Azt hiszem, kifutottam a szuflából, most megint tartalék lángon fog tovább menni a blog. Egyszerűen csak az van, hogy nem látom értelmét most az írásnak, nem úgy tűnik, mintha értelme lenne az értelemnek. A mestint krónikára sincs szükség, művelik elegen, látom, kezd a világ beparázni már attól is ami most van, mi lesz itt még. És persze a direkt kommunikáció is jobb azzal a kivételes néhány emberrel, akivel így is akartam kommunikálni, jobb lesz arra is gyúrni.
De néha valami téma ha megihlet, azért írok egyet, magamnak és annak aki olvassa, de azért nincs mostanában nagyon gyakran időm és helyem megihletődni, szóval ez nem lesz valami sok anyag forrása.
A filmes napló az marad, bár eddig nem vettem semmi hasznát, de a régebbinek igen, rájöttem, hogy egy bizonyos filmet már láttam, de semmire nem emlékszem belőle. Érdekel az a film, de ha úgysem fogok rá egyáltalán emlékezni, vajon van értelme megnézni?
Lehet átalakul egy kicsit a blog demóajánlóvá, mert azokból még sokra emlékszem a 90-es évekből is. A közelebbi időkből emlékszem kevesebbre, mondjuk mostanában sokkal kevesebb demót is nézek, pedig már olyan kényelmes a jótúbon. Persze, magyarázható ez azzal, hogy most már nehezebb valami olyant mutatni nekem ami új és fingom nincs hogyan kell előállítani. Sajnos, valamikor olyan jó volt ámulni és bámulni.
Demó.
Zene.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése