filmek

Írtam, hogy elromlott a nagy tévénk, egyelőre nem oldottuk meg a problémát, most úgyis volt sok hír amit a kis tévében nézni lehetett, meg néhány filmet is megnéztünk félig-meddig, de reklámokkal tűzdelve, közben netezve, nem kötöttek le annyira, hogy gondolkodjam is róluk, szóval nem is írok azokról. Így lett az, hogy egyetlen animáció került a mai listára.

Blame! (2017): A NaissanceE, ami engem inspirált a játékomban, a Blame című manga által inspirálódott, szóval gondoltam megnézem az animációs fimet, ami a mangát adaptálja valamilyen fokig. Hát, nekem annyira nem jött be, ha jól értem, a manga történetének egy része megvan itt, de amiért én jöttem, a hatalmas épületek és az elveszettség érzése, az nem volt igazán jól kifejezve. Mivel a NaissanceE-ben önállóan lehet bóklászni, még ha jól behatárolt terekben is, mégis nagyon jól átjön a gigantikus, de egyszerű épületek érzése, ehhez képest az animációban nincs egy kamera reptetős jelenet sem, mindig kell legyen egy (de általában több) karakter a képben, ami igencsak leszűkíti a lehetőségeket. Szóval ebből sokat nem fogok tanulni, talán el kéne olvasni a mangát...

Zene.

kumulatív feltámadás

Láttam egy tuitet, miszerint Svédország azzal együtt, hogy nem csinált semmilyen lezárást, a legjobb extra mortalitással rendelkezik. A tuitet sajnos már törölték, valószínűleg nem volt túl megbízható a számolási módszertan, de itt van egy hasonló tuit, bár itt már nem a svédek vezetnek, de elég jól állnak így is.

Igazából nem is erre akartam reflektálni, hanem arra, hogy Románia viszont valami +20%-os mortalitással rendelkezett, ami azért komolynak nézett ki, szóval megkerestem a statisztikai hivatal oldalán mit mondanak az adatok. Lám, már vannak adatok 2020-ra, 2021-re, és 2022-re is.

Röviden leírom mi történt. A 2019-2020-as változás: +36992, a 2020-2021-es: +36259, a 2021-2022-es: -63580. A végső kumulatív változás, 2019-2022: 3x36692 + 2x36259 + 1x(-63580) = 119014. Ez nagyjából duplája a hivatalos adatoknak és nagyjából megegyezik a projekciókkal (bár én mintha 150000-es projekciót is láttam, gondolom kiigazították a hivatalos extra mortalitással). Azt le sem írom, hogy ebből jól látszik, hogy az oltás hány ember életét megmentette, főként, hogy most megint újabb variáns van a láthatáron és már mindenkinek mindene tele van az egésszel.

Demó.

Zene.

Dicsőség Ukrajnának

Nem semmi, Prigozsint kinyírta Putyin, nem tudom mire számított amikor "megegyezett" a felkelés félbehagyásáról. Azért remélem valami szaftos kompromat csak kikerül, az jó poén lenne.

A háború egyébként most némileg nyugisabb, bár én is azt hittem, hogy gyorsabban megy majd az ukrán ellentámadás, de bizonyára ők sokkal jobban tudják mit csinálnak, szóval ehhez nincs hozzáfűzni valóm. Meg aztán, azt hiszem valójában a stratégia Oroszország kivéreztetése, hosszú távú megoldást csak az jelenthet, azt meg csak lassan lehet csinálni, nehogy a beteg rájöjjön mi történik és kirántsa a tűt a karjából.

Igazából, a harcoló feleken kívül úgy tűnik, mindenkinek nagyon megfelel ez a háború, mindenfélét rá lehet fogni a háborúra. A legjobb találmány a szeletelt máj óta.

Demó.

Zene.

minden rosszban van valami ami még rosszabb is lehetne

Az utóbbi napokban jó pár ártatlan ember meghalt Romániában, akartam írni egy filozofikus bejegyzést, de közben rájöttem, hogy nem azt akarom megérteni, miért olyan ez az ország, amilyen, hanem inkább azt, hogy miért is vagyok még itt. Lustaság? Pozitív illúziók? Statisztikai anomália? Barátok? Szülők? Jó levegő? Fegyverek relatív hiánya? Fene tudja. Talán nem is vagyok annyira pesszimista mint ahogy egyesek állítják. Mindenesetre még itt vagyok...

Demó.

Zene.

Barbie

Nos, megnéztem a Barbie filmet is. Azt hittem, lesz valami nagy reveláció, de sajnos elmaradt, de simán benne van a pakliban, hogy ha majd kicsit ülepszik a dolog és valamelyik okos filmkritikus összerakja az összes referenciát, elvégzi a tranzitív lezárást, beteszi abba a pörgető gépbe, beállítja 432Hz-re a pörgetést és egy évig pörgeti a katyvaszt, valami csodálatos jön ki belőle amitől eldobom az agyam. Még az is lehet, hogy ezt a csodálatos elméletet nem akarattal tették be, csak így sikerült, amikor ilyen sűrű a katyvasz, senki nem érti már mi tartja össze.

Most így elsőre viszont az van, hogy iszonyú tömör ez a film, minden mindennel összefügg és összetűzik, nagyon jól ráillik az amit nem rég óta gondolok Amerikáról, miszerint ott mindenki mindenkivel háborúzik. Itt is mindenki barát, aztán ellenség, aztán megint barát és közben a modern élet összes gondjával megküzd, legalábbis gondolatban. Ha az ember azt gondolja, hogy valami nincs meg ebben a filmben, akkor nagyon téved. Pl. nincsenek transz nemű emberek reprezentálva, de ha belegondolsz, a teljes sztori tükrözhető a nemek tengelyén, és nem csak a biológiai, hanem a társadalmi nemek tengelyén is, szóval így kerülnek be a transzneműek. Nem tudom mennyi idő és munka volt ezt az iszonyú bonyolult és egyben egyszerű történetet megcsinálni, az is lehet, hogy nem volt nehéz, minden bekerült amit el tudtak képzelni és a többi a néző képzeletére van bízva.

Ugyanakkor az is van, hogy nekem nehéz eldönteni, miről is szól akkor ez a film és mi a fő mondanivaló, hacsak nem az, hogy üvegkalickába zártuk az elménk és sose fogunk már semmit megérteni a világból. Legalább annyi vicc van a film során elszórva, hogy én szinte percenként nevettem valamin. Kicsit fura is volt, hogy körülöttem a fiatalok nem nevettek annyit. Lehet nem értették a Shining meg a Gyalog Galopp referenciát. Kíváncsi lennék, hány filmes referencia van benne, én csak ezt a kettőt, meg persze az elején a 2001-est kaptam el. Nem lepne meg ha több tucat lenne, annyira sűrű az egész. Na jó, lehet a srácok nagy tánca a Thrillerre utal.

Örvendenék, ha korszak alkotó filmmé válna, nem lehetne többé sikeres filmet egy kis társadalom kritika nélkül csinálni. De nem vennék mérget rá, lehet hamar feledésbe merül az egész, remélem nem, de nem fűzök hozzá nagy reményt. Ugyanakkor forszírozni sem lehet a változást, talán ezt már lassan én is megértem, mindig ha kileng az inga egyik irányba, egy idő után visszalendül. A sarokpontok lassú menetelése minden amiben bízni lehet.

Zene.

nincs ingyen manna

Ha valaki azt hitte, hogy annyi energiabefektetéssel, hogy négy évben egyszer elmegy szavazni szerez magának egy szövetségest aki az ő hasznára dolgozik négy évet, az nagyon tévedett. Olyan szövetségest lehet így szerezni, aki mindenfelé szerepel, mondigál, mutogat, úgy tesz mintha érdekelné, hogy mi van veled, de amikor az érdekekről van szó, akkor csakis a sajátja érdekli. Nem tudom miért hiszik az emberek, hogy nem így van, nem hallottak arról a tételről, hogy nincs ingyen ebéd? Ha valamit el akarsz érni, te kell megcsináld, mert senki más nem fogja megcsinálni helyetted, bármit is mondigál. Még Isten sem adja olyan könnyen a mennyet, ahogy egyesek igérik.

Demó.

Zene.

Oppenheimer

Amikor Nolan nem valami tudományra alapozó filmet készít, akkor egész jól megy neki. Nekem nagyon bejött a The Prestige, a Dunkirk és most az Oppenheimer is. Viszont pl az Interstellar meg a Tenet eszméletlen baromság szerintem, remélem lassan ráeszmél, hogy ő (sem) tudja jól párosítani az értelmet az érzelemmel. Én egyébként annak a gondolatnak vagyok a híve, hogy az értelem és az érzelem ugyanannak a dolognak két formája, ahogy a fény is egyszerre részecske és hullám is. Nehéz ezt megérteni, elmagyarázni még nehezebb.

Szóval ez a film nekem nagyon bejött. Nem tudom mennyire befolyásolta a film készítését, hogy a mostani atomháború árnyára is reagáljon, de nekem nem volt nehéz megtalálni a párhuzamokat az akkori politikusok és a mostaniak között, akik értelem nélkül vagdalkoznak valami olyasmivel, amit nagyon nem értenek, csak az tudják, hogy az emberek félnek tőle. Szóval bár általában nem szeretem a politikát a filmvásznon is látni, elég az a tévében a hírekben, most nem fanyalgok. Azért sem fanyalgok, hogy a tudomány vékonka lett és nem került fel mindenki a vászonra akinek fontos szerepe volt az atombomba megalkotásában. Úgy érzem, most fontosabb az, hogy a mítosz egy kicsit közelebb kerüljön, régen sem volt kolbászból a kerítés, az ami ma egyértelműnek tűnik, az valamikor nagyon nem volt egyértelmű és jó okkal. Volt egy olyan érzésem a film alatt, hogy tudatában van annak, hogy a szereplők jó része géniusz, akikről be lehet mutatni néhány tényszerű dolgot, de képtelen igazán betekinteni a színfalak mögé.

Érdekes, hogy itt sem tudták megoldani, hogy a három idősík külön fusson, értem én, hogy néha magyarázzák egymást, de a politikai cuccokban kicsit elvesztem, de nem is bántam persze, mert a politikai cuccok mindig csak papír tigrisek, van itt viszont elég más csócsálni való. Viszont ez itt most nekem úgy tűnik, nem méltó megoldás a probléma átéléséhez, mert tudjuk mi az egyes cselekedetek következménye, de az embereknek amelyek átélték őket ez nem adatott meg. Elvesz egy csomó feszültséget, játékká egyszerűsít halálosan komoly dolgokat. Teccett volna a politikát 20 percig élvezhetővé tenni. Persze lehet, hogy ez lehetetlen feladat, nem csupán valószínűtlen.

Na jó, szóval szép volt, élveztem a sok színészt akiket felismertem itt-ott, Gary Oldman mint Truman óriási volt, még ha csak 1 percet tartott is a jelenet. Érdemes megnézni. Nagyon magasra emelte a lécet a Barbie-val szemben, van egy olyan érzésem, hogy az nem fog ennyire tetszeni, pedig a 2001 Űrodisszeás reklám után nagy reményeket fűztem hozzá. Na majd jövő héten az is sorra kerül.

Zene.

két igen és egy nem

Mostanában gyakran írok arról, hogy miért nem írok. Most az van, hogy nem akarok rossz dolgokról írni, mert van egy olvasóm akinek most kimondottan fontos a mentális egészsége (többek között). Jó dolog meg ritka, de most éppen kettő is volt.

Szóval nagyon úgy néz ki, hogy összejön a szoba hőmérsékleten a szupravezetés. Teljesen új fejezetet nyit ez a dolog az elektronikus eszközök fejlődésében, reméljük hamar jönnek is az új kütyük, nem kell évtizedeket várni rájuk.

A másik meg az, hogy most kezdtek embereken tesztelni egy szupergyógyszert ami rengeteg rákos megbetegedésre lehet gyógyír. Reméljük ez most már tényleg működni fog.

Persze, ezek sajnos nem oldják meg az éghajlatváltozás problémáját, ugyanis a kapitalizmus annak a forrása, talán az ellen is lesz egyszer gyógyszer és akkor tényleg eljön az utópia.

Demó.

Zene.

a fele illúzió, a másik fele apokalipszis

Volt egy hír, hogy megjelent egy tanulmány, hogy az emberek fele fog mentális betegséget kapni/kialakítani az élete során. Ma megnéztem ezt a vidiót Hemingwayről, mennyit szenvedett a teste, de mégis az elméje győzte le. És akkor beugrott, hogy valószínűleg minél kevesebb ideje birtokol valamit az emberiség, annál kevésbé volt még lehetősége kifejleszteni a természetes gyógymódot az esetleges problémákra amelyek felmerülnek a működése közben. Vajon mióta van öntudatunk? Szerintem sokkal kevesebb ideje mint ahogy májunk van. Tipikus, hogy az elméhez annyira nem értünk, hogy nemrég még azt sem értettük, hogy esetleg problémái lehetnek. Persze minden ami fejlődik, koevolúcióban fejlődik egy csomó minden mással, az elmebajok, ha kezelni is tudnánk az egyén bajait, de kifejlesztettük a társadalom bajait is. Ha az ember még túl is tenné magát a saját hülyeségén, esélye sincs a nemzete hülyeségein túltenni magát. Pedig egyszerű a gyógymód, illúzió tapaszt kell tenni rá és időnként hideg sörrel le kell tisztítani, a gyógyulás garantált.

Zene.

Demó.

Jótúb. Ez a filozófizáló csatorna egyébként elég jó.