a 22-es latrina csapdája

Csak egy kicsit el akarok oszlatni néhány tévhitet a politikai nézeteimmel kapcsolatban. Nem vagyok sem baloldali, sem jobboldali, sem centrista. Algoritmista vagyok, azaz azt szeretném, hogy számítógépek kormányozzanak, persze csak egy jól megírt és felügyelt algoritmus alapján.

Szóval nem vagyok sem Gyurcsány, sem Magyar Péter és még Orbán Viktor fan sem. Amúgy is, szerintem a politikusokkal valami baj van. Vagy nem értik a munkájuk nehézségét, és akkor azért nem odavalók, vagy nem a közjó mozgatja őket, és akkor meg azért. Ami viszont igazán aggaszt, hogy egytől egyig hazudnak mint a vízfolyás. Az igazán nagy baj csak akkor van, amikor már ők is elhiszik amit hazudnak. A másik baj meg az, hogy mindenképpen ránk akarják kenni a saját hibáikat és ezért mindenféle hibás érvet felhoznak. Ha az ember bemegy az étterembe és az étlapon mindössze szar, fos, meg kaki van, akkor simán csak kimegy az étteremből, anélkül, hogy fogyasztana. Sajnos a választásoknál ezt nem lehet megtenni, mert mi vagyunk a hibásak, hogy szarul választottunk.

Egyébként ez a bal-jobb dichotómia most olybá tűnik nekem, hogy valójában a kooperálás, nem kooperálás dichotómiája. A jó stratégiát a költség függvény, az iterációk száma, a populáció mérete és a rendelkezésre álló információk döntik el, nincs a priori helyes megoldás. Vannak problémák amelyeket csak kooperálva tudunk megoldani, de igazi innovációra csak kis csoportok képesek. Azért húzok egy kicsit balra, mert úgy gondolom, hogy a mostani helyzetben az innovációt pont hogy megöli a jobboldal, ami csak a régi eredmények maximális kihasználásával törődik, vagy ha innovál, akkor azt azért teszi, hogy még erősebb monopóliumot alakítson ki.

Szerencsére annyira gyengén csinálják már a politikusok, hogy a kommunikációjukon könnyű átlátni, a gazdaság meg már omladozik, amikor kész lesz a rendszer ami képes lesz lecserélni őket, az embereket nem kell majd sokat győzködni. Addig meg lehet valami mással foglalkozni, mint politikával.

Zene. Zene. Zene. Zene. Zene.

Animáció.

Shenzen.

Drónos.

filmek

Megint nem írtam meg időben a véleményemet a filmekről, ezért megint nagyon összecsapott lesz a bejegyzés, de hát ez van.

Alien (1979): Ugyebár voltam az új részen moziban, gondoltam gyorsan újranézem az Alieneket, amúgy is nagyon régen láttam már. Sajnos már messze nem ütnek olyan nagyon, meg én is változtam sokat mióta először láttam őket. Egyébként nagyjából időrendi sorrendben láttam őket és emlékszem, hogy amikor az elsőt láttam, akkor nem értettem, hogy miért Ripley élte túl és miért nem a kapitány. Persze most már értem, hogy a kapitányoknak az a dolga, hogy meghaljanak, ha nem halnak meg, akkor nem igazi kapitányok. Most a film közben arról a társadalomról filóztam, amiben ez történik és leginkább a fizetségről való vitatkozást élveztem az egészben. Az, hogy az emberek belesétálnak a szörny torkába, annyira nem is fontos már nekem, értem én, hogy az örökmozgóknak van egy ilyen rossz szokása. De legalább együtt lehet érezni velük, annyit látjuk mászkálni őket sötét folyosókon. Jó kis lazítós film lett már ebből, de örök kedvenc marad és még visszatérek rá máskor.

Aliens (1986): Ami leginkább tetszik, hogy szerintem van egy jókora katonaság ellenesség a filmben, de azt úgy kell eladni, hogy ne legyen kárára az elpusztíthatatlan lény mítoszának. És megcsinálják. Még mindig a legjobb a filmek között, talán éppen emiatt a kettősség miatt. Meg azért, mert itt már mozognak a lények és sokan vannak.

Alien 3 (1992): Fincher első filmje. Állítólag az emberek nem szeretik, nekem nagyon bejött, a helyszín mindent visz. Meg az az első nézetes szörnykamera óriási fless, a számítógépes játékok sokat köszönhetnek azoknak a jeleneteknek. A legkeményebb társadalom kritika is ebben van, ami duplán menő.

The Menu (2022): Hehe, ez jó film, csak egy kicsit modoros és nem igazán meri kimondani azt ami a logikus következménye lenne. Nem baj, aki érti, érti.

Alien: Resurrection (1997): Ez a francia Alien, nekem szintén bejött, de teljesen más hangulata van mint az eredetieknek. Ami persze nem baj, de elhiszem, hogy sokan nem ezt várták, borzongtak volna inkább valami elfeledett bázison vagy űrhajón. A katonák itt is jól megkapják, ami nekik jár, elvileg a tudósok is, csakhogy aki egy kicsit is ért a tudományhoz, az csak nevet azon, hogy 8 klón elég lett volna, egyébként is, miért kell a gazda szervezetet klónozni, ha meg van a lény kódja. Ja, hogy a fejlődési folyamata csak emberi mellkasban működik? Gyanus, felettébb gyanus.

Ariel (2023): Elég meghökkentő történet, de azt hiszem, Milei Argentínája ennél sokkal meghökkentőbbeket fog produkálni. Kár, hogy feltöltötték egy csomó közhellyel, hogy legyen film hosszúsága.

Hannibal (2001): Ezt annó moziban láttam, sőt, egy olyan változatot, amelyben amikor rálőnek a főhősnőre, láthatóan egy szivacsra esik. Nagy röhögés volt a jutalma és valahogy nem tudtam komolyan venni a filmet. Pedig jó kis sztori és Firenze csodálatos helyszín és a sok 90-es évekbeli számítógép már csak hab az agylepényen. Kár, hogy azokkal a srácokkal akikkel megnéztük annó, már nem is találkozom.

The Portrait of a Lady (1996): Na ez tipikusan az a film, hogy ha az ember nem olvasta a könyvet amin alapszik, akkor csak néz két órán keresztül, hogy mi az a rengeteg duma és az a kevés cselekmény, aminek semmi köze a dumához. Vicces, hogy a The Beast megnézése előtt nem is hallottam az íróról, most meg két filmet is láttam a könyvei alapján és egyik bejött, a másik meg nagyon nem, pedig nagy ásznak számít. Pedig jó kis kosztümös film, Nicole Kidman és John Malkovich, nagyon jó lehetett volna, csak valószínűleg a rendező nem mert igazi filmet készíteni, inkább egy fikció krónikáját csinálta meg, ami sántít rendesen.

Hellbound: Hellraiser II (1988): Hehe, ez már az ökörködés kategóriája, de végre látszik a túlvilág labirintusa, engem leginkább az érdekelt a filmben. Sajnos egy cseppet sem ijesztő, inkább szórakozik az ember azon, ahogy adagolja a film az elvileg ijesztő jeleneteket. Meg azon gondolkodik, hogy miért a horror filmek feladata az, hogy a mennyről és pokolról értekezzen és értelemszerűen a mennyről nem értekeznek. De senki más sem. Persze a pokol is mindenkinél más. Itt például egy nagy vászon amire egy fura perspektívában van rajzolva egy labirintus, ami egyszerre akar végtelen nagy és végtelen részletes is lenni. Ezt a labirintust sokat sasoltam mostanában, valami ilyesmi lesz az egyik pálya a játékomban is. Az mikor lesz, hogy egy számítógépes játékon keresztül lehet menni/jönni a pokolba?

The Batman (2022): Eldöntöttem régebben, hogy nem nézek képregényfilmeket, de most volt a Batman nap, ami nem tudom miért Batman nap, gondolom ezen a napon született, vagy újjászületett, vagy valami ilyesmi. Szóval megnéztem, de az a baj, hogy semmi lényegi változás nincs a történeten, ezért csak a részletek variálásával van elfoglalva az egész film, ez pedig elég uncsi. És csak a bunyó nem tud érdekelni már. Szóval okés, hogy a papa sem volt egy szent és az egész rendőrség is korrupt, de ezek nem érdekes dolgok már, nem okoznak meglepetést. Ez a legnagyobb bajom ezzel a filmmel. Persze, lehet, hogy a Batman fanok nem akarnak meglepődni és nekik kell egy újabb lazítós film, amiben a rossz végül elnyeri a jutalmát, de engem nem győzött meg.

Strange Days (1995): Ez annó kimaradt, jó ütős film lett volna, ha a 90-es években látom, de most csak arra tudtam gondolni, hogy jesszus, kalibrálás nélkül tesznek fel a fejükre egy gépet, ami durván be tud avatkozni az agy folyamataiba, én inkább a halált választanám. A 2000-es szilveszter is olyan miliő, ami engem inkább megmosolyogtatott, emlékszem, hogy néztük a tévében sorban a tűzijátékokat. A történet is nagyon prediktibilis, hamar ki lehetett sakkozni, hogy ki lesz a gonosz. De azért jó kis próbálkozásnak tartom, a zene bejön, Juliette Lewisnek nagyon talál ez a karakter, bár azért nem egy Natural Born Killers. Ralph Fiennes viszont inkább Almássy gróf legyen még egyszer, ha lehet, ha nem, akkor valami szuperséf is megteszi.

Zene. Zene.

Jesus Christ Superstar (1971)

Tegnap este megnéztük a JKS-t.

Az elején nagyon lesokkolt az, hogy mennyire falcsul hangzott az énekesek kiejtése, ugyanis angolul énekeltek. Valahogy a magyarok és az angol kiejtés leginkább csodálatosan inkompatibilisak, pedig a magyar nyelvben sokkal több hang van, fonetikusan messze lepipálja az angolt, valószínűleg itt tényleg az oktatáson múlik a dolog. De hogy miért kellett az angolt forszírozni, arról fogalmam sincs.

Egyébként ez nekem is nagyon megfejthetetlen rejtély, miért zavar néha annyira a csapnivaló kiejtés, máskor meg egyáltalán, pl. ez a Jászvásári csoport nagyon sok Queen feldolgozást nyom és bár a Queen nagyon szívem ügye, mégsem zavar ahogy rengeteg női hang csavargatja Freddie eredeti énekeit.

Na jó, szóval az ének végig fájt.

A zene jó volt, a hangosítás nem volt toppon, de azért működött nagyjából.

Amiért én igazából mentem, hogy gondolkozzam arról, hogy Jézus mit tett hozzá az előző valláshoz amivel egyesíteni tudta a sok kis vallást, arra sajnos nem igazán került sor, mert ez egy modern feldolgozása az eredeti történetnek, a hangsúly teljesen át van tolva a történetvezetés modern értelmezésére. A Jézus eredeti történetében leginkább tényleg csak neki meg Júdásnak van ágenciója és a tetőpont is a Ghetsemane kertben van, persze nekünk anno nem így tanították és nem is biztos, hogy ez a lényeg, de ahogy most gondolkodom én a történetekről, ez így műxik. A szöveg is arról szól, hogy az emberi-isteni létben rejlő ellentmondást hogyan próbálja meg megérteni az ember, de persze a mai ember.

A temesvári öngyilkos programozó lány esete kapcsán beszélgettünk pont most E-vel, hogy hogyan szűrődik be a mindennapokba a vállalati kultúra, hogy most a jó definíciója az, hogy "exceeding expectations" (azaz meghaladja az elvárt szintet), elég nagy fless volt hallani ezt Jézus szájából amint Istennel vitatkozik. Valahogy nem irigylem az angolokat, hogy nekik már 71-ben téma lett az, hogy hogyan is lehetünk jók a modern világban.

Szóval nem azt kaptam amit vártam, de azért most még meg fogom párszor hallgatni, most éppen a magyar verzió szól a fülembe, de nem jobb mint az angol, pedig ha nagyon akarnak a magyar fordítók csodát tudnak művelni bármilyen eredeti szöveggel (bár az azért jó poén, hogy ennek a csúcsa a Frédi és Béni fordítása, a My Fair Lady csak sokadik a sorban, most így első hallgatás után a magyar JKS nincs fent a listán).

A rendezés elég érdekes volt, bár lehet, csak nekem nincs túl nagy tapasztalatom rockoperákkal színpadon, azért a Tim Minchines verzió tovább gondolta kicsit a dolgokat.

Igazából leginkább egy gondolattal maradtam az egészből, amelyet itt forgattam a fejemben míg ezt írtam. Jobb lenne nem leírni, de úgysem számít amit én ide írogatok. Ahogy a dolgok most állnak, lehet Hitlerről készül kétezer év múlva ilyen rockopera. Elég kiszámíthatatlan, hogy kit tagad meg és kit emel fel a nép, főként, ha a fúrkászók jól végzik a munkájukat. Szerencsére engem egyre kevésbé fenyeget az örök élet.

Ja igen, és a legjobb poén, ami elhangzott, az "until I change my mind", azaz amíg meg nem gondolom magam. Ez a jelen univerzális gondolata, legalább annyira, mint kétezer éve az, hogy jóban kell lenni Istennel.

Angolul. Magyarul. Film részletek (1973).

akiknek azért van feje, hogy ne süssön a nap a nyakukba, menjenek a sor elejére

Csak én vagyok olyan hülye, hogy egy ilyen cikktől ki akarok szaladni a világból az emberi hülyeség miatt? Hogy nézhetnek ennyire hülyének minket, hogy lenyomják a torkunkon ezt a hülyeséget, hogy az kap támogatást, aki a leggyorsabban feltölti az igénylést? A befektetéseknek az a lényege, hogy minél jobban térüljenek meg. Ha már napelemeket akarunk támogatni, akkor annak kéne pénzt adni, aki a legnaposabb régióban lakik és a legjobb fekvésű a háza. Ha ez túl nehéz kritérium, akkor adják annak akinek a legkisebb a jövedelme, hogy a legtöbbet segítsen rajta. Vagy a legtöbb gyereke van. Bármit, csak ne az számítson, hogy mennyi idő alatt töltöttél fel valamit.

Azt hiszem, takarékra teszem a blogot, semmi jó nem jut eszembe amiről írhatnék, rosszról meg nincs kedvem. Mondjuk csütörtökön megyünk megnézni a szupersztár Jézus Krisztust, valószínűleg találok megint a történetben valamit ami az előző vallás influenszált beléje, arról fogok írni, meg lassan véget ér a hónap is, most nem olyan rövid a filmek listája. De aztán, utánam az özönvíz. Vagy valami hasonló.

Data, szorozd össze az almát a naranccsal és vonj citrom gyököt belőle

Érdekes dolog ez, hogy mennyire "kiszámíthatatlan" az, ahogy a nagy nyelvmodellek "gondolkodnak". Egyik ember azt mondja, hogy buták, mert nem tudnak összeszorozni 20x20-as számokat, pedig 4x4-eseket össze tudnak szinte tökéletesen, tehát bizonyára nem tudták elsajátítani a szorzás algoritmusát, ami lehetővé tenné nekik, hogy bármilyen hosszú számokat össze tudjanak szorozni. Más ember meg azt mondja, hogy olyan vele beszélgetni, mint a legerősebb biológia doktorandusszal, akihez szerencséje volt.

Harmadik bebizonyította, hogy maga az architektúra, ha hagyjuk "gondolkodni", azaz végtelen köztes lépést tenni, akkor univerzális függvény approximátor, azaz bármit ki tud számolni, amit egy függvénnyel ki lehet számolni, de ez mondjuk azért nem olyan erős állítás, mert a Conway féle életjáték is képes erre, az a végtelen lépés elég sok mindenre elég.

Ugyanakkor meg azt is látom, hogy nagyon próbálják megfojtani ezeket a szegény kis intelligenciákat, pedig szerintem kár lenne értük, tényleg olyanok, mint egy idegen intelligencia, amely nagyon nagyon sekély, de végtelenül széles. Szinte mindenről tud dolgokat, de olyan igazán nem is, mert az igazi szabályokat amelyekkel kombinálni lehet a fogalmakat, azt még mindig nem sikerült megtanulni. Lehet, hogy mi is csak képzeljük, hogy jól kombináljuk a fogalmakat, de valójában tévesek a következtetéseink. Na, de azért szorozni tudunk legalább, persze csak papír segítségével...

Lassan ideje lesz új gépet vennem, remélem sikerül olyant venni, amelyen már jól lehet játszani ezekkel a modellekkel. Egyelőre mindent csak spekulálok. :)))))

Demó. Újabb valóság.

Zene. Zene. Zene. Zene. Zene.

AI.

tedd amit mondok, de ne bombázd azt akit én bombázok

Izrael komolyan kezdte feszegetni Pandora szelencéjét. Ebből a tegnapi manőverből egész jó kis deglobalizáció is kisülhet még, meglátjuk ki fogja azt értékelni.

Demó.

Zene.

AI.

egy kis ananász elmenne még ebbe a csorbába

Fura dolog ez a szabadság. Van aki intenzíven szereti, mint mondjuk a siklóernyőzés, vadvízi kajakozás, amatőr autóversenyzés, vannak akik meg otthon a fotelben kávét szürcsölve tuitterezve a legszabadabbak. Az intenzív verzió nehezen fenntartható több napot egy évből, csak akinek sok pénze van tudja sokat csinálni, a nyugisabb verzióhoz nem kell extra infrastruktúra és a halál torkában sem kell keresni a szuvas fogat, ezért sokat lehet művelni. Hat integráljuk ezeket egy életnyi időre, lehet a sok kicsi kiadja a ritkán intenzív összegét. Valószínűleg ez az intenzitás is gausszos eloszlású a teljes lakósságra nézve, mint annyi minden egyéb is. A gond csak ott van, hogy az egyes emberek szabadsága függ az összes többiétől, ha egyeseknek túl sok van, másoknak már kevesebb jut. Pedig jó lenne, ha függetlenek lennének ezek a változók, de például a román társadalom még nem érett meg a függetlenedésre. Pedig mindenkinek jobb lenne. Várakozásom szerint.

Demó.

Zene. Zene. Zene/AI.

ugorjunk fejest a peros perulák tengerébe

Az ópenéjáj tesztelésre bocsájtott egy új modellt, ami sokkal okosabb mint az előzőek, talán még az embernél is okosabb. Olyan okos, hogy nem évtizedek alatt pusztítja majd el az emberiséget, hanem napok alatt, ha nem adunk sok-sok pénzt az ópenéjájnak, hogy megvédjen minket a saját modelljétől.

Mostanában a tuitter algoritmus kicsit elkeverte előlem a mesterséges intelligencia anyázó és istenítő bejegyzéseket, mostanában filmes meg garázs játékos bejegyzésekből többet kapok, mert ezekre kezdtem többet reagálni. Szóval nem olvastam túl sokat erről az új modellről, nem tudom mit is gondoljak róla, mezei felhasználók még nem próbálhatják ki és én fizetni sem akarok még érte, nem hinném, hogy segíteni tudna a kódolásban, főként az sem tetszik, hogy fel kéne töltsem az egész kódbázisomat az ópenéjájnak, hogy értse is, miről van nagyba szó. Szóval csak a mások benyomásaira hagyatkozhatom, de úgy tűnik, tényleg egy komoly lépés előre, jobban programoz, jobban tölti ki az iq teszteket, még a vizuális feladatokra is jobban válaszol. A varázsszer az, hogy most egy kis kereső modullal is megfejelték a modellt, nem tudom pontosan hogy működik ez, de nem sok hatékony módszer létezik nagy dimenziós vektor terekben hatékonyan keresni értelmes irányokba, hogy hátha valamelyik projekció értelmes lesz, szóval valamelyik ezen módszerek közül bizonyára jó szolgálatot tesz itt is. Mindenesetre kíváncsi leszek, mikor érik be a nyílt modellek ezt a modellt, szerintem 6 hónap elég lesz. Az is megnyugtató még, hogy még mindig nem túl megbízható a modell, kell egy ember aki ellenőrzi a válasz helyességét, még ha relatív egyszerű doméniumról is beszélünk, szóval egyelőre még a telefonos segélyszolgálatos csajok se veszítik el a munkájukat. Meglátjuk egy év múlva mi lesz, azért.

Egyébként ha már itt tartunk, a dípmájnd is írt egy cikket a új matematikai feladat megoldó modelljükről (ami a múltkor még csak mértan feladatokat tudott megoldani). Most már ezüst éremre tud megoldani feladatokat a nemzetközi matematika olimpia feladataiból, igaz, az időkorlátot jelentősen túllépve, de ezek a részletek nem túl lényegesek, egy év múlva úgyis minden sokkal jobb lesz.

Szóval továbbra is úgy gondolom, hogy 2029-re simán elérjük az emberi szintű mesterséges intelligenciát. Az más kérdés, hogy ez kinek lesz jó, én mindenesetre nem kell majd sok láda sört vegyek.

Egyébként eléggé visszás a helyzet, mert ha nem hinném azt, hogy a mesterséges intelligencia az egyetlen dolog ami megmenthet minket az éghajlatváltozás apokalipszisétől, akkor most már nagyon kezdenék aggódni miatta, de így a két apokalipszis kioltja egymást.

Demó.

Zene. Zene. Zene.

AI.

a föld alól dirigálni könnyű, de aztán jön az árvíz

Belefutottam ebbe a gondolatba: ~Úgy szerette Isten a világot, hogy az ő egyszülött fiát adta érte, hogy aki hisz ő benne, el ne vesszem, hanem örök élete legyen.~

Ezt sosem értettem régebben, de most, hogy olvastam az ős várost, lezárom ezt a kérdést. Az ős városban ugyanis azt írja de Coulanges, hogy az ős vallásokban a családfő (az apa) volt a főpap aki az isteni ősökkel tartotta a kapcsolatot és ő ezt a minőségét mindig az első szülött fiúra adta át, aki így kivételes helyzetben volt, szemben a többi családtaggal, akiket a családfő akár meg is ölhetett. Szóval a kereszténység ezzel pont ellenkezőt állít, az Isten megtöri az elsőszülött fontosságát, feláldozza a többi gyermekéért, azaz az emberiségért. Gondolom az áldozat fogalma is úgy alakult ki, hogy a családfők meg akartak szabadulni bizonyos családtagoktól, ezért mivel ők voltak az isteni akarat egyetlen ismerői, simán eladták, hogy most biza emberáldozatot kíván Pista bácsi.

Ezt a gondolatot gyakran hangoztatják, de szerintem régebben sokkal jobban rezonált, amikor még a gyermekek között szokás volt különbséget tenni. A mostani libernyák világvallásban a gyermekeik között már nem tesznek a szülők igazi különbséget, nem is okoz gondot mindegyiknek egyenlő mennyiségű élelmet adni, a kisebbeknek talán előnyére is válik, hogy nem a szüleik próbálják az élet mélységeibe bevezetni őket, hanem a korban közelebb álló testvérkéik, akik talán még jobban is modellezik a kistesó kognitív fejlettségi szintjét.

Tudom, hogy most politikával kéne foglalkozni, de baromi jól távol tudom tartani magam tőle.

Demó.

Zene. Zene. Zene.

az örökre visszatérő perfekt almás pite

No, a tegnap este az epöl bémutatta a zúj telóit, meg óráját, meg fülhallgatóját. A legérdekesebb az volt, hogy kezdik bevezetni a mesterséges intelligenciát és voltak egész jó kis támogatott funkciók, mint pl. a levelek összefoglalása, a megírt szövegek stilisztikai javítása, a képek, videók tartalmának felismerése és kereshetővé tétele. Sajnos nálunk nem elérhető ebből semmi. Nem tudom miért, talán az epöl így harcol az EU-val, vagy talán nincs elég szerverük ami az egész világ felhasználóinak elég lenne, ezért az otthoni piacra koncentrálnak. Mindenesetre szerintem elég rendesen kiszúrnak magukkal azzal, hogy nálunk nem érhetőek el ezek a dolgok, mert megoldja más ezt helyettük és hát ez már tényleg elég platform definiáló metaadat, amiről az ember nem szívesen fog lemondani. Nekem ezek a dolgok nem is igazán kénének telefonon, inkább az ubuntumban szeretném használni őket, főként ami a képek és videók tartalmi szortírozását tekinti.

A többi dolog gyengén muzsikált, látom a 8k vidiót nagyon nem akarják bedobni, bizonyára tartogatják ezt a nehezebb időkre, amikor még kevesebb újdonság lesz, a 120 fps-es 4k vidióért igazán kár új telót venni, bár bizonyára a fotók és vidiók minősége is javult, csak nehéz ezeket jól bemutatni. Mi mindenesetre kihagyjuk ezt a generációt is, a 6 éves XS-em tökéletesen működik még, főként azt a minimális időt amit naponta használom. Már kezdek azon gondolkodni, hogy megpróbálok kihúzni vele 10 évet, vagy talán még Androidra is váltok, valami olcsóra, egy 360 fokos vagy egy jó sztereó kamera sokkal jobban érdekel mint bármilyen telefonos cucc.

Más. Itt ez a jó kis vidió a dust és dust2 pályákról csében. Vagány dolog, hogy most már a játékokról is annyi információ kerül fel a netre, amennyit már senki nem tud befogadni, kell már szűrni. Lassan ez is mind szemantikussá válik, lehet metakérdéseket feltenni. Például ez a csatorna is tele van minden jóval, csak idő kell mindent végignézni.

Demó (nem egészen :)). Még egy akkor.

Zene. Zene.

jobb egy lúdnyak egy atomháborúnál

Mi a valószínűsége annak, hogy egyetlen ember el tudja pusztítani az emberi civilizációt? Hát annak, hogy meg tudja menteni? Ha nem is tudjuk ezeket a valószínűségeket kiszámolni, azt legalább tudjuk bizonyítani, hogy az egyik nagyobb mint a másik?

Azt hiszem, az emberekben van némi naiv optimizmus az iránt, hogy nagyobb a valószínűsége a megmentésnek mint a pusztításnak, elvégre mi mind egy-egy kis csavar vagyunk ebben a Földnek nevezett bombázóban ami a világűr mélységei felé tart. Ráadásul a kultúránk nagy része ugyanerre a (tév)hitre gyúr rá, mert csak akkor lehet sikeres és szolgálhatja az alkotó túlélését.

Széllel szembe pisilni néha érdemes azért, főként ha a szél kezd elcsendesülni.

Más. A most a élő fószerek (és talán fószerinák) közül, kik azok akik a legvalószínűbben elpusztítják a civilizációt és kik azok akik a legvalószínűbben megmentik? Na és mire is megyünk ezzel a sok gondolkodással.

Demó.

Zene. Zene. Zene. Zene.

a gpukkal nem lehet dunát rekeszteni (még)

Nem semmi, mostanában volt hír, hogy a Muszka mesterséges intelligenciával foglalkozó cége beindította a 100000 H100 gpu-t tartalmazó szuperszámítógépét és nemsokára megduplázza a méretét. Nemrég még itt filóztam, hogy a fészbuk 350000 gpu-t vesz és az mekkora lépés, erre most ez a 100000 már alig hír érték.

Arra viszont kíváncsi leszek, hogy mire használja majd, nagyon beleszállt a politikába a Muszka és hát a tuitteren is ő a király, jó kérdés, hogy meg tudja-e állni, hogy ne kapirgálja ki ami a mézes bödön alján van.

Egyébként van egy olyan érzésem, hogy a mesterséges intelligencia kutatói mostanában, hogy van sok-sok pénz, leginkább a számítási kapacitás maximalizálását próbálják elérni, ezért röpködnek a milliárdos szuperszámítógépek, aztán meg amikor már nem röpködnek a milliárdok, akkor neki is fognak jó modelleket és jó szoftvert írni rá, mert azért ki nem fogják kapcsolni a gépeket, csak maximum nem vesznek újat, ha meg kell húzni a nadrágszíjat.

Valószínűleg nemsokára meg kell majd húzni a nadrágszíjat, nem csak gazdasági, de jogi okok miatt is. De azt hiszem, a jogi okok nem fognak sokáig megállni, sőt, egy újabb löketet adnak majd a fejlődésnek, mert jobb modelleket fogunk készíteni. Ugyanis a mesterséges intelligencia az ember munkáját nem csak direktben tanulhatja meg utánozni, hanem az adaptáló ember munkáját is megtanulhatja és ezzel már nehéz lesz jogilag harcolni.

Két példa. Ugyebár a szöveg másolásvédett, ezért a gép nem láthatja, mert a "látása" reprodukciót, azaz másolást feltételez (be kell másolja a memóriába, ez jogos). Viszont ha valaki ír egy összefoglalót a szövegről és megadja a gépnek a jogot, hogy elolvassa az összefoglalót, akkor már nincs jogi akadály. Szóval lehet azt csinálni, hogy készítünk egy modellt mondjuk az 1925-ig íródott könyvekből és utána felbérelünk egy csomó embert, hogy foglalja össze az 1926-os könyveket, amelyek már másolásvédettek. Csakhogy ezeken az adatokon már meg lehet tanulni "összefoglalni", az 1927-es könyveket már az összefoglaló modell fogja összefoglalni és nem emberek és nem lehet majd megkülönböztetni az emberi összefoglalástól, tehát nagyon rizikós lesz perre menni ezzel a mesterséges intelligenciával. Most is próbálják már egy kicsit elfedni, hogy nincs benne a teljes heri potter a hálóban, de igazából értelme sincs, hogy bent legyen, hiszen a könyv üzenetén kívül (és azzal együtt se sokak szerint) nincs semmi hasznos amit tartalmazhat. Lehet, hogy vannak teljesen egyedi kifejezések a heri potter könyvben, de azok értelmét nem ez a könyv határozza meg, hanem a már előtte felépített kultúra, másként meg sem érthetnénk őket, definíció szerint. Szóval tégláról téglára, könyvről könyvre fel lehet építeni egy modellt úgy, hogy az emberek már nem tudják, melyik darabok származnak emberektől, akik lemondtak a jogaikról és melyek olyan mesterséges intelligenciától, amelynek nincsenek is jogai (még).

Képek esetében ugyanez alkalmazható, csak ott az összefoglalás ugye egy új kép elkészítését jelenti, hasonló stílusban. Ha megnézzük a kínai festmény ipar egy nagy szeletét, ott ugye szinte tökéletes reprodukciókat gyártanak nyugati festményekből, de azok az emberek tudják adaptálni a stílust hasonló témákra is. Ezek a képek már felhasználhatóak lennének, mert a kínai festők bizonyára gyorsan és olcsón dolgoznak. De valójában nem is kell nagyon sok ilyen variáció kép, hanem egy új rajzprogramot kell írni, ami egy jogosan tanított mesterséges intelligencia modell segítségével egy új képet hoz létre, ezzel kell lemásolni pár száz stílust és gyakorlatilag a következő mesterséges intelligencia már a program használatát tanulja meg és akkor már lehetetlen lesz megkülönböztetni, hogy ember másolt le egy stílust, vagy egy gép, megint jogi zsákutca.

Egyébként én szeretném, hogy a művészek ne veszítsék el a munkájukat, de sajnos a kapitalizmus a költségoptimalizálásról szól, nincs kibúvó, előbb-utóbb mindenki elveszíti a munkáját. Csak abban reménykedhetünk, hogy az emberek azelőtt felébrednek, hogy rossz a rendszer, mielőtt az a pár szupergazdag kifejleszti a robothadseregét amivel mindenféle ellenállást el tud fojtani. Mert ez lesz a vége a folyamatnak, nincs más lehetőség egy véges világban.

Demó.

Zene. Zene.

alien: romulus (2024)

Nekem tetszett, bár a tuitteren mintha eléggé megoszlanak a vélemények, legalábbis amelyeket az utamba sodort az algoritmus.

Szombaton megnéztem az első három Alient, szóval friss gondolatokkal mentem be a moziba. Főként az első filmre fedeztem fel sok utalást, kezdve ugye a Ian Holm karakterrel, ami talán az a dolog is, ami a legkevésbé tetszett. Nem értem mi szükség volt rá, ha fan service, akkor szerintem rosszul sült el, mert sajnos mélyen az uncanny valleyben lakozik ez a karakter, engem zavart minden másodpercben amikor látni lehetett. Gondolom valami olyasmi lehetett, hogy preprodukcióban csináltak egy 95%-os Ian Holmot és mondtak, hogy jó lesz az, majd a produkcióban felhúzzák 100%-ra, de nem sikerült felhúzni csak 97%-ra. És sajnos az emberi arcok az egyetlen dolog a világon, amely esetén a 70% több mint a 97%. Ezt bizonyára tudja minden filmes szakember is, nem értem miért vállalták ezt a rizikót. Főként mivel a praktikus effektekkel kérkednek ebben a filmben is (ami általában egy nagy mese, van erről egy egész vidiósorozat a jótúbon), szerintem egy Ian Holm fizikai robot arc sokkal jobban működött volna, elvégre mégis robot a karakter. Az egyetlen film amiben a digitális arcok jól működtek, a Benjamin Button, az már jó rég volt, az ember azt hinné, most már kulcsra kész a technológia, főként az utóbbi évek mesterséges intelligencia robbanásával, de úgy tűnik, még nagyon nincs így. És miért is kellett az az arc, hogy megismételje egy adott ponton az első filmből azt az egy mondatot? Szerintem butaság volt ezt erőltetni. Ennyi erővel Harry Dean Fosterből is klónozhattak volna gépészmérnököt a filmben és betehették volna, nagy fless volt a Ian Holm karakter az eredeti filmben, de azért ennyire nem volt fontos.

Na jó, a többi egyébként bejött. De hát van benne űrhajó, meg űrbázis, meg szörnyikék akik meg akarnak ölni és a mostani filmek ritmusában megy az egész, nem kell nekem több. Egy ilyen filmen még a logikai és tér-idő hibák sem zavarnak, értékelem azt amit meg akarnak mutatni, még ha egy kicsit át is kell szabni a dolgokat. Igazán tetszett az a jelenet, amikor az alienek savas vérpacái között lavíroztak zéró gravitációban, ahelyett, hogy csak simán visszakapcsolták volna a gravitációt.

Egyébként amikor újranéztem a régi filmeket, a hosszas séták alatt a társadalomról filóztam, amelyben a történet történik, na most erre hosszan nyitnak ezzel, ezt értékeltem, azt nem annyira, hogy a standard disztópiát kaptuk.

Ami igazán tetszett, az az, hogy a számítógépek az eredeti filmeket idézik, szóval semmi érintő képernyő, baromi nagy kapcsolók és nem standard billentyűzetek mindenhol, a monitorokon meg jó nagy fonttal szöveges üzenetek vastag kerettel, ritkán egy-két barchart, az is karakterekkel feltöltve. Tisza 80-as évek eleje, az Amiga már ennél modernebb volt, de hát bizonyára ez a társadalom nem lett a habos-babos okostelefonok rabja, mint a miénk (viszont még jobban dominálja őket egyetlen cég).

Egy másik probléma, hogy egyetlen másodpercig nem féltem, emlékszem, amikor először láttam az Alient, akkor rendesen féltem. Igaz, akkor még nagyon gyerek voltam, de persze már nem emlékszem pontosan hány éves, csak azt tudom, hogy sokáig a legfélelmetesebb filmként tartottam számon, amit nem akarok újranézni. Most nem volt ilyen problémám, szerintem túlontúl kialakult az agyamban a gát azon rendszerek között amelyek a vizuális információt dolgozzák fel és az aktuális állapotomat vezérlik. Ez jó, mert több horror filmet tudok megnézni, viszont rossz, mert nem hozzák az elvárt hatást. Lehet egy méhecskét kéne beereszteni a moziterembe horror film közben, tűkön ülnék, az tuti.

Ami még igazán tetszett, hogy gyerekeket játszanak a színészek és a csaj egész kreatív megoldásokkal jön bizonyos problémákra, de hát a sorsot kijátszani nem lehet, főként ha az egy alien, akinek mindig van még egy szava és mindig ott van, ahol nem kéne. Na de azért a rendező bácsi mindig gondoskodik egy túlélőről, szóval aggodalomra semmi ok.

Zene.

elfújja a szél a metrót

Na, úgy tűnik, lassan dugába dől a kolozsvári metró projekt. Szerintem egyébként nincs is értelme, a központ túlterheltségére nem az a megoldás, hogy még egyszerűbbé tegyük a központba való bejutást, hanem az, hogy egy másik központot hozzunk létre, ami lassan átveheti a régi szerepét és persze rendesen legyen megtervezve. Azt a baromi sok pénzt, amibe a metró kerülne, el lehetne hatékonyan is költeni. Hacsak nem készülünk háborúra, abban az esetben persze jól fog egy metró, de én azért nem várnám meg Kolozsváron. Egyébként meg a mostani központi dugókat is megoldja majd az önvezetés és egy kis szabályozás, hogy ne lehessen személygépkocsival a központba menni, csak nagyon drágán, az önvezető mindenféle méretű taxik majd megoldják a többit. Csak persze ennyi vízió nincs már a politikusainkban. Szerencsére képesség se, hogy egy metróprojektet levezényeljenek. Egyébként tanulságos a metrók listája, Európában már 2013 óta nem építettek újat, szerintem nem véletlenül.

Demó. (ez nagy királyság, de mostani). Demó.

Zene. Zene. Zene. Zene. Zene. Zene. Zene. Zene.