Ma

Ma nem volt valami fergeteges. Szívtunk, persze, a mi hibánk is volt, de ha megmondták volna, hogyan csináljuk, nem hibáztunk volna, szóval talán ők szívtak többet, vagy legalábbis fognak. Persze, őket nem érdekli, ezért fizetik őket és ha az ember belegondol, valahol az én pénzem is ilyenekre megy el. Persze, az én pénzemet is ők adják. Szomorú egy kicsit. De azért egy kicsit jó is, most úgy érzem, nem én vagyok a húnyó, legalább nem az én szám jár egy szép jövőről. Persze, ez kicsit szomorúbb, hogy a szép jövőm így egyengetődik. De akkor is jó, hogy nem én vagyok a húnyó.

Egyébként meg leültem kicsit GTA3-at játszani, így utólag, amikor már a gondolkodásom annyira eltompult, hogy nem okoz ez gondot. És óriási szerencsével, sikerült megcsinálni azt a küldetést, ahol már egy jó ideje el voltam akadva, ami a mentőből kieső bekötözött tag szétlapításáról szól, bár csak ritkán sikerült elérni azt is, hogy kiessen. Jó nehéz autóval kell átmenni rajta, akkor nincs gond. Nincs már sok hátra és másodszor is befejezem a GTA3-at, remélem egy időre szabadulok Liberty Cityből.

Feladat

Van ez a feladat, reprodukálom ide is, most mind ezen gondokolkodom, persze máson kéne.

Tekintsük az természetes számokat úgy, hogy . Bizonyítható, hogy létezik I és J diszjunkt indexhalmaz () úgy, hogy , a kérdés az, hogy meghatározható-e I és J polinomiális időben? Ha eltekintünk a korláttól, akkor biztosan NP teljes a feladat (PARTITION a neve a Garey, Johnson-ban).

Néha ijesztő, hogy ilyen egyszerű feladatokhoz sem ismerünk jó megoldásokat.

UPDATE. Kicsit még gondolkodtam a dolgon. Szóval a galamblyuk elvvel tényleg könnyű bizonyítani, hogy kell létezzen két olyan részhalmaza a számoknak, amelyeknek egyenlő az összege, de a bizonyításból az is következik, hogy a két részhalmaz egyesítése nem kell kiadja a teljes halmazt, valamint a számok szigorúan pozitívak kell legyenek. Egy n elemű halmaznak részhalmaza van, de ezek egyike az üreshalmaz, szóval legfönnebb féle összeget írhatunk fel az elemekből. Na most ha az elemek összege szigorúan kisebb mint akkor két lehetséges részhalmaznak kötelezően ugyanaz kell legyen az összege, vagyis ugyanabba a galamblyukba kell essen. Ettől ez még egy baromi nehéz feladat, van wiki oldala is, remélem mostmár legalább sikerült helyesen leírni.

Hmm

Aki kíváncsi a lustasága határaira, próbáljon grant proposalt írni.

Lebegő szilvásgombócok

Huh

Crest öngyilkos lett. Meg tudom érteni, most éppen nekem is hányingerem van ettől a világtól.

Időtöltés

Órákat lehet eltölteni a régi Trauma csapattagok oldalait nézegetve, kezdve mondjuk Sollal. Egész vicces cuccokat is készítettek. :) Közben persze a goblin szól, Skaventől. És egy demót sem néztem közben.

Rashomon

Wow, nem is tudtam, hogy már public domain.

remélem...

... ma sikerül hazamenni.

olvasnivaló

ez és ez.

Élő demók

Az első, elvileg a sejt életéről szól és echte scientific vizualizáció.

A második most nyert az Assemblyn és ASD minőség.

Kicsit hasonlítanak.

Diploma

Kár lenne összetépni, amikor ki is törölheti vele az ember.

(Ezt most nem valakinek a valamilyen diplomájára mondtam, csak úgy általában jött a poén és nem hagyhattam ki. :)

(Egyébként meg nem rossz ötlet ez a diploma, sok száz év tapasztalata fejlesztette ki, de mint minden amit az ember alkotott, nem tökéletes.)

(Ejsze kezdek egyre többet megengedni magamnak, szerencsére ez az én blogom.)

A hír ami nem hír

Egyre több blogban fedezem fel, hogy kritizálják az emberek az újságokban megjelent hírek pontosságát meg helyesírását meg amúgyisát. Legfőképpen persze az online médiát, mert arra linkelni is lehet és hát gondolom a bloggerek főként azt fogyasztják. Szerintem ez már elég uncsi dolog, mindenki tudja, hogy tele vannak hibákkal az online újságok és felettébb hatásvadászok, mert amelyik klikket nem szerzik meg ők, azt megszerzi más és amúgy is, elvileg ingyen olvassuk őket, márpedig ingyen ebéd nincs, szóval az ember örvendjen, hogy ha a fele igaz annak amit olvas és csendben gondolkozzon el azon, hogy melyik fele. És hát a bloggerek is ugyanezt csinálják, legalábbis akik elemző blogként tartják számon magukat, nem néznek mindennek utána nagyon és helyesírási hibák is vannak itt-ott. És ne jöjjön senki azzal, hogy de hát az újságírókat azért fizetik, mert nem azért fizetik, hogy igazat és jót írjanak, hanem hogy minél több kattintást generáljanak, ugyanis abból lesz a péndz. És amúgy sincs igazság a Földön és mindenkinek mindent szabad (írni).

jó hírek

Elhalasztották a GTA4 kiadását jövő tavaszra.

Eszméletlenül okos emberek sem tudnak ellenállni a blogolásnak, annyira okosak, hogy be sem merem linkelni a blogjukat, nehogy ezt a szemetet ami itt megy rájuk ragasszam.

Hmm

Olyan ember, aki érti a dolgokat nincs, ezért nem is lehet népszerű.

Hmm

Azt hiszem, rátérek az érzelmeim rejtett változós modellezésére. Egyelőre egyszerű multinomiális változókkal fogok próbálkozni.

Geek Mafia

Gondoltam, el kéne olvasni egy ingyenes könyvet, az új kreatív kommon generáció termékét, a választásom Rick Dakan Geek Mafia könyvére esett és éppen most fejeztem be, úgyhogy jöhet a véleményezés. Pontosabban a véleményemet már olvasás közben kialakítottam, azért tartott elég sokat míg a végére értem, de mivel mindenképpen írni akartam róla, ezért ma egy utolsó nekifutással kiolvastam a maradék kétharmadot. A történet egy játék dizájnerről szól, akit kirúgnak az állásából, de találkozik egy rejtélyes nővel aki kihúzza a csávából, persze így még nagyobb bajba keveredik, de a végén persze minden megoldódik, egymáséi lesznek, stb. Az elején tetszettek a karakterek, de hamar ráúntam a dologra és amikor nekifogtak képregényhamisítással foglalkozni, az egy kicsit nem nagyon tudott érdekelni, bármekkora veszélybe is kerülhettek volna a karakterek. Aztán persze van néhány tűrhetőbb fordulat az elfogadhatóan motivált eseményekben és még feltűnik egy-két ismerős alapkérdés is az ember életéből, de az az igazság, hogy nem nagyon tudott lekötni a történet, tényleg csak azért olvastam végig, hogy kipipálhassak egy ilyen könyvet is. Persze lehet az én hibám is, hogy nem jött be, pl. nem nagyon hatódom meg a techie talktól, sőt, kifejezetten utálom, ha túlnyomják és hát ez erről is szól, meg inkább az angol kifejezésmódra figyeltem, meg a jelenetek és karakterek felépítésére, lehet nem tudtam átélni eléggé a történetet, de azt hiszem, csak túl kelet-európai vagyok ahhoz, hogy olcsó összeesküvés történeteket és amerikai bal oldali propagandát értékeljek. Azért persze akinek van sok ideje, elolvashatja, bár pénzt vissza nem adnak, ha elégedetlen az ember és hát első próbálkozásnak nem is annyira rossz, csak egy kicsit a történeten kellene még bonyolítani.

Zűr

Az utóbbi napokban a NASA minden napra egy kép oldallal kezdtem és kifulladásig űrhíreket olvasgattam mindenhonnan, meg NASA hompédzset, remélem ma már fogok egy kicsit kódolni is. Érdekes, magyar űrhírportált kapásból kettőt találtam, míg román egy sincs.

Más. Néhány hónapja vettem egy új monitort, óccsó volt az emag-nál, nem filóztam sokat rajta, Fujitsu-Siemens, 21 inch, wide. Nincsenek nagy igényeim (egy 14 inches Daewooval 8 évet bírtam, lassan röntgenezni lehetett vele, utána 17 inches iiyama jött 3 évig), szóval teljesen megfelelőnek találom, még analóg vga csatoláson is, lusta vagyok a dvi kábelt előbányászni.

Szatmári Friss Újság

A múlt héten ugye sok Friss Újságot olvastam, elég nyugis lapnak tűnik, legalábbis a gyergyóiakhoz képest, amelyeket mostanában már nem is olvasok. Az egyik számban olvastam az érdekességek között egy rövid kis szöveget, hogy egy moszkvai blogger lefényképezte Perelmant a telefonjával a metrón. És tényleg. Eléggé meglepett, nem ilyen hírekhez szoktatott ez az újság, még azt is megemlítették, hogy nem vette át a Fields medált. Szóval riszpekt SzFÚ.

Más. Otthon azon gondolkodtam, hogy miért van olyan kevés gyergyói blog? Anno, mirces korszakban nagyon menők voltunk, komoly közösség volt, találkozó számtalan, még messziről is jöttek az emberek (bár én egyen sem voltam és "mirces" sem voltam, tekintve hogy csak scene csatikat látogattam, főként az ircneten). Lehet, hogy a blog az egy másfajta online közösség, talán túl rigid a gyergyóiak ízléséhez. Vagy a hely nem inspirálja az embereket eléggé? Nem tudom, de azért jó volna, ha néhány régi haver blogolna, legalább lenne okom ilyenekkel tölteni az időt.

na

Kommentek vissza, ez már egy ilyen nyár. :) Persze moderálva, azt hiszem, mostanában már az a divat. Remélem, nem is fogom túl gyakran moderálgatni, ezért előre elnézést kérek.

Zseniálisnak néz ki ez a játék.

Eszter esete az eséssel

Múlt pénteken mentünk Szatmárra, hogy Eszter vegyen részt a véndiák-találkozón. Viszont a kutyája úgy gondolta, hogy előbb a sűrgősségre is be kéne nézni, úgyhogy most Eszter három hétre gipsz csizmát kapott a bokájában esett repedés formában tartására. Úgyhogy egyedül mentem, független megfigyelőnek a vén és nem annyira vén diákok találkozójára, szerencsére volt akivel sörözni. Lehetett nagyokat aludni és milliónyi banki hitel reklámot megnézni a magyar tévében és gonosz felhőtől félni, hogy mikor repül be Songokuval a hátán, de úgy tűnik, a foszforsav most elkerülte Szatmárt. És meg sem viselt az egy hét net nélkül. Ennek a képnek láttán feltámadt a régi érdeklődésem az űrutazás iránt, szóval elolvastam Tom Wolfe Az igazak című könyvét, nagyon jó volt, kár hogy megállt a Mercury program befejeztével, szívesen olvastam volna még több apró és érdekes információt, mint pl. hogy Alan Shepard, az első amerikai űrhajós 4 órai veszeglés után a kilövéshez készen, engedélyt kapott, hogy belepisiljen az űrruhába és így gyakorlatilag a saját pisijében fürödve tette meg történelmi útját.