Lehet a természet, amikor látta, hogy stabil kis közösségeket tud alkotni az emberekből, arra gondolt, hogy leoszthatná köztük a fóbiákat, ne legyen már mindenkinek mindenből, mert az nem jó nekik. Szóval így történt az, hogy egyesek a pókoktól félnek, mások a kígyóktól, harmadikok a magasságtól. Persze mostanában kicsit mások a félelmek, mióta megnőttek a közösségek és betonmonstrumokban élünk. Én nem félek Istentől, a terminátortól, a demográfiai összeomlástól és a nyugdíjas éveimtől. De félek a diktatúrától és az éghajlatváltozástól. Egyezzünk ki, én leírom, hogy miért nem félek attól amitől ti féltek, ti írjátok meg, hogy miért nem féltek attól amitől én félek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése