Bánk bán

Otthon megnéztük az egész családdal a Bánk bánt, a kolozsvári opera vendégszerepelt, nem a gyergyói adta elő. Jó volt, tetszett, azért egy-két dolog jobban kijön az első sorból, az tuti, annyira meg nem vagyok vájt fülű, hogy zavarjon a zenekar túlzott közelsége és így a hangok különböző időben elérkezése. Igazából nem az előadás ébresztett gondolatokat, hanem a téma.

Milyen könnyű volt is akkor, szenvedett az ország, valaki leszúrta a királynét és meg volt oldva a gond. A demokráciában ez már nem menne, okos rendszer ez, teljesen kivette az ember kezéből a kezdeményezést azzal, hogy mindenki egyenlően senki lett. Igazából amit mi fejlődésnek nevezünk, ugyanazt szolgálja mint régen, csak egy kicsit kibővült a kivételezett csoport, már nem csak a királyi család, hanem az iparosok, fotballklub tulajdonosok, hajóskapitányok és médiasztárok is élvezhetik az isteni eredet kegyeit. Persze a politikusok is, de ez nem lep meg senkit már. Annyiban tekinthetjük magunkat szerencséseknek, hogy rájöttek a vezető rétegek, hogy úgy tudnak a legkönnyebben kihasználni, ha elégedettek vagyunk némileg az életünkkel, vannak céljaink és egy párat még el is érünk belőlük. Persze ez valószínűleg már így is több mint amiről valaha is álmodtak az őseink, szóval nem keserű szájízzel írom ezt, eddig nem tettem sok hasznosat, nem járultam igazán hozzá a Mátrix gazdaságához. Persze majd biztosan sorra kerülök én is, majd vigyázok rá, hogy mindenképpen a blúpillt válasszam, elég nekem ez a narancssárga blogger felület.

Volt még egy dolog. Ugye otthon könnyű színházba menni, kijövünk a tömbházból, némi tipegés és széles út szerencsés atugrása után már ott is a színház. Nos, ezen a gigászi távolságon kísért egy nagy darab cigányasszony és kéregetett, ahogy szokás, kitartóan. Eddig ugye semmi különös, viszont az mondta kb:"Juttasson egy kis pénzt....". Én meg végig bosszankodtam azon, hogy miért a juttasson szót használta, miért nem az adjont, hiszen így a menőzésével simán kirúgja a széket egy természetes nyelv megértő rendszer alól, mert a két szó különbözik ugyebár, ami még nem is lenne gond, mert tudjuk, hogy némileg szinonímák, viszont teljesen más kontextusban szoktak azért megjelenni, valami kontextusra építő módszer simán egy osztályba sorolná a cigány asszonyt meg a Vörös Keresztet. Csak azért, mert ő menőzni akar és meggyőzni róla, hogy neki aztán érdemes juttatni. Nem tudom miért kellett őseink így elbonyolítsák a nyelvünket. :)))) Na jó, legalább van nekem is amivel foglalkozni és kisíklani még egy ideig a rendszer karmaiból. Persze lehet, hogy más egyének kontextusában a rendszert szolgálom, követendő példa vagyok, brrr, belegondolni is rossz.

Az nem jó, ha az ember ritkán látogatja a családját és még akkor is visz munkát haza és még windózos progikat is installálnia kell. Mostanában mikor jövök otthonról vissza ide, mindig úgy érzem, hogy nem így kellett volna, ezt nem szeretem.

Egyébként ez volt a századik bejegyzés, kábé egy fél év alatt jött össze, az azért azt jelenti, hogy minden második nap írtam, nem gondoltam volna, hogy ennyit fogok nyüszögni, de hagyjuk, legalább most.

Ma volt koreai vizsga is, nem remekeltem valami nagyon, de nagyon sok dolgom volt a hétvégén. De legalább közeleg a nyár és lehet, hogy sütni fog a nap, szépen. Hmm, délre néz a szobánk összes ablaka, szerencsére nyáron kiürülnek a bentlakások, nem fog senki szemből kukkolni.

Jut eszembe, nagyon fáradt vagyok, egy órát aludtam mielőtt vonatra ültem, bár némi alvás azért összejött a délután már. Érdekes, blogolni szinte mindig van erőm, de ahogy már kicsit komolyabban kéne használnom az agyacskámat, egyből kibírhatatlan fáradtságot érzek. Lehet, blogolásból kéne megélni.