mindenhol

Hol lehet alkalmazni a mesterséges intelligenciát? Mindenhol. Hol érdemes használni a mesterséges intelligenciát? Mindenhol, de valószínűleg nem mindenre, bár ki tudja. Erről írni jó ötletnek tűnt múlt héten, de most inkább az olvasóra bíznám. A lényeg, hogy mindenféle termelési, művészkedési, politizálási, stb. folyamatot meg lehet dobni intelligens módszerekkel. Sok esetében már régóta használnak ilyeneket, csak még statisztikának meg operáció kutatásnak hívják, de azok a mesterséges intelligencia alapjait is képezik, a kapcsolat annyira ágas-bogas, hogy lehet, ekvivalencia van ott valójában.

És ez jó. Mert mindenki, aki egy jobb hal tenyésztési módszert kitalál, lehet, hogy egy jobb malterkeverési módszert is kitalál egyben és lehet, hogy rekurzív neuron hálókban is gyorsabban lehet minimalizálni a hibát a módszerével, ami alá csak egy erős számítógép és egy kisebb facebooknyi adat kell és rögtön kész is az MI. A folyamat persze általában fordított, először a matematikusok vizsgálnak valami fura sorozatot valami fura térben, aztán az informatikusok rájönnek, hogy bizonyos feladatok bizonyos eseteiben nagyon jó stratégiát lehet a matematikusok módszereiből készíteni egy kis randomizálás hozzáadásával, végül a mérnökök az egészet arra használják, hogy optimálisabb kanálformát tervezzenek vele, amiből kevésbé lötyög ki az olvadt vas amivel gyorsítani lehet a szállítását a gyárban ahol műanyag bilik öntéséhez gyártanak gépeket. Mivel sok lépés van a folyamatban (és lehet, hogy a leghosszabb lépés a matematikusok és az informatikusok között van, bár az inkább végtelen, mert mi sörözni szoktunk) ezért egyelőre lassúnak és néha értelmetlennek tűnnik az ilyen módszerek átültetése a valós világba. Viszont az emberek egyre inkább rájönnek, hogy együtt kell működni, az alapmódszerek egyre bíztatóbb eredményeket adnak első kipróbálásra, a verseny egyre élesedik, stb. Szerintem az irány nagyon jó, ami most van és még csak jobb lesz. Vagy fene tudja, lehet csak a vektor hossza fog nőni, az iránya már nem kéne változzon.

És ott van a nem valós világ is, a kibervilág, vagy miafranc. Mivel itt minden virtuális, gyorsan jönnek mennek a technológiák, nem kell gyárakat építeni, csak 2-3 évente új számítógépeket venni és tímbildingre (azaz inni) vinni a görbe hátú programozókat és tesztereket. Most éppen forr nagyon a moslék, mindenki big dataról meg MI-ről beszél. Ez az én kedvenc témám is, de most sajnos nincs kedvem szép új világot jövendőlni. Csak gyorsan két hírt emelnék ki.

Az egyik, hogy a Baidu megvette kilóra Andrew Ng-t, megtették őt az új kaliforniai kutatóközpontjuk vezetőjévé. Lassan minden nagyobb informatikai cégnek lesz saját gépi tanulással foglalkozó kutatócsoportja. Ez jó. Amikor a Facebook Yann LeCun-t tette meg az MI csoportjuk vezetőjének, azt mondtam, hogy már 2027-ben is hajlandó lennék fogadni (egyébként nem kell, azok akikkel fogadni szoktam, 2029-ben sem hisznek), erre az Andrew Ng hírre talán már levihetném a dátumot 2026-ra. Több ilyen kinevezésre viszont nem viszem le a dátumot, előbb tessék virítani az eredményeket, fiúk. :)))

A másik meg az, hogy állítólag az IBM nagy bajban van, csökken a bevétel mint a veszedelem és mire odaérnek a felhő alapú szolgáltatók legjobbjai közé, már lenyomja 0-ra a margint az Amazon meg a Google, amit az IBM nem nagyon szeret. Még szerencse, hogy nyomják keményen a Watsont és orvosi meg banki megrendelőket próbálnak felhajtani. Az amerikai egészségügyi szektorban pedig van margin rendesen, állítólag pazarlásból van csak 500 milliárd. Az eddigi 100 éves történelme alapján az IBM már párszor kimászott a slamasztikából, dejó is lenne, ha most a Watson húzná ki. Melléktermékként meg kapnánk egy MI orvost. :))