szombat, február 13, 2021

még mindig gazdaság

Az előző bejegyzés kicsit már hangvételűre sikeredet mint amilyen az eredeti 5 éves tervben szerepelt. Szerencsére még nem értékeltük ki az 5 éves terv megvalósulását és lehet adalékokat önteni a blog-katyvaszba.

Szóval nem akarom azt mondani, hogy nem hiszek a modellezésben, azaz ahogy ott kifejezem, a kis vonalkák húzogatásában. Én is nagyon szeretem a kis vonalkákat húzogatni, ráadásul én még csalafintább vagyok, mert én logaritmikus skálán húzogatom a vonalakat és a messzi-messzi jövőről, akár 10 év távlatáról beszélek olyan meggyőződéssel, mintha már csak egyet kéne aludjunk és ott is lennénk.

Ráadásul amikor én azt mondom, hogy "hát az agyban nagyjából 100 milliárd kapcsolat van az idegsejtek között és akkor ha majd elérjük a számítógépet amely tárolni fog tudni 100 milliárd értéket, akkor majd az a számítógép minden olyan feladatot meg fog tudni oldani mint az agy", az azért sokkal nagyobb lódítás, mint amikor a közgazdászok azt mondják, hogy az emberek a következő három hónapban is nagyjából annyi kenyeret fognak enni mint az egy évvel ezelőtti három hónapban, ugyanannyiszor fognak külföldre menni, autót vásárolni és megtakarítani is.

Mégis, az én vonalkáim sokkal határozottabban tartják az irányukat mint a közgazdászok vonalkái, pedig a számítógépek világában is vannak krízisek, meg paradigmaváltások, meg régi sztárok óriási bukásai. Sőt, talán több is van mint a hagyományos iparokban. De azért a vonalkák kitartanak, bár most egy kicsit éppen kezdenek lefelé görbülni, de már látszik a megoldás, annyi számmal nincs is nagyon amit kezdeni, ha egyenként akarjuk őket állítgatni akkor tényleg nem érünk sose a végére, inkább csak rendezzük őket nagyobbnál nagyobb mátrixokba és szorozgassuk ezeket a mátrixokat és néha azért nézzük meg, hogy az eredmény merre alakul és tekerjünk egyet az irányon. Szóval a hagyományos számítási architektúrák igaz, hogy kezdenek kifulladni lassan, de a masszívan párhuzamos buta architektúra valószínűleg elég lesz és azt azért még tudjuk skálázni egy jó ideig, de 10 évnél tovább.

Lehet, azért hiszek jobban a mesterséges intelligencia jóslataiban, mert azok mindig 10 évvel a jövőbe mutatnak, a gazdasági adatokat minden negyedévben kiértékeljük és ott már bizony meglátszanak, hogy egyes vonalkák nagyon nem úgy viselkedtek mint ahogy azt a többség elvárta. Persze, mindig van egy kisebbség, aki ki tudja használni ezt, mondjuk sortolással, de azért nem lehet azt mondani, hogy nagy összben jó irányba mennek a dolgok. Ráadásul bár mindenki a saját híveinek mondja az igét, azért a mest. int. jóslatok nekem valahogy mégis őszintébbnek hatnak, mint a gazdaságiak, ahol előreláthatatlan rizikó faktorok lépnek fel mindig, amikor valaki melléfog. Én úgy érzem, egyesek csak nem akarják azokat a rizikó faktorokat is beleszámolni az eredménybe, mert esetleg az jönne ki, hogy pont a rossz irányba haladunk, ezért majd mindenki nagyon meglepődik majd, amikor a nyú jorki tőzsdét egy szép napon elönti a víz.

Na majd holnap folytatjuk.

Zene. DOOM soundtrack, mert most ilyen kedvem van.

Pikszelek.

Nincsenek megjegyzések: