Akartam ma blogot írni, de nem tudom milyen értelmeset kéne írni egy ilyen év végén. Talán azt, hogy lesz még sokkal rosszabb, ha nem figyelünk oda, márpedig nem figyelünk oda, mert leköt mindenkit az a rengeteg zaj ami ömlik minden csatornán. Zaj szűrő startupot kéne indítani.
Ez jó kis minőségi zaj.
PS. Mindenkinek boldogabb új évet!
Nem érhet véget ez az év úgy, hogy ne írjak a koronavírusról. Essünk túl rajta.
Nagyon nem akartam róla írni, mert óriási tragédia ez és óriási lehetőség is. Amikor elolvasom a napi halálos áldozatokat, akkor tragédia, de néha felcsillan a remény, hogy jobb lesz utána, mert tanulunk belőle. Aztán olvasom, hogy az emberek jó része nem hisz benne és oltatni sem akarja magát, pedig ingyenes lenne és már abban is kezdek kételkedni, hogy a tanítás jó valamire. Rengeteg probléma megoldásaként szokták a politikusok felhozni azt, hogy oktatással megoldható lenne. Egyre kevésbé hiszek ebben, legalábbis nem abban az oktatásban ami nálunk van.
Az is elborzaszt, hogy már az elején megjelentek a megmondóemberek, amikor még szinte semmit nem tudtunk a vírusról. Volt egy-két hozzáértő jóslata (pl. a Harvardos prof, aki szerint az amerikai lakosság fele el fogja kapni a vírust, ami talán még így is meg fog történni, hogy már aktívan oltják az embereket, viszont a lakosság 6%-a már bizonyítottan elkapta a vírust (Total Cases / 1M population: 60355 a mai szent napon). Az, hogy vajon hányan kapták már el a vírust valójában, csak a végén fog kiderülni.
Aztán volt az a jóslat, hogy a nyár kisöpri a vírust, gondolom, akik beültették ezt a gondolatot a Trump fejébe, már nagyon bánják ezt. Persze, nem az ő dolguk volt meghozni a kellő döntéseket meghozni a vírussal való harcban, nekik az volt a dolguk, hogy minden információt összegyűjtsenek ami segíthet a legjobb döntések meghozatalában. De gyakran a több kevesebb, mint a cociális hálók esetében is igaz.
És néha a kevesebb több. Emlékszem, amikor először olvastam arról, hogy néhány vicces kedvű ember teljesen szétbarmolt egy kollaboratív kódfejtő platformot, amin az MIT-sek azt játszották, hogy széthasított papírlapokat kell összerakni. Azóta ennek a dolognak neve is van, fék nyúz, néhány ember gyárt mindenféle buta történeteket, amelyekben csak 1% igazság van, az is csak akkor, ha előtte fejük tetejére állítod az predikátumokat és addig rázod őket míg az univerzális és az egzisztenciális kvantorok teljesen össze nem keverednek. Ezt a katyvaszt aztán rengeteg hasznos idióta terjeszti mindenféle cociális hálon és addig sulykolják, amíg azok, akik értik, hogy mi a baj a történettel meg nem csömörölnek a csürhe csacsogásától és el nem húznak a nagy büdös Csehoszlovák tavacsba. Nem tudom leírni mennyire utálom ezt a jelenséget, hogy relatív kevés ember teljesen meg tud hülyíteni annyi embert. Ebben a modern világban, amikor mindenki specializálódott, könnyű bármilyen témában lenyomni a kevés hozzáértőt, ha elég nagy drónhadsereget vezényelsz, akik nem is kell többet tegyenek, mint mindig visszakérdezzenek, hogy ők nem értik, magyarázzuk el mégegyszer és bizonyára az iszteblisment meg a díp sztét beszél belőlünk.
Nem tudom mi lesz a fék nyúz végjátéka. Félek attól, hogy még ha mindenkinek hozzáférhető is lenne egy orákulum, ami minden kérdésükre tudná a helyes választ, akkor is inkább választanák az emberek az olcsó hülyeségeket a fáradságosan megérthető igazsággal szemben. Főként, mivel az igazság a legtöbb esetben messze nem olyan specifikus mint a hülyeség, nem lehet egy rövidke mondatban leírni. Illetve le lehet, de az a matematika nyelve és annyi fogalmat kell összesűríteni egy szimbólumba, hogy az csak évtizedek tanulásával érthető meg (ha megérthető egyáltalán, lásd Neumann János).
A természetben a hazugságnak nincs értelme, a dolgok csak vannak, mindegy mit gondolunk róluk és ha nem teszünk meg mindent, hogy a lehető legpontosabban megértsük azt, ahogy vannak, akkor néha a részek között kiszökik a gőz és megfojt minket. És mindenkit aki körülöttünk áll. És ezt a leckét nem értik az emberek, amikor lebecsülik a koronavírust. És akkor sem értik, amikor olyanok is meghalnak, akik tagadták a koronavírust, mert mindig szökken a helyükbe egy új tagadó, akinek nagyobb a hangja.
Meglepett, de csak azért, mert még csak fiatal antikapitalista vagyok, hogy mennyire jól elhárította a kapitalizmus magától ezt a fiaskót, pedig abszolút a kapitalizmusból ered ez az egész. Na jó, talán a nulladik lépés, ha minden igaz, nem a kapitalizmus hibája, ha a kínaiak szeretik a ropogósra sült denevért, erről nem a kapitalizmus tehet. De az összes többi tényező ami meghatározta a vírus terjedését mind a kapitalizmus számlájára írható. Ezek közül van amelyik jó és van amelyik rossz, szóval nem kell kidobni mindent együtt, csak a rossz dolgokat. Néhány dolog most ami eszembe jut. Először is a túlzottan összekapcsolt világ, amelyben azelőtt szétterjed egy vírus mielőtt rájönnénk, hogy mekkora veszély fenyeget, az ilyen jellegű globalizáció a kapitalizmus velejárója, ugyanis a tőke mindig a legolcsóbb megoldásokat keresi és azt munkaerő szempontjából a fejletlen világrészek adják. De ezt azért én mégsem dobnám ki, mert jó az, ha az egész világ fejlődik és nem csak egy része, gondolom nem kell magyarázni miért. Rögtön itt említhető az is, hogy egyes létfontosságú termékeknek az előállítása Kínába költözött már rég és most mekkora gond volt ez. Megértem, hogy az iPhone-t ott kell összerakni, mert olcsóbb, de nem dől össze a világ, ha leáll az iPhone gyártás 3 hónapra, viszont ha az orvosi védőfelszerelések gyártása leáll 3 hónapra, annak látjuk mi lett a következménye a járvány első pár hónapjában. Szerencsére Kína hamar túljutott a járványon és utána beindította a gyártási rakétákat.
Szerintem helyes döntés volt az, hogy leállították a gazdaságot azért, hogy fékezzék a járvány terjedését, de az, hogy ezt egy kapitalista rendszerben kellett megtenni, amelyben mindenki a saját jövőjének kovácsa és egy zéró összegű játékot játszik (legalábbis az elsőrendű folyamatok szintjén) a gazdaság többi szereplőjével, az már végzetes hiba volt és természetesen adta magát, hogy az emberek zúgolódni kezdtek a leállás ellen és azon voltak, hogy hogyan játsszák azt ki. Ennek azonnali következménye, hogy a legjobb és legegyszerűbb megoldást, amit sokan meg is tudtak lépni, mi itt Európában képtelenek voltunk meglépni, azaz két hét totális leállás, csak a kórházak és az internet szolgáltatók működhetnek. Vagy totális követése az emberek mozgásának. Nálunk ezek elképzelhetetlenek, mert az emberek saját boldogságuknak a kovácsai és a közösségnek nincs helye.
Hmm, véget ért a zene, tehát már egy órája gyártom ezt a bejegyzést. Ez több mint amit rá akartam szánni, ezért most megállok, de lesz még ez a téma sok kis bejegyzésbe szétcincálva.
Ezt hallgattam.
Egy jó jótúb, a robotok már táncolnak a spájzban. Erről majd valamikor lesz bővebb bejegyzés, ha megint a szingularitás miatt kell kezdjek aggódni.
Ma Hereticet nyomtam egy jó adagot. Jó kis játék, még így 25 év távlatából is. Anno csak az első epizóddal játszottam, egy kicsit berágtam rá, hogy az utolsó pályákon eljátszották az eldugom a kis gombot, találd ki miért nem nyílik az ajtó játékot párszor, viszont így a pályák ismerősek voltak, még így, 25 év távlatából is. Nekem, aki mindent elfelejt...
Nem gondolkodtam semmi okos dolgon ma. Nem olvastam semmi kimondottan okosat se. Ki lehetne nyugodtan hagyni a mai bejegyzést. Vagy lehet írni metabejegyzést. Ez lesz most.
Amikor blogot írok, egyetlen közönség van a fejemben, a szüleim. Már csak ők maradtak, régebben nem éppen így volt, az elején a jövőbeli énemnek szántam, de mire megismertem azt a figurát, rájöttem, hogy nem érdekli, van elég érdekesebb dolog a jelenében, mint a múltbeli énjének prünnyögései. Aztán szántam még barátoknak, de azokat sem érdekelnek ezek a dolgok és ez is okés. Aztán akartam bárkinek, aki olvassa valami érdekeset írni, de ez eléggé fenntarthatatlan és ráadásul ehhez kéne egy kis interakció is bárki részéről és az nincs meg, de jobb is így, mert tuti csak dislike lenne, szerencsére a bloggerben ehhez egy anonim kommentet kell írni azzal, hogy DISLIKE és ez már túl sok annak aki csak simán nyomogatja a dislike gombot.
Szóval jó lenne okosakat írni, ami talán érdekelheti a szüleimet, de rá kell jönnöm, hogy pusztán lártpúrlárt írhatom, mert tuti nem az lesz a jövőben amit én elképzelek. Ha az emberek képtelenek elfogadni az oltások szükségességét, tuti nem fognak akarni egy radikálisan megváltozott társadalmat választani ami mindent az algoritmusokra hagy. Ez egyrészt jó, mert nem kell foglalkozzam azzal, hogy beépítsem a gondolatokat a most érvényes gondolati keretekbe, másrészt meg talán túl lártpúrlárt, ennyi erővel írhatnék a Földet titokban uraló reptiliánus lényekről is. Persze naponta egy-két bekezdés belefér bármiről, ha egyszer arra adom a fejem, hogy novemberben beszállok a mini-könyv írásba egyszer akkor tuti valami megveszekedett sci-fi-t írok a szingularitásról és a vele párhuzamos ufó megszállásról.
A tegnap azért olvastam valami nagyon érdekeset, a Pfizer+BioNTech vakcina genetikai kódjának elemzését programozói szemmel. Ez tiszta sci-fi.
Mai absztrakt művész. ARC.
Ma végre megkezdődött az oltás beadása a koronavírus ellen. Remélem, hat hónap múlva magunk mögött lesz ez a rémálom.
Most nincs kedvem ezen tekerni az agyam. Majd lesz bejegyzés a koronavírusról, nem is egy, de nem lesz benne köszönet és most nem olyan a hangulatom, hogy a civilizáció végéről keseregjek.
Ma új sorozat kezdődik, nem jótúb link lesz, hanem támblér, olyanokkal akik gyakran posztolnak digitális művészetet (többnyire rövid mozgó képeket, régebbi nevükön gif-eket). Abel.
Azoknak is, akiknek csak a pihenésről szól ez a nap. :)
Időnként le lehet tenni a fárasztó blogírást is... :)
Wow, megalakult az új kormány. És elvileg mindenki boldog egy kicsit és szomorú egy kicsit, mármint a kormányt alkotó pártokból. Ilyen az élet. Most először meg fogom írni, ha lemondanak, vagy elvesztik a bizalmat, vagy végre jönnek az ufók és megmutatják a helyes utat.
Sok optimizmusra nem adnak egyelőre okot, de talán a miniszerelnök tényleg hisz a digitalizációban, aztán meglátjuk, mire lesz elég.
Szerintem itt még komoly gazdasági válság lesz, de lehet, hogy sikerül tovább tolni a jövőbe, mint a környezetvédelmi problémákat. Egyszer megfizetünk a hülyeségünkért, az az egyetlen dolog a biztos.
Addig viszont hallgathatunk/nézhetünk karácsonyi műsort a kolozsvári román operából.
Btw, az egyik legnagyobb wtf pillanat amiben részem volt a román operában az volt, amikor az Aida elején benyomtak egy részletet a The Skorpion Kingből, hogy megcsinálják az egyiptomi hangulatot.
Úgy tűnik, ehhez a videóhoz már inkább licenszeltek egy pár kis videót. Haladás.
Nagyon pezseg most a kriptó. Azaz a kriptóvaluták. De nem csak, hanem már a kriptó művészet is. Illetve a kriptó művészeti artifaktumok piaca.
Szóval az történt, hogy ez a Beeple nevű fickó, aki 13 éve naponta készít egy digitális képet és felteszi mindenféle onlány helyekre és elég méretes követő tábort gyűjtött már így, egyik nap feltett egy ilyen kriptó galériába pár tucat képet és eladta őket összesen 3.5 millió dollárért. És ez döbbenetes.
Na jó, megpróbálom elmagyarázni egy mondatban miről szól a kriptó. Szóval vannak ilyen teljesen egyedi digitális cuccok, jelen esetben képek, de lehetnek bitkoinok is (amelyek csak számok, igaz, nagyon speciális számok, nem könnyű csak úgy kitalálni egy ilyen számot, ezért egyedi) és azokat egy olyan rendszer tartja nyilván, amelyben mindenki tud mindent ezért ha történik egy tranzakció, akkor arról mindenkinek értesülnie kell és azután a rendszer részét fogja képezni jó sokáig, maga a tranzakció is, nem csak az új tulajdonos.
Ennyi.
Elvileg a papírpénz is egyedi és hamisíthatatlan (legalábbis optimális körülmények között), ebben hasonlít a kriptóhoz, viszont hiányzik ez az osztott nyilvántartás minden egyes bankjegy útjáról és ezért sokkal könnyebb csalni vele.
Van még egy hasonlóság. Fogalmunk sincs már régóta a pénz igazi értékéről (és szerintem akkor sem volt fogalmunk, amikor még volt arany fedezet). Egyeseknek sok van és ezért úgy gondoljuk, hogy még többet érdemelnek, másoknak kevés van és azt is el akarjuk venni tőlük. De most nem ide akarok kijukadni.
Hanem oda, hogy a pénz értékében lufik keletkeznek. És így lehet eladni néhány képet millió dollárokért. Egyébként a digitális képek nem különböznek annyi dologban az igazi festményektől, mint gondolnánk. Pl könnyű róluk 99%-os másolatot készíteni, az eredetiség megállapításához szakértők kellenek (mondjuk a digitális képek esetében ez csak egy program ami ellenőrzi, hogy a kép hash-e (rövid leírása) megegyezik-e az eredetiével, ez automatizálható, de ha nincs meg a program, akkor lehetetlen kézzel elvégezni az eredetiség ellenőrzését). Úgy látszik, mostmár a digitális képeknél is kezdett számítani az alkotó meg az évjárat.
Gondolom a kriptó képek piaca hamarosan óriásit fog robbanni, legalábbis ami a kínálatot jelenti, hiszen minden digitális fotó egyedi és ezért eladható a kriptó műteremben, de gondolom már véget is ért az árakban a boom. Legalábbis három évig, amikor gondolom újra feltámad, mint a bitkoin.
A mesterséges intelligencia próbálkozásai a karácsonyi popdallal.
A tegnap végre megint tettem fel videót a játék előrehaladtáról. Ugyanis a játék halad előre, minden nap egy kicsit, illetve nem éppen minden nap, de azért szinte minden nap már. Illetve hétvégenként nem igazán, de egyelőre szeretném a hétvégéket lazításra fordítani, aztán majd eljön az ideje, amikor már nem engedhetem meg magamnak ezt, de mivel már ismerem azt az érzést amikor az ember hét napból hetet, naponta 16 órát dolgozik, próbálom minél távolabbra tolni ezt az időszakot.
Szóval ha már úgyis írni kell a blogba, akkor ezentúl fogok a játékról is írni, ha lesz új videó.
Szóval most az történt, hogy le akartam tesztelni a játékot egy kicsit nagyobb pályán, mint két homokozó és egy lépcső. Arra gondoltam, hogy a Quake-ből fogom az első pályát és voxelizálom és azon fogunk mászkálni. Ez működött is, ráadásul aránylag fájdalom mentesen és volt néhány flashback 12. osztályból, amikor szintén Quake pálya betöltőt írtam, ugyanazon dokumentum alapján mint amit most használtam. Gondoltam, húsz év elteltével illene egy kicsit tovább menni és nem csak a statikus geometriát betölteni, hanem a dinamikusat is, azaz a gombokat, ajtókat, platformokat és egyéb triggereket. A betöltéssel nem volt gond, a viselkedéssel azért volt egy kicsi, ugyanis lusta voltam megnézni az eredeti Quake kódban a viselkedésüket és egy csomó dolog amúgy is a Quake szkriptnyelvében van megoldva, a QuakeC-ben, ezt viszont megnéztem, mert néha módosítja az objektumok méretét és ilyenek. Ugyanakkor mivel a Quake koordinátarendszere sokkal finomabb az enyémnél (32 az alapegység, nálam 1, legalábbis ami a statikus geometriát jelenti), sok részlet elveszik a voxelizálásnál és néha egy-két nyílás bezárul aminek nyitva kéne lennie és a kis méretű dinamikus objektumok is néha a falakban maradnak, ezt lusta voltam automatikusan kijavítani, egyszerűbb volt kézzel egy kis offsetet hozzáadni a pozícióhoz. De ha lesznek komolyabb terveim a Quake fájlokkal, akkor majd persze jobban belemegyek ezekbe a dolgokba, voxeleket programozni elég fun amúgy is. Implementáltam a legtöbb pályaelemet (a teleportot nem, mert az volt saját, de olyan Star Trekes az enyém, ugyanis mindig kell két teleport pad legyen amelyek oda-vissza működnek, a Quake teleport csak egy irányba szól, majd erre is szükségem lesz).
A gond csak az, hogy amikor nincsenek fények, hanem csak ismétlődő textúrák az összes falon, akkor az ilyen nagyobb pályák már eléggé nehezen értelmezhetőek a szemnek, sokkal nehezebb a távolságokat érzékelni, szóval gondoltam mozgó textúrát kell tenni a falakra, de valami egyszerűet, szóval csak egy egyszerű színátmenetet tettem, amelyek X és Z tengelyek mentén a pozitív irányba haladnak. Szerintem ez most segít a mélység érzékelésén és a választott heppi színek jól is néznek ki (szerencsére most már könnyű szép palettákat vadászni az interneten, vagy csak az igény lett meg rá?).
Szóval így lett az új videó az eddigi leghosszabb, több mint 4 perc, pedig nem is mondtam el mindent amit akartam, sőt, az első felvételt tettem be, mert csak átlagos mennyiségűt keresem a szavakat. Viszont végigmászkálom benne az első Quake pályát. Legközelebb már ellenségek is lesznek benne, akik visszalőnek.
Egyébként már kezdtem gondolkodni a következő játékon és jelenleg az van, hogy Myst klónt írok majd amibe pont beleillik majd ez a fajta shader a falakra. Ugye a következő játékok már minél több kódot kéne felhasználjanak abból amit eddig írtam. Ott nem lesznek ellenségek, csak furfangos pályák, furfangos ajtók és gombok és robotok amik csatangolnak majd és...
Reméljük lesz következő játék.
Ma sincs kedvem többhöz, mint egy hírt lehozni.
A Ready Player One film sztárja, Tye Sheridan alapított egy startupot amely filmek vizuális effektusait fogja gépi tanulással előállítani és mindenki számára elérhetővé tenni, aki majd ki tudja fizetni.
Az a neve, hogy Wonder Dynamics, ami tetszik, de címkét nem kap, mert úgyis le fogják húzni a rolót nemsokára, az én blogom többet él mint az átlagos startup.
Mindenesetre azért jó lenne, ha az IT óriásai ilyen irányba kezdenének versengeni komolyan, nem csak megtűrnék a kutatóikat, hogy néha dolgozzanak ilyen témákon is. Butítsunk le mindenkit és csináljunk belőlük rendezőt! Occupy The Movies!
Zene.
Az ember nehezen engedheti meg magának, hogy optimista legyen, ha a román kormányra gondol. Általában nagyon alúlmúlták magukat, persze az élet azért sokat javult, kevés jobb dolog van a szabadságnál és a mekinél.
Ha most sokat veszekednek azon, hogy elosszák a pozíciókat, akkor azt hiszem, el is temethetjük a következő kormányt is, ugyanis most tényleg arról van szó, hogy rengeteg lesz a munka, ép eszű ember inkább megosztaná másokkal is a rengeteg feladatot, mint magának akarná, hogy mellette még csurranjon-cseppenjen egy kicsi. Lépesméz.
Egyébként annyira nem érdekel ez a dolog, nem hinnem, hogy a nemzetállamok a mai formájukban fennmaradnak mire nekem nyugdíjba kell mennem, vagy ha maradnak is fenn, én nem azokban akarok majd élni. Az a termelékenységi robbanás amit a szingularitás fog beindítani lehetővé teszi majd, hogy szerényen eléldegélhessünk még egy jó pár évet, ha sikerül megúszni a 3. világháborút, a következő világjárványt és földrengés se temet be.
Hmm, pedig azt hittem, hogy ma megint kimarad a blog, mert semmi értelmes nem jut eszembe, aztán összecsaptam itt 5 perc alatt. :)
Cindy egész este vezetett.
Vicces, hogy most egy új Netflix sorozat után némileg nőtt a sakk népszerűsége. Nem tudnának a környezetvédelemről is jó sorozatot készíteni? Amelyben a menő csajok legyőzik a gonosz olajmágnásokat?
Egyébként a sakk pont jó példa arra, hogy amikor a számítógép meghaladja egy területen az ember képességeit, akkor nem vet véget annak a területnek, hanem még érdekesebbé teszi azt és még hozzáférhetőbbé.
Így lesz ez a szingularitás után is. Csak akkor éppen minden terület válik majd egyszerre érdekesebbé. A filmkészítésen is nagyot fog dobni, már a sima digitális kamerák is óriásit dobtak a filmkészítésen. Bár lehet, hogy a jótúb az nem film. Legalábbis a filmkészítők szerint. Egyesek még ragaszkodnak a celluloidhoz, de hát állítólag mostanában sokkal több kőbaltát is gyártunk, szuvenírbe, mint amennyit akkor gyártottunk amikor állatokat vadásztunk a segítségükkel. Valószínűleg a celluloid sem fog eltűnni. De a filmek 99%-át számítógépen fogják gyártani virtuális helyszíneken virtuális szereplőkkel.
Újabb karácsonyi dal.
Csak egy kicsit kellett volna várni, máris meglett volna a napi téma.
Van egy hír, hogy Bukarestben nyílik meg az Európai Unió kiber központja és örvendünk neki, mintha valami nagy dolog történt volna. Pont ez az a központ, ahova nem kell bejárni, szóval nem fogják okos európaiak elözönleni Bukarestet, egyszerűen csak annyi történt, hogy kiválasztották azt az országot, ahol a legkisebb az áfa, a legolcsóbb az áram és ahol a legolcsóbb a takarító személyzet fizetése. Szépen felhúznak egy épületet amit csurig megpakolnak szerverekkel és egy méter átmérőjű net kábellel és annyi. A kiberbiztonság pont az a dolog, amiben minél távolabb vannak egymástól a szereplők fizikailag, annál jobban működik. És legalább nem fogják a szemétből kikotorni a jelszavakat, mert senki nem lesz a helyszínen.
Brian May új karácsonyi dala elég gyengécskére sikerült, de lehet, hogy csak az én szerkezetemmel van baj.
Tegnap egész egyszerűen elfelejtettem, hogy blogot kéne írni. Dolgozgattam és eltelt az idő. Mondjuk refaktorálok és verem a fejem a falba, hogy hogyan is gondoltam valamiről, hogy menni fog. Illetve nem az a gond, hogy nem megy, hanem az, hogy milyen áron.
Mindegy. Most sincs nagyon sok írni valóm. Nincs kedvem arról írni, hogy a fészbukkot megpróbálják szétszedni antitröszt alapon. Arról sincs kedvem írni, hogy talán lesz Romániának egy olyan kormányfője, aki hisz a technológiai megoldásokban. Filmekről sincs kedvem írni, az hbo-ra feltették az összes James Bond-ot, de még nem fogtunk neki megnézni, de valószínűleg fogok róluk írni.
Bukarestben már lehavazott.
Nálunk még nem állt meg a hó, bár két gyengécske próbálkozása volt már. Készítettem én is egy hosszabb sétálós videót, látszik pár fény installáció.
És egy kis zene a végére.
Át kéne alakulni csak jótúb ajánló blogba. Biztos arról is megfeledkeznék néha. :)
Huh. A kaliforniai vízre is lehet már határidős szerződéseket kötni a nyú jorki árúpiacon. Azt mondják, hogy így kiszámíthatóbb a vásárlók élete, mindenki jól jár.
Valahogy nem hiszek a mesének, de kíváncsian várom az eredményeket, csak gondolom jó sokáig ki kell várni.
Valahogy az ilyen piacra alapozó megoldásoknál mindig az az eredmény, hogy a szegény ember még szegényebb lesz, a gazdag meg még gazdagabb. Gondolom egyesek (talán ingatlan befektetők, talán nagyobb agró bizniszek) leszimulálták már, hogy a várható éghajlati paraméterek mellett mennyi idő alatt tudják tönkre tenni a kaliforniai mogyorótermelőket és ez jött ki a legjobb megoldásnak.
Lássuk mi fog történni a mese szerint. Egyes befektetők megnézik a terminálukon, hogy egy év alatt 10%-ot nőtt a januári víz ára és egyből nekiugranak vezetéket építeni Montanaból, meg sótalanító erőművet építeni a tengerparta ami majd a délben jelentkező túltermelődésból származó olcsó elektromos energiát fogja használni hogy édes vizet állítson elő és mindenki jól jár, mert az áramnak is pozitív marad az ára és a víz is dőlni fog.
Lássuk mi fog valójában történni. Megjelennek a spekulánsok, akik úgy gondolják, hogy mindenhez jobban értenek a piac görbéinek tanulmányozásával, mint azok, akik az adott tevékenységet végzik. Ezek persze rengeteg olcsó hitelből megveszik a legolcsóbb vizet és felborítják a vízhálózatot, hogy tárolhassák valahol az olcsó vizet addig, amíg az igazi szereplők kénytelenek drágán megvenni. És ha mégsem jön be az üzlet, mert mondjuk egyik évben eleget esik az eső, akkor majd az állam bácsi megmenti őket, mert too big to fail kategóriában vannak és amúgy is közben megjelent a derivatív termékek piaca azokkal, akik még a cápáknál is okosabbnak képzelik magukat, mert már mindenben benne van a kezük és a teljes rizikót terítik a teljes gazdaságban és őket aztán már tényleg megmenti állam bácsi. És akkor se extra víz nem lesz, se olcsó árak. De talán ha majd egyszer a víztározó meg a juhar szörp gyártó egyszerre kell megszabaduljon a készletétől, hogy a biztosító fizessen, akkor Pasadenaban szörpös víz fog ömleni az utcákon, egy napig.
Nem, én nem vagyok ennyire antikapitalista. DE IGEN!!!1111
Zene. Harold F-től Axel F.
...végetértek Romániában a választások. 2024-ig nyugi van, megpróbálok leszállni a hírekről, mostmár úgyis csak a cirkusz következik, a kenyeret leszelték maguknak.
Az azért vicces lesz, amikor négy év múlva kiderül, hogy elpallták a 80 milliárd eurót és még egy rendes budival rendelkező iskolát sem sikerült csinálni belőle.
Na nem gond, jön a kínai kvantum számítógép és utána jár.
A Ghibli feltett egy csomó zenét a jótúbra, lehet nyomatni.
Az utóbbi években mindenki arról beszélt, hogy egyre rosszabbak lettek az évek sorra. Persze ennek volt egy jó oka, narancs színű, meg persze az éghajlat is sorra döntötte a rekordokat és persze nem a leghosszabb ideig tartó kellemes idő típúsúakat, bár ilyen rekordokat nem is mérnek, de lehet, hogy lassan erre is szükség lesz.
Mit hoz 2021? A narancs színű ok nem játszik, vagy ki tudja? Továbbá, jöhet egy csomó más színű csapás is.
Mondjuk vörös.
Én egyelőre nem vagyok optimista.
Ma megint csak egy jó kis tech hír lesz, nincs kedvem okoskodni és ez gyorsan megy és már mehet is a levesbe a nap.
Szóval leszállt a Holdra a legújabb kínai szonda, a Chang'e 5, ott egy hold nap alatt be kell fejezze a küldetését. Egy kicsit fog áskálódni és ami érdekeset talál (elvileg egy nagy vulkáni kőzetekből álló területre száll le, ami relatív friss felület lehet) azt bepakolja egy kis kapszulába amit aztán rugókkal fellő a Hold körül keringő egység felé találkozás végett. Ha sikerül a találka, akkor visszagyünnek a Földhöz és ha a kapszula túléli az atmoszférán való áthaladást, akkor egy darabban visszajönnek némi holdkőzettel. Azt nem láttam sehol, hogy mekkora mennyiségre számítanak, gondolom azért pár kiló lesz. Aztán azt majd analizálják jobbról balra és aki nem hisz az ilyen dolgokban, az simán lesöpri az eredményeket, amelyeket úgysem ért. Aki meg hisz benne, azt úgyis az érdekli, hogy mikor lesz már vége a koron vírusnak.
Egy jobb összefoglalót itt láthattok, érdemes a Scott Manley csatornáját követni, sok érdekes űr dologgal foglalkozik.
Azért jó a jútúb, mert mindig lehet találni valami jó zenészt. Most pl. őt.
Szinte a teljes filmnézésünk az hbo go-ra ment át. Jó dolog az, ha könnyen elérhető egy elég nagy filmválaszték, nem kell párhuzamos világokban keresgélni. Bár azért kevés érdekes ritkaságra lel így az ember, de mostanában már kevesebbel is megelégszem. Továbbá azért van elég régebbi jó film, nem kell a mostani nyúlós rágógumit nézni. Szerencsére van elég európai kis költségvetésű film is, annyit azért lehet sejteni, ha beválogatják, akkor azért nem lesz az erősen elborúlt fajtából. Szóval az van, hogy teljesen jó ez így. Lehet, hogy visszavezetem azt is, hogy írok 1-2 sort az utóbbi időben nézett filmekről.
Vámán már havazik. Nálunk egyelőre még nem havazott eleget ahhoz, hogy egy napot kibírjon.
Hmm, ma van december 1, Románia nemzeti ünnepe. Általában poénkodni szoktam, ha véletlenül ezen a napon bejegyzésre adom a fejem. Pl. ma született Woody Allen, aki bár mostanában már nem PC és nem is rendez annyira jó cuccokat, nekem akkor is az egyik kedvenc rendezőm és remélem fog még rendezni. A túlzásba vitt PC és cancel dolgok azért kicsit ijesztőek.
Illetve ma van az AIDS világnapja is, amiről nemsokára remélem mindenkinek valami rég elfeledett gonosz dolog fog eszébe jutni. A tegnap éppen tettünk egy óriási lépést ebbe az irányba a protein modellezés jelentős megjavításával.
Illetve ma van azon kevés emberek egyikének a születésnapja, akiknek szoktam boldog születésnapot kívánni emailben, de erről ennyit.
Illetve ma van a tél első napja, bár ez nagyon relatív. De ha valaki most élőben akarja nézni, ahogy egy orosz Szentpéterváron bóklászik, akkor itt megteheti.
Az az igazság, hogy lassan beérik egy igazi Romániás bejegyzés, hogy miért is vagyok én még itt. De lehet, hogy semmi sem lesz belőle, túl sok őszinteség megárt.
