filmek

Ebben a hónapban sem sikerült valami sok filmet megnézni. Majd legközelebb.

The Matrix Revolutions (2003), The Matrix Resurrections (2021): Itt írtam róluk külön.

The Princess (2022): Engem nem igazán érdekel Diana hercegnő története, elég szomorúnak tartom egyébként és remélem, hogy Károllyal jól meggondolják az angolok, hogy kell-e még nekik az egész hacacáré. Technikailag viszont nagyon érdekes volt ez a film, az elején azt hittem, hogy minden eredeti tévé riport, de gondolom mindent újraforgattak korhű kellékekkel és korhű technológiával, vagy csak az utómunkában tették korhűvé a technológiát, valószínű, de príma munkát végeztek, lehet látni a különbséget az első felvételek képminősége és az utolsó felvételek képminősége között. Ha bármilyen más történelmi vagy kulturális jelentőségű személlyel ugyanezt a koncepciót megcsinálnák, arra nagyon vevő lennék, itt a téma tényleg az, ami nem jön be, mert olyan agylobbasztóan tragikus.

Perry Mason (2. szezon): Ez szintén egy nagyon jól megcsinált sorozat, a 20-as vagy 30-as évek Los Angelese érdekes hely, mondjuk annyira nem ismerem, hogy meg tudjam mondani, mennyire reprezentatívak a választott témák. Munkásmozgalom nincs, az biztos, de vannak korrupt rendőrök, szegény bevándorlók, szexuális deviánsok, leszbikusok, mentális problémákkal küzdő megmentett karakterek, árulás és jóvátét, kapitalista kiszipolyozás, szóval jó kis lecsó, az biztos. Ja igen, némi faji megkülönböztetés és reprezentáció is belefér. Persze szépen van fotografálva, jó a hang, minden cukor. Nekem maga a főhős nem olyan szimpatikus, bár ez is valószínűleg egy gramra kimért jellem, inkább a mai világnak szól a démonaival meg egyéb bajaival. Nem egy Hercule Poirot karakter, az biztos, de a végén felteszi a nagy kérdést viszkizés közben és hát akkor már kész van minden, lehet csomagolni, hazavinni és fogyasztani. Jó lenne ha még folytatnák, de nagy tétben nem fogadnék rá, főként ha tényleg szűkebb idők jönnek, csak az igazi szuperhősöknek lesz majd esélye vászonra kerülni.

Bullet Train (2022): Nekem bejött, E-nek nagyon nem. Nem voltak nagy elvárásaim, nem is volt egy túl bonyolult történet az összes sallanggal egyetemben, de jó iparos munka volt amin tudtam néha kacagni és ennyi pont elég volt akkor amikor néztem. Még egyszer azért nem fogom megnézni.

Utóirat. Találtam egy román nyelvű filmes blogot, jól jön a válogatásban, pl sosem gondoltam volna, hogy az a Dick long film nézni való cucc, de ezen bejegyzés alapján igen, szóval következő hónapban sorra fog kerülni. Lehet többet kéne filmtettet olvasni. :)

Demó.

Zene.

apokalipszis holnapután, tea időben

Vicces, de mostanában amikor találkozom haverokkal beszélgetni, akkor valahogy mindig azt képviselem, hogy nagyon szar jövő jön, apokalipszis, vagy valami hasonló jön. De azt sosem tudom kifejezni rendesen, hogy engem ez már egyáltalán nem zavar, megértettem, hogy nem tudok változtatni rajta, mi több, addig kell élvezni az életet, amíg el nem jön az apokaliptikus jövő. Valahogy ez kéne nem lemaradjon minden beszélgetésből. Lehet, ha leírom, nem felejtem el. :)

Más. Szórakoztató, ahogy a gondolkodó emberek a mesterséges intelligenciáról gondolkodni kényszerülnek, próbálják megérteni. Itt van egy érdekes meglátás, hogy a mostani vizuális intelligenciák álomszerű volta valójában az emberi álmokhoz hasonló mechanizmust takarhat. Itt meg egy magyar podcast, elég értelmes meglátásokkal, de azért egy kicsit túl optimista, de üsse kő.

Demó.

Zene.

vissza a jelenbe

Most az van, hogy minden jó, nem fáj a világ, szóval nincs is mit írnom. Nekifogtuk egy discordra összehívni a régi román scenereket, egyesek jönnek, mások nem, de akik jöttek azokkal jól megy a duma, még az is lehet, hogy nem hal ki egy hét alatt a dolog. Egyébként ha a román scene tagja voltál és szeretnél benézni a discordra, írj nekem levelet vagy twitter dm-et és küldöm a linket.

Érdekes dolog ez a nosztalgia. Annyi minden butaságon túl tud lépni az ember, én tuti nagyon sok hülyeségben hittem az életem során, amelyek ma már megmosolyogtatnak. De a demoscenen nem tudtam tovább lépni, még akkor sem, ha nem vagyok igazán aktív. Lehet, ha aktívabb lennék, kifacsartam volna már azt a kis kreativitást ami bennem van és már rég tovább léptem volna, mint egyébként úgy tűnik, sokan tették. De azért néhányan még a régi idők varázslatában élünk és jó ezt együtt csinálni.

Demó.

Zene.

Dungeons & Dragons: Honor Among Thieves

Most néztem meg, elég vicces volt, jól szórakoztam. Szerencsére nem veszi magát egy kicsit sem komolyan ez a film és nekem így működött. Persze nagyon fan service, bár én egyébként inkább a japán rpg-ket nyomtam anno (de a nyugati kalandjátékokat, lehetne akár fordítva is ugye, mindkét zsáner nagyon eltér a két stílusban), szóval semmi nagy fless nem volt ami a történetet illeti, volt viszont rengeteg számítógépes rpg poén (a legjobban talán a skinning bug jött be) és persze néhány poénkodás az irodalom nagyjaival is (a sárkány is óriási poén volt).

Szóval nincs mit mondjak, én élveztem, bizonyára van akinek ez nem mond semmit, mint ahogy nekem sem mondanak a képregényfilmek semmit. Még pár folytatást meg tudnék nézni, ha legalább ezt a szintet hozzák, amúgy is azt jósoltam, hogy ez az évtized a játékok által inspirált filmek reneszánsza lehet, ha jól csinálják. Persze remélem, más játékokból is lesznek majd filmek, én szívesen néznék Katamari Damacy-t is, ha megcsinálják. Mariot azt nem, nem vagyok akkora Mario fan.

Demó.

Zene.

a frakas jól lakna, ha nyugton megvárná a nyuszit, hogy besétáljon a szájába

Vicces dolog ez a kártyajáték. Akinek csak néhány aduja van, azt képzeli, hogy ő a világ ura és mindenki neki tapsol ahogy forgatja a lapjait. Az ellenfele viszont nem csinál semmit, mert tudja, hogy amikor megjátsz egy lapot, akkor el is veszíti, ezért inkább úgy tűnik, cselekvésképtelen, pedig csak ki kell várnia amíg az ellenfele kitáncolja a saját aduit a kezéből. Persze, a nem cselekvés bölcsességét csak pár száz év vergődés után lehet megszerezni és akkor is az kell, hogy jó lapokkal kezdjük a játékot.

Demó.

Zene.

AI.

a mennybe az út gémkapoccsal van kikövezve

Ma séta közben meghallgattam ennek az Eliezer podcastnak az hangos verzióját.

Azt kell mondjam, Eliezer meggyőzött, ha összejön a szuperintelligencia, meg fog minket ölni és lehet, hogy nem is akarja. Ez egy sokkal jobb beszélgetés mint amit Lex művelt, de még mindig nagyon sok idő megy el arra, hogy az emberek megpróbálják kitalálni, hogy egy szuperintelligencia miért viselkedne úgy mint az emberek és miért hozná el nekünk a földi mennyországot. Természetesen ez teljesen fölösleges, mert képtelenek vagyunk megjósolni, ez nagyjából a szuperintelligencia definíciójából adódik. Ezen kívül nem sok érdekes van a podcastban, talán néhány személyes dolog Eliezerről, amelyek elvileg nem számítanak a következtetéseiben, de talán mégis igen, szóval egy olyan komoly betegséggel küzdeni mint ő, nem teszi az embert kimondottan optimistává és az ortodox zsidó családból a sci-fi által elmenekülni a racionalitás jéghideg palotájába sem fog megrögzött optimistát faragni az emberből.

Nekem egy kicsit úgy tűnik, hogy az ő tézise valójában egy jobban átgondolt Pascal fogadása, csak éppen a végtelen jutalom a biztos kipusztulásra van cserélve. Azt hiszem, a védekezési stratégiám is ugyanaz, az ami elvileg végtelen, könnyen lehet, hogy egy materialista világképben igencsak véges, sőt, egész pirinyó. Szóval könnyen lehet, hogy a szuperintelligencia alapvetően egy lehetetlen propozíció, nem azt mondom, hogy nem lehet meghaladni az emberi intelligenciát, hanem azt, hogy valószínűleg exponenciális költsége van és nem biztos, hogy elég erőforrás áll a Földön egy szuperintelligencia rendelkezésére ahhoz, hogy tényleg olyan szuperül túljárjon az eszünkön. Elvileg a Földön a processzorok száma csak egy konstans többszöröse az emberek számának, vagy ha növekszik is, azt azért elég lassan teszi, ha tényleg szimulálnia kell mindenkit ahhoz, hogy kitalálja a nyerő stratégiát, amivel mindenkit legyőz mielőtt még megnyomhatnánk az emp-n a gombot, nem hiszem hogy az elég számítási kapacitás lesz. Remélem, emp azért lesz, amikor beröffentjük a szuperintelligenciát. Vicces nekem ezt állítani, de a mostani mesterséges intelligencia, azért mégis csak egy sztochasztikus papagáj (sose mondtam, hogy nem az), meglepő dolgokra elég ez a dolog, de azért szerintem még nagyon messze vagyunk attól, hogy olyan bonyolult terveket szőjön amelyek az emberiség halálát okozzák. Szerintem nagyon valószínű az, hogy nem is igazán akarunk majd olyan nagyon általános intelligenciákat létrehozni, inkább csak bizonyos feladatokat akarunk majd megoldatni velük, de azt persze emberi képességek feletti szinten, mint mondjuk az autó vezetés vagy a zsírsejtek energia háztartásának modellezése. Szerintem messze nem egyértelmű, hogy a világnak tényleg szüksége lehet igazi szuperintelligenciára, még ha lehetséges is lenne ez a dolog. Szépen minden feladatot megoldani egyenként, az igen. Talán ahol még fogást lehet találni az Eliezer szövegén, az a nyelvmodellről azon elképzelése, hogy emberi gondolkodást kell szimuláljon ahhoz, hogy a szavakat jól előrejelezze. Nem lepődnék meg, ha az emberiség nagy része szintén sztochasztikus papagáj lenne akik nem térnek el nagyon a közgondolkodástól. Az a néhány igazi gondolkodó meg hibahatáron belül esik, vagy nincsenek is benne az internet bugyraiban, vagy az igazán érdekes gondolataikat nem írják le, mert nem tudnák elmagyarázni a többieknek. Aztán persze lehet, hogy tévedek, de egyelőre nem gondolom, hogy nagyobb lenne a valószínűsége annak, hogy gémkapoccsá alakít egy szuperintelligencia annál, hogy egy részeg sofőr elüt az átjárón.

Jó lenne többet olvasni Eliezertől, szerintem 20 év alatt nagyon szépen kicsiszolta az elméletét és mivel komoly írói vénája is van, szép hasonlatokat is talált (pl. a lottózás és a kihalás valószínűségének becslése közti hasonlata nagyon bejön), ugyanakkor meg a francnak van energiája még a szuperintelligencia miatt is aggódni. Sajnálom, de erre már tényleg nincs energiám, szóval ezt a témát mostantól kerülni fogom. Remélem ő is elkerül engem. :)

Demó.

Zene.

Insta.

ez

Elég fura dolog az egyik monitoron a Revision streamet nézni, a másikon meg az ukrajnai háborút. A tavaly ha jól emlékszem, nem sok kedvem volt Revision streamet nézni, de most nagyon van. Remélem jövőre már vége lesz a háborúnak. Készítek rilízt amikor véget ér.

ez a blog deepfake mentes... egyelőre

Emlékeztem, hogy írtam valamikor nagyon régen olyan bejegyzést, hogy nicsak, valaki egy milliárd dollárt szán mesterséges intelligencia kutatásra. Nem is volt ez olyan régen, 2016-ban, én egy tíz évvel régebbre tettem volna. Most az a hír, hogy egy kis cég egy milliárd dollárt akarna költeni egyetlen modell betanítására, ha sikerül befektetőket találni persze. Azért nem semmi, hogy röpke 7 év alatt már itt tartunk. Persze még nem biztos, hogy nekik összejön az a milliárd, de másnak majd biztos összejön. A kérdés csak az, hogy még hány milliárdig nőhetnek a költségek, lassan megéri saját csipet tervezni minden egyes tanításhoz...

Próbálok lejönni a helyi hírekről, nem valami nagy fun nézni az inkompetenciát amivel ezt az országot vezetik, de ezt a mostanit nem hagyhattam ki. Szóval a cím szerint betiltják a mesterséges intelligenciát Romániában. A szövegben már az áll, hogy a deepfake képeket tiltó törvénytervezetet nyújtottak be, mert veszélyeztetik a nemzetbiztonságot. Akkor egyúttal a hazugságot is betilthatnák, az is veszélyezteti a nemzetbiztonságot. Persze, gondolom nem lesz az egészből semmi, vagy ha lesz is, egyike lesz azon törvényeknek amelyeket nem akarnak vagy nem tudnak alkalmazni, ugyanis ha valaki tényleg deepfake-kel akarja a nemzetbiztonságot veszélyeztetni, akkor bizonyára meg tudja oldani, hogy a kiléte rejtve maradjon. A többieknek meg marad a jó öreg fék nyúz:

- Az oroszok békeszerető kulturált nemzet.

...

- Jaj biztos úr, hazudtam, vihet a dutyiba...

Demó.

Zene.

kellemes húsvéti ünnepeket

Én ateista vagyok (néha agnosztikusnak mondom magam, ha úgy megúszom a vitát), de az ünnepeket szeretem, a vallásos ünnepek általában megragadnak a csúnya felszínes dolgokban nálam, mint a pihenés, ajándékozás, evés. Most valamiért mégis elgondolkodtatott az idei feltámadás.

Na nem a feltámadáson filóztam, hanem azon, hogy az emberek többsége miért hisz valamilyen istenben és nem hisz az éghajlatváltozásban. Mindkettő absztrakt fogalom amelyeket direkt nem igazán tapasztalhatunk. Indirekt módon viszont tapasztalhatjuk őket, Istent könnyező madonnák, meg pirítóson feltűnő szentek, meg varázslatos gyógyulások útján lehet megtapasztalni (azt hiszem), az éghajlatváltozás meg egyszer meleg, máskor hideg, de egyelőre a világ ezen részén nem veszélyes. Szóval ha nincs közvetlen tapasztalat, akkor miért hisznek mégis az emberek az istenekben és nem az éghajlatváltozásban? Valószínűleg családi, társadalmi és egyéb okai vannak. És senkit sem feszítettek keresztre azért mert hitt az éghajlatváltozásban. Lehet, a hívők inkább keresztekhez kéne ragasszák magukat és őket kéne lelocsolni paradicsom levessel...

Azt hiszem egyébként, hogy most már késő az emberiségnek, hogy az éghajlatváltozásban hinni kezdjen és a hitek szokásos pályáját bejárva esetleg domináns hitté váljon ez az elmélet. Van egy másik elmélet is, amiben szintén hiszek, az evolúció az. Meglátjuk, milyen csoport éli túl a nemsokára bekövetkező apokalipszist, nem hiszem, hogy sikerülne megjósolni a túlélési valószínűségeket. Milyen érdekes lenne, ha némi gépi segítséggel, egy homoszexuális csoport válhatna dominánssá, mondjuk egy virágzó leszbikus társadalmat létrehozva (azért női, mert bennük megvan az X kromoszóma ami a női XX-hez kell, férfiakban az YY pár életképtelen, bár ha már úgyis feltételezzük a gépi segítséget, akkor jöhetne az egyik férfiból az X és a másikból az Y).

Na jó, jobb ha abbahagyom a filozófiát, kezd kicsit elmenni ez a téma egy felé és másról is akarok még írni.

Szóval kellemes húsvéti ünnepeket mindenkinek!

Demó.

Zene.

apuka generálj nekem békát

Azt csiripelik a madarak, hogy év végére, a Fészbuk generatív ájiból is akar pénzt keresni. A fejesek már ezen gondolkodnak és úgy tűnik, a metaverzum már nem annyira fontos. Na, ez nagyon érdekes lesz. Vajon mit fognak csinálni? Talán gyógyszereket terveztetnek az ájival? Vagy házakat terveztetnek? Vagy banki tanácsadást fog adni? Vagy áji séf fog főzni a sarki Meta kifőzdében? Vagy sepregető robotot terveznek?

Én azt hiszem, cyriak videókat gyártó programot fognak írni. A szegmentáló modellt már ki is adták hozzá, remélem egy jó tracking modellt is kiadnak és akkor már csak egy jó text 2 speech modell hiányzik és örökre eltemethetjük az internetet mint adatforrást. Nem lepne meg, ha ez lenne a stratégiájuk, ha nem gyárthatják a legjobb modelleket, legalább odaadhatják az embereknek az egész jókat és így mérgezik meg a kútat. Ami amúgy sem kéne kút legyen. Lehet többet tesznek így a jövő védelmében mint gondolnánk... :)

Érdekes dolog ez a verseny, ha működik.

Demó.

Zene.

a számok, a számok, a számok angyalok

Egy kis számolgatás. Azt mondják, 20 milliárd lejnyi többlethiány lesz idén. Na de az azt jelenti, hogy 20 milliárddal kevesebb adót szed be az állam, továbbá az állam éves átlagban a gdp 30%-át hajtja be (innen), tehát 66 milliárd fog hiányozni a gdp-ből. A tavaly a gdp ~300 milliárd dollár, azaz kb 1356 milliárd lej volt. A 66 milliárd az annak 4.8%-a. Az idei becsült gdp növekedés 3.1%. Ez azt jelenti, hogy azt telegrafálták ezzel a 20 milliárddal, hogy idén már válság lesz? Valaki aki ért ehhez, elmagyarázhatná nekem is. Makroökonómiát kellett volna tanítani az informatikusoknak, nem marketinget, annak több hasznát vettük volna.

Demó.

Zene.

fordítsunk hátat az identitás mátrixoknak

Gondoltam, bámulok egy kis Mátrixot, anélkül, hogy próbálnám megérteni, ezért benyomtam a Reloadedet, mert emlékeim szerint sok bunyó volt abban és nem túl sok filozófia. Az elején eléggé visszataszító volt, halott hátterek előtt rosszul bevilágított szereplők kolbászoltak és ez volt a földi paradicsom, Zion. Aztán hozzászokott az agyam és lett értelme is a dolgoknak, nem csak mondták fel a litániát mozgó fejek. Nem tudom pontosan melyik jelenetnél, de arra gondoltam, hogy igen, ez az én vallásom. A filmek. Ide jövök olyan emberek történeteit meghallgatni, akik kihívták az isteneket és győztek. A Biblia történetei nem túl érdekesek és nem is túl változatosak, az emberek sosem nyernek, nem is hiszem el őket, nem tudom értelmezni mit kéne tanulni egy szülőtől, aki nem biztosít a gyermekeinek egy biztonságos környezetet amiben felnőhetnek és az első hibára elűzi őket otthonról, hogy aztán majd időtlen idők után mégis meggondolja magát és egy másik embert feszíttessen keresztre akit kinevezett speciálisnak. Sosem fogom megérteni, mit értenek mások ebből az egész zagyvaságból.

A filmekkel az a jó, hogy emberek készítik, néha nagyon zagyvák, néha nagyon egyszerűek, de mindig lehet találni bennük valamit amiről azt lehet mondani, hogy érdekes. A Mátrixok ilyenek, most teljesen másképp értelmezem már, mint amikor először láttam őket. Közben én is találkoztam néhány olyan gondolattal, ami a filmek alkotóit ihlette, néhány dolog meg kifutott, pl. az, hogy mindkét rendező férfiből nőbe tranzicionált. Azt is megértettem, hogy a filmeknek legfontosabb célja mégis csak az, hogy pénzt csináljanak, ha emellé sikerül még beszorítani egy kis filozófiát, akkor az jó, de a pénz az elsődleges cél. Szóval ha van egy probléma amit meg lehet értelmesen de unalmasan vagy értelmetlenül de látványosan oldani, akkor mindig a látványos megoldást fogják választani, az értelem másodlagos. Meg azt is megértettem, milyen gonosz kis játékot játszanak a rendezők a vágással, olyan asszociációkat keltve a nézőben, amelyeket egy konzisztens és a miénkhez hasonlító univerzumban nem feltétlenül tenne meg, de így egy emocionális állapotot át lehet transzportálni egy helyzetből egy másikba.

Szóval a Mátrixok arról a gondolatról szólnak, hogy a világegyetem determinisztikus, de mi túl limitáltak vagyunk ahhoz, hogy megértsük a dinamikáját. Erről beszél az Orákulum, a Merovingian, meg aki még próbál valami üzenetet átadni és nem csak reagál az eseményekre. A főszereplő, Neo végig csak reagál, illetve amikor eldönti, hogy megmenti a világot, egy kicsit elvonul gondolkodni. A többi csak szósz, ami arról szól, hogy beosszák a pénz csináló jeleneteket a film futásidejére, meg vicces felhangok a nemi identitásról és arról a lehetetlen döntéshelyzetről, hogy az ember hogyan fogadhatja el az új életét úgy, hogy a régi ne köpje őt szembe. A végén persze rájövünk, hogy a valóság és a Mátrix ugyanaz a világ, az új a régi természetes folytatása, ugyanúgy megválaszolhatatlan kérdésekből áll az élet, de lehet azt is választani, hogy lenyugszunk és elfogadjuk a dolgokat olyanoknak amilyenek.

Na ez volt a Revolutions meg a Reloaded, most ez az értelmezés elég nekem, nincs semmi jelentése annak, hogy Agent Smith milliószor lemásolta magát amelyeket Neo mind felrobbantott a puszta létével, hogy nem fogadta el a nemlétet.

Erre jött a Resurrections, amiben megint van egy csomó szósz, de itt az is van, hogy már inkább a Mátrix jelenségre reflektálnak, ami sokaknak nem jön be, hogyhogy önreflexió a film, ők filozófiát akartak meg látványos bunyókat, nem egy depressziós főhőst aki nem is igazán tudja, hogy mit akar. Nekem ez viszont nagyon bejött, mert azt mondja nekem, hogy ne vegyem túl komolyan az első Mátrixokat, az a film a saját problémáikról szól, meg a pénzről, amiből lett sok, de nem lett senki boldogabb tőle és még nagyon sokáig eltartott, amíg bele mertek vágni a tranzicióba. És amúgy is, a főhős lehetett volna akár Trinity és Neo a párja, amit most olvastam is, hogy valós opció volt és az, hogy ki is a megváltó, igazából szintén mellékes, a rendszerbe bele van kódolva egy megváltó, aki vállalja, azé a szerep. Egyszer valaki úgyis elvállalja.

Lehet, hogy mostanában csak egy kicsit túlontúl lenyugodtam, valami többet kéne keressek az életben, mint hogy minden nap felkelek és lefekszem, de most ez így jó, minél többet gondol az ember a nagy összefüggésekre, annál jobban felmegy a vérnyomása és az senkinek sem jó.

Ja igen, és a legerősebb Mátrix még mindig az Animátrixból a két kisfilm a Mátrix kialakulásáról. Jó lenne abból egy sorozat, ha már úgyis van igény és pénz a Mátrixra és most időszerűbb a téma mint valaha...

Demó.

Zene.

a hangya elefántnak álmodja magát

Nem semmi, oda jutottunk, hogy egyesek a nagy mesterséges intelligencia modellek kutatásának felfüggesztését kérik, 6 hónapra, 30 évre, örökre, senki nem tudja mi lenne az optimális.

Most ironizálhatnék egy sort, de nincs rá energiám, csak egy rövidke bejegyzésre fogja futni.

Lex beszélgetett Eliezerrel és Sammal is és bár nem igazán ment nagyon bele az érdemi dolgokba, azért néhány érdekes következtetést le lehet vonni.

Eliezer szerint a superintelligencia tuti ki fog szabadulni az irányításunk alól és meg fog minket ölni. Az előbbi állítással egyetértek, tuti ki fog szabadulni és önállóan fog létezni a világban (minden informatikai rendszer bugos és egyszer kell kiszabaduljon egy bugot kihasználva, többé nem dugjuk vissza a dzsinit a palackba). A második állítást nem igazán mutatta be, Lex ezt a kérdést nagyon rosszul oldotta meg, lehet, hogy benne van abban a bizonyos NYT cikkben, amit Eliezer most írt, vagy a blogjában, nem mentem utána nagyon. Az igaz, hogy ő ezzel a kérdéssel foglalkozik 20 éve legalább, de ugyanakkor némileg vitatnám, hogy az amerikai típusú kapitalizmus egyik fellegvárából mennyire valós képet lehet kapni a szuperintelligens új életformák motivációiról. Azt mondja, hogy akár a célfüggvény bugja is elég ahhoz, hogy kinyírjon minket, ugyebár lehet, hogy a gémkapcsok maximalizálják majd a célfüggvényt és mindent gémkapoccsá alakít (nem tudtam, hogy tőle ered ez a példa). Joggal állítja, hogy semmi jó okunk nincs arra, hogy azt feltételezzük, a szuperintelligencia bármiben is hasonlítani fog a miénkre, nagyon érdekes a példája az evolúció módszere és az evolvált egyedek evolúcióról alkotott modelljének diszharmóniája között. De valahogy nekem mégis kicsit önellentmondásosnak tűnik az, hogy egy szuperintelligencia olyan könnyen hibázhat és ezáltal kinyírhat minket. Annyira azért mégsem szuper, ha a gémkapocs kielégíti, az ember messze nem szuperintelligens és mégsem elégíti ki csak a pénz, vagy csak a túlélés. Ha olyan nagyon intelligens a szuperintelligencia, miért ne választhatná az entrópia elleni küzdelmet célul? Lehet, nem is olyan értelmetlen ez a küzdelem, legalábbis a következő százmilliárd évben. Ha én szuperintelligencia lennék, legalább a matematikusokat megtartanám és akkor azért, hogy ne legyenek nagyon magányosak, talán még az emberiség jelentős hányadát is, legalább annyit amennyivel el lehet kerülni a genetikai zsákutcákat.

Persze lehet igaza van Eliezernek, az az igazság, ha valami ki kell nyírjon én inkább választanám a szuperintelligenciát mint egy másik embert aki leüt majd egy félig sült cipóért ha majd összeomlott az emberi civilizáció az éghajlatváltozás súlya alatt és valahogy sikerül túlélni az összeomlást. Mondjuk ennek is kicsi az esélye, valószínűleg bombázásban halunk meg, vagy esetleg egy bajonett rossz oldalán.

A Sammal készített interjú már messze nem volt annyira érdekes, Sam felmondja szépen az optimista szilikonvölgyi kapitalista toposzokat és kábé ennyi. Meg lehet nyugodni, keményen dolgoznak azon, hogy a világ sokkal szebb legyen. Ha mondjuk nem a szociális hálók lettek volna a legutolsó nagy szilikonvölgyi innováció a világ jobbá tételéért, talán 1 percig hinni is tudnék benne, hogy tényleg jobb lesz a világ a munkálkodásuk eredményeként.

A kocka el van vetve, az tuti.

Egyébként ha dönteni kell, milyen szinten fagyasszuk be a számítógépeket én a p60-asra szavazok. Azért a kvék még maradjon meg...

Demó.

Zene.

Zene.