az játékról

Pár napja volt egy bemutató, amelyben bemutattak vagy száz független lövöldözős játékot, olyant amilyent én is készítek. Ezek nagyja megjelenik karácsonyig és az apraja meg jövőre, szóval nem mondhatnám, hogy nem fog nagyon hamar nagyon telítődni a piac. Valamit ki kell majd találnom, hogy hogyan tűnjön ki a játékom a tömegből. Az megnyugtató, hogy én vagyok az egyetlen olyan őrült, aki saját endzsint is fejleszt a játékához, csak hát, ez egyelőre még csak hátránynak bizonyult, nem csináltam semmi olyant, amit más nem tudna utánam csinálni. Eddig, mondjuk ha tényleg sikerül majd nem triviális pályákat generálni sokat, na azt már nem lesz könnyű a meglévő endzsinekkel utánam csinálni, de nem lepődnék meg, ha valaki összehozná nemsokára. Az az igazság, hogy teljesen megdöbbentett, hogy egyesek még a lassan harminc éves Doom endzsin modern változatára építették a játékukat és az milyen jól is néz ki (most csak az egyiket kerestem meg, több nagyon jól kinéző volt és poén játék még több). Ja, és akkor vannak még a Build endzsines játékok is. Beszarás, szerintem ezekből lesz majd full réjtrészelt verzió is 10 év múlva.

Szóval van egy-két ötletem, hogy milyen irányba kéne kitérni, hogy ne legyen az én játékom a százegyedik őrli ekszessz indi lövöldözős játék karácsonykor (ha sikerülne egyébként ezt elérni, még azért sokat kell dolgozni addig is). Egyerlőre nem döntöttem el mi legyen, addig nem is írok róla, csak gondolom van kb 2 ember, aki olvassa a blogomat és látta azt a bizonyos bemutatót is és talán kíváncsi arra, hogy nekem mi a véleményem.

Egyébként a játékot így is, úgy is el fogom készíteni, max mehetek utána vissza munkát keresni, mert senkinek sem kell majd. Ez a lehetőség egy kicsit talán túlontúl benne is van a fejemben, szerencsére mostanában megint a programozóknak áll a zászló, talán olyan országokban is, amire nem is gondolnánk.

Zene.