vasárnap, szeptember 21, 2008

csütörtök, július 17, 2008

Új vinyó

Úgy tűnt, bedöglött a régi Samsung vinyóm (adott már ilyen jeleket az utóbbi napokban, meg aztán, lassan 8 éves lesz, ha jól emlékszem, első év vége felé vettem az akkori új gépet), hát felkerekedtem 6 után, hogy végre vegyek egyet, a neten megnéztem, olcsónak tűnt, de sajnos egyetlen számtech üzlet sem volt nyitva, kénytelen voltam elmenni a mallba. Az egyik nagy üzletben, csak GTA4-ező srácok meg külső vinyók voltak (már azokból a dolgokból, ami érdekelt éppen :)), a másikban volt, kicsit drágábban, de nagyon elkapott a vinyó vehetnék, úgyhogy megvettem egy ultra ata-s (az én gépemben még nincs s-ata és már nem is lesz :)) seagate barracudat, 160 gigásat. Ha ez is kitart annyit, mint a régi, az jó lesz, 5 év garanciát vállaltak rá, mondjuk a gépben levő másik vinyó mellé tettem pont, remélem nem sütik meg egymást, szellőzés nuku a házamban, igaz, az is lassan 5 éves lesz, akkor még nem volt divat. Persze nem valószínű, hogy a többi komponens kibírja azt az időt. Bár lehet, hogy várok még 25 évet, és egy ilyen 10 petaflopos szuperszámítógép asztali verziójára váltok legközelebb. :) Egyébként ahhoz képest, hogy bedöglöttnek könyveltem el, néhol 25 megával tudtam átmásolni az adatokat a régiről az új vinyóra, szóval lehet kicsit elsiettem a dolgot. :)

szerda, július 16, 2008

Maki

Itt nincs maki és nem is lesz, soha. Maki.

Ezt a J.K. Rowling beszédet azért talán érdemes elolvasni. A végén még oda jutok, hogy csak elolvasok egy heripottert, bármennyire is elborzaszt az óvodás mágia gondolata, az eddig gyűjtött kettes számú pozitív bizonyíték, hogy a kedves írónő gazdagabb mint az angol királynő (meg az egész femili).

Maki.

hétfő, július 07, 2008

Ömlesztve

Amikor levittem a szemetet, pont ott voltak a szemeteskocsit terelgetők, meg egyébb szemetes dolgokat intézők, az egyik pasas szó nélkül intett, hogy hova dobjam a hozadékot. Kicsit elgondolkodtam a felelősségtudatos munkavégzésen, bár azt hiszem, alapvetően rosszul közelítem meg a kérdést (már ami a módszert illeti, de sajnos nagyon beleszoktam ebbe a módszerbe).

Aki arra kíváncsi, hogy mennyi az összege annak a játéknak, amit az emberek meg a politikusok játszanak, menjen Tusványosra. Aki meg arra, hogy mi az optimális nyerő stratégia, az menjen az első nyári vándoregyetemre.

Aki azt szeretné tudni, mi a játékelmélet, az felvételizzen matematikusnak (esetleg informatikusnak).

Aki szeretne látni pár szép képet, az megnézheti Blue fotóit.

Valaki feltöltötte a mannára a filmtett táboros filmeket, az enyém is felkerült, elég fájdalmas volt újranézni. Szerencsére azóta minden filmes gondolatom elhamvadt és szombat este még a Hancock című filmet is élveztem a Repcsiben.

Az ehónapra (nem) tervezett egyetlen posztot olvashatták, see you next monsssss.

kedd, június 17, 2008

A vissza nem térő 300. bejegyzés

Pontosabban a 301-edik, de mivel a négy draftolt közül az egyik biztosan elkészül valamikor majd a jövőben, a másik három viszont biztosan nem, ezért nyugodtan kijelenthetem, hogy ez az a bizonyos 300-adik. Meg amúgy is, nagyon túl akartam már ezen esni, ezért is ez a mai nagy bejegyzésáradat. Az előző ilyen bejegyzés 2007 januárjára esett, szóval egyre lassabban jönnek össze a százasok. Ez persze csak jó, már rég le kellett volna törölnöm ezt a blogot, de egyrészt úgyis fent van a webarchive-on, szóval minek, másrészt valamiért még van néha kedvem bele írni, de általában azokat a témákat nem tartom szalon(blog)képesnek, ezért inkább hanyagolom. Továbbá még mindig úgy érzem, hogy valami gyűlt itt, kicsit bonyolultabb mint az esővíz, amiért talán kár lenne, ha lehúznám a süllyesztőbe. Amúgy is ma van a Firefox 3 nap, mindenki örvendezzen csak a webnek. Azt már persze megértettem, hogy igazán sztori archiváló ereje nincs a blognak, írni szörnyen írok és nem olvas senki, de értelem és hit nem zárja ki egymást. Szerencsére azért a hit egyre kevesebbet zaklat és az értelem sem követeli meg mindig, hogy kerek legyen a bejegyzés, vagy akár a mondat is, jogom van abba... Meg folytatni. Vannak dolgok, amiknek várom a végét, vannak amiknek nem. Vannak amiknek felváltva várom és nem várom. Pl. most ennek a bejegyzésnek nagyon kezdtem várni a végét, azért nem szeretem elengedni a gyeplőt, mármint amivel a bejegyzéseket tartom kordában, de azért néha kell. Aztán megint jöhet egy hónap szünet, ez már elég jól megy nekem. Most lusta voltam statisztikát készíteni, azt hiszem felvidítana az a jó kis lefelé tartó görbe, ami a bejegyzések gyakoriságát mutatja. Csak aztán nehogy periodikus legyen, vagy fene tudja, bizonyos forgatókönyvekben ősztől megint esik a zeső. A poszt(apokaliptikus) zápor. Addig is, everybody is free to wear sunscreen.

Szomorú jövő 6

Bebizonyítják, hogy rövid távon az éhezés a legoptimálisabb stratégia az élet meghosszabbítására.

Szomorú jövő 5

Egy nő meséli, hogy milyen jó ötlet is mém, de nem kell ám itt megállni, mert jön a tém, ami a technikai mém. Sőt, amint azt a TED-en látta, talán közelebb van az eljövetele, mint gondolnánk. Merthogy mindennek az alapja a reprodukció, nameg a mutáció, rekombináció és szelekció. És ahogy ez elég jól működik egy szinten, ugrik is egyet, eddig mondjuk csak kettőt ugrott, ahogy a gének már elég jól kezdték átadni magukat, jöttek a mémek és ők is olyan jól kezdték átadni magukat, hogy szinte kinyírták a veszélyes mémek az összes gént. De aztán úgy tűnik, azok a mémek győztek, amelyek tisztelik valamennyire a géneket és a természetes diverzitást. Ez a tisztelet még nem igen jött el a mémek szintjén, de jönnek a témek és ha nem nyírják ki a mémeket, talán még tisztelni is fogják a diverzitásukat. De azt még egyszer meg kell éljük, hogy mit fognak a témek kezdeni önmagukkal, remélem legalább a TSP feladatot megoldják optimálisan.

Szomorú jövő 4

Idősebb bácsi előadást tart a mértani sorokról, példaként a 2 hatványairól és azon érdekes tulajdonságukról, hogy mindegyik hatvány pont eggyel több az összes előtte levő elem összegénél. És már 7%-os növekedési ráta mellett 14 iteráció alatt elérjük a következő hatványt. És ami a legrosszabb, ez az elhasznált kőolajmennyiségre és az évekre is vonatkozik, bár arra nem, hogy átlátszó fóliákat cserélgetünk és mégis póverpont bemutatót tartunk. De sebaj, a politikusok megmentenek, majd elküldenek pár tengerészgyalogost, hogy húzzanak már közelebb egy napot, ha véletlenül nem jutna elég napsugár arra a pár négyzetkilóméterre, amit napelemekkel fognak beültetni. A kőolaj meg egyre fogyik, a nemzetközi helyzet meg egyre fokozódik.

Liberty city


Két nagyon különböző út vezet New York citybe és Liberty Citybe, érdemes összehasonlítani a kettőt, mielőtt elindulunk.

szombat, május 31, 2008

Nem elfelejteni


(innen)

Hírek

Leszállt a Marsra a Phoenix és kutat. Ás. És twittel is, ami nagyon rendes tőle. Abba most nem mennék bele, hogy jó lenne vagy nem, ha az élet nyomaira bukkanna.
Felfedeztek, vagyis inkább csak lefényképeztek egy új népcsoportot, vagy törzset, vagy akármit Brazilia és Peru határán, akiknek még fogalmuk sincs, hogy mi zajlik a világban. Előbb-utóbb megtudják, sajnos. Egyébként a TED-en volt egy nagyon érdekes előadás a kultúrális diverzitásról amit mindenkinek ajánlok, nekünk lehet más húrokat is megpenget, mint egy amerikainak. Érdekes a felvetése az előadónak, a népírtást bűnnek tartjuk, de a kultúrák kiírtását nem. De legalább nem veszünk el egyedül és addig is sok finom bigmeket bezabálunk.

szombat, április 19, 2008

Szomorú jövő 3

Az X-Prize newsletterben volt egy cikk Kurzweilről, meg arról, hogy megpróbálja túlélni a következő 21 évet a szingularitásig (legalábbis ő 2029-re jósolta), gondoltam írhatnék a szingularitásról.

Nagyjából akkor jön el a szingularitás, amikor az emberivel megegyező szinvonalú mesterséges intelligenciát sikerül majd készíteni. Rövid időn belül az majd kifejleszti az embernél kétszer intelligensebb mesterséges intelligenciát és akkor már nagyon nem fogjuk érteni, hogy mi történik, az emberek elvesztik a motivációjukat, hogy tudománnyal foglalkozzanak, mindenkiből irodalmár meg festő lesz. A fejlődésben megállított, hat hetes kutyákkal fogunk sétálni moziba, hogy megnézzük amint a digitális Tom Cruise és Marlene Dietrich megmenti a Földet a vogonok megszállásától, a finnyásabbja a színházban holografikus Steven Seagalt nézhet amint a Hamletet játssza. Persze, bizonyára lesznek jó dolgok is, az első ami most az eszembe jut, hogy nem lesznek politikusok.

Egyébként Kurzweil első könyve a témában már olvasható a weboldalán. Jó szórakozást.

ze fun

Hát ez nagyon vicces. Zefrank tart egy versenyt, mindenki megpróbál úgy tenni, ahogy egy régi képén látható. Verseny kiírás itt, képek itt, érdemes megnézni.

vasárnap, március 30, 2008

Szomorú jövő 2

Egy másik ismeretterjesztő film arról szól, hogy igencsak fogyóban az olaj, ami ugye szinte ingyenes energiaforrásnak számít manapság még, egyetlen hordóval 25000 emberi munkaórát lehet kiváltani (óvónő órában talán akár 30000-et). Texasban is kifogyott az olaj, meg Bakuban (Azerbajdzsán) is és nagy valószínűséggel mostmár megtaláltuk az összes jelentős kőolaj lelőhelyet és ezentúl már csak csökkenni fog a termelés, míg az igény egyre növekszik, háborúk fognak kitörni az olajért, ahogyan már eddig is törtek ki és nem lesz majd repülőgép, meg autó, meg mosópor, meg műanyagzacsi, még rimmel se. Szekéren fognak majd az amcsik a külvárosból bejárni a központi munkahelyükre, Európában szerencsére ez nem olyan nagy veszély. És ameszban a benzin a legolcsóbb folyadék, még a palackozott víz is drágább nála, kólával meg nem működik sem az ótó, sem az űrrepülő.

Szomorú jövő 1

Valami hollandusok készítettek egy rovid ismeretterjesztő filmet, ami megpróbálja felnyitni az európaiak szemét arra, amit az iszlám gondol és terjeszt, nevezetesen, hogy mindenkit ki kell nyírni, aki nem hisz Allahban. Meg amúgy is, demokrácia rossz, liberalizmus rossz, stb. stb. De azért már 47 millióan vannak Európában. Azt hiszem, a legjobb stratégiája az araboknak az lenne, ha békén hagynának minket, 100 év múlva nem lesz akit legyőzni, a győzelem automatikussá válik, csak akkor mi lesz azzal a hetven szűzzel a mennyben, aki az öngyilkos bombázóknak jár?

No...

... írok én, csak nem túl gyakran, de mindig van pár dolog, amiről kötelezően jelenteni kell. Pl. a Korunk új számában a blogokról van szó, még nem olvastam el csak egy cikket, de majd megveszem megvehető formában is és akkor majd olvashatom ott és okosodhatok. Van két új blog is, amit (volt) diákok írnak, első, második.

Kitaláltam, hogy belekezdek egy sorozatba amiben összegyűjtöm az emberiség szomorú jövőjével kapcsolatos ijesztegetéseket, amelyek hozzám is elérnek és érdekesek is. Lehet, hogy egy kis kommentárt is fogok hozzájuk fűzni.

vasárnap, március 23, 2008

wow

Megnéztem a scene.org awardsot a bptvn, online, élőben. Történelem. For the record, nekem jobban bejött a Lifeforce mint a Debris. :)