Azt hiszem, ott ment gallyra az emberiség, amikor elfogadtuk, hogy a mesékben kitalált személyek műveljenek emberfeletti dolgokat és nem ragaszkodtunk a valósághoz. Hiába, hosszúak voltak azok a esték a kőkorban...
Zene.
hétfő, június 22, 2026
az unalom elviselhetetlen könnyűsége
Azt hiszem, ott ment gallyra az emberiség, amikor elfogadtuk, hogy a mesékben kitalált személyek műveljenek emberfeletti dolgokat és nem ragaszkodtunk a valósághoz. Hiába, hosszúak voltak azok a esték a kőkorban...
ha nem szereti a kacsasültet akkor kacsa
A keresztény tízparancsolatban melyik a legfontosabb parancsolat? Én azt hiszem, hogy a Ne ölj!
A szabad akaratot tagadó vallásban is a legfontosabb következtetés az, hogy nem szabad ölni, hiszen a bűnös nem felelős a tettéért, a helyzet körülményei, a személy teljes fejlődése magzati kortól, a társadalom amiben élt, stb. mind közrejátszottak abban. Sőt, te sem vagy felelős a döntésért, ha meg akarod őt példásan büntetni és könnyen úgy találhatod magad, hogy már nem értesz egyet a régi döntéseddel, márpedig mindent ki lehet javítani, de a halottat már nem lehet feltámasztani.
Érdekes, hogy teljesen különböző premisszákból ugyanarra a következtetésre lehet jutni, talán csak nem etikus attraktornak tetszik lenni?
Zene.
stipi-stopi
Ha mondjuk a mesterséges intelligenciával a nagy cégek akarnának valami könnyű, nagy impaktú és univerzálisan értékelt menőséget elművelni, akkor felvehetnék a kesztyűt a patent trollok ellen. A releváns prior art keresése, a jogi stratégia megfogalmazása, stb. már mind kell menjen legalább 99%-os pontossággal a legjobb modelleknek. És legalább tennének valami jót is, nem csak szívnák a népek vérét.
Ennek jegyében gyorsan le is írok egy ötletet, hogy amikor majd a játékokat nagy mesterséges intelligencia modellek fogják menet közben generálni, akkor úgy érdemes majd azt csinálni, hogy legyen egy jó nagy általános de lassú modell, ami azért mégis csak optimális olyan szempontból, hogy nagyon sokféle játékot tud generálni. Viszont ha az egyik játék népszerűvé válik, akkor azt érdemes majd kidisztillálni egy specializált modellbe, amit már sokkal olcsóbb futtatni, de csak azt az egy játékot tudja majd. Ja, és persze a disztillálás is mehet adaptívan a játékosok viselkedése alapján, amely részeket sokan látogatják, azok több részletet kapnak, amelyeket meg nem, azok kevesebbet.
Demó.
Mulholland Drive (2001)
Idén nem volt kedvem TIFF-re menni. Egy fura limbóban élek most, amikor nem dolgozom, a játékra gondolok, amikor leülök dolgozni, akkor meg minden másra (pl. blogírásra). Én képes vagyok beülni egy filmre és ha nem kap el a fogaskerék akkor végig teljesen más dolgokon agyalok, azt meg lehet otthon is. De ezt a filmet ki akartam pipálni moziban (illetve studházban, a harmadik sorból néztem), másrészt már rég láttam, másrészt még vastagon ott volt a listán a még megértendő filmek sorában, másrészt nagy kedvencem, másrészt mostanában mindent sikerül másképp lássak, másrészt volt már egy csomó kontextusom, láttam róla kritikákat, tudom, hogy Lynch nagyon régóta foglalkozott transzcendentális meditációval, tehát implicit a szabad akarattal is és tudtam, hogy megtalálom benne, ahogy mostanában mindenhol megtalálom.
Szóval azt kell mondjam, hogy most nagyon összeállt a fejemben a dolog, olyannyira, hogy azt merem állítani, hogy értem a filmet és lekerült a megértendő listáról. Persze lehet, hogy nem úgy értem, ahogy Lynch gondolta, bár ő meg a nézőre bízta a megértést, nem szolgáltatott hivatalos értelmezést.
Itt most elég sok apró részlet le lesz írva, innentől jönnek a spojlerek, ha még nem láttad ezt a filmet, kedves olvasó, vagy szeretnéd megőrizni a saját gondolataidat, akkor itt abba is hagyhatod az olvasást. Igazából azért írom le ezeket a dolgokat, mert holnapra már el is fogom felejteni őket, csak az értés bit marad meg.
Szóval én most mindenben meglátom a szabad akarat kérdését, a meditációban ez implicit benne van, ott ugyanis a külső és a belső világ közti kapocs meggyengítése a cél azzal, hogy szenzoriális deprivációnak tesszük ki a tudatunkat és arra ösztökéljük, hogy rájöjjön, a legtöbb információnak ő maga a forrása, talán nagyon hosszú az út a valóságtól addig, amin éppen gondolkodunk, talán már ki is facsartuk a dolgot a felismerhetetlenségig. A tudományos(kodó) megfogalmazásban a szabad akarat hiányát azzal lehet igazolni, hogy az akció tudatos kiválasztása előtt elindul már az inger ami pont annyi idő alatt mozgatja meg az izmokat amennyi idő ahhoz kell, hogy tudatosnak éljük meg a mozdulatot és így szépen szinkronban lássuk az akaratot és a mozdulatot. Ez van egy az egyben reprezentálva a számomra eddig legkevésbé értelmezhető jelenetben, a színházban, amikor szépen elmondják, hogy minden csak felvételről megy, azaz semmi szabad akarat nincs, de a pasas úgy tesz, mintha az ő mozdulataira szólalnának meg a különböző hangszerek. Ráadásként még azt is hozzáteszi Lynch, hogy igen, a szerelem is egy ilyen szabad akarat mentes dolog, azzal a gyönyörű Rebekah Del Rio számmal. És a halál is. A szalag mindig megy tovább, az univerzum nem nyer és nem veszít semmit az életeddel és haláloddal (bár a fizikusok mesélnek valami entrópia nevű dologról, de az fikció, talán).
Na, hát ezzel az üzenet le is van tudva (a kulcs a zárba került), szóval ez az egész film arról szól nekem ezután, hogy nincs szabad akarat.
Igazából az egész film ennek a gondolatnak a tágabb illusztrációja, azt ugye a legtöbben elfogadják, hogy a film első részében Camilla/Rita az Diane/Betty alteregója, az egész csak egy álom amit a kettejük szerelmes kapcsolatából, az ő sikertelen karrierjéből és abból a vacsorából sző. Mivel én nem kellett figyeljek a történetre, teljesen a részletekre tudtam figyelni és igazából jó rendező módjára Lynch ki is mondatja Bettyvel az igazságot, konkrétan az elején azt mondja, hogy "I am in this dream place." és a telefonhívásnál meg ugye azt, hogy "It is funny calling yourself." Szóval ez a kapcsolat eddig is elég világos volt, de most ugye megvan rá a bizonyíték is. Persze ugye az álomban minden sikerül, a valóságban meg minden rosszul megy, ez is a szabad akaratról szól, az agy egy sokkal tágabb térben mozog mint a valóság, az álmokban aztán mindent szabad, amikor nem kell azokkal a francos kis izmokkal szinkronizálni mindent, akkor megy a repülés és a szerelem is azzal és akkor amikor kedvünk van hozzá. Csak amikor megjelenik a szenzoriális input akkor kell egy fokot visszavenni és csak az élet fontosabb cselekvéseiben jeleskedni.
Na, már kezdtem is elfelejteni a dolgokat amikre gondoltam a film közben, ez már ilyen, sokkal több volt mint 7, szar ügy ez a limit a munkamemórián. Na még két dolog: amikor Diane megérkezik a vacsorára, akkor ugye Camilla várja és azt mondja, hogy van rövidebb út, a természeten keresztül, nyakában egy imasállal, ez számomra most egyértelmű utalás a meditációra. A másik meg az, hogy ezt a filmet is akkor érthetjük meg igazán, ha az apró részletekre figyelünk, pont ahogy az életet kell élvezni, az apróságokra kell figyelni, a nagy dolgok sajnos gyakran nem úgy alakulnak ahogy szeretnénk, de az apróságok mindig ott lesznek annak aki hajlandó rájuk is figyelni. Meg persze a gonosz ember, a lélek egyik sötét sarkában, aki képes megölni téged. Sajnos ő is a rendszer része és jobb nem húzogatni a bajszát, mint a fickó tette a vendéglőben, ahol aztán Diane is elköveti ugyanazt a végletes hibát, hogy megöleti Camillát, ami az ő halálát is okozza végül.
Na jó, lehet, hogy éppen nincs minden apró részletre magyarázatom, de abban a jelenetben, amikor Betty felhívja saját magát egyből az a híres telefonhívásos jelenet ugrott be a Lost Highwayből és azt is megértettem egy füst alatt. Úgy lehet valaki egyszerre két helyen, ha valójában egyszerre minden helyen ott van, ezzel a tulajdonsággal meg csak egy entitás rendelkezik. Meg ként nézni a Lost Highwayt is, hátha azt is leszedhetném a megértendő filmek listájáról.
A kávés jelenet szerintem csak azért van benne, hogy fricskát nyomjon Lynch, hogy ez nem Twin Peaks, gyerekek, van akinek semmilyen kávé nem jó, más meg mindent tud értékelni. Csak most néztem meg, hogy az a Castigliani testvér, aki kiköpi a kávét, az Angelo Badalamenti.
Ja igen, az is érdekes számomra, hogy pont éjjel kettőkor kelnek fel a csajok megoldani a rejtélyt, mostanában egyes éjszakákon én is megébredek éjjel kettő-három magasságában és nem tudok visszaaludni. A tuitteren azt olvastam, hogy a kortizol és az adrenalin fura összjátéka ez és magas kortizolra utal, ami persze a stresszből jön. Szóval akkor Diane/Camilla is stresszes volt álmában, főként mivel a tudatalattija tudta már, hogy Camilla halott.
Na jó, lesz még pár részlet amit meg kell fejtsek legközelebb, amikor látom ezt a filmet, biztos a kutyagumi is valami nagyon mély utalás. Meg persze azok a szereplők, akiknek más a szerepe a valóságban és az álomban, bizonyára valami nem véletlenszerű transzformáción esnek át, mondjuk pl. Coco.
Ja igen, és az, hogy rengeteg pénz van a kulcs mellett, az is arra utal, hogy a legértékesebb dolog az élet (szabad akarat) megértése. :)
Ennyi most, ideje lefeküdni, reméljük most nem ébredek meg fél óra múlva.
Zene.
PS. Ja igen, Deep Riverből származik a csaj, hát mi ez ha nem utalás a meditációra?
péntek, június 19, 2026
Bobby Prince zenéi
Szóval gondoltam meghallgatom Bobby Prince összes elérhető zenéjét a játékokhoz amelyeken dolgozott. A wikiről szépen egyenként kimásoltam a címeket és összegyűjtöttem a linkeket ide, hátha másnak is lett ilyen terve. Elég sok játékot játszottam én is ezek közül, a shareware ugye nálunk is elérhető volt mindenféle cédéken. Azt már mondtam egyszer, hogy nekem a játékzenék a kedvenc zeneműfajom, talán azért, mert van egy csomó kellemes élményem a játékokkal amely érzések jól összevegyültek a fejemben már. Persze rengeteg egyéb játékzenét is szeretek, a legnagyobb kedvenceim C64-en vannak, de azért ezek a PC-s cuccok is nagyon zsírok.
Commander Keen in Goodbye, Galaxy
Commander Keen in Aliens Ate My Babysitter
bobby
Elhunyt a Doom zeneszerzője, emléke legyen áldott, én még jó sokszor meg fogom hallgatni a Doom zenéjét, mert beégett az agyamba és ameddig még tartja a koherenciát, mindig ott is lesz a helye.
Zene. (bár ez most egy kicsit túl nyugisnak hangzik, lehet nálam nincs jól equalizálva a hang, lehet csak kicsit túltoltam a Hulshult változatot).
fura ötletek tárháza
Az élet létrejöttéhez nincs szükség egy teremtő Istenre, elég ha csak hagyjuk az atomokat izegni-mozogni 14 milliárd évig.
A stabil gazdasághoz nincs szükség központi bankokra és az általuk manipulált pénzpiacokra, elég ha az emberek szabadon kereskedhetnek egymás között és egy olyan kriptográfián alapuló rendszerben vezetjük a számláikat amelyet senki nem tud megmózerolni.
Lehet játékot készíteni mesterséges intelligencia nélkül is, hiszen az igazi kihívás nem technikai jellegű, hanem az, hogy miről hiszed el, hogy mást is érdekelhet, nem csak téged.
csütörtök, június 18, 2026
a térkép és a terület, ha helyet cserél a jövőben, kisangyalom
Na, ez nagyon nem semmi. A midzsörni, akik a mesterséges intelligencián alapuló képek generálásával foglalkoztak mostanában, egyre kevesebb elánnal, bejelentették, hogy készítettek egy olyan rendszert, ami ultrahangos módszerrel be tudja szkennelni az emberi testet, baromi sok kis szenzort és rengeteg számítást (2 petaflop, 2008-ban az első petaflopért még első hely járt a szuperszámítógépek listáján) használva 1 perc alatt megcsinálják a szkent, mindössze be kell állni egy medencébe, a vízben jobban terjed a hang. 2027 végére szeretnék beindítani a szolgáltatást, az elején saját szpában lesz elérhető, aztán reméljük az egész világon. Remélem 10 év múlva lesz otthoni változat is, aztán minden este tusolás közben beszkennel és megmondja, ha valami gubanc kezd kialakulni.
Az egészben az a legdurvább, hogy egy ilyen rekonstrukciós problémát megoldani a régi módszerekkel bizonyára baromi nehéz lett volna, pár évtizednyi fejlesztési és modellezési munka. Most gondolom az egészet end 2 end tanították, vagy hallucináltatták egy vibe kódolt modellel. Reméljük a nagy cégek is amelyek már deep learninggel kenik a kenyeret is, végre nekifognak az orvosi applikációknak is, jót tenne a nép hangulatát javítani, ha valami igazán hasznos is kijönne a dologból. Meg aztán, hol marad a fúziós erőmű is már? Vajon lehetne hazugságvizsgáló gépet is gyártani, tudom honnan kéne beszerezni az adverszariális adatokat?
Demó.
szombat, június 13, 2026
az implikációk komplikációjának mátrix alakja
A tegnap jó szokása szerint a Föld tett egy fordulatot a tengelye körül. De azt hiszem, erre a fordulatra még sokáig emlékezni fogunk, lehet, hogy sok történelem könyvben fogják emlegetni.
Két fontos dolog történt.
A kevésbé fontos az, hogy Musk a SpaceX nevű, űrbe cuccost szállító cégébe bújt mesterséges intelligencia cégét bejegyezték a tőzsdére és ezzel tett egy nagy lépést a mesterséges intelligencia dominálása felé, igaz, most éppen hardver oldalon próbálja meg eladni magát (nem kisebb dolgot állít, mint hogy a szerverek leginkább föld körüli pályán vannak a legjobb helyen). A mesterséges intelligencia modellek fejlesztése kicsit mostanában háttérbe szorult, de gondolom csak idő kérdése, hogy betegye a nagy suskát és megint versenybe kerüljön.
Az igazán fontos dolog, hogy az amerikai kormány korlátozza az antropik Fable modelljét, hogy csak amerikai állampolgárok férhetnek hozzá. Ezennel ez a mesterséges intelligencia játék elég komolyra fordult. Szóval a bizalom, az elszállt. Egymásban, abban, hogy ez még mindig csak játék és nem a jövőt felfaló technológia, hogy az embereknek a kooperáció az érdekük, stb. stb. stb.. Amúgy is azon gondolkodtam, hogy mi értelme van valami olyan dolgot megoldani az antropik modelljeivel, amiből pénzt lehet szerezni, hiszen bármit lemásolhatnak tőled, bár nem olvastam a felhasználási feltételeiket, tuti nem garantálnak kizárólagosságot neked arra amit az ő rendszerükkel generálsz. Viszont ez a sok robot egy újfajta kooperálási lehetőséget is felvet. Lehet csak a nehéz dolgokat megoldani a fizetős rendszerekkel és azonnal nyílt forrásúvá is tenni őket, viszont az applikációt, ami használja ezeket a részeket egy lokális modellel készíteni. Talán már automatizálni is lehet ezt, hogy az okos ágensek mindent nyomjanak egyből a githubra egy nyílt repóba és a buta ágensek onnan szlopálják a cuccost és helyi repóba dolgozzanak. Meg aztán, hol vannak a vibe kódolt programozási nyelvek meg operációs rendszerek amelyeket már mindenki meg tud csinálni az okos ágensekkel? Szerintem sokat dobna egy olyan programozási nyelv, aminek nagyon egyszerű a szintaxisa és lehetőleg a szemantikája is, az ágensek outputján, mondjuk valami olyan mint a lisp. :)))
Érdekes lesz követni hogy alakulnak ezek a dolgok, ki tudja milyen 5 dimenziós sakkmeccsek mennek a háttérben, szerintem az sem véletlen, hogy ez a két esemény szinte egyszerre történt.
Az biztos, hogy azoknak akik a jövő kémlelésével foglalkoznak, most rendesen feladták a leckét. Remélem, hogy nem lesz belőle újabb hideg háború, hanem az lesz, hogy megegyeznek a fejesek, hogy úgy kell csinálni, hogy mindenkinek jó legyen, nem azért játszunk itt istent, hogy kárhozatra ítéljük az embereket. Megy az nekünk a mostani technológiával is.
Demó.
csütörtök, június 11, 2026
linkelős
T. Bíró Hajnal youtube oldala tele van jó dolgokkal.
Készül a Vakondok 6, itt lehet támogatni. Nagyon jó kis témája lesz, a 80-as években hogyan szökött szárba a magyar számítógép ipar. Igen, a demoscene is vastagon benne volt. Kedvcsináló vidió, ha valaki nem szereti végigolvasni az oldalt (bár nem nagyon tudom, hogy akkor mit csinálna ezen a blogon).
Demó.
Zene.
AI.
szerda, június 10, 2026
nem mese ez gyermek
Nem semmi, a tegnap az Antropik bejelentette az új modelljét, a Fablet, ami állítólag nagyon jó, csak éppen az a baja, hogy nagyon limitálva van szegény, még a saját árnyékától is fél. Mondjuk meg is értem, ma már ha valaki disztillálni akar egy modellt, nem embereket tesz oda, hanem mesterséges intelligenciákat akik koordinálni tudják a kísérleteiket. Sok olyan önellentmondás van a számítógépek világában amit az emberek nem értenek meg addig amíg fülön nem csípi őket. Az sem segít, hogy bizonyára nagyon drága ezeknek a modelleknek a futtatása, szóval már erősen limitálni kell a felhasználók hozzáférését, de nehéz megjósolni azt, hogy melyek lesznek azok a felhasználók akik olyan kérdéseket tesznek fel amelyek megoldása segít a modell tanításának a következő iterációjában is. Mert gondolom ez az egyik oka annak, hogy mindenkinek hozzáférése volt a modellekhez, nem csak a bait and switch, és a fake it till you make it, hanem az is, hogy a modellek saját maguknak gyártsák a tanítási adatokat, ha mást nem is, legalább a preferenciák szintjén. Az is elég vicces, hogy az Antropik eléggé azt kommunikálja, hogy ez az egész miskulancia bizony komoly dolog, félnünk kell tőle, de mi van, ha azért félnek, mert attól félnek, hogy más is ugyanazt csinálja mint ők? Igazából ez az egész kezd úgy tűnni, mint egy önlimitáló folyamat, minél intelligensebb a modell, annál kevésbé bizonyíthatja ezt, mert akkor a versenytársak annál komolyabban veszik a versenyt. Remélem a végén az lesz, hogy már rég túllőnek a célon és rájövünk, hogy már térdig járunk a szingularitásban, de mindenki az eget kémleli és nem a slamasztikát a lába alatt.
Egyébként volt még egy érdekes bejegyzés a tegnap a tuitteren. Valaki leírta, hogy amikor először bevezették a villamos áramot a gyárakban, akkor nem volt valami nagy termelékenység növekedés, mert az történt, hogy a csarnok közepén a gőzgépet lecserélték elektromos motorra és arra csatlakozott minden gép amit hajtani kellett. Viszont 20 év után, amikor az elektromos motorok már eleget miniatürizálódtak, akkor minden egyes gépbe került villamos motor és mozgatni lehetett őket az éppen termelt árú gyártási fázisainak sorrendjébe, na akkor lőtt ki a termelékenység. Sajnos ez a modell nem állja ma már meg a helyét, mert már amúgy is minden gyártósort számítógép vezényel, könnyű lesz az ember által írt programot lecserélni mesterséges intelligenciára. Viszont az emberek közötti koordinálásban még nem nagyon van helye a gépeknek (azon kívül, hogy a főnök emailben írja az utasításokat), talán ha majd ide is beengedjük őket, akkor jön az ugrás. Hogy hány év haladékot jelent ez, nem tudom, de szerintem jóval kevesebb mint húszat.
Az meg külön vicces, hogy a Fable egy játék is volt, amit azzal hirdettek, hogy te magad választhatod meg az utadat és be lehet fejezni jó vagy gonosz karakterként és minden egyes cselekedetnek morális következményei vannak. Még én is játszottam, de azt hiszem, nem fejeztem be, mert ha túl sokat varázsoltál, akkor megöregedtél és én azt hiszem öregségben múltam ki. Azért nagyon menő volt valamikor, most éppen bejelentették a folytatását, jó 15 év kihagyás után.
Demó.
kedd, június 09, 2026
backrooms (2026)
Hát érdekes időket élünk. A filmipar egyrészt haldoklik, vagy legalábbis zúgolódik az éppen folyamatban lévő két-három jelentős változás ellen, másrészt jótúberek nőnek fel akik addig gyártják a kontentot a jótúbra amíg rá nem jönnek, hogy a munka amivel egy-egy vidiót legyártanak könnyen skálázható fel a filmvászonra is. Ilyen ez a film is, de ilyen volt a nemrég megjelent Iron Lung is (ez azt hiszem nem került nálunk forgalomba) és gondolom lesz még ilyen film, talán megnyitják a csapokat, mert ugyebár egy jó kis jótúb közösség azért jó kiindulópont. Vagy talán nem, abszolút nincs semmi ötletem, hány ilyen jótúb közösség van amely várja azt hogy valami megérjen ami filmvászonra való (mármint leszámítva az influenszereket, ezeknek Romániában igen nagy hagyománya is van már, Selly meg Mircea Bravo mind a jótúbon kezdték az észosztást, aztán már több filmet is készítettek).
Egyébként ez a backrooms dolog ismerős nekem, anno én is megnéztem az első vidiót a fickótól aki ezt a filmet rendezte, az volt az első találkozásom a backrooms fogalommal, egy ideig valamennyire követtem is, de aztán persze lemaradt. Na hát ez a film egy olyan kis bevezető a dologba, az internet és a jótúb bugyraiban sokkal tovább szőtték a történetet, mint amire egy filmben lehetőség van, talán majd lesz folytatás is.
Szóval az a spíl a backroomsban, hogy egy sárga színű végtelen, többé-kevésbé üres irodaépületben történik a cselekmény, amelynek kötelezően elég nagy része futkosásból áll és az egészet vhs kamerán keresztül látjuk első személyből. Aztán hogy mi történik az épületben, az igazából egy kicsit mellékes is, maga a hangulat legalább annyira fontos mint a cselekmény. Egyébként tipikusan videójátékos elemekből építkezik az egész, legalábbis én ezt hiszem, szerintem ez a 2000-es évek elejének a gyenge 3d játék dömpingjének a visszhangja egyesek tudatalattijában. Ebben elég hangsúlyosan megjelenik egy csomó videójátékos elem, mint pl. a környezetbe olvadó bútorok, az ambientális beszédhang mindenféle nyelveken, az egyszerű geometriája a tereknek, vagy akár az, hogy a szörnyikék életerőt hagynak hátra ha kipurcantod őket és persze az arcokat eltorzító bugok. Videójátékokon felnőtt elmékben ez az egész valamilyen fura érzést kelt, mert tudjuk, hogy ha az ember meghal a videójátékban, akkor a valóságban maximum iszik egy korty vizet, esetleg feláll, kinyújtja a végtagjait, de semmiképpen semmi rossz nem történik. Sőt, ezeknek a tereknek van egy pozitív hangulata is, ha mondjuk az ember megtalál a kedvenc videójátékában valami olyan teret, aminek nem kéne ott lennie, de véletlenül benne maradt. Valamikor ez is egy helyszín lett volna, de csak nagyzolva készült el a pálya, csak bedobigáltak néhány tárgyat, lehet eredetileg valid pozícióban voltak, de utólag módosult a pálya és már senki nem javította ki a hibákat. Van ennek egy érdekes hangulata, számomra mindenképpen. Egyébként ha nagyon sokat dolgozik az ember egy videójátékon, akkor is be tud állni, pl. mikor Bukarestben dolgoztunk napi 16 órát a TDKR-en akkor a vége felé azon poénkodtunk egyik munkatársammal, hogy hátha a való világban is az épületek mindössze néhány síkból állnak egy-egy alacsony felbontású textúrával rajtuk és ha véletlenül még az ütközési geometriát is kiszedték alóluk, akkor félő hogy leesünk a Föld közepébe ha belépünk egy ajtón. Fura dolgokra képes az agy, ha egy kicsit megborul az egyensúly.
Annyi van még ebben a filmben, hogy kellett egy kis köretet rittyenteni ahhoz, hogy miért is kolbászolnak és kicsodák is azok az emberek. Hát nem túl eredetiek a karakterek, de itt igazából működik, mert ugyebár azt reprezentálja, hogy bármilyen átlagember egyszer egy backroomban találhatja magát, ahonnan aztán már nincs menekvés.
Egyébként még van egy-két kikacsintás a másik népszerű ilyen mémre, a poolroomsra, ami ugyebár elhagyatott úszómedencék végtelen labirintusára épül és persze a liminális terek is megjelennek a híres hotel belső udvarral. Szóval rendesen csúcsra van járatva a mémgyár. Talán az az egyetlen probléma, hogy (nekem legalábbis) nem volt túl sok feszültség a filmben, pedig próbálták komolyan venni azt, hogy ez a valóság, az én agyamban ez már nagyon kompartmentálódott. Na de hát nem lehet minden tökéletes.
Szóval akit érdekel ez a mém, annak ajánlott, akit érdekelnek a számítógépes játékok, azoknak is, a többiek kihagyhatják nyugodtan.
Zene.
Update: Damo véleménye.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)