tedd amit mondok, de ne bombázd azt akit én bombázok

Izrael komolyan kezdte feszegetni Pandora szelencéjét. Ebből a tegnapi manőverből egész jó kis deglobalizáció is kisülhet még, meglátjuk ki fogja azt értékelni.

Demó.

Zene.

AI.

egy kis ananász elmenne még ebbe a csorbába

Fura dolog ez a szabadság. Van aki intenzíven szereti, mint mondjuk a siklóernyőzés, vadvízi kajakozás, amatőr autóversenyzés, vannak akik meg otthon a fotelben kávét szürcsölve tuitterezve a legszabadabbak. Az intenzív verzió nehezen fenntartható több napot egy évből, csak akinek sok pénze van tudja sokat csinálni, a nyugisabb verzióhoz nem kell extra infrastruktúra és a halál torkában sem kell keresni a szuvas fogat, ezért sokat lehet művelni. Hat integráljuk ezeket egy életnyi időre, lehet a sok kicsi kiadja a ritkán intenzív összegét. Valószínűleg ez az intenzitás is gausszos eloszlású a teljes lakósságra nézve, mint annyi minden egyéb is. A gond csak ott van, hogy az egyes emberek szabadsága függ az összes többiétől, ha egyeseknek túl sok van, másoknak már kevesebb jut. Pedig jó lenne, ha függetlenek lennének ezek a változók, de például a román társadalom még nem érett meg a függetlenedésre. Pedig mindenkinek jobb lenne. Várakozásom szerint.

Demó.

Zene. Zene. Zene/AI.

ugorjunk fejest a peros perulák tengerébe

Az ópenéjáj tesztelésre bocsájtott egy új modellt, ami sokkal okosabb mint az előzőek, talán még az embernél is okosabb. Olyan okos, hogy nem évtizedek alatt pusztítja majd el az emberiséget, hanem napok alatt, ha nem adunk sok-sok pénzt az ópenéjájnak, hogy megvédjen minket a saját modelljétől.

Mostanában a tuitter algoritmus kicsit elkeverte előlem a mesterséges intelligencia anyázó és istenítő bejegyzéseket, mostanában filmes meg garázs játékos bejegyzésekből többet kapok, mert ezekre kezdtem többet reagálni. Szóval nem olvastam túl sokat erről az új modellről, nem tudom mit is gondoljak róla, mezei felhasználók még nem próbálhatják ki és én fizetni sem akarok még érte, nem hinném, hogy segíteni tudna a kódolásban, főként az sem tetszik, hogy fel kéne töltsem az egész kódbázisomat az ópenéjájnak, hogy értse is, miről van nagyba szó. Szóval csak a mások benyomásaira hagyatkozhatom, de úgy tűnik, tényleg egy komoly lépés előre, jobban programoz, jobban tölti ki az iq teszteket, még a vizuális feladatokra is jobban válaszol. A varázsszer az, hogy most egy kis kereső modullal is megfejelték a modellt, nem tudom pontosan hogy működik ez, de nem sok hatékony módszer létezik nagy dimenziós vektor terekben hatékonyan keresni értelmes irányokba, hogy hátha valamelyik projekció értelmes lesz, szóval valamelyik ezen módszerek közül bizonyára jó szolgálatot tesz itt is. Mindenesetre kíváncsi leszek, mikor érik be a nyílt modellek ezt a modellt, szerintem 6 hónap elég lesz. Az is megnyugtató még, hogy még mindig nem túl megbízható a modell, kell egy ember aki ellenőrzi a válasz helyességét, még ha relatív egyszerű doméniumról is beszélünk, szóval egyelőre még a telefonos segélyszolgálatos csajok se veszítik el a munkájukat. Meglátjuk egy év múlva mi lesz, azért.

Egyébként ha már itt tartunk, a dípmájnd is írt egy cikket a új matematikai feladat megoldó modelljükről (ami a múltkor még csak mértan feladatokat tudott megoldani). Most már ezüst éremre tud megoldani feladatokat a nemzetközi matematika olimpia feladataiból, igaz, az időkorlátot jelentősen túllépve, de ezek a részletek nem túl lényegesek, egy év múlva úgyis minden sokkal jobb lesz.

Szóval továbbra is úgy gondolom, hogy 2029-re simán elérjük az emberi szintű mesterséges intelligenciát. Az más kérdés, hogy ez kinek lesz jó, én mindenesetre nem kell majd sok láda sört vegyek.

Egyébként eléggé visszás a helyzet, mert ha nem hinném azt, hogy a mesterséges intelligencia az egyetlen dolog ami megmenthet minket az éghajlatváltozás apokalipszisétől, akkor most már nagyon kezdenék aggódni miatta, de így a két apokalipszis kioltja egymást.

Demó.

Zene. Zene. Zene.

AI.

a föld alól dirigálni könnyű, de aztán jön az árvíz

Belefutottam ebbe a gondolatba: ~Úgy szerette Isten a világot, hogy az ő egyszülött fiát adta érte, hogy aki hisz ő benne, el ne vesszem, hanem örök élete legyen.~

Ezt sosem értettem régebben, de most, hogy olvastam az ős várost, lezárom ezt a kérdést. Az ős városban ugyanis azt írja de Coulanges, hogy az ős vallásokban a családfő (az apa) volt a főpap aki az isteni ősökkel tartotta a kapcsolatot és ő ezt a minőségét mindig az első szülött fiúra adta át, aki így kivételes helyzetben volt, szemben a többi családtaggal, akiket a családfő akár meg is ölhetett. Szóval a kereszténység ezzel pont ellenkezőt állít, az Isten megtöri az elsőszülött fontosságát, feláldozza a többi gyermekéért, azaz az emberiségért. Gondolom az áldozat fogalma is úgy alakult ki, hogy a családfők meg akartak szabadulni bizonyos családtagoktól, ezért mivel ők voltak az isteni akarat egyetlen ismerői, simán eladták, hogy most biza emberáldozatot kíván Pista bácsi.

Ezt a gondolatot gyakran hangoztatják, de szerintem régebben sokkal jobban rezonált, amikor még a gyermekek között szokás volt különbséget tenni. A mostani libernyák világvallásban a gyermekeik között már nem tesznek a szülők igazi különbséget, nem is okoz gondot mindegyiknek egyenlő mennyiségű élelmet adni, a kisebbeknek talán előnyére is válik, hogy nem a szüleik próbálják az élet mélységeibe bevezetni őket, hanem a korban közelebb álló testvérkéik, akik talán még jobban is modellezik a kistesó kognitív fejlettségi szintjét.

Tudom, hogy most politikával kéne foglalkozni, de baromi jól távol tudom tartani magam tőle.

Demó.

Zene. Zene. Zene.

az örökre visszatérő perfekt almás pite

No, a tegnap este az epöl bémutatta a zúj telóit, meg óráját, meg fülhallgatóját. A legérdekesebb az volt, hogy kezdik bevezetni a mesterséges intelligenciát és voltak egész jó kis támogatott funkciók, mint pl. a levelek összefoglalása, a megírt szövegek stilisztikai javítása, a képek, videók tartalmának felismerése és kereshetővé tétele. Sajnos nálunk nem elérhető ebből semmi. Nem tudom miért, talán az epöl így harcol az EU-val, vagy talán nincs elég szerverük ami az egész világ felhasználóinak elég lenne, ezért az otthoni piacra koncentrálnak. Mindenesetre szerintem elég rendesen kiszúrnak magukkal azzal, hogy nálunk nem érhetőek el ezek a dolgok, mert megoldja más ezt helyettük és hát ez már tényleg elég platform definiáló metaadat, amiről az ember nem szívesen fog lemondani. Nekem ezek a dolgok nem is igazán kénének telefonon, inkább az ubuntumban szeretném használni őket, főként ami a képek és videók tartalmi szortírozását tekinti.

A többi dolog gyengén muzsikált, látom a 8k vidiót nagyon nem akarják bedobni, bizonyára tartogatják ezt a nehezebb időkre, amikor még kevesebb újdonság lesz, a 120 fps-es 4k vidióért igazán kár új telót venni, bár bizonyára a fotók és vidiók minősége is javult, csak nehéz ezeket jól bemutatni. Mi mindenesetre kihagyjuk ezt a generációt is, a 6 éves XS-em tökéletesen működik még, főként azt a minimális időt amit naponta használom. Már kezdek azon gondolkodni, hogy megpróbálok kihúzni vele 10 évet, vagy talán még Androidra is váltok, valami olcsóra, egy 360 fokos vagy egy jó sztereó kamera sokkal jobban érdekel mint bármilyen telefonos cucc.

Más. Itt ez a jó kis vidió a dust és dust2 pályákról csében. Vagány dolog, hogy most már a játékokról is annyi információ kerül fel a netre, amennyit már senki nem tud befogadni, kell már szűrni. Lassan ez is mind szemantikussá válik, lehet metakérdéseket feltenni. Például ez a csatorna is tele van minden jóval, csak idő kell mindent végignézni.

Demó (nem egészen :)). Még egy akkor.

Zene. Zene.

jobb egy lúdnyak egy atomháborúnál

Mi a valószínűsége annak, hogy egyetlen ember el tudja pusztítani az emberi civilizációt? Hát annak, hogy meg tudja menteni? Ha nem is tudjuk ezeket a valószínűségeket kiszámolni, azt legalább tudjuk bizonyítani, hogy az egyik nagyobb mint a másik?

Azt hiszem, az emberekben van némi naiv optimizmus az iránt, hogy nagyobb a valószínűsége a megmentésnek mint a pusztításnak, elvégre mi mind egy-egy kis csavar vagyunk ebben a Földnek nevezett bombázóban ami a világűr mélységei felé tart. Ráadásul a kultúránk nagy része ugyanerre a (tév)hitre gyúr rá, mert csak akkor lehet sikeres és szolgálhatja az alkotó túlélését.

Széllel szembe pisilni néha érdemes azért, főként ha a szél kezd elcsendesülni.

Más. A most a élő fószerek (és talán fószerinák) közül, kik azok akik a legvalószínűbben elpusztítják a civilizációt és kik azok akik a legvalószínűbben megmentik? Na és mire is megyünk ezzel a sok gondolkodással.

Demó.

Zene. Zene. Zene. Zene.

a gpukkal nem lehet dunát rekeszteni (még)

Nem semmi, mostanában volt hír, hogy a Muszka mesterséges intelligenciával foglalkozó cége beindította a 100000 H100 gpu-t tartalmazó szuperszámítógépét és nemsokára megduplázza a méretét. Nemrég még itt filóztam, hogy a fészbuk 350000 gpu-t vesz és az mekkora lépés, erre most ez a 100000 már alig hír érték.

Arra viszont kíváncsi leszek, hogy mire használja majd, nagyon beleszállt a politikába a Muszka és hát a tuitteren is ő a király, jó kérdés, hogy meg tudja-e állni, hogy ne kapirgálja ki ami a mézes bödön alján van.

Egyébként van egy olyan érzésem, hogy a mesterséges intelligencia kutatói mostanában, hogy van sok-sok pénz, leginkább a számítási kapacitás maximalizálását próbálják elérni, ezért röpködnek a milliárdos szuperszámítógépek, aztán meg amikor már nem röpködnek a milliárdok, akkor neki is fognak jó modelleket és jó szoftvert írni rá, mert azért ki nem fogják kapcsolni a gépeket, csak maximum nem vesznek újat, ha meg kell húzni a nadrágszíjat.

Valószínűleg nemsokára meg kell majd húzni a nadrágszíjat, nem csak gazdasági, de jogi okok miatt is. De azt hiszem, a jogi okok nem fognak sokáig megállni, sőt, egy újabb löketet adnak majd a fejlődésnek, mert jobb modelleket fogunk készíteni. Ugyanis a mesterséges intelligencia az ember munkáját nem csak direktben tanulhatja meg utánozni, hanem az adaptáló ember munkáját is megtanulhatja és ezzel már nehéz lesz jogilag harcolni.

Két példa. Ugyebár a szöveg másolásvédett, ezért a gép nem láthatja, mert a "látása" reprodukciót, azaz másolást feltételez (be kell másolja a memóriába, ez jogos). Viszont ha valaki ír egy összefoglalót a szövegről és megadja a gépnek a jogot, hogy elolvassa az összefoglalót, akkor már nincs jogi akadály. Szóval lehet azt csinálni, hogy készítünk egy modellt mondjuk az 1925-ig íródott könyvekből és utána felbérelünk egy csomó embert, hogy foglalja össze az 1926-os könyveket, amelyek már másolásvédettek. Csakhogy ezeken az adatokon már meg lehet tanulni "összefoglalni", az 1927-es könyveket már az összefoglaló modell fogja összefoglalni és nem emberek és nem lehet majd megkülönböztetni az emberi összefoglalástól, tehát nagyon rizikós lesz perre menni ezzel a mesterséges intelligenciával. Most is próbálják már egy kicsit elfedni, hogy nincs benne a teljes heri potter a hálóban, de igazából értelme sincs, hogy bent legyen, hiszen a könyv üzenetén kívül (és azzal együtt se sokak szerint) nincs semmi hasznos amit tartalmazhat. Lehet, hogy vannak teljesen egyedi kifejezések a heri potter könyvben, de azok értelmét nem ez a könyv határozza meg, hanem a már előtte felépített kultúra, másként meg sem érthetnénk őket, definíció szerint. Szóval tégláról téglára, könyvről könyvre fel lehet építeni egy modellt úgy, hogy az emberek már nem tudják, melyik darabok származnak emberektől, akik lemondtak a jogaikról és melyek olyan mesterséges intelligenciától, amelynek nincsenek is jogai (még).

Képek esetében ugyanez alkalmazható, csak ott az összefoglalás ugye egy új kép elkészítését jelenti, hasonló stílusban. Ha megnézzük a kínai festmény ipar egy nagy szeletét, ott ugye szinte tökéletes reprodukciókat gyártanak nyugati festményekből, de azok az emberek tudják adaptálni a stílust hasonló témákra is. Ezek a képek már felhasználhatóak lennének, mert a kínai festők bizonyára gyorsan és olcsón dolgoznak. De valójában nem is kell nagyon sok ilyen variáció kép, hanem egy új rajzprogramot kell írni, ami egy jogosan tanított mesterséges intelligencia modell segítségével egy új képet hoz létre, ezzel kell lemásolni pár száz stílust és gyakorlatilag a következő mesterséges intelligencia már a program használatát tanulja meg és akkor már lehetetlen lesz megkülönböztetni, hogy ember másolt le egy stílust, vagy egy gép, megint jogi zsákutca.

Egyébként én szeretném, hogy a művészek ne veszítsék el a munkájukat, de sajnos a kapitalizmus a költségoptimalizálásról szól, nincs kibúvó, előbb-utóbb mindenki elveszíti a munkáját. Csak abban reménykedhetünk, hogy az emberek azelőtt felébrednek, hogy rossz a rendszer, mielőtt az a pár szupergazdag kifejleszti a robothadseregét amivel mindenféle ellenállást el tud fojtani. Mert ez lesz a vége a folyamatnak, nincs más lehetőség egy véges világban.

Demó.

Zene. Zene.

alien: romulus (2024)

Nekem tetszett, bár a tuitteren mintha eléggé megoszlanak a vélemények, legalábbis amelyeket az utamba sodort az algoritmus.

Szombaton megnéztem az első három Alient, szóval friss gondolatokkal mentem be a moziba. Főként az első filmre fedeztem fel sok utalást, kezdve ugye a Ian Holm karakterrel, ami talán az a dolog is, ami a legkevésbé tetszett. Nem értem mi szükség volt rá, ha fan service, akkor szerintem rosszul sült el, mert sajnos mélyen az uncanny valleyben lakozik ez a karakter, engem zavart minden másodpercben amikor látni lehetett. Gondolom valami olyasmi lehetett, hogy preprodukcióban csináltak egy 95%-os Ian Holmot és mondtak, hogy jó lesz az, majd a produkcióban felhúzzák 100%-ra, de nem sikerült felhúzni csak 97%-ra. És sajnos az emberi arcok az egyetlen dolog a világon, amely esetén a 70% több mint a 97%. Ezt bizonyára tudja minden filmes szakember is, nem értem miért vállalták ezt a rizikót. Főként mivel a praktikus effektekkel kérkednek ebben a filmben is (ami általában egy nagy mese, van erről egy egész vidiósorozat a jótúbon), szerintem egy Ian Holm fizikai robot arc sokkal jobban működött volna, elvégre mégis robot a karakter. Az egyetlen film amiben a digitális arcok jól működtek, a Benjamin Button, az már jó rég volt, az ember azt hinné, most már kulcsra kész a technológia, főként az utóbbi évek mesterséges intelligencia robbanásával, de úgy tűnik, még nagyon nincs így. És miért is kellett az az arc, hogy megismételje egy adott ponton az első filmből azt az egy mondatot? Szerintem butaság volt ezt erőltetni. Ennyi erővel Harry Dean Fosterből is klónozhattak volna gépészmérnököt a filmben és betehették volna, nagy fless volt a Ian Holm karakter az eredeti filmben, de azért ennyire nem volt fontos.

Na jó, a többi egyébként bejött. De hát van benne űrhajó, meg űrbázis, meg szörnyikék akik meg akarnak ölni és a mostani filmek ritmusában megy az egész, nem kell nekem több. Egy ilyen filmen még a logikai és tér-idő hibák sem zavarnak, értékelem azt amit meg akarnak mutatni, még ha egy kicsit át is kell szabni a dolgokat. Igazán tetszett az a jelenet, amikor az alienek savas vérpacái között lavíroztak zéró gravitációban, ahelyett, hogy csak simán visszakapcsolták volna a gravitációt.

Egyébként amikor újranéztem a régi filmeket, a hosszas séták alatt a társadalomról filóztam, amelyben a történet történik, na most erre hosszan nyitnak ezzel, ezt értékeltem, azt nem annyira, hogy a standard disztópiát kaptuk.

Ami igazán tetszett, az az, hogy a számítógépek az eredeti filmeket idézik, szóval semmi érintő képernyő, baromi nagy kapcsolók és nem standard billentyűzetek mindenhol, a monitorokon meg jó nagy fonttal szöveges üzenetek vastag kerettel, ritkán egy-két barchart, az is karakterekkel feltöltve. Tisza 80-as évek eleje, az Amiga már ennél modernebb volt, de hát bizonyára ez a társadalom nem lett a habos-babos okostelefonok rabja, mint a miénk (viszont még jobban dominálja őket egyetlen cég).

Egy másik probléma, hogy egyetlen másodpercig nem féltem, emlékszem, amikor először láttam az Alient, akkor rendesen féltem. Igaz, akkor még nagyon gyerek voltam, de persze már nem emlékszem pontosan hány éves, csak azt tudom, hogy sokáig a legfélelmetesebb filmként tartottam számon, amit nem akarok újranézni. Most nem volt ilyen problémám, szerintem túlontúl kialakult az agyamban a gát azon rendszerek között amelyek a vizuális információt dolgozzák fel és az aktuális állapotomat vezérlik. Ez jó, mert több horror filmet tudok megnézni, viszont rossz, mert nem hozzák az elvárt hatást. Lehet egy méhecskét kéne beereszteni a moziterembe horror film közben, tűkön ülnék, az tuti.

Ami még igazán tetszett, hogy gyerekeket játszanak a színészek és a csaj egész kreatív megoldásokkal jön bizonyos problémákra, de hát a sorsot kijátszani nem lehet, főként ha az egy alien, akinek mindig van még egy szava és mindig ott van, ahol nem kéne. Na de azért a rendező bácsi mindig gondoskodik egy túlélőről, szóval aggodalomra semmi ok.

Zene.

elfújja a szél a metrót

Na, úgy tűnik, lassan dugába dől a kolozsvári metró projekt. Szerintem egyébként nincs is értelme, a központ túlterheltségére nem az a megoldás, hogy még egyszerűbbé tegyük a központba való bejutást, hanem az, hogy egy másik központot hozzunk létre, ami lassan átveheti a régi szerepét és persze rendesen legyen megtervezve. Azt a baromi sok pénzt, amibe a metró kerülne, el lehetne hatékonyan is költeni. Hacsak nem készülünk háborúra, abban az esetben persze jól fog egy metró, de én azért nem várnám meg Kolozsváron. Egyébként meg a mostani központi dugókat is megoldja majd az önvezetés és egy kis szabályozás, hogy ne lehessen személygépkocsival a központba menni, csak nagyon drágán, az önvezető mindenféle méretű taxik majd megoldják a többit. Csak persze ennyi vízió nincs már a politikusainkban. Szerencsére képesség se, hogy egy metróprojektet levezényeljenek. Egyébként tanulságos a metrók listája, Európában már 2013 óta nem építettek újat, szerintem nem véletlenül.

Demó. (ez nagy királyság, de mostani). Demó.

Zene. Zene. Zene. Zene. Zene. Zene. Zene. Zene.