szerda, április 26, 2006

Ma

Pizzázni voltam, egy vendégtanárral, a Cipariu téren. Bejött a volt koreai tanárom, meg a felesége és a pici lánya is. Pár mondatot beszélgettünk: - Te egyre k... szélesebb vagy. - Igen, kezdek hízni. - Megnősültél? - Nem, a barátnőm egész nap dolgozik amúgy is, csak hát sokat ülök a gép előtt és sok édességet eszem. (Pedig nem is eszem sok édességet.) - Ő a feleségem, ő pedig a lányom, ő meg az én barátom. - Hello. - Ő is doktorál. - Mivel foglalkozol? - Történelemmel.

A 25-ös áll a megállóban, várja, hogy váltson a szemafor. Berepül egy akkora darázs mint a hüvelykujjam utolsó íze. A páratlan széken egy zöld alapszínű, pajzsos, hülye mintájú blúzban egy nagy orrú nő borzadva nézi, amint mellette tipródik a darázs az üvegen. Átteszi a kabátját a másik hóna alá, előveszi a táskájából a villanyszámláját és odanyomja vele a darazsat az ablaküveghez, majd ledobja és meg is tapossa.

És ma még színházba is fogok menni, Kövekkel a zsebébent nézni.

Meleg van, végre. De a lyukban egyre hidegebb, az nem tetszik. Ma megint működik a kávéautomata a főépületben. Álmos vagyok.

Nincsenek megjegyzések: