egy szellem jár a pontok rajzolásának módszerét hirdetve

Nem semmi, az ópenéjájnak sikerült megoldani egy nagyon fontos Erdős feladatot, ami már 80 éve tárva-nyitva volt ráadásul ezen dolgoztak is a matematikusok rendesen. Arról szól, hogy hogyan lehet pontokat rakni a síkra úgy, hogy minél több pont ugyanolyan távolságra essen a többitől (az egyszerű négyzetrács volt az eddigi favorit, ott ugye minden pont egyforma távolságra van a 4 szomszédjától). A legújabb dzsípítí modell szerkesztett egy olyan módot, amivel több pontot lehet lerakni (ezt nem olvastam el, jó bonyolult). A legérdekesebb az egészben az, hogy egy "általános" modell generálta a megoldást, nem egy olyan, ami erre a feladatra vagy akár csak matematikára specializáltak volna. Persze, azért párszor átnyálaztatnak ezekkel a rendszerekkel minden matematikai szöveget amire rá tudják tenni a kezüket, sőt, ugye minden valamire való tudományban jó sok matematikai módszert is használnak, szóval bizonyára elég matematikát látott már a modell. Mindenesetre azok, akik szerint ezek a modellek csak visszaböfögik a már látott információkat és nem tudnak semmi eredetit kitalálni ezzel az eredménnyel végre befoghatják. Mert bár nem talált fel semmilyen új matematikai fogalmat a rendszer, de rengeteg bonyolult fogalmat használt helyesen és a helyes sorrendben amíg eljutott a megoldáshoz és persze olyan sorrendben amilyenre az emberek eddig nem gondoltak, hogy megoldáshoz vezethet.

Na reméljük egyéb területeken is ugyanilyen jól alkalmazhatóak lesznek ezek a modellek és akkor potenciálisan eljön a jó világ. A mai világ csak a fejlett matematikának és informatikának köszönhetően tud létezni, ha megoldod ezt a két dolgot számítógéppel, akkor megoldottad a világot. Reméljük mindenki belefér.

És itt most meg kéne álljak, de ma reggel összetalálkozott ez a téma a másikkal, ami most engem érdekel, mégpedig a román politikával és azzal, hogy mit kezd majd az áúr-pészédé koalíció az országgal? Ugye annak az esélyét szeretném kiszámolni, hogy mennyire gondolják járható útnak azt, hogy lezárják a határokat és foglyul ejtenek mindenkit csak azért, hogy egy kis rétegnek jó legyen, még akkor is, ha mondjuk ez embargóval járna. De ma arra gondoltam, hogy bizonyára ők is érzékelik, hogy lassan a mesterséges intelligencia felrúg mindent amit a világról tudtunk, ha nem akarnak pár év alatt a középkorba visszacsúszni relatíve a környezetükhöz, akkor biza jobb lesz az EU-ban és a NATO-ban maradni, mert szövetségesek nélkül nagyon nehéz lesz. Persze lehet, hogy egyáltalán nem racionálisak az urak, de szerintem nem, pont ezért hazudnak úgy mint a vízfolyás a tévében a szándékaikról. Egyébként járható út lehet még számukra az is, hogy egyszerűen fék nyúzzal kontrollálják a népet, miközben kifelé meg kooperálnak (legalábbis a jelentős dolgokban), mint ahogy azt egyesek még próbálták játszani a közelmúltban. Ez a dolog egyébként láthatólag nagyon jól működik már most Romániában, az emberek úgy benyalják a hülyeséget, hogy lassan már nem is kell keverni a hülyeséget az igazsággal, mehet direktbe vénásan. Szóval egy kicsit most megnyugodtam, ma már kevésbé hihető az a mese, hogy egy kis országnak esélye van a nagyok orra alá borsot törni, ha nem mész vissza technológiailag a középkorba, akkor úgy meghekkelnek, hogy a lábad sem éri a földet, ha meg visszamész, akkor meg úgy megdrónoznak, hogy a fal adja a másikat. Ez van, diktátornak sem könnyű ma már lenni.

Demó. 

Zene. Zene. Zene. Zene.

AI. AI.

Drónos.

ájó ájó ájé

Tegnap is volt gúgel ájó. Elég érdekes volt, csak pár gondolat. Elkezdték reklámozni, hogy hány tokent használnak a fejlesztőik, 3 trilliót legutóbb. Ha mondjuk ezer tokenre jut egy sor kód, akkor 3 milliárd sor kóddal bővült a kódbázisuk, ami valószínűleg nem igaz. Mindenesetre a mesterséges intelligencia akkor kezd igazán komollyá válni, amikor az it óriások már nem osztják meg a halandókkal, hanem saját céljaikra kezdik csak használni. Persze, akik nyílt modelleket készítenek, azoknak az az érdeke, hogy ne maradjon le nagyon a nagy közönség a zárt modellektől, érdekes probléma ez.

Az azért látszik, hogy a gúgel sem igazán tudja, hogy lesz ebből pénz, egy olyan szolgáltatást is bejelentettek amivel a mesterséges intelligencia netezik helyettünk és old meg problémákat, ezzel a saját bevételeiket csökkentik, hiszen amíg az ember netezik, lehet neki reklámokat mutogatni, ez a nagy spíl. Persze, még mindig jobb, ha ők hozzák először össze ezt a rendszert mintha a konkurencia. Majd valahogy kitalálják, hogy lesz belőle pénz, mondjuk megoldják a promptokba reklámok illesztését skálázható és biztonságos módon. Arra mindenesetre jó, hogy ha az emberek hozzászoknak, hogy mesterséges intelligencia által generált ad-hoc interfészeken férjenek hozzá az internethez és egyebekhez, akkor egy idő után elvárhatják a kormányuktól is, hogy lehetővé tegye az ágenseknek is, hogy eljárjanak mindenféle ügyekben. Onnan már csak egy lépés, hogy a másik oldalon is ágensek dolgozzanak. :))

Az is érdekes, hogy a gúgel már ott tart, hogy a modelljeit méretre és sebességre optimalizálja, nem csak annyira van kapacitása, hogy a különböző feladatmegoldó képességeket gyúrja beléjük. Ez az útja a skálázásnak, az tuti és csak ezzel lehet megnyerni a versenyt.

A végére meg megjelenik Demis és azt mondja, hogy Ági vészesen közeleg, de ne aggódjatok, mindenkinek jó lesz és amúgy is, megoldjuk a betegségeket és mindent is. Sokkal jobb üzenet mint amikor előjön Dario és azzal kezdi, hogy 20% az esélye, hogy mindent elpusztítunk, de amúgy is, gonosz Kína.

Demó. 

Zene. 

AI. AI.

The Mind's Eye. 

AI Erdély. 

3 féle öntudat 18 újjal rajzol az ég kékjével a porba

Ki kéne fejlesszem a transzcendentális blogolást, azaz minden nap 20 percet blogolni amikor kilépek az rutinból és megírom azt ami éppen érdekli a tudatalattimat. Leginkább a 20 perccel van a gond, az, hogy hogy kell szabadon engedni a tudatalattit és nem túl sokat rugózni azon ami feljön, az már egész jól megy. Illetve ezzel is csak akkor van gond, ha megpróbálom megmagyarázni a dolgot, ha nem próbálom meg, akkor egyszerre nem bukkan fel több mint egy gondolat. Persze néha azért kell írni a gazdaságról meg a mesterséges intelligenciáról is, ezek nem annyira érdeklik a tudatalattimat, legalábbis ezt hiszem. Az lesz a transz-transzcendentális blog.

UPSZ, ha kanálból indulok ki, akkor a nano banán 2 meg tudja csinálni a képet jobban:

Zene. Zene. Zene.

AI. AI. AI. AI. Nem AI.

Huhh. Hehe.

Sok sok zeneeee. 

szabad vagy félreérteni a szabadságot

Furmányos dolog ez a szabad akarat, az egész egy átverés, de annyira jól kellett megcsinálni, hogy senki ne vegye észre a turpisságot. Na de mostanában már egyre többen észreveszik és így lehet gondolkodni a furmányosságán is.

Szóval aki fogékony az univerzum ezen üzenetére, az azt hallja, hogy én vagyok minden, rajtam kívül semmi nincs, én pedig egy determinisztikus, de előrejelezhetetlen rendszer vagyok. Csinálj ezzel az információval amit akarsz, higgy amiben akarsz, hisz te is én vagyok, a végtelen variációjába ahogy az atomokat szervezem, beleférsz úgy ahogy vagy. De ne feledd, az atomjaidat csak kölcsön kapod, régebben más élőlényekbe szerveződtek és eljön az a pont amikor tovább kell add őket, hogy más élőlények és élettelen dolgok is létrejöjjenek egy időre belőlük. Hogy mi lesz az iterációk végén? Egyesek azt hallják, hogy a nagy csend, az energia átalakul egy statikus anyagba, amit most még nem tudunk felfogni. Mások azt hallják, hogy megint nagy bumm következik és kezdődik az egész elölről. Téged annyira nem érdekel ez a téma, inkább csak a jótúbon hallgatod a zenét ahelyett, hogy a papír és ceruza zsizsegéséből a jövő zenéjét próbáld kifürkészni, de ez is teljesen rendben van, hisz ez is én vagyok. Igazából minden teljesen rendben van, ha azt akarod hinni, hogy én ítélkezem feletted, hát hidd azt, ez is csak pillanatnyi hóbort az emberiség tagjai között, volt már sok más és lesz még sok más. A lényeg az, hogy izegj-mozogj, mert itt van ez a rengeteg energia az univerzumban és el nem tűnik, csak egyre-másra átalakul.

Demó. 

Zene. Zene. Zene.

a szabadságból is a kevesebb néha több

Most egy ideig megint ingyenesen lehetett magyar filmeket nézni, most rendesebben beleálltam a dologba, majd remélhetőleg írni is fogok időben a filmekről, szóval jó kis dagi összefoglaló lesz a hónap végén. Leginkább a rendszerváltás előtti filmek érdekesek számomra, ennek a megértése még sokat fog foglalkoztatni, szóval itt most pár gondolat erről kerül lejegyzésre.

Lehet, hogy minden amit itt leírok csak a képzeletem szüleménye. Persze ezzel semmi gond nincs, hiszen a (film) művészet egyik feladata az, hogy beindítsa a képzeletet (a másik meg az, hogy kenyeret adjon néhány embernek, a kettő közti egyensúly billen néha vészesen ki). 

Szóval én valahogy úgy látom, hogy a rendszerváltás előtti magyar filmek jobbak mint a rendszerváltás utániak. Persze, mindkét korszakban vannak jó darabok és szarok is, de nekem nagyobb arányban jönnek be rendszerváltás előtti filmek. Lehet mindez csak azért van, mert engem jobban érdekel maga a korszak, de lehet azért is, mert volt abban a korszakban valami ami adott egy löketet a filmeknek.

Szóval mi nem volt a Kádár rendszerben? Szabadság. Azért valamicske volt, sokkal több mint Romániában, de persze teljes szabadság azért nem volt, meg cenzúra is volt. Nekem valahogy az az ötletem támadt, hogy a művészeteket mind összefogta ez a dolog, hogy a szabadságról írni, már arról ami nincs a rendszerben, mert tippem szerint a Balcsin több magyar szabadságolt akkor mint most (bár erről nem láttam adatokat, a fejemben a modell ezt mondja, hadd ne kezdjem a paramétereket részletezni most). Szóval azért volt jobb az akkori film és zene, mert valahogy mindenben ott kellett legyen ez a téma, hogy szabadság, de persze csak úgy, hogy átmenjen a cenzúrán. Viszont az, hogy mindenki ugyanazt a témát boncolgatta adott egy olyan koherenciát az egész miskulanciának, amit azóta sem talált meg a (művész) társadalom. Paradox módon, ez az üzenetbeli limitáció nyitotta meg az utat, hogy témában, nyelvben, esztétikában satöbbiben szabadon lehessen alkotni és mégis ne váljon az egész öncélú művészkedéssé. Ez, meg a technikai limitációk arra kényszerítették az alkotókat, hogy közösséget alkossanak és így létrejött egy szinergia a film, zene, és irodalom között ami a szabadságról szólt és elég magasröptű is volt, hogy megugorja a cenzúrát (mondjuk az irodalomról nem sokat tudok, nem is igazán olvastam sok korabeli magyar irodalmat, ha nem is annyira jó ez a korszak, mint a filmekben, el tudnám fogadni, hogy az emberek nem akartak József Attila mögé beállni a sorba, inkább váltottak filmre vagy zenére).

Szóval úgy gondolom, ezért jobbak a régebbi filmek, ma minden alkotó a saját elképzeléseit nyomja orrba-szájba és hiányzik a szinergia a többi alkotóval, akik azért mindenki művéhez hozzátettek valami jót.

Igazából amikor kitaláltam ezt a témát, még volt pár gondolat amiről írni akartam, de most nem jutnak eszembe és éppen volt egy kis rémület is, hogy elveszett a bejegyzés a végén, mert nekifogtam keresgélni zenét és bezártam az ablakot és most éppen úgy tűnik, hogy a blogger nem utolsó módosítás alapján teszi a bejegyzéseket sorrendbe. Na, szóval folyt. köv. 

Demó. 

Zene. Zene. Zene. Zene.

yersinia phonis és a második reneszánsz

A nagy pestis járvány megfelezte Európa lakosságát, de legalább utána beindult a reneszánsz amely az embert helyezte központba és elképesztő fejlődést hozott.

A nagy okostelefon járvány is megfelezi Európa lakosságát, de utána majd beindul a második reneszánsz ami a számításelméletet helyezi a központba és elképesztő fejlődést hoz.

Zene. 

az játék előrehaladottáról

Lassan 7 éve dolgozom a játékon. Ma úgy döntöttem, hogy kiíratom az fps-t, azaz azt, hogy milyen gyorsan megy a játék, mert úgy tűnt, hogy túl lassú. Amikor a játék elején úgy döntöttem, hogy vulkan-ra építem az enginet (bár az elején egy The Forge nevű wrappert használtam, most meg az SDL3_GPU wrappert használom, mert stabil az api-ja és egyre többen használják, ingyen bugfixálás) aminek az volt az egyik fő jó tulajdonsága, hogy azt mondták, nem számít a drawcall-ok száma, szabad akármennyit, az a lényeg, hogy mennyit dolgozik a gpu, de most kezdtem kicsit kételkedni ebben, mert készítettem egy teszt pályát amiben lassúnak éreztem a játékot. Ja igen, az utóbbi hónapban 64x-eztem a játék felbontását, azaz megnégyszereztem a játékos méreteit minden irányban, így négyszer annyi adatot kell generálni minden irányban, hogy ugyanakkorának érződjön a világ. Erre azért volt szükség, hogy tudjak egy voxel széles akadályokat készíteni, mint amilyenek pl. a börtönökben a vasrudak, eddig ugyanis minden egyes voxelnyi foghíjon át tudott menni a játékos, most már 4 voxelnyi foghíj kell, tehát már 3 voxeles foghíj sem elég. Ha még egy fényt is teszek mögé, akkor már tömör gyönyör az egész.

Szóval generáltam egy kicsit becsületesebb pályát, kb. 660000 voxelből és lassan ment a játék. Ráadásul ez egy olyan pálya, amiben nagyon szenved a láthatóság algoritmusom, szinte minden látható mindenhonnan. Végre a kiíratásnak köszönhetően megtudtam, hogy az átlagos frame idő 0.03 ms és 1586 drawcall-t hívok, szóval nagyon nem lassú. Persze tudtam, hogy nagyon csirke a grafika, nem attól féltem, hogy nagyon megizzasztom a gput, de azért hogy az egészet ilyen gyorsan ledarálja, arra nem számítottam. Na, legalább akkor nem kell a sebességen javítanom, egyszerűen csak az van, hogy túl lassan mozog a játékos a világban, ha megnégyszerezem a sebességét, akkor megint minden jó lesz.

Persze, valami gubanc megint van a fények kiszámolásával, szerintem valami buffer túlfut ott, vagy valami ilyesmi dolog lehet, mert elég kicsi pályákkal nem volt gondom az utóbbi időben.

A végén ki fog derülni, hogy az egész láthatósági algoritmusom már teljesen fölösleges (sejtettem ezt már az elején, de nagyon meg akartam oldani, de az ilyen jellegű helyeken nem megy jól (túl sokat számolgat és nem jön rá, hogy minden mindenhonnan látszik), inkább csak a buta kis labirintusokban, ahol nagyon limitált a láthatóság, igaz, a Quake volt az inspiráció). Lehet, hogy ki is fogom dobni a végén, persze lehet, hogy lassabb gépeken azért hasznos lenne még.

Az a vicces, hogy (azt hittem) elég jó az intuícióm, hogy mi megy gyorsan és mi megy lassan, az algoritmusok amiket írok milyen komplexitásúak, de hogy így daráljon az egész, arra nem gondoltam.

Egyébként azért csináltam ezt a pályát, hogy legyen vidió végre megint, ha sikerül megoldanom a lightmap bugot, és nem találok újakat, akkor lesz is.

a tojás hiánya a tyúknak is probléma

Tegnap még olvastam egy okosságot a tuitteren amit tudatosabban kellene használni. Az volt, hogy ha van egy kis problémád, akkor örökké lesz egy problémád, de ha van egy nagy problémád, akkor nemsokára már nem lesz problémád (mert kénytelen leszel megoldani). Mondjuk ez ott arra vonatkozott, hogy a nyílt forráskódmegosztó rendszerek túl könnyen manipulálhatóak rosszakaró aktorok által, de szerintem tökéletesen használható a költségvetési hiánnyal kapcsolatban is. Azt hiszem Románia problémája egyre nagyobb, nemsokára eljutunk oda, hogy már nem kapunk kölcsönt és kénytelenek leszünk megoldani úgy a gazdaságot, hogy nem termelhetünk hiányt is.

Zene. Zene.

egy futóversenyt biztos mindenki megnyert életében

Mióta a telefonunk számlálja a lépéseinket, már versenyeket is rendeznek, hogy a csapatokba szerveződött emberek közül melyik tagjai lépnek a legtöbbet. Ennek elvileg az az értelme, hogy a járás egészséges és a versenyzés az embereket arra ösztönzi, hogy minél többet járjanak. De az okosóra már az alvásunkat is tudja figyelni, azaz méri a hosszát, mélységét, ilyenek. Alvási versenyeket miért nem rendeznek? Pedig az alvás is nagyon egészséges. Sőt, lehetne akár kombinálni is a kettőt, az alvajárók mindkét versenyben egyszerre vehetnének részt.

Zene. 

AI. AI. AI.

a jó és a rossz közötti véletlen séta elviselhetetlen könnyűsége

Volt most egy érdekes projekt, a bun (jávaszkript applikáció szerver) alkotója mesterséges intelligenciát használva portolta a kódját (1 millió sort) zigből rustba, mindössze egy hét alatt. Ez is érdekes diszkussziókra adott okot a tuitteren, ami a legérdekesebb számomra az, hogy ezeknek a programozó mesterséges intelligenciáknak a használata (én nem használom őket, a jókra nincs pénzem, a butákat meg azért nem használom, hogy mondhassam, hogy AI nélkül írtam a játékot) most olyan, mint ahogy én elképzeltem valamikor a varázslást. Mindenféle varázsigékkel teli dokumentumokat rakosgatnak be az emberek a feladat specifikációjába és ha jó varázsigét használtak, akkor jó munkát végez a mesterséges intelligencia, ha meg nem, akkor nem. Ráadásul a különböző gyártók által gyártott mesterséges intelligenciák olyanok mint a vallások, az a varázsszó, ami működik az egyik mesterséges intelligenciával, nem működik a másikkal. Szerencsére ezek a vallások nem fenyegetnek örök kárhozattal ha az ember vált közöttük, vannak akik egyszerre több vallást is vallanak és tesztelik azt, hogy melyik hogyan old meg egy-egy feladatot. Néha hónapokra leragadnak egy vallásnál amíg valaki be nem bizonyítja, hogy a másik vallás most sokkal jobb eredményeket ad.

A kérdés csak az, hogy mikor lesz mindebből tudomány? Mert egyébként tudományra alapul az alapréteg, a teszteket megismételhető módon végezzük nagy mintán, de mégis teljesen kiszámíthatatlan, hogy egy bizonyos újszerű feladatra hogy fog reagálni a rendszer. Sajnos ez ilyen univerzális gép territórium már, teljesen univerzális megoldás soha nem lesz, de olyan, ami már elég jó mindenre ami egy átlag programozónak kell jöhet egy hét múlva, de lehet, hogy száz évet kell rá várni. Mennyire átlagos egy átlagos programozó, ez a következő kérdés?

Valakinek már lassan formalizálni kéne a tudomány tudományát.

Zene. 

az igazság fáj

Egy fickó feltett egy igazi Monet képet a tuitterre, de azt mondta, hogy mesterséges intelligenciával generálta, mondják meg, miért rossz a generálás. És megmondták. És nagyon vicces diszkusszió lett ebből, mindenkinek ajánlom beleolvasni, ez az igazi tuitter, ezért maradtam még mindig ott, még akkor is, ha a főnöknek kicsit elgurult a gyógyszere.

Demó.

Zene.