeszéléssel és ködösítéssel aláásni és hát amíg el nem viszi a víz az ember házát, addig nem gondol bele komolyabban a dolgokba és ha el is vitte, hát azért is a folyó a hibás, meg a kotratlan medrek. Sajnos ezt a dolgot nagyon nem vesszük komolyan és még nagyon meg lesz a böjtje. És minden ráhúzható erre a kaptafára, ugyanazért megy/nem megy Magyarország a pokolra a médiatörvény miatt, amiért megy/nem megy a világ a felmelegedés miatt, jut/nem jut az afrikaiaknak AIDS-et kordában tartó gyógyszerre pénz, megesz/nem esz meg minket Kína 20 év múlva, vissza tudják/nem tudják visszafizetni a görögök az államadósságukat. Csakhogy ezek közül a dolgok közül egyesek egzisztenciális fenyegetést jelentenek az emberiség számára, mások meg annyit, hogy a következő 20 éven keresztül nem lesz 13. és 14. havi fizetése a görög állami alkalmazottaknak. Ezt kéne valahogy megoldani, hogy a dolgokkal a súlyuk szerint lehessen cicázni a médiában.

Most, hogy van tévénk és látom, mennyi szemét megy benne, az az érzésem, hogy egyeseknek csak azért kell a szólásszabadság, hogy büntetlenül hazudhassanak és félrevezethessék az embereket. Pl. itt a másik kedvenc téma, a nyugdíjtörvény. Eszméletlen, hogy milyen hazugságokat mernek egyesek megengedni maguknak. Még hogy az állam rosszabb gazdája ennek a pénznek mint egy magánvállalat és semmi sem garantálja, hogy a szegény befizető lát is a pénzéből egy centet is? A magánpénztárak bármikor bezárhatják a boltot és az alaptőkéjükön kívül semmilyen felelősséggel nem tartoznak senkinek. Persze, az államok is csődbe mehetnek, de azért lényegesen ritkább rá a példa. Ráadásul mivel a kormányok váltogatják egymást, a magánnyugdíjpénztár megválaszthatja azt az időpontot, amikor a legjobb neki "csődbemenni" és ellopni a pénzt. És persze jön a mese, hogy de hogy igaznak és jónak éri meg legjobban lenni, amiben ha még valaki hisz ezután a gazdasági válság után, azt nagyon tudom sajnálni. Semmit nem tud egy magánbefektető jobban csinálni, mint az állam, ha nyílt kártyákkal játszik, csak nagyobb pénzt tud leakasztani magának. A mai világban, már amúgy is úgy működnek a befektetők, hogy megkérdik a tanácsadó céget, hogy milyen piaci szegmenset kéne meggyőzni, hogy rájuk bízza a pénzét, utána megkérnek egy másik tanácsadót, hogy jó reklámokat készítsen, ennek a szegmensnek a hívószavaival, után megyünk a médiába és ha elég lúzert becsaptunk, akkor jöhet a bróker cég, amely majd összeállítja nekünk a nyerő portfóliót és ha véletlenül még jól is keresünk a dolgon, akkor elmismásolja a nyereség fölét, hogy nehogy túl nagy nyugdíjakat fizessünk, elvégre a lúzer nem tett semmit azért az extra profitért. Ha meg nem jön össze, hát bocsánat, a piac a hibás.

Persze nincs ötletem, hogy mi lenne a megoldás, a tudományos életben elfogadott peer review nem túl hatékony napi bontásban (bár egy centralizált cikkadatbázis kereszthivatkozásokkal, szómagyarázattal, adatokkal, grafikonokkal, a jóslatok időnkénti ellenőrzésével szerintem nagyon sokat használna) és persze ennek is megvannak a hiányosságai, ki lehet játszani, stb. Olyan rendszert szeretnék, ami a pozitív példákat is lehetővé teszi, pl. én is komolyan veszek olyan nem általánosan elfogadott elméleteket, amelyek ma még inkább fikciónak minősülnek, de legalább ezekre rengeteg bizonyíték is van, pl. hogy a fény sebessége lassul, ezért látjuk a világegyetemet gyorsúlva tágulni, vagy pl. hogy az ember a vízben fejlődött emberré, nem a szavannán. Továbbá ezeknek az elméleteknek jelenleg nincs nagy hatásuk az ember életére, de vannak olyan dolgok, amikkel nem kéne játszani. Persze, én mindig azt szoktam mondani, hogy nem szégyen a hülyeség (vagy egyébb okok) miatt kihalni, az akkádok meg az egyiptomiak is kihaltak, pedig mekkora népek voltak valaha. De azért jó lenne elkerülni, hogy csakis azért haljunk ki, mert nem látunk át egyes emberek hülyeségein.

Persze a dolgot nem látom ennyire sötéten azért, minél kevésbé teszi az igazi dolgát a média (bár ezt így általánosan használtam, leginkább sajtó, tévé, ilyesmiket értek ezalatt, amelyek egy kicsit fényt kéne gyújtsanak az éjszakában), annál könnyebb lesz lecsérlni számítógépekkel, amelyek igazságosak és csak a beléjük programozott hülyeséget ismétlik, reméljük senki nem programoz hülyeséget beléjük. Persze, lehet, hogy ez mesének hangzik, de szerintem nem az, húsz év múlva már nem csak azt bízzuk a számítógépre, hogy megőrizze egy eseményről készített felvételeinket, hanem azt is, hogy az összefoglalót is megírja róla. Persze, aki jó munkát végez, az felveszi a versenyt a számítógéppel, aki meg nem, az abbahagyja és keres más melót. Én is abbahagyom majd a blogolást, igérem, nem könnyű fölöslegesen ennyi sületlenséget összeírkálni.

Végülis, mindösszesen csak az van, hogy egyes dolgokat nem kéne újságokban leírhatóvá tenni, de ha valaki nagyon ragaszkodik a véleményéhez, akkor írhasson meséskönyveket, esszéköteteket, esetleg blogokat. A Youtube-ot senki sem veszi olyan komolyan mint a New York Timest, 20 év múlva mégis ő éli túl a másikat. Jó lenne, egy kicsit megkönnyíteni ezt a 20 évet, ne aggódjunk már annyi hülyeség miatt. Egyébként meg jók a megszorítások, főként a művészetben... :))

És, hogy visszakanyarodjunk az eredeti témához, most levizsgázhat a mostani kormány is, hogy hogy bírja a kritikát, egyelőre jobban, mint az előző.

Ja és még valami. Nehogy már Németország oktassa ki Magyarországot a média szabadságát illetően, ahol betiltják a piros vérű játékokat, de a zöld vér az már PC. Na ne már, gyerekek, az oviból már ki kellene nőni.

És még valami. Szerintem csak azokban a jogokban lehet visszafelé haladni, amiket csak egy kissebbség érez magáénak. Most legalább lehetőség van arra, hogy bizonyos dolgok újabb, jobb definíciókat kapjanak. Lehet, hogy egy-két újság meg rádió bezár, de lesz helyette más, szerintem igenis szükség van megvitatni rendesen egy csomó dolgot, amit ebből a törvényből ki lehet hozni. A magyar nép pedig megmutatta, hogyha hülyének nézik, akkor eltávolítja az éppen kormányzó erőket, szóval semmi visszafordíthatatlan csorba nem esik.

the trashmaster

Nem semmi, egy fickó egy egész filmet készített GTAIV-el, itt tekinthető meg. Egészen tűrhető darab, a sztori teljesen követhető, aki a játékot is ismeri, annak persze vannak extrák benne, legjobban talán az autós-üldözős jelenetek sikerültek, nem meglepő módon. A legjobb az egészben meg az, hogy valószínűleg hamar fog munkát találni a Rockstarnál a fickó, a GTAV-be biztos tesznek egy-két dolgot, hogy még könnyebb legyen filmet készíteni. Én még emlékszem arra az időre, amikor vártam, hogy mikor jön az az év, amikor újabb egész estés animáció jelenik meg (általában a Pixartól). Most meg évente 5-6 jelenik meg és mindig akad 2-3 nagyon jó belőlük. Akkor most jöhet egy western a Red Dead Redemption közreműködésével... :)

Ja, és arról se feledkezzünk meg, hogy Blenderesek már 2012-ben belevágnak egy egész estés animációs filmbe. Lehet összejön 2015-re egy nyílt full cgi Star Wars remake, bár én inkább valami másra szavaznék, ha már választani lehetne.

watson - ember: 1-0

Jee, az IBM által fejlesztett Watson Jeopardy játékos mesterséges intelligencia a legjobb Jeopardy játékosokat egy bevezető körben már megverte, én nagyon drukkolok neki, hogy egyenes adásban is nyerjen. Részletesebb cikk és a kör videója.

1tb + sziszi

1tb, 249 lej, azaz 58 júró, eszméletlen...
nem tudom miért jön be ez a mese nekem annyira, de nagyon bejön.

játék... tüzi... gépi...