Izé. A múltkor azt írtam, hogy szombatig nem lesz bejegyzés. Ez bejött. De akkor szombaton kell bejegyzést írni? Nincs most egyetlen jól formált gondolat sem a fejemben, csak a lecsó lötyög. Az emlékezésen morfondíroztam néha az utóbbi napokban.
Kell az emlékezés a jó gondolkodáshoz. De a felejtés is kell. De miért van az, hogy csak az emlékezésre vannak jó módszereink, a felejtéshez nincsenek (az alkohol nem fenntartható módszer)? Illetve nekem a felejtés is jól megy, de miért az emlékezésre koncentrálok mindig? Miért van az, hogy az emlékezés egy idő után céllá válik, sőt a gondolkodást is irányítja? Az az érzésem, itt több a bug mint a feature. És akkor arról még nem is beszéltem, hogy az életérzés a desztillált emlékezés, na de azt aztán már tényleg fogalmam sincs, hogy kéne tárolni, hogy elő lehessen venni rosszabb időkben.
Demó.
Zene. Zene. Zene. Zene. Zene. Zene.
AI.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése