42

Mit ad Isten, ma is szülinapom van. Általában nem szoktak ezek a bejegyzések valami jól sikerülni, mert nincs nagyon jó kedvem mostanában, de az az igazság, hogy most nincs is rossz. Aktívan próbálom a rossz dolgokat kizárni az elmémből és elég jól kezd ez menni mostanában. Ha bizonyos dolgoktól eltekintek, egész optimistán látom a jövőt, a kedvenc dolgaim nagyon haladnak, a mestint szakít, a játékok egyre jobban szakítanak a gépemen is, ha jól meggondolom, már most több van mint amennyit az életemben végig tudok vinni. És akkor még vannak a filmek és könyvek is. Csak el kell menekülni a világból a szobámba és máris eltűnik minden gond. Ma pl. ez nagyon jól működik.

Továbbá vannak a torták is amelyeket meg fogok enni. Pl a szülinapi tortáról készült videót tízezren megtekintették. Sok éhes ázsiai, aki hazafelé pörgette a jótúbot.

Valamint vannak a jó kis demók is, amelyeket még megnézek. 40 év után rájöttek, hogy az ős-PC grafikus csipjének is ugyanúgy lehet buzerálni a regisztereit, mint a 64-esét és ugyanazokat az effekteket meg lehet csinálni, mint amelyektől leesett az állunk 64-en. Ha készül olyan emulátor, amely tudja ezt emulálni, szerintem én is megpróbálkozom valamivel egy-két hét erejéig, ez túl érdekes ahhoz, hogy kihagyjam. Van talán nekiveselkedhetnék végre 64-et programozni.

Arról ne is beszéljünk, hogy mennyi sok jó zenét meg fogok hallgatni.

És mennyi hülye blogbejegyzést fogok írni.

Ha megérem.

Azt hiszem, ez utóbbi évben már kezdtem egy kicsit komolyan venni a halált. A longcovid egy olyan rizikófaktor, amit nagyon nem veszünk komolyan és nem értem miért. De talán megúszom, szóval jövőre megint írhatom a hülyeségeimet.

Azt ugye nem kell mondjam, hogy reggel még teljesen más bejegyzést akartam írni... :)

Zene.