Ezt a könyvet valaki ajánlotta a tuitteren, megtetszett a témája, úgyhogy elolvastam, nemrég fejeztem be, de csak most írok róla néhány sort.
Szóval ez nem önéletrajz, inkább bemutatja valamennyire a világot amiben élt az író, de persze jó kérdés, hogy mekkora szeletébe látott bele a felső 50000-hez tartozó bécsi zsidóként. Pl. leírja, hogy valamilyen híres munkás lázadásról jobban lehetett értesülni a londoni lapokból mint a bécsiekből. Nekem mindenesetre érdekes volt, mert az Osztrák-Magyar Monarchia végnapjai is rendesen benne vannak és ez egy sokak által idealizált világ, érdekes volt olvasni, hogy a romantika korában idealizált párválasztási rítus valójában hogyan vált lehetségessé az intézményesült prostitúció által (el is gondolkodtam rajta, hogy mindenki aki port szór a szemekbe az igazság megmutatása helyett, valamilyen szinten prostituálja magát).
A legérdekesebb mégis az, ahogy leírja az Első Világháború előtti hangulatot, leginkább ezen gondolkodtam el, hogy mennyire hasonlóak a mostani viszonyok. Nekem úgy tűnik, semennyire, akkoriban egy hamis álomvilágban élt a társadalom krémje, ez ma már bizonyára nem igaz politikai szempontból. Ma annyira felerősödött már a harc a különböző táborok között, hogy talán már nincs olyan esemény, ami háborúba lökné a társadalmat. Ma már inkább az lenne, hogy legyintenénk és várnánk, hogy következő héten meg olyanabb dolog történjen. Romániában egyre-másra történnek a tragédiák, de mindenki csak látszat háborodik fel, igazi lépéseket senki nem tesz, nem mennek tűnteni az emberek, mert tudják, hogy értelmetlen, a rendszert nem lehet elzavarni, csak annyit lehet tenni, hogy megvárjuk amíg összeomlik és remélhetőleg egy másikat építünk helyette. Azt hiszem, ez valamennyire az egész nyugati világra igaz, valamennyire még figyelgetem, hogy mi megy Amerikában. Elég rendesen ráfordultak a fasizmus felé vezető útra, de azért azt is észre kell venni, hogy az erőszakszervezet, az ICE maszkos alakokból áll. Azért viselnek az emberek maszkot, mert félnek a következményektől, lehet, hogy lesz még választás és nem az ő oldaluk fog nyerni. Félnek attól is, hogy lehet, amikor eltörik a cső a fürdőjükben, senki nem fog kijönni megszerelni, ha tudják, hogy ICE alkalmazottak, vagy ha kiviszik az asszonyt egy étterembe, az emberek a környezetükből odébb állnának. A barnaingesek nem viseltek maszkot, amikor ezt vagy azt szét kellett verni (ráadásul a szociáldemokratáknak is volt erőszakszervezete, csak azt bután feloszlatták, ez új volt). Lehet, hogy ez a nagy megosztottság a nyugati világban annak a záloga, hogy még egyszer ne menjünk bele egy buta háborúba. Én utálom ezt a sok frecsegést ami a médiában zajlik, de a háborút sokkal jobban utálnám, ráadásul jogom van kimaradni belőle.
Ez a gondolat egyébként eléggé megkönnyebbülést hozott, már ezért megérte elolvasni a könyvet. Viszont most meg Kína kezdett el mocorogni és ott meg nincs megosztottság meg ellenzék, most kezdhetek azért aggódni, hogy ők rángatják bele a világot egy jó nagy háborúba. És az az igazság, hogy sokkal jobb fegyverük van, mint az atombomba, odavittük a gazdaságunk nagy részét egy kis rövid távú profit érdekében. Na akkor most ezzel a problémával kell valamit kezdjek...
Az azért mekkora királyság volt, hogy 1914 előtt nem volt sehol határellenőrzés, mindenki oda ment ahova akart. Mikor ismétli meg a történelem magát? Több úton is el lehet oda jutni, hogy már ne legyenek országok, vajon mi melyik választjuk?
Na, még sokat kéne írni, mondjuk azt, hogy ő 1881-ben született, én meg 1980-ban, de szerencsére én még nem értem meg egy világháborút sem, lehet amikor megérem az elsőt, majd én is öngyilkos leszek. Most lusta vagyok többet írni, de jó ez a könyv, érdemes elolvasni, ha valakit érdekel az előző 100 év.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése