Csató Lehel előadása a tanévnyitón.
Bejó, hogy már ilyen témák is futnak.
Egyébként azt hiszem, kész vagyok fogadni abban, hogy egy Trump szavazó intelligenciáját már 2028-ra is beéri a mesterséges intelligencia.
hétfő, október 03, 2016
csütörtök, szeptember 01, 2016
szombat, augusztus 20, 2016
wow
Ezt is megértük. A transindexen teljesen jó cikk a mesterséges intelligenciáról, a legjobb amit a rommagyar médiában olvastam valaha (nem sokat olvasok rommagyar médiát, lehet ez az oka). Arra nem mertem volna fogadni, hogy ezzel a témával fog bárki is foglalkozni a rommagyar médiában 2029 előtt, de íme. Lehet, hogy a szingularitásról is hallanak majd az emberek 2045 előtt.
Közben a BMW és a Ford is bejelentette, hogy 2021-ben önjáró autót fognak piacra dobni. Az azt jelenti, hogy már tudják hogyan, csak még egy kis optimalizálás és néhány (száz) speciális eset kezelése van már hátra. Az Uber már ebben a hónapban kezdi tesztelni a saját technológiáját.
És még valami. A deep learning tényleg felrobbant, mindenki erről beszél már, az Intel oda jutott, hogy inkább megvesz egy 48 emberből álló deep learning céget ami frissen bejelentett egy deep learningre kihegyezett processzort, 400 millió dodóért, mint replikálja a technológiájukat 6 hónap alatt (gondolom nem tartana nekik többet). Szóval 6 hónap deep learning lemaradás ér az Intelnek 400 millió dollárt. Ha ez így halad, 2020-ra tuti lesz olyan (szuper)számítógép ami tud majd az emberi aggyal egy nagyságrendű neurális hálózatot szimulálni. Ha máshol nem, Kínában, ahol szeretnek sok pénzt költeni presztízs projektekre és végre valamiben lehetnének ők is elsők.
Közben a BMW és a Ford is bejelentette, hogy 2021-ben önjáró autót fognak piacra dobni. Az azt jelenti, hogy már tudják hogyan, csak még egy kis optimalizálás és néhány (száz) speciális eset kezelése van már hátra. Az Uber már ebben a hónapban kezdi tesztelni a saját technológiáját.
És még valami. A deep learning tényleg felrobbant, mindenki erről beszél már, az Intel oda jutott, hogy inkább megvesz egy 48 emberből álló deep learning céget ami frissen bejelentett egy deep learningre kihegyezett processzort, 400 millió dodóért, mint replikálja a technológiájukat 6 hónap alatt (gondolom nem tartana nekik többet). Szóval 6 hónap deep learning lemaradás ér az Intelnek 400 millió dollárt. Ha ez így halad, 2020-ra tuti lesz olyan (szuper)számítógép ami tud majd az emberi aggyal egy nagyságrendű neurális hálózatot szimulálni. Ha máshol nem, Kínában, ahol szeretnek sok pénzt költeni presztízs projektekre és végre valamiben lehetnének ők is elsők.
kedd, július 05, 2016
wow
Csató Lehellel készült egy interjú a Szabadságban. Érdekes, hogy előkerül a szingularitás téma, meg valaki aki fogadni hajlandó erre, vajon ki lehet? :))
Számomra egy kicsit furcsa, hogy ez bekerült a cikkbe, ugyanis gondolom nem az újságíró ajánlotta a témát, főként pedig nem tudhatott erről a fogadásról. Sosem gondoltam volna, hogy ez érdekes téma lesz egy cikkben, de úgy látszik, megugrotta a lécet.
Egyébként persze a várható módon, Lehel az akadémikus AI establishment részeként nem nagyon hisz az emberi szintű mesterséges intelligenciában, meg aztán, egyszerűbb is tárgyalni azt a lehetőséget, hogy úgysem lesz szingularitás. Én meg továbbra is úgy látom, hogy azok az erők, amelyek hatásaként létre fog jönni a szingularitás megállíthatatlanul dolgoznak és egyre láthatóbbakká válnak. Már van olyan munkatársam, aki szintén úgy gondolja, hogy lesz emberi szintű mesterséges intelligencia 2029-re és nem én győztem meg.
Nemrég olvastam, hogy a Google az egész céget a gépi tanulás irányába fogja terelni. Ez persze valószínűleg túlzás, de szerintem a következő száz milliárd dollár értéket valamilyen intelligens technológiával fogják rátenni a cégre és nem azzal, hogy még optimálisabb osztott adatbáziskezelőt fejlesztenek amivel 0.1 másodperccel hamarabb jelennek meg a keresések eredményei. Szóval óriási a tét és ezért is hiszem azt, hogy nem jön soha többet AI winter, mert egyszerűen azokat a feladatokat amiket most AI-val oldanak meg, meg kell oldani, megéri megoldani és meg is lehet oldani.
Egyébént meg hallgassatok Maria Callast amint a Si, mi chiamano Mimi-t énekli. Segít nem félni annyira az AI apokalipszistől.
Számomra egy kicsit furcsa, hogy ez bekerült a cikkbe, ugyanis gondolom nem az újságíró ajánlotta a témát, főként pedig nem tudhatott erről a fogadásról. Sosem gondoltam volna, hogy ez érdekes téma lesz egy cikkben, de úgy látszik, megugrotta a lécet.
Egyébként persze a várható módon, Lehel az akadémikus AI establishment részeként nem nagyon hisz az emberi szintű mesterséges intelligenciában, meg aztán, egyszerűbb is tárgyalni azt a lehetőséget, hogy úgysem lesz szingularitás. Én meg továbbra is úgy látom, hogy azok az erők, amelyek hatásaként létre fog jönni a szingularitás megállíthatatlanul dolgoznak és egyre láthatóbbakká válnak. Már van olyan munkatársam, aki szintén úgy gondolja, hogy lesz emberi szintű mesterséges intelligencia 2029-re és nem én győztem meg.
Nemrég olvastam, hogy a Google az egész céget a gépi tanulás irányába fogja terelni. Ez persze valószínűleg túlzás, de szerintem a következő száz milliárd dollár értéket valamilyen intelligens technológiával fogják rátenni a cégre és nem azzal, hogy még optimálisabb osztott adatbáziskezelőt fejlesztenek amivel 0.1 másodperccel hamarabb jelennek meg a keresések eredményei. Szóval óriási a tét és ezért is hiszem azt, hogy nem jön soha többet AI winter, mert egyszerűen azokat a feladatokat amiket most AI-val oldanak meg, meg kell oldani, megéri megoldani és meg is lehet oldani.
Egyébént meg hallgassatok Maria Callast amint a Si, mi chiamano Mimi-t énekli. Segít nem félni annyira az AI apokalipszistől.
szombat, június 25, 2016
megint
Tegnapelőtt megint fogadtam az emberi szintű mesterséges intelligencia létrejöttéről 2029-ig, ezúttal Claudiuval. Ez volt a tizenötödik fogadás.
Valamint a britek ki akarnak lépni az EU-ból, ami szerintem egy jó dolog, mert vagy találnak egy jobb útat és akkor azt az európai országok együtt vagy külön lemásolhatják, vagy nem találnak és akkor legalább Európa megszabadult egy kolonctól.
A változás általában jó, persze nem mindegyik, pl. az éghajlaté nem igazán, vagy legalábbis az emberi léptékű nem jó.
Valamint a britek ki akarnak lépni az EU-ból, ami szerintem egy jó dolog, mert vagy találnak egy jobb útat és akkor azt az európai országok együtt vagy külön lemásolhatják, vagy nem találnak és akkor legalább Európa megszabadult egy kolonctól.
A változás általában jó, persze nem mindegyik, pl. az éghajlaté nem igazán, vagy legalábbis az emberi léptékű nem jó.
csütörtök, április 07, 2016
megint
Tegnapelőtt megint fogadtam az emberi szintű mesterséges intelligencia létrejöttéről 2029-ig, ezúttal Müllerrel. Ez volt a tizennegyedik fogadás. Áfra Attila életútbeszélgetésén történt a dolog, készítettem néhány képet is: 1, 2, 3, 4.
Valamint, esment munkát is váltok, végleg elhagyom a Gameloftot és a Boschnál fogok pixeleket kergetni hétfőtől.
Valamint, esment munkát is váltok, végleg elhagyom a Gameloftot és a Boschnál fogok pixeleket kergetni hétfőtől.
szombat, március 19, 2016
szinte egy milliárd dollár
A koreaiak úgy tűnik bezsongtak attól, hogy Lee Sedolt végül az utolsó meccsben is megverte az AlphaGo, szóval 1 trillió won-t, azaz mostani árfolyamon nagyjából 850 millió dollárt szánnak egy új mestint kutatóintézet létrehozására, amelybe tech cégeket is bevonnak, még több befektetést vonzva. Kinézem belőlük, hogy 20 év múlva koreai robotokból álló baseball csapat veri meg az amerikai aktuális legjobbat. :)
Forrás: 1 és 2.
Forrás: 1 és 2.
hétfő, március 14, 2016
vasárnap, március 13, 2016
AlphaGo vs. Lee Sedol
Ugye most megy az év AI meccse, a Deepmind által fejlesztett programocska, az AlphaGo és az egyik legjobbnak tartott go játékosnak tartott Lee Sedol között. Nagyon érdekes a dolog, méltán hasonlítható ahhoz amikor az IBM által fejlesztett sakkprogram és a hozzá tartozó számítógép, a DeepBlue 97-ben második nekifutásra megverte az akkor legjobb sakkozónak tartott Kasparovot. Igazából a meccs eldőlt a tegnap, ugyanis az AlphaGo az első három játszmát megnyerte, így biztos nyerő az öt játszmából álló meccsben, de ma kiderült, hogy nem eszik olyan forrón a kását, veszített a gép. Mindenesetre nagyon érdekes az egész, rengeteget fogják elemezni, most úgyis népszerű az AI, mindenki beszél róla és megérteni egy ilyen meccs jelentőségét, ha nem is hasznos, valószínűleg érdekes. Nekem is annyi butaság eszembe jutott ezzel kapcsolatban, hogy valószínűleg egy időre visszatérek a blogoláshoz és kiírom magamból mindazt a hülyeséget ami felgyűlt.
Először is jöjjön a következtetés, Lee Sedol még mindig jobb go játékos mint az AlphaGo, szerintem.
Ne tévesszen meg senkit, hogy háromszor veszített a fickó, egy go zseni, valószínűleg az egyik legjobb aki ma él. Vele szemben egy program áll, ami fix, bár valószínűleg az alkotói felkészítették, hogy valamennyire keverje a stratégiáit, de valószínűleg nem eléggé ahhoz, hogy ha pl. egy ember ugyanazt a nyitányt játssza ellene, akkor ne ugyanúgy folytassa ő. Szóval a program jelenlegi állapotában bizonyára van egy olyan játék amibe belekényszeríthető és ami mindig vesztéshez vezet. Ugyanis ez a program egy grammot sem tanul a meccsek között, míg az összes emberi (és valószínűleg a merészebb és bugosabb nem emberi) ellenfelei tanulnak a hibáikból. Nem tartom elképzelhetetlennek, hogy ezek a játékok könnyen felhísznre hozhatóak lennének 20-30 játék alatt egy Lee Sedol kaliberű játékos által és akkor lenne egy stratégia ellene feketével és egy fehérrel és akárhányszor meg tudná őt verni bárki.
Persze, nem kell elfeledni, hogy a programot egyetlen célra írták, mégpedig, hogy 5 játékban legyőzze Lee Sedolt és ezt már össze is hozta. Ne feledjük továbbá, hogy az AlphaGo alkotói nem zsenik, csak elég jó matematikusok és elég jó programozók, akiket nagyon érdekelt ez a feladat és lehetőséget kaptak arra, hogy elmélyüljenek benne és rengeteg hardveren elég általános algoritmusokkal játsszanak, amelyek még akár más feladatok megoldásában is hasznos építőkőnek bizonyulhatnak. Itt igazából nem egy ember és egy gép küzd, hanem két mém. Az egyik mém azt mondja, hogy a go egy nagyon érdekes játék és érdemes rááldozni az életedet, már 2500 éve talál embereket akiket beszippant, néhányból mester lesz, néhányan könyveket írnak róla és rengetegen nézik a kocsmában egy sör mellett, a tévében. A másik mém azt mondja, hogy a matematika le tudja írni a természet összes folyamatát, tehát érdemes az életedet rááldozni. Ezt is művelik már 2500 éve, az elején csak arra volt jó, hogy megmondja egy földdarab területét és gyorsan ki lehessen képezni a következő földmérőt, ha az előző meghalt, aztán eltelt 2500 év és rengeteg ágra szakadt, az egyik közülük a valószínűségszámítás, a másik a statisztika, és a most egyre ismertebbé váló mesterséges intelligencia, ami azt mondja, hogy az embert is modellezni tudja mindenféle valszám és statisztikus módszerekkel. És habár emberi léptékkel elég lassan éri el a sikereket ebben a kihívásban, a haladás töretlen és pont a múlt héten jutott oda a matematika mémje, hogy betolja a legújabb katonáit a go mémjével folytatott küzdelmébe. És habár úgy tűnik, győzni fog, a hozzá értő emberek azért valószínűleg azt fogják mondani, hogy a csatát megnyerte, de a háború még sokat fog tartani. Ami persze nem baj, van még néhány gonosz mém, akikkel csínján kell bánni, pl. a kapzsiság, a gyűlölet, a másság el nem fogadása, amelyek legalább akkora hadsereggel rendelkeznek mint a matematika.
Na jó, szóval egy kicsit elkalandoztam. Szóval azért vicces, hogy ez a nagyon okos tanulóalgoritmus annyira azért nem konvergál jól, hogy az alkotói be merjék vállalni, hogy két meccs között éjszaka egy-két tanulási korszakot (epoch) ledaráljon. Ugyanakkor, nagy vigasság lenne, ha lefagyna a rendszer, szóval megértem az alkotóit, ha azt mondták, hogy fix rendszert készítenek és azzal próbálnak szerencsét. Ez a fix rendszer is elégnek bizonyult, de azért ne gondoljuk, hogy tökéletes. Elvégre három féloldalas pszeudókóddal leírható algoritmusból áll, amelyeket még nagy fáradtsággal párhuzamosítani is kellett. Amikor mondták, hogy mindig azt a lépést választja, amelyről azt gondolja, hogy maximalizálja az esélyét, hogy nyerjen, az elég rosszul hangzott. Persze mindent megtesznek, hogy az esély kiszámítása minél relevánsabb legyen, ezért is keres olyan messzire előre a lehetséges játékok között, meg okosabb döntéshez még okosabb algoritmusok még többet kéne számoljanak, de azért kezd érthetővé válni, hogyan csípte el Lee Sedol az utolsó játékban.
Szóval az a jóslatom, hogy Lee Sedol az utolsó játékot is meg fogja nyerni kedden.
Ami még jön az elkövetkezőkben (ha lesz kedvem leírni): az egész kommunikáció (mennyire nehéz kommunikálni és megérteni az embereknek, hogy a gép nem "mindentudó", csak egy bonyolult számítást végez el, ami nekünk mindig helyesnek tűnik, de ez igazából csak a "véletlen" játéka és igazából fogalma sincs arról, hogy mennyire jól játszik, csak nagy valószínűséggel reméli), összehasonlítás a Watsonnal (én ezt nagyobb lépésnek érzem az igazi AI felé mint a Watsont), mire lehetne az egész jó (leginkább más játkok megoldására), vajon mikor érünk el oda, hogy egy fix rendszer is megverhetetlen lesz (szerintem 2-3 év már elég lenne, de én lehet túl optimista vagyok ami az AI fejlődését illeti).
Először is jöjjön a következtetés, Lee Sedol még mindig jobb go játékos mint az AlphaGo, szerintem.
Ne tévesszen meg senkit, hogy háromszor veszített a fickó, egy go zseni, valószínűleg az egyik legjobb aki ma él. Vele szemben egy program áll, ami fix, bár valószínűleg az alkotói felkészítették, hogy valamennyire keverje a stratégiáit, de valószínűleg nem eléggé ahhoz, hogy ha pl. egy ember ugyanazt a nyitányt játssza ellene, akkor ne ugyanúgy folytassa ő. Szóval a program jelenlegi állapotában bizonyára van egy olyan játék amibe belekényszeríthető és ami mindig vesztéshez vezet. Ugyanis ez a program egy grammot sem tanul a meccsek között, míg az összes emberi (és valószínűleg a merészebb és bugosabb nem emberi) ellenfelei tanulnak a hibáikból. Nem tartom elképzelhetetlennek, hogy ezek a játékok könnyen felhísznre hozhatóak lennének 20-30 játék alatt egy Lee Sedol kaliberű játékos által és akkor lenne egy stratégia ellene feketével és egy fehérrel és akárhányszor meg tudná őt verni bárki.
Persze, nem kell elfeledni, hogy a programot egyetlen célra írták, mégpedig, hogy 5 játékban legyőzze Lee Sedolt és ezt már össze is hozta. Ne feledjük továbbá, hogy az AlphaGo alkotói nem zsenik, csak elég jó matematikusok és elég jó programozók, akiket nagyon érdekelt ez a feladat és lehetőséget kaptak arra, hogy elmélyüljenek benne és rengeteg hardveren elég általános algoritmusokkal játsszanak, amelyek még akár más feladatok megoldásában is hasznos építőkőnek bizonyulhatnak. Itt igazából nem egy ember és egy gép küzd, hanem két mém. Az egyik mém azt mondja, hogy a go egy nagyon érdekes játék és érdemes rááldozni az életedet, már 2500 éve talál embereket akiket beszippant, néhányból mester lesz, néhányan könyveket írnak róla és rengetegen nézik a kocsmában egy sör mellett, a tévében. A másik mém azt mondja, hogy a matematika le tudja írni a természet összes folyamatát, tehát érdemes az életedet rááldozni. Ezt is művelik már 2500 éve, az elején csak arra volt jó, hogy megmondja egy földdarab területét és gyorsan ki lehessen képezni a következő földmérőt, ha az előző meghalt, aztán eltelt 2500 év és rengeteg ágra szakadt, az egyik közülük a valószínűségszámítás, a másik a statisztika, és a most egyre ismertebbé váló mesterséges intelligencia, ami azt mondja, hogy az embert is modellezni tudja mindenféle valszám és statisztikus módszerekkel. És habár emberi léptékkel elég lassan éri el a sikereket ebben a kihívásban, a haladás töretlen és pont a múlt héten jutott oda a matematika mémje, hogy betolja a legújabb katonáit a go mémjével folytatott küzdelmébe. És habár úgy tűnik, győzni fog, a hozzá értő emberek azért valószínűleg azt fogják mondani, hogy a csatát megnyerte, de a háború még sokat fog tartani. Ami persze nem baj, van még néhány gonosz mém, akikkel csínján kell bánni, pl. a kapzsiság, a gyűlölet, a másság el nem fogadása, amelyek legalább akkora hadsereggel rendelkeznek mint a matematika.
Na jó, szóval egy kicsit elkalandoztam. Szóval azért vicces, hogy ez a nagyon okos tanulóalgoritmus annyira azért nem konvergál jól, hogy az alkotói be merjék vállalni, hogy két meccs között éjszaka egy-két tanulási korszakot (epoch) ledaráljon. Ugyanakkor, nagy vigasság lenne, ha lefagyna a rendszer, szóval megértem az alkotóit, ha azt mondták, hogy fix rendszert készítenek és azzal próbálnak szerencsét. Ez a fix rendszer is elégnek bizonyult, de azért ne gondoljuk, hogy tökéletes. Elvégre három féloldalas pszeudókóddal leírható algoritmusból áll, amelyeket még nagy fáradtsággal párhuzamosítani is kellett. Amikor mondták, hogy mindig azt a lépést választja, amelyről azt gondolja, hogy maximalizálja az esélyét, hogy nyerjen, az elég rosszul hangzott. Persze mindent megtesznek, hogy az esély kiszámítása minél relevánsabb legyen, ezért is keres olyan messzire előre a lehetséges játékok között, meg okosabb döntéshez még okosabb algoritmusok még többet kéne számoljanak, de azért kezd érthetővé válni, hogyan csípte el Lee Sedol az utolsó játékban.
Szóval az a jóslatom, hogy Lee Sedol az utolsó játékot is meg fogja nyerni kedden.
Ami még jön az elkövetkezőkben (ha lesz kedvem leírni): az egész kommunikáció (mennyire nehéz kommunikálni és megérteni az embereknek, hogy a gép nem "mindentudó", csak egy bonyolult számítást végez el, ami nekünk mindig helyesnek tűnik, de ez igazából csak a "véletlen" játéka és igazából fogalma sincs arról, hogy mennyire jól játszik, csak nagy valószínűséggel reméli), összehasonlítás a Watsonnal (én ezt nagyobb lépésnek érzem az igazi AI felé mint a Watsont), mire lehetne az egész jó (leginkább más játkok megoldására), vajon mikor érünk el oda, hogy egy fix rendszer is megverhetetlen lesz (szerintem 2-3 év már elég lenne, de én lehet túl optimista vagyok ami az AI fejlődését illeti).
vasárnap, február 28, 2016
megint
Tegnapelőtt megint fogadtam az emberi szintű mesterséges intelligencia létrejöttéről 2029-ig, ezúttal S. Annával. Ez volt a tizenharmadik fogadás. Felmerült az a probléma, hogy jobban kéne definiálnom a fogadás tárgyát, de elég nehéz, úgyhogy nem történt meg a tizennegyedik fogadás, egyelőre. Mindenesetre ez jó téma lesz egy következő bejegyzéshez.
vasárnap, január 24, 2016
egy milliárd dollár
Jó döntés volt, hogy tavaly feladtam az AI hírek összegzését, mert sokkal több volt, mint amennyire igazán szükség volt és a végén már ilyen mesébe illő történetek születtek a kis királyfiról aki legyőzi a sárkányt.
Idén valószínűleg méginkább megszalad a ló a népekkel, szóval kénytelen vagyok valami ritkább témát választani, meg is találtam (azt hiszem, de inkább remélem). Szóval arról fogok írni, ha valamilyen cég (vagy esetleg nagyobb szervezet, mondjuk egy állam, de erre még nem volt példa) bejelenti, hogy egy milliárd dollárt akar befektetni AI kutatásba, esetleg valamilyen szorosan kapcsolódó dologba. Szóval a kimondottan orvosi, vagy nanotechnológiai vagy csillagászati dolgokat nem fogom ide számítani, de azt mondjuk igen, hogy Obama 4 milliárdot akar költeni az önjáró autók bevezetésének gyorsítására (bár ennek nagy része inkább a szükséges aktatologatásra fog elmenni, ha jól értettem).
Megpróbálok általában Youtube linket tenni (mert azok elég konstasak maradtak az utóbbi időben), ha más nincs, valami egyebet linkelek.
Szóval, Musk és társai 1 milliárdot költenek a következő pár évben az Open AI létrehozására, aminek az a célja, hogy mindenkinek hasznos AI-t gyártson.
A Toyota is 1 milliárdot költ a következő 5 évben, hogy önjáró autót fejlesszen.
Az Alibaba és az Nvidia is együtt 1 millárdot költenek AI és felhő fejlesztésre.
Idén valószínűleg méginkább megszalad a ló a népekkel, szóval kénytelen vagyok valami ritkább témát választani, meg is találtam (azt hiszem, de inkább remélem). Szóval arról fogok írni, ha valamilyen cég (vagy esetleg nagyobb szervezet, mondjuk egy állam, de erre még nem volt példa) bejelenti, hogy egy milliárd dollárt akar befektetni AI kutatásba, esetleg valamilyen szorosan kapcsolódó dologba. Szóval a kimondottan orvosi, vagy nanotechnológiai vagy csillagászati dolgokat nem fogom ide számítani, de azt mondjuk igen, hogy Obama 4 milliárdot akar költeni az önjáró autók bevezetésének gyorsítására (bár ennek nagy része inkább a szükséges aktatologatásra fog elmenni, ha jól értettem).
Megpróbálok általában Youtube linket tenni (mert azok elég konstasak maradtak az utóbbi időben), ha más nincs, valami egyebet linkelek.
Szóval, Musk és társai 1 milliárdot költenek a következő pár évben az Open AI létrehozására, aminek az a célja, hogy mindenkinek hasznos AI-t gyártson.
A Toyota is 1 milliárdot költ a következő 5 évben, hogy önjáró autót fejlesszen.
Az Alibaba és az Nvidia is együtt 1 millárdot költenek AI és felhő fejlesztésre.
szerda, december 30, 2015
star wars 7
Szar volt. Lehet, hogy érdekes önreflexióként, de epikus sci-fiként, amit én a SW-tól várok, szar. A következőt tuti a spoilerek elolvasása után nézem meg, valószínűleg egy év késéssel, az HBO-n.
péntek, december 11, 2015
szombat, augusztus 29, 2015
megint
Most nem fogadtam az emberiséget kipusztító szuperintelligencia létrejöttéről, csak melót váltottam, szerdától megint Gameloft alkalmazott lettem.
De ha már szuperintelligencia, akkor ajánlom Blaise Agüera y Arcas következő két (1, 2) előadását, érdekesek és szórakoztatóak és olyan szavakat használ, amelyeket ritkán hallani komoly előadásokban (de nem lövöm le a poént :)).
De ha már szuperintelligencia, akkor ajánlom Blaise Agüera y Arcas következő két (1, 2) előadását, érdekesek és szórakoztatóak és olyan szavakat használ, amelyeket ritkán hallani komoly előadásokban (de nem lövöm le a poént :)).
péntek, augusztus 07, 2015
megint fogadtam
Most Nicuval, hogy mire nyugdíjba megyünk (remélhetőleg nem később mint 2045), lesz Európában megvásárolható teljesen autonóm autó. Egy láda sörben. Szerintem szingularitás is lesz...
szombat, május 30, 2015
tomorrowland
Nekem bejött. Érdemes megnézni annak, aki szereti a könnyedebb sci-fit, de valószínűleg bukás lesz a film, bár a Disney megbírja és szerintem ez egy elég jó engesztelés azért a sok Marveles hülyeségért amit a világra zúdítanak. Brad Bird is valószínűleg még jobb Incredibles 2-t fog rendezni, ha rájön, hogy nem kell mindent egyszerre elmesélni, bár gondolom ritkán kap az ember 190 millió dollárt, hogy igazi sci-fit rendezzen, ami a jelenről szól retrofuturista köntösben. Spoiler warning, a következőkben.
Szóval az a baj ezzel a filmmel, hogy nagyon sokat akar elmesélni és még konzisztens is akar lenni és sajnos egy témát sem tud eléggé kidolgozni ahhoz, hogy igazán üssön. Ráadásul nagyon össze is kuszálódnak a szálak, kész csoda, hogy relatív érthető egészet vágott össze belőle a rendező, akin egyébként látszik az animációs múltja, főként az elején kissé zavaróan szájbarágós, pedig filmben nem kell mindent elmondatni egy karakterrel, az arca és a megjelenése már eleget elárul, nem úgy mint animációban, ahol fel kell vezetni a valóságot.
Szóval az alaptéma a jobb/szebb párhuzamos világ, de van itt globális felmelegedés (konfliktus gyanánt), meg robotok, akik nem tudnak érezni, de olyan absztrakt feladatokat tudnak megoldani, hogy "szebb jövőről álmodó" embereket találjanak a teljes USA lakosságában, meg olyan robotok is, akik valamiért meg akarnak ölni és reményvesztett pasasok, akiknek egy kiscsaj mutatja meg az utat. A történet nem is igazán fontos, hálistennek a rendező is úgy gondolja, hogy nem azzal fogjuk megoldani a globális felmelegedést, hogy felrobbantjuk a nagy gömböt ami egy párhuzamos dimenzióból küldi a gonosz sugarat, de mivel egy darab robbanás rendelve volt, legalább az utat elég szórakoztatóan oldja meg odáig. Persze néha bunyózni is kellett, mert George Clooney nem elég hiteles feltaláló anélkül, hogy lepofozna pár robotot, de hálistennek ezek a jelenetek látványosak és nem túl hosszúak. Van viszont a filmben egy csomó apró geg, ami nekem nagyon bejött és ami sokkal jobban részletezi ezt a szép új robotos világot, mint a nagy cselekedetek, amelyek végén a világ csak megmenekül. Szerintem ezek a gegek viszik el a hátukon a filmet és szerencsére annyira jók, hogy nekem bőven adnak gondolkodni valót és nekem az a sci-fi tetszik, amiben olyan kérdést találok amelyről utána is gondolkodom. Nekem már az az ötlet is megérte, hogy egy tárgy érintésén keresztül jutunk el a másik világba, íródik felül teljesen az összes más érzékszervünk. És ezt az ötletet teljesen korrektül elő is adják. Rengeteg ilyen finomság van, a kóla öklendeztető hatásától a csodához a szük keresztmetszetet artificiálisan fenntartó politikusig és a robotig, ami valójában robotnyelven gondolkodik, csak egy modulja teszi nekünk érthetővé amit közölni akar, de az a modul akár meg is hibásodhat. Az a jelenet, amikor a robot haldoklik és mindenféle beszédzavarai vannak, szerintem óriási poén és valószínűleg 20 év múlva arról fogunk beszélni, hogy mennyire előrelátó volt.
Összességében nekem nagyon tetszett és szívesen megnézném az 5 órás verziót is, amiben valószínűleg már lenne idő jobban kikerekíteni a történetet.
Szóval az a baj ezzel a filmmel, hogy nagyon sokat akar elmesélni és még konzisztens is akar lenni és sajnos egy témát sem tud eléggé kidolgozni ahhoz, hogy igazán üssön. Ráadásul nagyon össze is kuszálódnak a szálak, kész csoda, hogy relatív érthető egészet vágott össze belőle a rendező, akin egyébként látszik az animációs múltja, főként az elején kissé zavaróan szájbarágós, pedig filmben nem kell mindent elmondatni egy karakterrel, az arca és a megjelenése már eleget elárul, nem úgy mint animációban, ahol fel kell vezetni a valóságot.
Szóval az alaptéma a jobb/szebb párhuzamos világ, de van itt globális felmelegedés (konfliktus gyanánt), meg robotok, akik nem tudnak érezni, de olyan absztrakt feladatokat tudnak megoldani, hogy "szebb jövőről álmodó" embereket találjanak a teljes USA lakosságában, meg olyan robotok is, akik valamiért meg akarnak ölni és reményvesztett pasasok, akiknek egy kiscsaj mutatja meg az utat. A történet nem is igazán fontos, hálistennek a rendező is úgy gondolja, hogy nem azzal fogjuk megoldani a globális felmelegedést, hogy felrobbantjuk a nagy gömböt ami egy párhuzamos dimenzióból küldi a gonosz sugarat, de mivel egy darab robbanás rendelve volt, legalább az utat elég szórakoztatóan oldja meg odáig. Persze néha bunyózni is kellett, mert George Clooney nem elég hiteles feltaláló anélkül, hogy lepofozna pár robotot, de hálistennek ezek a jelenetek látványosak és nem túl hosszúak. Van viszont a filmben egy csomó apró geg, ami nekem nagyon bejött és ami sokkal jobban részletezi ezt a szép új robotos világot, mint a nagy cselekedetek, amelyek végén a világ csak megmenekül. Szerintem ezek a gegek viszik el a hátukon a filmet és szerencsére annyira jók, hogy nekem bőven adnak gondolkodni valót és nekem az a sci-fi tetszik, amiben olyan kérdést találok amelyről utána is gondolkodom. Nekem már az az ötlet is megérte, hogy egy tárgy érintésén keresztül jutunk el a másik világba, íródik felül teljesen az összes más érzékszervünk. És ezt az ötletet teljesen korrektül elő is adják. Rengeteg ilyen finomság van, a kóla öklendeztető hatásától a csodához a szük keresztmetszetet artificiálisan fenntartó politikusig és a robotig, ami valójában robotnyelven gondolkodik, csak egy modulja teszi nekünk érthetővé amit közölni akar, de az a modul akár meg is hibásodhat. Az a jelenet, amikor a robot haldoklik és mindenféle beszédzavarai vannak, szerintem óriási poén és valószínűleg 20 év múlva arról fogunk beszélni, hogy mennyire előrelátó volt.
Összességében nekem nagyon tetszett és szívesen megnézném az 5 órás verziót is, amiben valószínűleg már lenne idő jobban kikerekíteni a történetet.
szombat, május 23, 2015
hírek
Mostanában elhanyagoltam a híreket, de egyrészt csak a szokásosak voltak, másrészt mostanában nem volt kedvem írni, de most beesett valami igazán nagy.
Szóval Geoff Hinton tartott egy előadást a Royal Societynél (of Statistics talán, nem derült ki számomra egyértelműen) amiben azt találta mondani, hogy szerinte 10 év múlva a nagy keresőmotorok (mint pl. a Google, ahol dolgozgat is) képesek lesznek átlagos emberi szinten megérteni amit olvasnak és társalogni is az olvasottakról. Ha ő 10 évet mondott a sok tudós embernek és asszonynak, akkor valószínűleg már 5 év múlva kipróbálható lesz a technológia, onnan kezdve még lesz 9 év, hogy egy kis matek tudást is belenyomjanak és megnyerjem a fogadást. Ezt gondolom nem a Google fogja csinálni, de Wolfram lehet megcsinálja, ő szereti az ilyeneket és mostmár a wolframalpha is tud képeket osztályozni, nem is csinálja sokkal rosszabbul mint a legjobb rendszerek, biztos ők is deeplearninget nyomnak, egyik nap valaki matek képleteket tesz a háló bemenetére és kimenetére és máris kész. :))))
Még egy hír és akkor nyugi lesz egy ideig (legalábbis ha nem dönti meg valaki a Tianhe2-t a júniusi top500 listán, vagy nem lesznek gyönyörű képek a Plutoról). Szóval állítólag az Über felvette a CMU robotikai tanári karának egy jó részét, hogy önjáró autót készítsen neki. Komoly pénz lesz ebben, az Über már most 40 milliárdot ér, szerintem megoldják a problémát max. 10 év alatt.
Szóval Geoff Hinton tartott egy előadást a Royal Societynél (of Statistics talán, nem derült ki számomra egyértelműen) amiben azt találta mondani, hogy szerinte 10 év múlva a nagy keresőmotorok (mint pl. a Google, ahol dolgozgat is) képesek lesznek átlagos emberi szinten megérteni amit olvasnak és társalogni is az olvasottakról. Ha ő 10 évet mondott a sok tudós embernek és asszonynak, akkor valószínűleg már 5 év múlva kipróbálható lesz a technológia, onnan kezdve még lesz 9 év, hogy egy kis matek tudást is belenyomjanak és megnyerjem a fogadást. Ezt gondolom nem a Google fogja csinálni, de Wolfram lehet megcsinálja, ő szereti az ilyeneket és mostmár a wolframalpha is tud képeket osztályozni, nem is csinálja sokkal rosszabbul mint a legjobb rendszerek, biztos ők is deeplearninget nyomnak, egyik nap valaki matek képleteket tesz a háló bemenetére és kimenetére és máris kész. :))))
Még egy hír és akkor nyugi lesz egy ideig (legalábbis ha nem dönti meg valaki a Tianhe2-t a júniusi top500 listán, vagy nem lesznek gyönyörű képek a Plutoról). Szóval állítólag az Über felvette a CMU robotikai tanári karának egy jó részét, hogy önjáró autót készítsen neki. Komoly pénz lesz ebben, az Über már most 40 milliárdot ér, szerintem megoldják a problémát max. 10 év alatt.
mad max: fury road
Röviden: nagyon bejött. Remélem sok prequel és sequel fog még keszülni hozzá, ez az a fajta sci-fi ami nekem nagyon bejön, nem kell mindig megmenteni a zemberiséget, néha két órányi üldözés a sivatagban és 5 perc filozófia pont az, ami kell. Ez a film annyira jó, hogy még a hibái is bejönnek, a dialógus valahogy kicsit elcsúszott benne, de egy cseppet sem zavar.
Ja igen van itt egy jó kritika róla és van ezen a linken egy link egy 2 órás beszámolóra amit az operatőrök tartottak valamikor tavaly talán, de csak most került fel, mert kicsit szpojleres, de mondjuk nem volt nagy feladat kitalálni, hogy miként lehet megküzdeni a főgonosszal miután otthagyják a semmi közepén.
Ja igen van itt egy jó kritika róla és van ezen a linken egy link egy 2 órás beszámolóra amit az operatőrök tartottak valamikor tavaly talán, de csak most került fel, mert kicsit szpojleres, de mondjuk nem volt nagy feladat kitalálni, hogy miként lehet megküzdeni a főgonosszal miután otthagyják a semmi közepén.
péntek, május 01, 2015
szombat, február 14, 2015
jupiter ascending
Épp a tegnap gondolkodtam, hogy miért nincsenek mostanában olyan filmek, mint a Dune volt. Erre itt a Jupiter Ascending, ami szerintem kultusz film kategória, még akkor is, ha érződik rajta, hogy kicsit sokat forgolódott a vágókés alatt. Nem is nagyon találok rá szavakat, nekem nagyon nagyon bejött, néhol az akció jelentek mintha lehettek volna gyorsabbak és sokkal többet szerettem volna látni a világból, de reméljük lesz rendezői változat és reméljük a keleti piac megmenti a pénzügyi bukástól. Szóval ha bejött a Dune (a színek és a világ), vagy a Blade Runner (a disztópia az utópiában), vagy a Matrix (a történet és végre itt a zöld komplemense, a sárga dominál), esetleg a Dragon Ball, akkor ajánlom nézd meg. Ja és ha véletlenül Cameron összekalapozta már a pénzt a Battle Angel Alita-ra, de nincs ideje rá az Avatar miatt, remélem a Wachowski testvérekre bízza a rendezést. Még az is lehet, hogy jövő szombaton megnézem mégegyszer, de valószínűleg a Dune-t nézem újra.
Csak azt nem értem, hogy került a Szaturnusz gyűrűje a Jupiter köré... :)
Csak azt nem értem, hogy került a Szaturnusz gyűrűje a Jupiter köré... :)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)