Lehet csak a nosztalgia beszél belőlem, de az is lehet, hogy van benne valami, és tényleg lesz strukturális és nem csak felületi hasonlóság a 90-es évtized és a 2020-as évtized között, de ma elkezdett foglalkoztatni ez a dolog.
Valahogy van bennem egy olyan fura érzés, mintha megint megváltozna minden, mint a kilencvenes években, amikor rákaptam a számítógépezésre és megváltozott minden. Csak most az intelligens gépekre fogok rákapni és megint jön egy olyan felfedezős korszak, amikor minden nap tanultam valami újat. Ahogy most dübörög a mesterséges intelligencia, lehet, hogy egy új korszak következik nemsokára és már most is lehet szórakozni vele, persze még kávét nem tud főzni, de a vicces képekben már egész jó. Nekem a vizuális dolgok mindig is nagyon vonzóak voltak, ezért csöppentem bele a demók világába is anno és voltak az első szárnypróbálgatásaim az évtized vége felé.
Remélem, olyan brutális infláció azért nem lesz, mint a kilencvenes években, de ez az évtized nem tűnik olyan nyugisnak mint az előző kettő volt. Lehet, olyan folyamatok indulnak be, amelyeket a döntéshozók nem értenek, Romániában legalábbis nagyon úgy tűnik, hogy a kormány nem tudja eldönteni, hogy sírjon vagy örüljön a magas inflációnak, egyrészt elporlasztja a régi adósságot, de az újat meg olyan drágává teszi, amivel nem igazán fognak tudni kezdeni sokat az elkövetkező időkben, főleg nem amellett a demográfiai csapda mellett, ami a valódi oka minden bajunknak. Egy megoldás van erre a csapdára és nem az, hogy megtiltjuk a nőknek az abortuszt, hanem az, hogy bedurrantjuk a robotokat és akkor megint lehet exponenciálisan nőni, amíg be nem népesítettük a Naprendszert. És persze valahogy sikerül nem elpusztítani magunkat az éghajlatváltozás félrekezelése közben.
Az mondjuk sanszos, hogy ebben az évtizedben is Cameron film lesz a box office sztárja, nehéz lesz megfogni azt a sok Avatart ami jön.
Még Gyergyóba is eljön újra a modernitás, amikor már Unreal Engineben gyártják a helyi zenekar videoklippjét. Az UE olyan globális platformmá válhat ebben az évtizedben, mint amilyen a windows volt a kilencvenes években, csak most már szemüvegben tekintünk ki a virtuális világra.
Azt hiszem, ezt a párhuzamot még gurigázom egy ideig a fejemben, hátha nem csak az én belső világom dinamikáját határozza meg, hanem kicsit tágabban is érvényes lesz. Persze, nem a hotdog meg gofri árulás lesz a nagy dobás ebben az évtizedben, valami mást kell importálnunk jó hamar.
Zene.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése