Épp a tegnap gondolkodtam, hogy miért nincsenek mostanában olyan filmek, mint a Dune volt. Erre itt a Jupiter Ascending, ami szerintem kultusz film kategória, még akkor is, ha érződik rajta, hogy kicsit sokat forgolódott a vágókés alatt. Nem is nagyon találok rá szavakat, nekem nagyon nagyon bejött, néhol az akció jelentek mintha lehettek volna gyorsabbak és sokkal többet szerettem volna látni a világból, de reméljük lesz rendezői változat és reméljük a keleti piac megmenti a pénzügyi bukástól. Szóval ha bejött a Dune (a színek és a világ), vagy a Blade Runner (a disztópia az utópiában), vagy a Matrix (a történet és végre itt a zöld komplemense, a sárga dominál), esetleg a Dragon Ball, akkor ajánlom nézd meg. Ja és ha véletlenül Cameron összekalapozta már a pénzt a Battle Angel Alita-ra, de nincs ideje rá az Avatar miatt, remélem a Wachowski testvérekre bízza a rendezést. Még az is lehet, hogy jövő szombaton megnézem mégegyszer, de valószínűleg a Dune-t nézem újra.
Csak azt nem értem, hogy került a Szaturnusz gyűrűje a Jupiter köré... :)
szombat, február 14, 2015
szombat, január 03, 2015
csütörtök, december 11, 2014
vasárnap, november 30, 2014
hírek
Megint nem sok.
Vapnikot leigazolta a Facebook fő MI kutató részlege. Jó dolog a verseny, az MI kutató csoportok között.
Egy kis zene. Igazából, a klipp az érdekes számomra, elég jól kinéző 3d arc szkennelés van benne, egyre érdekesebb dolgokat hoznak ki ebből a technológiából.
Vapnikot leigazolta a Facebook fő MI kutató részlege. Jó dolog a verseny, az MI kutató csoportok között.
Egy kis zene. Igazából, a klipp az érdekes számomra, elég jól kinéző 3d arc szkennelés van benne, egyre érdekesebb dolgokat hoznak ki ebből a technológiából.
Interstellar
Ha csak arra vagy kíváncsi, hogy ajánlom-e a filmet, akkor nem, nem ajánlom, mert nagyon nagyon szar.
Ha arra is kíváncsi vagy, hogy miért és nem baj, hogy szpojlerezek, akkor olvass tovább.
Azon gondolkodtam, hogy van-e egyáltalán értelme felsorolni azt a rengeteg fizikai képtelenséget amit lenyomnak a torkunkon, de mivel minden percre jut legalább egy és a film majd három órás, ráadásul én nem is igazán értek a fizikához, szóval inkább kimarad. De azért nem lehet mindenre legyinteni, szóval néhány példa azért lesz.
Igazából nem is a legismeretlenebb fizikával van bajom a filmben, mivel nagyon kevés empirikus tapasztalásunk van a féreglyukakkal (egyelőre semmi) és a fekete lyukak belsejével (szintén semmi), ezekkel a jelenetekkel volt a legkevesebb gondom. Az viszont már nagyon szar, amikor leszállnak egy kis űrrepülővel egy bolygóra, aminek hamar tisztázzák, hogy a gravitációs ereje a Földének 1.2-szerese és utána simán felszállnak róla, miután a film legjobb jelenetében bemutatják, hogy hogyan is kell rendesen felszállni a Földről egy űrrepülővel, két (+ az űrrepülő) lépcsős rakétával. Az a hír járta az internetet, hogy tudományosan/technikailag elég plauzibilis a film, hát ez vagy tudatos félreinformálás volt, vagy nagyon hülyék az emberek az interneten. Nem is tudom...
Szóval ami a legjobban zavart ebben a filmben, hogy felvállal egy plauzibilis premisszát, mégpedig, hogy az emberiség lakhatatlanná teszi a Földet a környezetszennyezés (illetve annak népszerű formája, a globális felmelegedés) által és csak túl későn jön rá, hogy a folyamat sajnos megállíthatatlan és az élők egyetlen dolga az, hogy szép lassan kihaljon. A megoldás viszont egy óriási katyvasz, ami nem is igazán érdekes és teljesen implauzibilis és ezzel a kezdetben felvetett probléma komolyságát is teljesen aláássa. Ezzel az erővel ajánlhatták volna azt is, ami állítólag egy DOD jelentésben megjelent valahol, hogy csak húzzunk közelebb egy csillagot, ha majd a miénkkel gondok lesznek. Ez az, ami teljesen kiakasztott. Komoly, de komolytalan. Akkor már inkább legyen teljesen komolytalan, Star Wars bejön, szinte annyira mint a Star Trek, pedig a komolysági skála ellentétes végein helyezkednek el.
Ráadásul miért? Hogy elmondjon egy teljesen átlagos történetet egy emberről, aki nem nyugszik bele a sorsába, az egyik gyerekéről, aki ezt eltanulja tőle, a másikről aki meg nem. Van egy tudós is, aki szintén belenyugodott a sorsába, neki is van egy gyereke, aki hisz a szerelemben, de csak félig nyugodott bele a sorsába. Van még egy harmadik fickó is, aki szintén nem nyugodott bele a sorsába és ezzel szinte végveszélybe sodorja a film fő történetszálát, de aztán az első ember feláldozza önmagát (miután rájön, hogy a néhány perccel előbb nem érvényes impulzusmegmaradás törvénye éppen működni kezd), hogy aztán jöjjön a heppi end. Az az igazság, hogy ezt a történetet szerintem sokkal jobban el lehetett volna mondani csillagközi utazás nélkül is. Nem értem, miért volt fontos Nolannak, hogy ilyen miliőbe helyezze ezt a történetet, amikor egyértelmű, hogy nem ért hozzá. Az mindenesetre biztos, hogy többet nem megyek moziba Nolan filmre, hacsak nem olvastam igazán jó forrásokból, a film megjelenése után, hogy tényleg megéri.
Szóval kár érte, azt hittem, ha valaki csillagközi utazásról szóló filmet készít, egy kicsit komolyan veszi a témát, de sajnos nem ez történt. Persze, nem könnyű a mostanában népszerű pörgős filmek között egy tudományosan releváns és még érdekes filmet is készíteni. Valószínűleg, nem is lehet, ugyanúgy, ahogy nem lehet egy szinte a fény sebességével egy fekete lyuk körül köröző bolygót utólérni sem egy gyufásdoboznyi űrrepülővel.
Reméljük a Wachowski testvérek jövőre jobbat hoznak, ha csak a Cloud Atlas színvonalát sikerülne hozni, már rettenetesen jó volna.
Na jó, akkor a végére egy mondat arról, hogy mi volt jó a filmben. Amikor a Földről szálltak fel és azzal nyitott a visszaszámolás, hogy a fickó elmegy otthonról hátrahagyva a családját, az nagyon erős volt. Ezért az egy jelenetért szinte megérte elmenni moziba, kár, hogy nem REALISZTIKUS fel meg leszállásokkal folytatódott a film, szívesebben néztem volna még két órán keresztül, mint azt a rengeteg butaságot ami történt. Hálistennek a jótúbon van már ilyen videó, amiben az összes űrrepülő felszállást lehet nézni.
A másik jó dolog, egy csont amin rágódhatok miközben melóba megyek. A szerelemben hívő tudós nő szerint a szerelem azért érdekes, mert az emberek szeretnek halott embereket is, szóval a szerelem bizonyára valami olyan dolog, ami áthágja a fizikai korlátokat. Persze egyből válaszoltam is neki gondolatban, hogy azért szeret az ember halottakat, mert az érzelem megmaradás ha nem is törvény, de sokak által megtapasztalt jelenség. Az egyetlen dolog ami áthághatja a fizikai törvényeket az a buta rendezők képzelete, de szerencsére csak filmen tudják bemutatni ezt, a valóságban nem. Továbbá, ha jól emlékszem, a gyerek elméje fejlődése során megtanulja ezeket a fizikai törvényeket, nincsenek beleégetve (kell is hat-hét év amíg kialakul a szám fogalom). Bizonyára ezek az ismeretek az érzelmi fejlődésére is hatnak. A másik ember iránti érzelmeink konstansok maradnak amíg egy új erő ki nem mozdítja őket, nemdebár? Vajon mennyire segíti a tudományos ismeretek fejlesztését az érzelmi fejlődés és fordítva? Vajon elengedhetetlen az egyik a másikhoz? Nehéz lesz igazi érzelmeket szimulálni majd, ha egy robot gyereket tanítunk. Vagy pont fordítva, könnyebb lesz, mert jobban körül tudjuk írni fizikailag megtapasztalható dolgokkal? Úgy szeretlek fiam/lányom, mint az edény a folyadékot ami benne van? Mint sót a levesben?
Ha arra is kíváncsi vagy, hogy miért és nem baj, hogy szpojlerezek, akkor olvass tovább.
Azon gondolkodtam, hogy van-e egyáltalán értelme felsorolni azt a rengeteg fizikai képtelenséget amit lenyomnak a torkunkon, de mivel minden percre jut legalább egy és a film majd három órás, ráadásul én nem is igazán értek a fizikához, szóval inkább kimarad. De azért nem lehet mindenre legyinteni, szóval néhány példa azért lesz.
Igazából nem is a legismeretlenebb fizikával van bajom a filmben, mivel nagyon kevés empirikus tapasztalásunk van a féreglyukakkal (egyelőre semmi) és a fekete lyukak belsejével (szintén semmi), ezekkel a jelenetekkel volt a legkevesebb gondom. Az viszont már nagyon szar, amikor leszállnak egy kis űrrepülővel egy bolygóra, aminek hamar tisztázzák, hogy a gravitációs ereje a Földének 1.2-szerese és utána simán felszállnak róla, miután a film legjobb jelenetében bemutatják, hogy hogyan is kell rendesen felszállni a Földről egy űrrepülővel, két (+ az űrrepülő) lépcsős rakétával. Az a hír járta az internetet, hogy tudományosan/technikailag elég plauzibilis a film, hát ez vagy tudatos félreinformálás volt, vagy nagyon hülyék az emberek az interneten. Nem is tudom...
Szóval ami a legjobban zavart ebben a filmben, hogy felvállal egy plauzibilis premisszát, mégpedig, hogy az emberiség lakhatatlanná teszi a Földet a környezetszennyezés (illetve annak népszerű formája, a globális felmelegedés) által és csak túl későn jön rá, hogy a folyamat sajnos megállíthatatlan és az élők egyetlen dolga az, hogy szép lassan kihaljon. A megoldás viszont egy óriási katyvasz, ami nem is igazán érdekes és teljesen implauzibilis és ezzel a kezdetben felvetett probléma komolyságát is teljesen aláássa. Ezzel az erővel ajánlhatták volna azt is, ami állítólag egy DOD jelentésben megjelent valahol, hogy csak húzzunk közelebb egy csillagot, ha majd a miénkkel gondok lesznek. Ez az, ami teljesen kiakasztott. Komoly, de komolytalan. Akkor már inkább legyen teljesen komolytalan, Star Wars bejön, szinte annyira mint a Star Trek, pedig a komolysági skála ellentétes végein helyezkednek el.
Ráadásul miért? Hogy elmondjon egy teljesen átlagos történetet egy emberről, aki nem nyugszik bele a sorsába, az egyik gyerekéről, aki ezt eltanulja tőle, a másikről aki meg nem. Van egy tudós is, aki szintén belenyugodott a sorsába, neki is van egy gyereke, aki hisz a szerelemben, de csak félig nyugodott bele a sorsába. Van még egy harmadik fickó is, aki szintén nem nyugodott bele a sorsába és ezzel szinte végveszélybe sodorja a film fő történetszálát, de aztán az első ember feláldozza önmagát (miután rájön, hogy a néhány perccel előbb nem érvényes impulzusmegmaradás törvénye éppen működni kezd), hogy aztán jöjjön a heppi end. Az az igazság, hogy ezt a történetet szerintem sokkal jobban el lehetett volna mondani csillagközi utazás nélkül is. Nem értem, miért volt fontos Nolannak, hogy ilyen miliőbe helyezze ezt a történetet, amikor egyértelmű, hogy nem ért hozzá. Az mindenesetre biztos, hogy többet nem megyek moziba Nolan filmre, hacsak nem olvastam igazán jó forrásokból, a film megjelenése után, hogy tényleg megéri.
Szóval kár érte, azt hittem, ha valaki csillagközi utazásról szóló filmet készít, egy kicsit komolyan veszi a témát, de sajnos nem ez történt. Persze, nem könnyű a mostanában népszerű pörgős filmek között egy tudományosan releváns és még érdekes filmet is készíteni. Valószínűleg, nem is lehet, ugyanúgy, ahogy nem lehet egy szinte a fény sebességével egy fekete lyuk körül köröző bolygót utólérni sem egy gyufásdoboznyi űrrepülővel.
Reméljük a Wachowski testvérek jövőre jobbat hoznak, ha csak a Cloud Atlas színvonalát sikerülne hozni, már rettenetesen jó volna.
Na jó, akkor a végére egy mondat arról, hogy mi volt jó a filmben. Amikor a Földről szálltak fel és azzal nyitott a visszaszámolás, hogy a fickó elmegy otthonról hátrahagyva a családját, az nagyon erős volt. Ezért az egy jelenetért szinte megérte elmenni moziba, kár, hogy nem REALISZTIKUS fel meg leszállásokkal folytatódott a film, szívesebben néztem volna még két órán keresztül, mint azt a rengeteg butaságot ami történt. Hálistennek a jótúbon van már ilyen videó, amiben az összes űrrepülő felszállást lehet nézni.
A másik jó dolog, egy csont amin rágódhatok miközben melóba megyek. A szerelemben hívő tudós nő szerint a szerelem azért érdekes, mert az emberek szeretnek halott embereket is, szóval a szerelem bizonyára valami olyan dolog, ami áthágja a fizikai korlátokat. Persze egyből válaszoltam is neki gondolatban, hogy azért szeret az ember halottakat, mert az érzelem megmaradás ha nem is törvény, de sokak által megtapasztalt jelenség. Az egyetlen dolog ami áthághatja a fizikai törvényeket az a buta rendezők képzelete, de szerencsére csak filmen tudják bemutatni ezt, a valóságban nem. Továbbá, ha jól emlékszem, a gyerek elméje fejlődése során megtanulja ezeket a fizikai törvényeket, nincsenek beleégetve (kell is hat-hét év amíg kialakul a szám fogalom). Bizonyára ezek az ismeretek az érzelmi fejlődésére is hatnak. A másik ember iránti érzelmeink konstansok maradnak amíg egy új erő ki nem mozdítja őket, nemdebár? Vajon mennyire segíti a tudományos ismeretek fejlesztését az érzelmi fejlődés és fordítva? Vajon elengedhetetlen az egyik a másikhoz? Nehéz lesz igazi érzelmeket szimulálni majd, ha egy robot gyereket tanítunk. Vagy pont fordítva, könnyebb lesz, mert jobban körül tudjuk írni fizikailag megtapasztalható dolgokkal? Úgy szeretlek fiam/lányom, mint az edény a folyadékot ami benne van? Mint sót a levesben?
hétfő, november 24, 2014
hírek
Volt az az SC konferencia, bemutatták a legújabb top500 szuperszámítógép listát, a kínaiak már két éve elsők, jövőre talán még elsőbbek lesznek, ha a legújabb Intel gyorsítokat rakják az amúgy is gyors gépükbe. Az már kérdés, hogy mire használják a szupergyors gépeiket. A lista alján tovább gyorsul a lassulás, lehet, hogy 20 év múlva mégse lesz az asztalunkon a mostani leggyorsabb gép. Az NVIDIA mindenesetre kihoz egy dupla olyan gyors videókártyát mint az előző, már nem is a grafikával reklámozzák, hanem a gépi tanulással.
Az az igazság, hogy mostanában sokkal jobban érdekel az, hogy mennyire gondolja Putyin komolyan, hogy fenyegetőzéssel vissza tudja állítani a bizalmat az orosz gazdaságban, de ehhez nem nagyon értek, szóval erről nem írok.
Az az igazság, hogy mostanában sokkal jobban érdekel az, hogy mennyire gondolja Putyin komolyan, hogy fenyegetőzéssel vissza tudja állítani a bizalmat az orosz gazdaságban, de ehhez nem nagyon értek, szóval erről nem írok.
vasárnap, november 09, 2014
linkek
Most nincsenek hírek, csak 3 link, minimális kommentárral, szóval jobb lesz elolvasni őket, nem olyan hosszúak.
1. Michael Jordan óvva int mindenkit a MI téltől amit a big data és deep learning túligérgetés fog elhozni. Bizonyára sokkal jobban átlátja a helyzetet mint én, de szerintem már nem lesz soha MI tél, illetve esetleg akkor, ha az emberiségre is rájön az örök tél. Mára már nem csak igéretekről szól az MI, a Google például egy 100% MI cég és már nagyon sok milliárdot ér, nincs is nagy szüksége befektetésre már, aki utól akarja érni, annak talán.
2. Larry Page visszavonul az uncsi napi teendőktől amit a Google vezetése igényel és új irányokat keres a cégnek, nem rettenve vissza olyan radikális dolgoktól, amelyekkel a tech cégek nem nagyon foglalkoznak és csak évtizedek múlva térülnek meg, de akkor potenciálisan az egész bolygó ügyféllé válhat. Pl. az élet radikális meghosszabbítása sok embernek érdekes lehet. Gondolom ezentúl többször ebédel majd Kurzweillal.
3. Kevin Kelly végre egy normális MI jövőt vázol, amiben az MI ugyanolyan egyszerű, de hasznos szerepet tölt be az életünkben, mint a csapvíz vagy a központi fűtés. A cégek a tisztított, érzelmektől mentes MI-t fogják a legdrágábban adni, gondolom a mocskos szociális pókhálókből összekutyultak már ingyen járnak. Egy érdekes adat, 2009 óta 17 milliárd dollárt fektettek MI cégekbe, amiből csak a tavaly 2 milliárdot (mondjuk ez kevesebb mint az átlag, gondolom lennének itt érdekes részletek, ha hozzáférhető lenne a tanulmány/cikk amiben ezt boncolgatják).
+1, már a Gameloft is keres munkatársat Data Scientist pozícióra. Egy kicsit tényleg túlfűtött az ipar, annyi jó adattudós nincs amennyire szükség lenne, bizonyára többször fognak alulteljesíteni, vagy akár rossz tanácsot adni ezek az emberek mint ahányszor hasznosak lesznek, de nem kell félteni a sok buta céget, ha egy bebukik, jön kettő helyére.
1. Michael Jordan óvva int mindenkit a MI téltől amit a big data és deep learning túligérgetés fog elhozni. Bizonyára sokkal jobban átlátja a helyzetet mint én, de szerintem már nem lesz soha MI tél, illetve esetleg akkor, ha az emberiségre is rájön az örök tél. Mára már nem csak igéretekről szól az MI, a Google például egy 100% MI cég és már nagyon sok milliárdot ér, nincs is nagy szüksége befektetésre már, aki utól akarja érni, annak talán.
2. Larry Page visszavonul az uncsi napi teendőktől amit a Google vezetése igényel és új irányokat keres a cégnek, nem rettenve vissza olyan radikális dolgoktól, amelyekkel a tech cégek nem nagyon foglalkoznak és csak évtizedek múlva térülnek meg, de akkor potenciálisan az egész bolygó ügyféllé válhat. Pl. az élet radikális meghosszabbítása sok embernek érdekes lehet. Gondolom ezentúl többször ebédel majd Kurzweillal.
3. Kevin Kelly végre egy normális MI jövőt vázol, amiben az MI ugyanolyan egyszerű, de hasznos szerepet tölt be az életünkben, mint a csapvíz vagy a központi fűtés. A cégek a tisztított, érzelmektől mentes MI-t fogják a legdrágábban adni, gondolom a mocskos szociális pókhálókből összekutyultak már ingyen járnak. Egy érdekes adat, 2009 óta 17 milliárd dollárt fektettek MI cégekbe, amiből csak a tavaly 2 milliárdot (mondjuk ez kevesebb mint az átlag, gondolom lennének itt érdekes részletek, ha hozzáférhető lenne a tanulmány/cikk amiben ezt boncolgatják).
+1, már a Gameloft is keres munkatársat Data Scientist pozícióra. Egy kicsit tényleg túlfűtött az ipar, annyi jó adattudós nincs amennyire szükség lenne, bizonyára többször fognak alulteljesíteni, vagy akár rossz tanácsot adni ezek az emberek mint ahányszor hasznosak lesznek, de nem kell félteni a sok buta céget, ha egy bebukik, jön kettő helyére.
szombat, november 01, 2014
hírek
Ezen a héten sok hír volt, de én csak egyet emelnék ki, a HP új számítógépét, amit Sproutnak neveznek és megpróbál innovatív asztali gép lenni. Reméljük, sikerül is neki.
Sajnos ezen a héten volt sok rossz hír is, amit megemlítek az, hogy a SpaceShipTwo felrobbant, az egyik pilóta meghalt, de a Virgin Galactic nem áll meg, újat épít.
Blogolás helyett inkább Minsky Society of Mind előadásait nézem, egy időre leáll a blog.
Sajnos ezen a héten volt sok rossz hír is, amit megemlítek az, hogy a SpaceShipTwo felrobbant, az egyik pilóta meghalt, de a Virgin Galactic nem áll meg, újat épít.
Blogolás helyett inkább Minsky Society of Mind előadásait nézem, egy időre leáll a blog.
szombat, október 25, 2014
hírek
Nem volt semmi nagyon eget rengető az utóbbi időben. Vagy lehet, hogy lemaradtam róla. Vagy lehet, hogy később fog kiderülni. Szóval jöhet egy kis filozofálás.
Előtte két videó. Az első egy virtuális gyerek. A másodikban egy nyuszi málnát eszik.
Volt régebben egy hír, hogy a Samsung 15 milliárdért épít csip gyárat, mert bár a telefonok eladása mostanában akadozva megy nekik, csip azért mindenbe kell és sokkal biztosabb a piac. Erre most az IBM meg eladja a csip gyárát úgy, hogy még ő fizet 1.5 milliárdot a Global Foundriesnak. Valószínűleg a részletekben van a magyarázat erre az érdekes üzletre, 10 nm-ig szerződtek le a GF-el és állítólag továbbra is nyomják a 3 milliárdos kutatási projektjüket amivel a szilikon alapú csipek utódait fogják fejleszteni.
A DARPA fejleszett valami grafén cuccot, amit az agyba fognak dugdosni, mert vékonyabb és jobb a fém elektródoknál. Bár szerintem erre nem lesz szükség az első emberi MI-hez, az uploadinghoz kell majd, szóval hajrá. Gondolom Guantanamoban tesztelik...
A Unity játék (és némiképp egyebek) fejlesztő környezetet készítő cég új vezérigazgatója (nem tudom pontosan mi a CEO magyar megfelelője) John Riccitiello, az EA egykori CEO-ja. Ez így elsőre lehet, hogy nem tűnik nagyon relevánsnak, de szerintem egy jó kis lépés abba az irányba, hogy a való és a digitális világ jobban összefonódjon. Unityt mindenkinek, lehetne tanítani első osztályban környezetismeret helyett, szerintem nagyobb hasznát veszik majd a gyerekek 15 év múlva.
Előtte két videó. Az első egy virtuális gyerek. A másodikban egy nyuszi málnát eszik.
Volt régebben egy hír, hogy a Samsung 15 milliárdért épít csip gyárat, mert bár a telefonok eladása mostanában akadozva megy nekik, csip azért mindenbe kell és sokkal biztosabb a piac. Erre most az IBM meg eladja a csip gyárát úgy, hogy még ő fizet 1.5 milliárdot a Global Foundriesnak. Valószínűleg a részletekben van a magyarázat erre az érdekes üzletre, 10 nm-ig szerződtek le a GF-el és állítólag továbbra is nyomják a 3 milliárdos kutatási projektjüket amivel a szilikon alapú csipek utódait fogják fejleszteni.
A DARPA fejleszett valami grafén cuccot, amit az agyba fognak dugdosni, mert vékonyabb és jobb a fém elektródoknál. Bár szerintem erre nem lesz szükség az első emberi MI-hez, az uploadinghoz kell majd, szóval hajrá. Gondolom Guantanamoban tesztelik...
A Unity játék (és némiképp egyebek) fejlesztő környezetet készítő cég új vezérigazgatója (nem tudom pontosan mi a CEO magyar megfelelője) John Riccitiello, az EA egykori CEO-ja. Ez így elsőre lehet, hogy nem tűnik nagyon relevánsnak, de szerintem egy jó kis lépés abba az irányba, hogy a való és a digitális világ jobban összefonódjon. Unityt mindenkinek, lehetne tanítani első osztályban környezetismeret helyett, szerintem nagyobb hasznát veszik majd a gyerekek 15 év múlva.
szombat, október 11, 2014
Wow
Ezt a bejegyzést teljes mértékben az iOS 8 beszédfelismerőjével írtam. Persze kellett apró javításokat eszközölni benne, de alapvetően ő végezte a munka nagy részét, legalábbis az írásét. Persze sok javítani való van abban amit produkál, de egyenlőre szórakoztató így bejegyzést írni. Mivel lassan kell beszélni, van idő átgondolni hogy mi kerül be.
Remélem hogy a következő iOS verzióban már apiként is elérhető lesz ez a funkció. Akkor lesz majd csak haddelhadd. Jó sok buta chatprogram fog felkerülni az Appstore-ra Mint ahogy a mikrofon elérésekor egy csomó kis játék is felkerült amikkel szórakoztunk a melóban eleget. A Talking Chippy pl. tudta az "In padurea cu alune" dalocskát amit aztán rengetegszer elénekeltettünk vele és az őt hallgató másik telefonnal, jó kis feedback loop alakult ki.
Persze reméljük hogy a Microsoft sem ül a fenekén és a következő Windowsban már beszéddel is irányítható lesz a legújabb Word, biztosan sokat el tudnának így adni belőle. Hajrá fiúk és lányok, meg tudjátok csinálni, ha nagyon akarjátok.
szombat, október 04, 2014
a videójátékok megmentik a világot
Már jó régen olvastam ezt a cikket, amikor még játékokba írtam kódot, egy kicsit átértelmezett dolgokat, azóta is akartam róla írni, nem most kéne eljöjjön az ideje, mert megint össze fogom csapni, de hát ez már ilyen.
Szóval a videójátékok megmentik majd a világot. Most még nem, majd. Ismerős duma, gondolom. Néhány érv. Kezdjük néhány példával, milyen problémákra lehet megoldást találni játékokból merített ötletekkel, technológiákkal, optimizmussal.
Szóval ha pl. valaki szeretné tudni, hogy a plasztikai műtétje után hogy fog kinézni, a legjobb megoldást az egyes játékokban jelenlevő karakter szerkesztő adhatja, persze a kiinduló pontot a valóságból kell majd átemelni, de erre is vannak már nagyon jó módszerek, amelyek nemsokára átszökkennek a kutatásból az iparba. Szóval erre a speciális feladatra már van megoldás, nem tudom, alkalmazzák-e már, de ha nem, az valószínűleg azért van, mert a plasztikai sebészek nem nagyon szoktak játékokkal játszani és így kihagyják ezt a nagy lehetőséget. Vagy esetleg a modellező szoftver nagyobb szabadságot nyújt az arc formálásában mint a sebészet és kontraproduktív lenne a használata, mert az ügyfél túl sokat kérne. Szerintem meg lehetne találni a megoldást.
A jövőben akár problémát is okozhatna az, hogy a javak legnagyobb része a lakosság egyre kisebb részének tulajdonába kerül. Hogy fog a szegény réteg megélni, ha robotokkal kell versenyezzen a melóért? Lehet, hogy hihetetlen (illetve ha nem az, akkor még nem gondoltál bele rendesen, hogy mit is jelent ez), de van már rá példa, hogy egy nagyon kis réteg tart el egy nagyon nagy réteget, ezt önszántából teszi és mindenkinek jó. Ez az ingyenesen játszható játékok világa, amelyek elvileg nem kerülnek pénzbe, bármeddig játszhatóak (illetve amíg a szolgáltató értelmét látja) és még akár szórakoztatónak is nevezhetjük egy részüket. A legfurcsább az, hogy mindössze a játékosok 1%-a fizet az élményért, a többiek soha egy centet se. És mégis óriási biznisz ez és mindenki ide vagy innen menekül. Azt hiszem, most is létezik a Föld lakosságának olyan 1%-a, aki képes lenne a többi 99%-nak normális megélhetést biztosítani, már csak azt a mechanizmust kell megérteni, amivel meggyőzhetőek, hogy ezt meg is tegyék. Az ingyenes játékok szerintem segíteni fognak ebben.
Némi fantáziával azt hiszem, bármilyen problémára találhatnánk a videójátékokból jó analógiát, én itt be is fejezem a példákat.
Végül azt hiszem, hogy amikor választani kell, ha az egyes lehetőségek szimulációja nem kivitelezhető, akkor inkább egy Mortal Kombat vagy Starcraft meccsel kéne eldönteni azt, hogy ki a megfelelőbb jelölt, mint buta szájkaratéval a tévében. Én biztosan szívesebben nézném. És azt hiszem, jobban előrejelezné a jövőbeli teljesítményt, mint azok a módszerek, amiket most használunk erre.
Szóval a videójátékok megmentik majd a világot. Most még nem, majd. Ismerős duma, gondolom. Néhány érv. Kezdjük néhány példával, milyen problémákra lehet megoldást találni játékokból merített ötletekkel, technológiákkal, optimizmussal.
Szóval ha pl. valaki szeretné tudni, hogy a plasztikai műtétje után hogy fog kinézni, a legjobb megoldást az egyes játékokban jelenlevő karakter szerkesztő adhatja, persze a kiinduló pontot a valóságból kell majd átemelni, de erre is vannak már nagyon jó módszerek, amelyek nemsokára átszökkennek a kutatásból az iparba. Szóval erre a speciális feladatra már van megoldás, nem tudom, alkalmazzák-e már, de ha nem, az valószínűleg azért van, mert a plasztikai sebészek nem nagyon szoktak játékokkal játszani és így kihagyják ezt a nagy lehetőséget. Vagy esetleg a modellező szoftver nagyobb szabadságot nyújt az arc formálásában mint a sebészet és kontraproduktív lenne a használata, mert az ügyfél túl sokat kérne. Szerintem meg lehetne találni a megoldást.
A jövőben akár problémát is okozhatna az, hogy a javak legnagyobb része a lakosság egyre kisebb részének tulajdonába kerül. Hogy fog a szegény réteg megélni, ha robotokkal kell versenyezzen a melóért? Lehet, hogy hihetetlen (illetve ha nem az, akkor még nem gondoltál bele rendesen, hogy mit is jelent ez), de van már rá példa, hogy egy nagyon kis réteg tart el egy nagyon nagy réteget, ezt önszántából teszi és mindenkinek jó. Ez az ingyenesen játszható játékok világa, amelyek elvileg nem kerülnek pénzbe, bármeddig játszhatóak (illetve amíg a szolgáltató értelmét látja) és még akár szórakoztatónak is nevezhetjük egy részüket. A legfurcsább az, hogy mindössze a játékosok 1%-a fizet az élményért, a többiek soha egy centet se. És mégis óriási biznisz ez és mindenki ide vagy innen menekül. Azt hiszem, most is létezik a Föld lakosságának olyan 1%-a, aki képes lenne a többi 99%-nak normális megélhetést biztosítani, már csak azt a mechanizmust kell megérteni, amivel meggyőzhetőek, hogy ezt meg is tegyék. Az ingyenes játékok szerintem segíteni fognak ebben.
Némi fantáziával azt hiszem, bármilyen problémára találhatnánk a videójátékokból jó analógiát, én itt be is fejezem a példákat.
Végül azt hiszem, hogy amikor választani kell, ha az egyes lehetőségek szimulációja nem kivitelezhető, akkor inkább egy Mortal Kombat vagy Starcraft meccsel kéne eldönteni azt, hogy ki a megfelelőbb jelölt, mint buta szájkaratéval a tévében. Én biztosan szívesebben nézném. És azt hiszem, jobban előrejelezné a jövőbeli teljesítményt, mint azok a módszerek, amiket most használunk erre.
hírek
Volt sok hír az utóbbi három hétben, de nem sok érdekes, vagy legalábbis az itt nyúzott téma számára, vagy nincs kedvem írni róluk, vagy nem olvastam őket. Mindenesetre itt jön néhány.
A Google és a Facebook egyre komolyabban gondolja, hogy a déli félteken ingyenesen szórja majd az internetet, légballonról vagy napelemes drónról. Gondolom a déliek nem bánják, az északiakhoz is eljön majd valamikor, ha a net nem is, de legalább néhány vicces jótúb videó ahogy a déli félteki kissrácok szellemeset játszanak a ballonok selymével. Minél több ember van a neten, annál nagyobb szükség van intelligens módszerekre rendszerezni, szűrni, egyebek, azt a tartalmat amit az a sok ember gyárt. Meg aztán ha már mindenki fent lesz a neten, valami okosabb dolgot kell majd kitalálni, amivel aztán impresszív növekedési számokat lehet produkálni. A tőzsdét amúgy is csak a növekedés üteme érdekli.
Musk is bedobta, hogy a jövő héten bemutatandó és valószínűleg néhány hónapon belül megvásárolható új autója már 90%-ban képes lesz önállóan vezetni. Jó lesz, ha végre valaki rendesen belecsap ebbe a lecsóba is.
Végül, bejelentették az új XPrize-t, olyan szoftver fejlesztése, ami meg tud tanítani egy kisiskolást írni, olvasni és számolni, kb. az első két osztály anyagára. 15 millió dollárt ígért Diamandis, persze itt is valahogy fel van osztva a nyeremény, de annyira nem érdekelt ez a dolog, hogy komolyan utánnajárjak. Ugyanis szerintem ez egy sokkal nehezebb feladat, mint a Holdra letenni egy 500 métert haladni képes űreszközt. Valószínűleg azért érzem ezt sokkal nehezebb feladatnak, mert a mesterséges intelligencáról tudok egyet s mást, míg a holdraszállás technikai részleteiről semmit. Szóval még az is lehet, hogy tévedek és az írás/olvasás/számolás megtanítása nem egy MI-teljes feladat, mostanában már elég jó szintre ért a beszédfelismerés, mindenféle nyelveken még mobilok is megbírkóznak vele (bár az azért elég vicces, hogy egy 140 bájtos sms elküldéséhez előbb fel kell töltsenek néhány megát és szerveren kell elemezzék a szöveget, bár ami az iOS8-ban van, azt nem tudom hogy műxik, de a Google megoldásai mind felhő alapúak). Szóval a beszédfelismerésen kívül csak egyszerűbb mondatelemzés kell, egy kissebb tudásbázis, főként a tananyagra koncentrálva és néhány okító frázis és máris megvan a tanító robot. Lehet, Watsonnal meg lehetne csinálni, de gondolom az IBM-nek ez aprópénz. Illetve, megvédhetnék az egyébként több százmilliós ilyen jellegű projektjüket (mintha egy egész amerikai államban van egy oktatás hatékonyságát elemző/javító projektjük) és nem adják a Watsont. Akkor be kell érni a Cyc-el. :)) Vagy persze lehet, hogy megoldható a diákok óriási közösségének kihasználásával, a Föld egyik féltekén a gyerekek által feltett kérdések lehetnének vizsgakérdések a Föld másik féltekén jobban teljesítő gyermekeknek. Már csak a fordítást kell megoldani és azt, hogy a nonverbális jelekből és egyéb statisztikákból leszűrjük a hibás válaszokat. Szóval sok út van a 15 millióhoz, remélem sokan megpróbálkoznak vele, de én még mindig úgy érzem, hogy ez az egyik legnehezebb. Ha véletlenül mégis a teljes MI-hez nagyon közeli rendszer lesz a megoldás, lehet már nem is kell a tanítási modult beépíteni, simán el lehet nevezni személyes segítőnek és ő felolvassa/leírja/kiszámolja nekünk a számára természetesen nyelven megadott problémákat. És akkor jó lesz, senki se fog többet tudni írni, egyel kevesebb felismerési probléma. :)))
A Google és a Facebook egyre komolyabban gondolja, hogy a déli félteken ingyenesen szórja majd az internetet, légballonról vagy napelemes drónról. Gondolom a déliek nem bánják, az északiakhoz is eljön majd valamikor, ha a net nem is, de legalább néhány vicces jótúb videó ahogy a déli félteki kissrácok szellemeset játszanak a ballonok selymével. Minél több ember van a neten, annál nagyobb szükség van intelligens módszerekre rendszerezni, szűrni, egyebek, azt a tartalmat amit az a sok ember gyárt. Meg aztán ha már mindenki fent lesz a neten, valami okosabb dolgot kell majd kitalálni, amivel aztán impresszív növekedési számokat lehet produkálni. A tőzsdét amúgy is csak a növekedés üteme érdekli.
Musk is bedobta, hogy a jövő héten bemutatandó és valószínűleg néhány hónapon belül megvásárolható új autója már 90%-ban képes lesz önállóan vezetni. Jó lesz, ha végre valaki rendesen belecsap ebbe a lecsóba is.
Végül, bejelentették az új XPrize-t, olyan szoftver fejlesztése, ami meg tud tanítani egy kisiskolást írni, olvasni és számolni, kb. az első két osztály anyagára. 15 millió dollárt ígért Diamandis, persze itt is valahogy fel van osztva a nyeremény, de annyira nem érdekelt ez a dolog, hogy komolyan utánnajárjak. Ugyanis szerintem ez egy sokkal nehezebb feladat, mint a Holdra letenni egy 500 métert haladni képes űreszközt. Valószínűleg azért érzem ezt sokkal nehezebb feladatnak, mert a mesterséges intelligencáról tudok egyet s mást, míg a holdraszállás technikai részleteiről semmit. Szóval még az is lehet, hogy tévedek és az írás/olvasás/számolás megtanítása nem egy MI-teljes feladat, mostanában már elég jó szintre ért a beszédfelismerés, mindenféle nyelveken még mobilok is megbírkóznak vele (bár az azért elég vicces, hogy egy 140 bájtos sms elküldéséhez előbb fel kell töltsenek néhány megát és szerveren kell elemezzék a szöveget, bár ami az iOS8-ban van, azt nem tudom hogy műxik, de a Google megoldásai mind felhő alapúak). Szóval a beszédfelismerésen kívül csak egyszerűbb mondatelemzés kell, egy kissebb tudásbázis, főként a tananyagra koncentrálva és néhány okító frázis és máris megvan a tanító robot. Lehet, Watsonnal meg lehetne csinálni, de gondolom az IBM-nek ez aprópénz. Illetve, megvédhetnék az egyébként több százmilliós ilyen jellegű projektjüket (mintha egy egész amerikai államban van egy oktatás hatékonyságát elemző/javító projektjük) és nem adják a Watsont. Akkor be kell érni a Cyc-el. :)) Vagy persze lehet, hogy megoldható a diákok óriási közösségének kihasználásával, a Föld egyik féltekén a gyerekek által feltett kérdések lehetnének vizsgakérdések a Föld másik féltekén jobban teljesítő gyermekeknek. Már csak a fordítást kell megoldani és azt, hogy a nonverbális jelekből és egyéb statisztikákból leszűrjük a hibás válaszokat. Szóval sok út van a 15 millióhoz, remélem sokan megpróbálkoznak vele, de én még mindig úgy érzem, hogy ez az egyik legnehezebb. Ha véletlenül mégis a teljes MI-hez nagyon közeli rendszer lesz a megoldás, lehet már nem is kell a tanítási modult beépíteni, simán el lehet nevezni személyes segítőnek és ő felolvassa/leírja/kiszámolja nekünk a számára természetesen nyelven megadott problémákat. És akkor jó lesz, senki se fog többet tudni írni, egyel kevesebb felismerési probléma. :)))
szombat, szeptember 13, 2014
hír
Semmi, ezen a héten. Illetve, a Springer ingyenesen elérhetővé tette az ECCV 2014 konferencia cikkeinek köteteit, egészen szeptember 25-ig. Nem nagyon követem az akadémikusok ilyen irányú forradalmi mozgalmait, de úgy látom, az irány jó. Pár év múlva, lehet kódot/adatot is fognak már hosztolni. :)
vasárnap, szeptember 07, 2014
szombat, szeptember 06, 2014
hírek
Nem nagyon olvastam semmi érdekeset.
A Tesla Nevadában fogja megépíteni a szupergyárát amiben elektromos autókhoz (és nem csak) akkumulátorokat fog gyártani. A terv szerint 500.000 darabot, 2020-ra. Remélem, azok az autók már vezetni is fogják tudni magukat, akkor jó eséllyel bekövetkezhet egy iPhone-esemény az autóiparban is, az elektromos önvezető autó egy nyerő kombinációnak tűnik most még. Érdekes még, hogy amikor arról van szó, hogy egyáltalán nincs gyár és nincsenek adók, vagy van gyár, de csak 10 év múlva szeretne adót fizetni, akkor a racionális államok az utóbbi verziót választják. Bár azért meggondolandó, milyen "opportunity cost"-ot is jelent ez a gyár (most túl késő van, hogy megpróbáljam lefordítani, amúgy is magamnak írom és én meg értem)?
A Google egy másik kvantumszámítógéppel is szeretne foglalkozni, úgy tűnik a DWave cucc nem mindenre jó, egyelőre legalábbis. Szóval besegítenek egy másik technológiába, ami már 5 qbites rendszereknél tart. Hajrá.
Kicsit régebbi hír, de a SpaceX-nek a legutóbbi újrafelhasználható rakétája teszt közben úgy döntött, hogy megsemmisíti önmagát, akarattal, és el is végezte a feladatot. Mostanában nagyon bejött nekik minden, ideje bemutassák, hogy azért innoválnak még rendesen, akkor ugye nem minden megy gond nélkül. Reméljük hamar túllépnek ezen a fázison, mint ahogy a Falcon1 sorozatos kudarcain is továbbléptek a Falcon9 korszakba. Akkor aztán jöhet az űrhaddelhadd.
A Tesla Nevadában fogja megépíteni a szupergyárát amiben elektromos autókhoz (és nem csak) akkumulátorokat fog gyártani. A terv szerint 500.000 darabot, 2020-ra. Remélem, azok az autók már vezetni is fogják tudni magukat, akkor jó eséllyel bekövetkezhet egy iPhone-esemény az autóiparban is, az elektromos önvezető autó egy nyerő kombinációnak tűnik most még. Érdekes még, hogy amikor arról van szó, hogy egyáltalán nincs gyár és nincsenek adók, vagy van gyár, de csak 10 év múlva szeretne adót fizetni, akkor a racionális államok az utóbbi verziót választják. Bár azért meggondolandó, milyen "opportunity cost"-ot is jelent ez a gyár (most túl késő van, hogy megpróbáljam lefordítani, amúgy is magamnak írom és én meg értem)?
A Google egy másik kvantumszámítógéppel is szeretne foglalkozni, úgy tűnik a DWave cucc nem mindenre jó, egyelőre legalábbis. Szóval besegítenek egy másik technológiába, ami már 5 qbites rendszereknél tart. Hajrá.
Kicsit régebbi hír, de a SpaceX-nek a legutóbbi újrafelhasználható rakétája teszt közben úgy döntött, hogy megsemmisíti önmagát, akarattal, és el is végezte a feladatot. Mostanában nagyon bejött nekik minden, ideje bemutassák, hogy azért innoválnak még rendesen, akkor ugye nem minden megy gond nélkül. Reméljük hamar túllépnek ezen a fázison, mint ahogy a Falcon1 sorozatos kudarcain is továbbléptek a Falcon9 korszakba. Akkor aztán jöhet az űrhaddelhadd.
szombat, augusztus 30, 2014
másféle hírek
Úgy tűnik, Putyin komolyan meg akarja szállni Ukrajna többségében oroszok lakta részeit, hogy megvédje embereit a brutális ukrán elnyomástól. De az is lehet, hogy a sok kitűnő orosz matematikus rájött egy módszerre, amivel kaotikus rendszerek viselkedését lehet sokkal gyorsabban tanulmányozni és le akarja tesztelni az elméletet, hogy stratégiai előnyt kovácsoljon belőle valamilyen más terveihez. Hogy lehet kaotikus rendszereket előállítani úgy, hogy tétje is legyen a dolognak? Egymásnak is kell hazudjanak a politikusok, nem csak az embereknek (akik a káosz elkerülése végett inkább igazat mondanak nekik, mert úgyis ők húznák a rövidebbet, ha kaotikussá válna a társadalmi erőtér). Jó kis játékelméleti csatározásnak vagyunk tanúi és úgy tűnik, jól halad a rendszer finomhangolása, mert bár lassan bontakozik ki a konfliktus, az iránya változatlan. Remélem, a RAND-nál azért figyelnek a fiúk és importálnak pár jó orosz matematikust, vagy cikket, ami segít nekik megfordítani a események menetét, eddig úgy tűnik, gazdasági háborúra nem igazán készítettek forgatókönyveket Oroszország ellen.
hírek
A Seagate bejelentette a 8 terabájtos merevlemezeket. Gondoltam, lejegyzem ezt az adatot, hogy amikor majd beérik és elhagyják az SSD-k a hagyományos merevlemezeket, lehessen használni.
Az IBM pedig bejelentette, hogy a Watsont felhő alapú szolgáltatásként elérhetőve teszi tudományos kutatások gyorsítására, mert bármilyen témában rengeteg cikket fel tud dolgozni és egyszerűbb következtetésket tud tenni. Én úgy emlékszem, a kutatók általában nem túl gazdag emberek, akik nagyon sokat dolgoznak és nem tengerparton isszák a koktélokat és várják, hogy a gép izzadjon helyettük, de lehet, hogy az IBM mégis lát itt egy jelentős margint. Hát hajrá akkor.
A Google is bejelentette, hogy kis méretű drónokat fejlesztenek amelyekkel csomagokat lehet majd hatékonyan szállítani. Nem is hiszem, hogy be akarnának szállni a kiskereskedelembe az Amazon ellen, megelégednek a technológia licenszelésével és azzal, ha sok ezer szemmel figyelhetik a városokat és falvakat, navigáció címszó alatt.
Ennyi akadt most a hálómba, valószínűleg mindenki készül a sok mobil meg egyéb kütyü bejelentésre, ami a jövő héttől kezdődik. Hacsak nem jelent az Apple be valami nagyon érdekeset (mondjuk egy autót, a karórákat nem tartom nagyon érdekesnek így a XXI. század elején), én kihagyom a beszámolóból.
Az IBM pedig bejelentette, hogy a Watsont felhő alapú szolgáltatásként elérhetőve teszi tudományos kutatások gyorsítására, mert bármilyen témában rengeteg cikket fel tud dolgozni és egyszerűbb következtetésket tud tenni. Én úgy emlékszem, a kutatók általában nem túl gazdag emberek, akik nagyon sokat dolgoznak és nem tengerparton isszák a koktélokat és várják, hogy a gép izzadjon helyettük, de lehet, hogy az IBM mégis lát itt egy jelentős margint. Hát hajrá akkor.
A Google is bejelentette, hogy kis méretű drónokat fejlesztenek amelyekkel csomagokat lehet majd hatékonyan szállítani. Nem is hiszem, hogy be akarnának szállni a kiskereskedelembe az Amazon ellen, megelégednek a technológia licenszelésével és azzal, ha sok ezer szemmel figyelhetik a városokat és falvakat, navigáció címszó alatt.
Ennyi akadt most a hálómba, valószínűleg mindenki készül a sok mobil meg egyéb kütyü bejelentésre, ami a jövő héttől kezdődik. Hacsak nem jelent az Apple be valami nagyon érdekeset (mondjuk egy autót, a karórákat nem tartom nagyon érdekesnek így a XXI. század elején), én kihagyom a beszámolóból.
szombat, augusztus 23, 2014
hírek
Az IBM rendesen belecsapott a lecsóba, mint azt így nyár közepén tenni szokták, amikor Dharmendra Modha bejelent valami szépet és újat. Idénre elkészült az első valamire való neurális csipjük, egyből 1 millió neuront tud, amelyek mindegyike 256 kapcsolatot tud fenntartani más neuronokhoz. És azt is mondják, hogy jól skálázható a technológia, 2020-ra már 20 milliárd neuronos rendszereket szeretnének építeni. Azzal már elég komoly kognitív funkciókat kéne tudni tanulni. Reméljük a szoftver is tartja majd az iramot. Az egyetlen hátulütő, hogy ezek egyszerű kis neuronok, amelyek csak tüzelni tudnak, nincs valami nagy felbontása a jelnek amit kibocsátanak. Persze, bizonyára okosan lehet majd kombinálni őket, elvileg az agy is ezt csinálja az agykérgi oszlopokban.
Valami kis cég meg bejelentett egy optikai számítógépet, ami bizonyos feladatokat (folyadékszimulációt emlegetnek leginkább) nagyon jól tud megoldani, sok exaflopos hagyományos (elméleti) számítógépekkel hasonlítgatják össze. Bizonyára sokan nagyon örvendenek ha hirtelen néhány nagyságrenddel nagyobb feladatokat tudnak megoldani, talán végre megtervezik az öntisztító budit is vele. :))
Érdekes lenne, ha ezeket az alternatív technológiákat egy rendszerbe integrálnák és mondjuk a PS8-ba minden belekerülne, lehetne vízbe fojtogatni az ellenséges katonákat a CoD 25-ben.
Valami kis cég meg bejelentett egy optikai számítógépet, ami bizonyos feladatokat (folyadékszimulációt emlegetnek leginkább) nagyon jól tud megoldani, sok exaflopos hagyományos (elméleti) számítógépekkel hasonlítgatják össze. Bizonyára sokan nagyon örvendenek ha hirtelen néhány nagyságrenddel nagyobb feladatokat tudnak megoldani, talán végre megtervezik az öntisztító budit is vele. :))
Érdekes lenne, ha ezeket az alternatív technológiákat egy rendszerbe integrálnák és mondjuk a PS8-ba minden belekerülne, lehetne vízbe fojtogatni az ellenséges katonákat a CoD 25-ben.
kedd, augusztus 05, 2014
hírek
Végre a SpaceX rájött arra, hogy mégis a legjobb livestreaming platform a youtube és ma reggel már élőben nézhettük ahogy felbocsájtják az Asiasat 8-at, nagyon szép volt. Remélem még sok szép ilyen felbocsájtást nézhetünk élőben, de ha tényleg napi több lesz a 2050-es években, azt hiszem, már nem nézem meg az összeset. Ja, volt egy olyan hír, hogy a SpaceX dominálni akarja a naprendszert a 2100-as években. Hát ezzel nem tudom mit kezdjek, akkorra már mindenféle szingularitáson túl leszünk, szóval nem releváns. :)
Egyébként Musk a MI-t tartja a legveszélyesebb dolognak. Nagyon helyes, remélem egyesek megpróbálnak nagyon meggazdagodni a barátságos MI-ből (szerintem igazán meggazdagodni csak abból lehet, nagyon hosszú távon az a jövő) és megpróbálják beérni majd az ő gazdagságát. A nextbigfuture írója szerint ugyanis sanszos, hogy ő lesz a leggazdagabb ember, ha bejön a Tesla és a SpaceX és teljesen uralja majd az autó és űripart. Egyelőre jó úton halad.
Más. Fredo Durand és csapata és társszerzői megint egy eszméletlen érdekes cikket írtak arról, hogy nagysebességű kamerával rögzítve tárgyak képét némileg visszaállíthatóak azok a hanghullámok amelyek mozgatják azokat a tárgyakat. Nagyon jó kémkedési módszer, magyarán. Ja, és szorozzuk csak meg ezerrel a mintavételezési sebességet és minőséget és millióval az algoritmusokat és elképzelhetetlen, hogy ebből mi fog 20 év múlva kisülni.
Most egy ideig nem lesznek hírek, szabira megyek nemsokára.
Egyébként Musk a MI-t tartja a legveszélyesebb dolognak. Nagyon helyes, remélem egyesek megpróbálnak nagyon meggazdagodni a barátságos MI-ből (szerintem igazán meggazdagodni csak abból lehet, nagyon hosszú távon az a jövő) és megpróbálják beérni majd az ő gazdagságát. A nextbigfuture írója szerint ugyanis sanszos, hogy ő lesz a leggazdagabb ember, ha bejön a Tesla és a SpaceX és teljesen uralja majd az autó és űripart. Egyelőre jó úton halad.
Más. Fredo Durand és csapata és társszerzői megint egy eszméletlen érdekes cikket írtak arról, hogy nagysebességű kamerával rögzítve tárgyak képét némileg visszaállíthatóak azok a hanghullámok amelyek mozgatják azokat a tárgyakat. Nagyon jó kémkedési módszer, magyarán. Ja, és szorozzuk csak meg ezerrel a mintavételezési sebességet és minőséget és millióval az algoritmusokat és elképzelhetetlen, hogy ebből mi fog 20 év múlva kisülni.
Most egy ideig nem lesznek hírek, szabira megyek nemsokára.
szombat, augusztus 02, 2014
hír
A Nuance (Kurzweil alapította, beszédfelismeréssel foglalkozik, szinte az összes licenszelt ipari rendszer nekik köszönhető, sok milliárdot ér elvileg, de lehet, hogy a deep learning forradalom elviszi, de az is lehet, hogy meglovagolják és végre eljön az emberi szintű beszédfelismerés néhány éven belül) bejelentette, hogy új pénzdíjas versenyt szerveznek, ami megpróbálja jobban megközelíteni az emberi intelligencia szöveges mérését. Ugyebár a Turing teszt megdőlésére senki nem számított ilyen hamar, nem is igazán tartja a tudományos világ relevánsnak, de azért nem szabad tagadni se a teszt jelentőségét. Egyrészt jó kis sajtó volt, felvetett néhány érdekes kérdést, mutatott néhány ügyes megoldási módszert nehéz feladatokra és Turing nevét emlegetni amúgy is mindenkinek illik, akinek kicsit több köze van a számítástudományhoz, minthogy a Facebook szekerét tolja, kívülről. Sajnos túl nagy haszna lesz egyelőre annak, hogy megdőlt a Turing teszt (már ha egyáltalán megdőlt), de ha valaki egy nehéz feladatot kell megoldjon egy olyan térben, ahol emberek jelenlétére kell számítani, lehet átgondol néhány alternatív stratégiát. Mint pl. azok a mérnökök, akik a kórházi általános szállító robotot nem látták el kezekkel, hanem hangszóróval és ember felismerővel, akit meg lehet szépen kérni arra, hogy nyissa ki az ajtót, esetleg nyomja meg a liftben a kellő emelet gombját. És az emberek szívesen segítenek a robotnak, mert az segít nekik. Szóval emelik a nehézséget, paradox módon kiszedik az embert direktben, csak kimérik a képességeit a Winograd sémákon, amik valamikor talán a 70-es években keletkezett szövegértési feladatok és egyelőre úgy tűnik, nehezebbek mint a csetelés. Az biztos, hogy már volt némi tapasztalatuk az embereknek az MI-vel és rájöttek, hogy nem is olyan könnyű az és egy sokkal érdekesebb és realisztikusabb feladat, mint a beszélgetés. Annyiról szól, hogy kap a robot egy-két mondatot és le kell szűrjön belőle valami olyan információt, ami nem jelenik meg expliciten. Pl. Az anya lement a boltba vásárolni, de amikor hazajött a szomszéd bácsi átjött panaszkodni. Miért? A. mert a fia hangosan bömböltette a rákkendrollt. B. mert a miniszerelnök megint levágta a fizetése negyedét. Na jó, ez a kérdés eléggé ambivalens, egyes helyeken. :))) A kérdés csak az, hogy mikor tanulok meg bekezdéseket használni rendesen, meg az, hogy hány rendszer fog Cyc-et használni az első ilyen versenyen 2015-ben, meg az, hogy hány év alatt fognak az ügyes csetprogramozók valami egérutat találni a probléma szívéhez. Egyet kéne jósolni. Szerintem 2025 egy elég konzervatív jóslás, hogy ez a teszt is meghódíttasson, ha nem, akkor kicsit bajban leszek a 2029-es emberi szintű MI-vel. :))
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)