filmek

A hónapnak vége van a blogban, szóval jöhetnek a filmek amiket ebben a hónapban néztünk. Most se lesz valami hosszú a lista.

The Little Drummer Girl (1 évad): Jó kis minisorozat egy könyv alapján, amelyet egy kém írt, amikor már jobban megérte írni mint kémkedni. Elég jól meg van csinálva, 79-ben játszódik, ami számomra már mitikus kor és a végén azért az egyensúly is helyre van billentve, ha valaki túlontúl szépnek és hősiesnek találná a kémek életét, akkor azért van némi brutalitás és a törvények lábbal tiprása is, meg persze csak gondolatban eljátszik azzal is, hogy néha milyen kis dolgokon múlik a történelem menete. Ami nekem új volt, az az, hogy azzal is játszanak, hogy ki a jobb színész, akit a színészet érdekel, vagy a kém, akinek munkaeszköze a mások félrevezetése. Ez elég jól működik benne. Ajánlom.

The Staircase (1 évad): Amiután megnéztük az első részt, azt mondtam, jobb lenne megnézni egyből az utolsót, mert nem vagyok kiváncsi rá, hogyan hurcolnak meg egy meleg embert 2001-ben, engem leginkább csak az érdekelt, hogy ő ölte meg a feleségét vagy nem. Aztán megnéztük az egészet, ez is elég jó volt, de sajnos nagyon ismerős látlelete a kornak amiben az amerikaiak élnek. Náluk csak annyi a jó, hogy egyesek már értik, hogy kettesek még a középkorban élnek fejben (ott is az inkvizíció kellős közepén), kettesek viszont azt gondolják, hogy ez a jó, mert Isten így adta. Érdekesen tekereg a történet a filmmel filmben, kicsit nem halad sehova, de így is működik, mert ilyen az élet, az sem halad sehova általában.

Blade Runner (1982): Azt a verziót néztem, ami most az HBO-n van. Nincs benne unikornis, vagy hepiend, ahogy mennek a semmibe és a lánynak nincs lejárati dátuma. Gondoltam nézek egy kis optimista filmet, amiben az emberiség meghódítja a csillagokat és a tudományos fejlődés számunkra elképzelhetetlen fokára áll, emberi robotokat tudnak létrehozni, igaz, még nem tökéletes a technológia, ezért ki kell kapcsolni a gépeket mielőtt igazán nagy galibát okoznak. Nem mintha igazán nagy galibát tudnának okozni, a szociális képességeik elég gyatrák, de az emberek sem állnak ezzel jól, de legalább sokat esik és a japánok nyerik a kulturkampfot. Én egyre kevésbé értem ezt a filmet, de nem baj, mert szeretem nézni és egyre inkább kiegyeznék a jövővel amit illusztrál.

Zene.