...a hargitai fenyves erdő aljábaaaaaa
Mindenki sír a zalgoritmus miatt. A tuitter algoritmusa, ami nem engedi, hogy a zemberek normálisak legyenek, mindenkit megvadít.
Hát én nem. A zelején én is aggódtam, hogy a zalgoritmus miatt nem fogom látni a barátaim bejegyzéseit, de aztán (egy-két évre rá) rájöttem, hogy van egy nagyon jó megoldás amit a tuitter kínál. Lehet titkos kis listákat gyártani a felhasználókból, még csak nem is kell követni valakit ahhoz, hogy feltegyük egy listára, úgyhogy készítettem vagy 20 listát a témák szerint amelyek érdekelnek és oda bepakolásztam a követett embereket és néhány nem követettet is és a legfontosabb listákat még ki is lehet pinnelni a kezdőlapra, úgyhogy semmiről nem maradok le amiről nem akarok lemaradni.
És a zalgoritmus gyakran dob fel olyan dolgokat, amik egyébként érdekelnek, csak nincs meg a zexplicit út hozzájuk, de szerencsére megvan a zimplicit út a fogalomtérben. És a zalgoritmus jobban érti a fogalomteret mint bárki, mert nagy a zagya és gyors a figyelme.
Amúgy meg fogalmam sincs, mit is gondolnak egyesek, hogy a zalgoritmusból le lehetne szűrni, ha publikussá tennék. Nem hinném, hogy lenne benne olyan kifejezés, hogy if (democrat(user) && republican(tweet)) hide(tweet). E znem így működik. Látszik, hogy a muszka nem írt egy sor kódot sem a zutóbbi húsz évben. Szerintem a tuitter nagyot dobott volna azzal, ha publikálja a zalgoritmust, ugyanis a zadatok és a megfelelő szőrvizek nélkül semmit nem jelent, valószínűleg valami ügyes kis mátrix dekompozíció a zegész néhány hekkel, hogy gyorsabban konvergáljon, amik mondjuk egy tuitter méretű cégnek hasznosak lehetnek, de a zalatt nem igazán és a felett meg van pénz, hogy megírják a sajátjukat a saját hekkjeikkel.
Szóval hajrá zalgoritmus.
Zene.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése