Ma reggel 8-ra bementem az irodába (mind szeretném lyuknak, pincének, ilyesminek hívni, de illessük csak az őt megillető névvel). Este 7 körül jöttem el, közben ittam két kávét és ettem két perecet. Valamit bütyköltem a gépen is, de nem nevezném óriási haladásnak, bár megint lefutottam pár kört, amiről az ember csak gondolja, hogy nem kötelező őket lefutni, de mégis. Ilyen a pálya. Nagyon elfárasztott.
Itthon végre befejeztem a Doomot, PSP-n, ultra violenceen. Játszodtam egy kicsi Lézi Dzsonit. Mennyire szerettem azt a játékot, pedig mennyire egyszerű. Emlékszem, az egyik barátom játék közben letépte egy dzsojsztik karját. Dzsojsztik, te jó isten, joystick és kész. Játszodtam még egy kicsi Shantae-t, az első pályát, de nem kóser, nem frissíti az emu a vramot, lehet, hogy alkalmaztak valami hblank vagy gdma trükköt? Bizonyára a legjobban megírt mászkálós GBC-re, az utolsó valamire való játék volt. Feltettem a Link's Awakeninget, kíváncsi leszek, lesz-e rá időm. Nem lesz.
Történt ma pár sokkal fontosabb dolog is. Egyik sem érint engem igazán, bár az egyik az igen közvetetten. Messze nem az én feladatom lenne beszámolni róluk, de ha már adott a lehetőség, hadd engedtessék meg nekem.
Egyik barátomnak kislánya született. Csenge. Ma tudtam meg. Nagyon sok boldogságot kívánok neked, Csenge, remélem legalább annyira szép lesz a te világod, mint a miénk.
Eszteréknek meghalt a kutyája, a Bubu, édes kicsi kutya volt és már nagyon öreg. Nyugodj békében Bubu, bár én az ember halál utáni életében sem hiszek.
Most akkor ennyi. Aludni kéne.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése