helyreigazított múlt

Mindig az a tegnapi bejegyzés.

Nem, egy csöppet sem nevetek a texasiakon. Szerintem szomorú, hogy az emberek nehéz helyzetbe kerülnek és nincs megoldás. Az élet minden területén cserbenhagynak emberek embereket. Szar a világ.

Tudom a megoldást, a gépek kéne irányítsák az életünket. Ők legalább nem politikai alapon szúrnának ki velünk.

Addig meg, ha költözünk valahova, jobb ha olyan helyre költözünk ahol ugyanolyan szegények vannak mint mi, legalább nem azért veszik el az áramot tőlünk, hogy a gazdagoknak adják, akik a házuk külső megvilágítására használják azt. Egyre nehezebb kiválasztani az optimális helyet...

Zene. Még mindig 64.

Pikszelek. Tunnelben.

újabb kórháztűz

Újabb kórháztűz, ez esetben Bukarestben a Matei Balş járványtani intézetnél, ahol a most éppen legnépszerűbb járvány, a koronavírus rengeteg betegét kezelik. Ez az intézet a legnagyobb presztízzsel bír Romániában ami a járványos betegségek kezelését illeti és 4 ember bennégett egy kórteremben, mert valami kigyulladt és utólag is meghalt már 4 ember. Nem semmi, hol tartunk a XXI. században.

Aztán majd kihozzák, hogy senki nem hibás, hanem a zokszigén.

Nem csoda, ha ebből az országból minden értelmes ember lelépett már. Akik maradtunk, csak hitegetjük magunkat. Jó lenne, ha meg tudnék fogalmazni egy kritériumot, amikor már én is lelépek innen. Túl sok a változó egyelőre és úgy látszik, a potenciális tűzhalál a kórházban nem kapott egyelőre elég nagy súlyt.

Egyébként gondolom mindenki kíváncsi, hogy mi lesz a koronavírus hatása a világra, lehet, hogy ez a régió fog profitálni belőle, na persze csak véletlenül, tuti nem tervezetten. Lehet, hogy a berlini távmunkások kipróbálják egyszer Kolozsvárt és itt ragadnak.

Meglátjuk.

Zene nincs. Pikszel nincs. Franc, az van.