Az élet teli van vonalkákkal. Néhányról tudunk, de a legtöbbjükről nem. Vannak olyanok, amelyeknek van kezdete és vége, de olyanok is vannak, amelyeknek még nincs itt a vége. A legtöbb vonalka becsapós, bár szépen görbül, az ember már-már beleszeret az alakjába, de sajnos ami mögötte van, az igazából a legtöbbször rejtve marad. Le lehet élni egy életet úgy, hogy követünk egy vonalkát és már úgy gondoljuk, hogy ismerjük és a barátunk, amikor hirtelen irányt vált, vagy kiderül, hogy semmi köze nem volt a kedvenc gondolatunkhoz, hanem gonoszul az ellenségünk gondolatának engedelmeskedik.
Pl. most van ez a vonalka, amit inflációnak nevezünk. Nem nagyon bonyolult az értelmezése, valamilyen termékek árának az összege. Ennek a vonalkának csak akkor lesz vége, amikor már nem lesz aki húzogassa. Mostanában elkezdett felfelé ívelni és mindenki más-mást mond róla. És mindenkinek igaza van, mert a jó matematikus meg a jó gyermek tudja, hogy biza a vonalkák akárhogy tekereghetnek, ha kedvük tartja. Persze a legtöbb ember se nem jó matematikus, se nem jó gyermek, ezért elvárják a vonalkáktól, hogy úgy viselkedjenek mint a tavaly, vagy hogy konstans legyen a deriváltjuk, vagy ilyenek. Csak azért, mert ezeket a vonalkákat szeretik ők, de a vonalkáknak saját életük van, nem mindig úgy tekeregnek, ahogy az emberek elvárják.
Az inflációról most egyesek azt mondják, hogy a kapitalizmus mozgatja, a gonosz tőkések emelik az árakat, hogy növeljék a profitjukat. Mások azt mondják, hogy ez nem is igaz, mert a globális termékláncokban a pandémia hatására keletkezett fennakadások az árak növekedésének az okai. Megint mások azt mondják, hogy az oroszok a hibásak, de vannak akik a kínaiakra szavaznak. A gond az, hogy mindenkinek igaza van, mert a vonalkák minden elméletbe beilleszthetőek, ők ugyanis nem finnyásak, bárkinek tekeregnek egy ideig, csak hosszú távon ne várja el senki, hogy az ő kedvében fognak járni.
Talán ha az emberek kitartanának egy elméletnél és bejelentenék, hogy melyikben hisznek, akkor esélyünk lenne elég jól kibogozni, hogy mi is történik a vonalakkal. De az emberek is vonalak amelyek az elméletek között szlalomoznak, ezért sosem tudjuk szétválasztani a rendszer vonalkáit az emberek vonalkáitól és értelmetlenné válik az egész vonalka biznisz.
Ha még abba is belemegyünk, hogy néha az emberek nem is látják a vonalkákat az ő valójukban, hanem csak azt látják ami bennük van és azt hiszik, hogy arról beszélnek ami a rendszerben van, akkor már tényleg megzavarodik ez a kerek fejem. Lásd pl. a vakcina következményeként meghalt emberek vonalkáját és az autóbalesetben meghalt emberek vonalkáját.
Egy megoldás van talán. Ha visszautasítjuk a vonalkák létezését. Erről majd máskor.
Zene.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése