Azt hiszem írtam már, de románul csak gazdasági híreket olvasok (azért néha tévét is nézek, digi24-et meg euronews-t), leginkább a ZF-et. Nagyon gyakran úgy hazudnak, mint a vízfolyás (igen, szerintem direkt hazudnak, ez nem inkompetencia, mindig ugyanabba az irányba mutat, talán egyszer majd írok erről is), ezért gyakran már nem olvasom el a cikkeket sem, csak a címeket, hogy tudjam, mi fáj, mit kell megtolni egy kis hazugsággal. De azért dühöngök rendesen magamban, gyakran gondoltam arra, hogy meg kéne írni, amikor hazudnak, de a magyarázat túl sok időt venne fel, amiből most nekem nincs ilyen célra feleslegem. Viszont ma kipróbáltam, hogyha a gemini-nek azt mondom, hogy keresd meg a hibát a cikkben, akkor megtalálja-e és hát persze megtalálta, nagyon szépen. No hiszen, annyit megér nekem a dolog, hogy a gemini-t megkérdezzem, tényleg jól látom-e hogy hazugság amit írnak és ha igen, akkor csináljak belőle blogbejegyzést. Szóval erről a cikkről van szó (arhív link is). És itt jön amit a gemini írt:
A Ziarul Financiar cikkének kiindulópontja egy nagyon is valós és aktuális problémát feszeget: Románia nappal olcsón exportálja a megtermelt napenergiát, este pedig – amikor a fogyasztás a csúcsra ér – drágán kénytelen visszavásárolni azt (például Bulgáriából), mivel nem rendelkezik elegendő tárolókapacitással.
A cikk konklúziója azonban – miszerint ha Romániának lenne tárolókapacitása, az energia akkor sem lenne olcsóbb, pusztán azért, mert a tárolókkal rendelkező Bulgáriában is magasak a spot (napi) piaci árak – közgazdaságilag és logikailag is súlyosan hibás.
Íme a főbb hibák és tévedések az újságíró érvelésében:
1. A nagykereskedelmi (spot) ár és a tényleges fogyasztói költség összekeverése A cikk azt feltételezi, hogy ha a tőzsdei spot ár magas, akkor az energia mindenképpen drága marad. Ez tévedés. Ha Romániának lennének akkumulátorai vagy szivattyús-tározós erőművei, akkor a szolgáltatóknak nem kellene az esti csúcsidőszakban a legdrágább spot áron importálniuk az áramot. Ehelyett a nappal, saját maguk által szinte ingyen megtermelt és eltárolt napenergiát használnák fel. Vagyis függetlenül attól, hogy a tőzsdén éppen milyen magas a marginális ár, a román energiarendszer és a fogyasztók tényleges átlagköltsége jelentősen csökkenne.
2. A regionális piacok működésének meg nem értése A cikk felteszi a kérdést: ha Bulgáriának van tárolója, miért drága ott is az áram? A válasz éppen a cikkben elrejtett állításban van: "Románia (...) elküldte ezt az energiát a bolgár akkumulátorokba, majd a fogyasztási csúcsidőszakban (...) importálta azt, ennek megfelelő áron." A balkáni energiapiacok össze vannak kapcsolva. Bulgáriában (és a régióban) azért magas az esti ár, mert a bolgárok pontosan tudják exportálni a betározott energiát azoknak (pl. Romániának, Magyarországnak, Ukrajnának), akiknek hiányuk van belőle, és hajlandóak megfizetni a csillagászati árakat. Ha Románia rendelkezne saját tárolókkal, az esti órákban kiesne mint nagy importőr. A regionális kereslet csökkenése pedig törvényszerűen lejjebb nyomná az esti tőzsdei árakat az egész régióban, így Bulgáriában és Romániában is.
3. Az "arbitrázs" profitjának figyelmen kívül hagyása Jelenleg a bolgár tárolótulajdonosok realizálják a profitot (arbitrázst) azon, hogy nappal olcsón befogadják a román áramot, este pedig drágán eladják Romániának. Ha Romániának saját kapacitása lenne, ez a profit a román gazdaságban maradna (a román energiacégek nyereségeként, vagy alacsonyabb rendszerhasználati és energiadíjként a fogyasztóknál). Ezt az elvesztett hasznot a cikk érvelése teljesen ignorálja.
4. Hibás ok-okozati összefüggés (A "kontrafaktuális" hiánya) Az újságíró logikája szerint: Bulgáriának van tárolója → az ár magas → tehát a tároló nem csökkenti az árat. Ez egy klasszikus logikai hiba (fals ok-okozat). Nem teszi fel a kérdést: Milyen magasak lennének a bolgár (és régiós) árak, ha Bulgáriának EGYÁLTALÁN NEM lenne tárolója? A tárolók tompítják az ártüskéket. Attól, hogy egy extrém aszályos időszakban, hiányzó termelőkapacitások (pl. Cernavodă leállása) mellett az árak így is magasak, tárolók nélkül még sokkal katasztrofálisabb lenne a helyzet.
Összegzésként: A cikk helyesen ismeri fel a román villamosenergia-rendszer rákfenéjét (a tárolás hiányát), de a konklúziója defetista és hibás. A hazai energiatárolás kiépítése igenis csökkentené a kiszolgáltatottságot, letörné a rendszer szintű beszerzési költségeket, és megszüntetné azt az abszurd helyzetet, hogy Románia finanszírozza a szomszédos országok tárolókapacitásainak megtérülését.
Demó.
Zene.
AI.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése