Van egy új Queen dal. Itt hallgatható. Nem rossz, tetszik, jobban mint a Roger Taylor új lemeze, pedig mindkettő elég melankolikus, nem a tipikus Queen.
Kicsit elgondolkodtam, hogy milyen jó lenne, ha a technika ördögének köszönhetően nem évtizedenként egy új Queen számmal gazdagodnánk, hanem mondjuk valós időben öntené magából a gép az új Queen számokat. Erről már egyszer írtam, de most nem keresem meg a bejegyzést. Most inkább azon gondolkodtam, hogy mennyire is az ember sajátja a hangja.
Mert mondjuk a hangja alapvető paramétereiért a szülei felelnek. Aztán mondhatod az, hogy de te képezted a hangodat, de azt is egyrészt egy tanár segítségével, szóval neki is joga kéne legyen a te hangodhoz, meg aztán, azért képezted, mert a társadalom kitalálta a zeneipart, annak valamilyen formájában. Zeneipar (még ha csak kocsmában dalolászó bárdról is beszélünk) nélkül nem képzenék az emberek a hangjukat, maradna csak az amit a szüleik hoztak össze nekik. Szóval lehet, hogy te végezted a munkát, de azért az életedben megkaptad a fizetséget (vagy nem), halálod után nem látom be, miért tarthat bárki exkluzív igényt a hangodra. Persze, vissza lehet élni a dologgal, de az egy más probléma, más megoldásokkal. Szóval ma a zeneipar még a jogokról szól, bár eléggé karcos már a modell, a másolás ma már nem ugyanazt jelenti, mint mondjuk 30 évvel ezelőtt, vagy 50 évvel ezelőtt, ezért éppen újra fel kell találni és sajnos megint csak a nagyok vannak helyzetben. De a kicsik is nyomhatják a zenét, ha akarják, mert a technika lehetővé tette bárki számára, hogy zenét szerezzen (az eredeti értelmében), ha van egy számítógépe. Csak persze egyre kevesebben élnek meg belőle, de még így is áll a zászló a mindenféle intézőknek, meg közvetítőknek, meg üzletkötőknek. Persze a digitalizálás nekik is kezd betenni valamilyen szinten, bár nem hinném, hogy bárki meg tud élni csak a spotifyból meg jótúbból, ahol az üzleti rész nagyon egyszerű és nagyon a szolgáltató felé hajlik a mérleg...
Igazából persze nem az a kérdés, hogy eljön-e az az idő, amikor végtelen mennyiségű zenét és éneket generálunk bármilyen stílusban és előadótól, hanem az, hogy mikor. A tegnap vagy tegnapelőtt pl. feldobtak egy podcastot amelyben Rogán Dzsó beszélget Dzsobsz Sztívvel. Utóbbi már jó rég halott, előbbi akkor még nem volt a podcast királya, amikor még esélye lett volna elkészíteni ezt. Szerintem pár év múlva technikai akadálya nem lesz a végtelenített zenének, a jogi akadályok viszont nagyon sokáig kitarthatnak. Persze, aki tudja hol keresse, majd le tudja tölteni a modellt és hallgathatja Freddiet ahogy Nessun Dormat énekel. És ha majd a társadalom nagy része tudja futtatni a modellt, akkor legálissá válik. Lehet, hogy egyes jogörökösök nem fognak örvendeni, de remélem ez nem áll az utópia útjába. Az utópiában amúgy sem lesz már pénz, az emberek azt tehetik amit a törvények megengednek, se többet, se kevesebbet, de nagy házat sem vehetnek, mert nem lesz rá pénzük, meg éhen sem halnak, mert az ételt is robotok gyártják majd, mert azért mégis csak vicces a XXI. században a földet túrni és a ganét hányni.
Zene.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése