Ma megint moziban voltam, általában nem járok ilyen gyakran, de ezt a filmet meg akartam nézni, mert olvsatam, hogy bukott, de én akkor is meg akartam nézni, mert elég gyakran eltér az ízlésem a nagy átlagtól és félő volt, hogy hamarabb leveszik műsorról mint tervezték. Nekem egyébként minden perce tetszett és bár nem olvastam róla kritikát, majd fogok. Nem tudom kitalálni, hogy mi nem tetszett a kritikusoknak ebben a filmben, nekem minden bejött, de akkor talán egy kicsit részletezni kéne ezt, hogy ne érjen véget itt a bejegyzés.
Szóval nekem bejött, hogy nem világmegváltási történetet látunk, hanem néhány karakter életét mutatja be. Na jó, a két fehér színészre jobban koncentrál mint a négerre meg a mexikóira, de ez nem faji kérdés, főként nem abban a miliőben, amikor meg igenis faji kérdés volt. Egyébként a két fehér karakter hal meg a végén, a másik két karakter úgymond megússza a húsdarálót és boldog lesz. De nem így kell értelmezni ezt a filmet, igazából maga Hollywood és a filmgyártás pont annyira szereplő ebben a filmben mint maguk a karakterek, az is változik, az is ugyanolyan vad és szeszélyes mint a karakterek és ugyanúgy haldoklik és újra feltámad mint a karakterek. Nem, az emberek nem támadnak fel, a karakterek viszont igen. Azt nem tudom, mennyire reprezentatív a keresztmetszet amit bemutat, nem ismerem ennyire sem a kort, sem a világot, de minden megállja a helyét, minden és mindenki mozog, van ami kényszerpályán, van aki saját sorsának a kovácsa és van akinek baromi szerencséje van, hogy túlél. Lehet mondani, hogy nem elég jó ez a történet, de ez kb olyan, mintha azt mondanánk, hogy a Hófehérke nem jó történet, bezzeg a Hamupipőke. Szerintem teljesen jó a történet, a karakterek változnak, a világ változik, a nyertesekből vesztesek lesznek, ütközik aminek ütköznie kell, szerintem szép kerek az egész, én nem érzem, hogy valami hiányozna vagy valami túl lenne tolva. Szerintem igenis nagyon jól megoldotta, amikor el kellett adni, mennyire agylobbasztóan aprólékos egy jelenet felvétele a hat tékkel.
Szóval én élveztem, ettől még nem álmodom holivudi karrierről és nem csak azoknak szól, akik filmbuzik, de hát na, úgy látom, ha valaki nem beszél egyfolytában az értékeiről és a család fontosságáról és nem menti meg a bolygót vagy az univerzumot, akkor úgy látom, már nincs is értelme, hogy vászonra kerüljön. Egy fenét nincs.
Demó.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése