A tegnap újabb vidiót tettem fel.
Ez a mostani lépés egy kicsit hosszúra jött ki. Az mondjuk nem segített, hogy három új algoritmust is írtam a láthatóságra, az utolsót egyébként egy délelőtt alatt, mert akkorra már megértettem, hogy a láthatóság valójában útkeresés a tér két kocka közé szorított részére és nekem útkeresőm már volt az üres részek között. Persze, a többszörös takarást ez nem kezeli jól, azt az előző algoritmus jobban tudja, de az csak 2d és vicces esetekben nem működik, valószínűleg a két algoritmus együttesen jobb eredményt adna, vagy elolvashatnám 23 év után megint Seth Teller tézisét, de egyelőre elégedett vagyok. A lassú igazából nem is a láthatóság, hanem a lightmap generálás, azt hiszem, kicsit gyakrabban számítom újra mint kéne, most, hogy egy napot pihent ezen az agyam, azt hiszem, hogy azok a fények, amelyek végül mégsem érik el a felületet, de potenciálisan elég közel vannak, mindig kérik az újraszámolást.
Na, szóval új láthatóság van, meg új pályagenerálás. Ez még csak ilyen kézi módszer, valójában csak a generáló algoritmus alapműveleteit írtam meg, a terminális szimbólumokat meg a produkciós szabályokat, ezekből szép mondatokat (pályákat) majd egy újabb kereső algoritmus fog csinálni, ami remélhetőleg némi esztétikai érzékkel is meg lesz áldva, vagy csak elég véletlenszerűen regulárisnak tűnik majd a működése, hogy az emberek szépnek is lássák az eredményt, de hihetőnek is, mert főként épületeket fogok vele generálni, néha kisebb nagyobb kertecskékkel közöttük. Szokás szerint, ezt a feladatot is rendesen alábecsültem, de ezzel mindenki így van, mi lehet a nehéz néhány kocka lerakásában és összeillesztésében. Van egy könyvem az épületek formális nyelvéről, jó lett volna elolvasni mielőtt belefogok a feladatba, de sajnos a twitterről nem tudok lecuppanni. Na majd ha befejezem a játékot, talán akkor elolvasom, hogy kellett volna csinálni. Egyébként pont erről olvastam ma egy érdekes twitstormot, mármint hogy ha az ember csak könyvből olvassa, hogy kell dolgokat csinálni, azt hiheti, hogy mindent tud, pedig a legtöbb dologban a nehéz dolgok nem az ismeretek hiányából adódnak, inkább az érzelmek kontrollálása nehezebb, azt meg nem lehet megtanulni könyvből. Én sem élvezem nagyon, hogy lassabban haladok mint szeretném, de ki kell tartani, főként ha már 3 év benne van a projektben, jó kis kognitív disszonancia.
Hát most ennyi, legközelebb pályát generálunk már, de az is lehet, hogy valami másra adom a fejem, de előtte még van egy-két bug, amiket ki kell javítani, mert szépen elrejtettem őket, illetve csak nem mutattam meg (ja, és nem az, hogy nem látszik a fél pálya, az nem bug, hanem feature, azzal majd máskor törődünk, ha már közel jár a végéhez a projekt, amikor be kell lőni a pályák bonyolultságát, a legtöbb fps-ben nincsenek ilyen bonyolult lépcsőszerkezetek mint amilyent én ide produkáltam. Gondolom aki olvassa ezt a blogot, az nagyjából tudja, hogy melyik kolozsvári épület inspirálta. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése