Jártamban keltemben a jótúbon belebotlottam ebbe a videóba, amely a romániai augusztus 23. ünnepeket mutatja be 1989-ben. Valahogy nehéz belelátni, hogy fél éven belül vége lesz a rendszernek. Egyébként a forradalom nekem bebizonyította, hogy az emberek más embereket rendszerező rendszerei eléggé kiszámíthatatlanok, soha nem szabad feladni a reményt, hogy eljön a változás. Persze, hogy a változás mennyire lesz jó, vagy rossz, vagy változatos, az már más kérdés.
Más. Akartam még írni egyet a Peaky Blinders után, hogy nekem mekkora fless volt az, hogy azt is le lehet vonni a filmből, hogy az, hogy kiből lesz kis stílű bűnöző és kiből lesz ünnepelt politikus az néha elég kicsin múlik. Egy generáció gyermekei és fiataljai együtt rúgják a labdát a téren, aztán együtt mennek világháborúba és megtizedelve, de együtt térnek onnan haza, majd mindenki megy a dolgára, egyesekből munkás lesz, másokból bűnöző, ezekből gyakran aztán halott is, de az a munkásoknak is ugyanúgy kijár, egyesekből meg politikus, pedig bűnözőként kezdték. Az egész a véletlen műve, egy lapát más fején csattant mint akinek kellett volna, ennyi az egész döntési folyamat. Valahogy mintha ez ráillene a mostani elitre is, az az érzésem.
Zene.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése