Nekem az a benyomásom, hogy egy nagy gazdasági válság közeledik rohamosan. Ilyenkor az elmélet óvatosságra intene, ehhez képest szárnyal a tőzsde, a legkockázatosabb befektetési eszköz. Nem értem miért, de érteni szeretném. Azt hiszem, az elméletnek semmi köze nincs a valósághoz, a közgazdászok húzogatják a vonalakat mindenféle változók mindenféle kombinációi és projekciói között, könyveket írnak róla, díjakat kapnak érte, stb. A valóság valami teljesen másról szól. Az emberek azért fektetnek be még mindig a tőzsdébe, mert valamikor beállították a fizetésük fix százalékának havi rendszerességű befektetését és lusták kikapcsolni. El sem gondolkodnak azon, hogy jöhet egy nagyobb krach. Jobb esetben valamilyen alapba megy a pénzük ami kicsit szétszórja a rizikót, rosszabb esetben direkt fújják egyes részvények lufiját.
De persze ilyen egyszerű elméletről nem lehet könyveket írni, modellezni sem lehet igazán a lustaságot.
Az a poén,hogy szerintem a mesterséges intelligencia fejlődéséről beszélő szakértők is nagyjából ugyanebben a hajóban utaznak. 1 évtől 100 évig bármikor bejöhet az "igazi" mesterséges intelligencia. Nehéz dolog a jóslás, főként ha komolyan is kellene venni.
Demó.
Zene.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése