szerda, február 04, 2026

28 Years Later: The Bone Temple (2026)

Huhúú, na ez nagyon bejött. Mostanában egyre jobban bejön a zombis téma, főként Walking Dead frencsájzt nézem, de néha azért a klasszikusok is sorra kerülnek, de ez a filmsorozat igazán bebizonyítja, hogy lehet érdekes gondolatokat továbbítani ebben a zsánerben is és lehet rendesen feszegetni még a filmes kereteket és a téma kereteit is.

A filmes kereteket a meztelenséggel feszegetik persze, azért mégis csak emberek azok a zombik, bár ebben a részben egy kicsit visszább vettek ezen a téren, Ralph Fiennes meztelenül azért nem volt a bingó kártyámon (pár a dzsemináj szerint nem ez az első alkalom). Ha a vágatlan verzióban megcsinálják részletesen a legérdekesebb halált, akkor az nagyot fog szólni megint, tuti.

A téma feszítése meg odáig megy el, hogy ad egy plauzibilis megoldást a zombi problémára, meg egy jó példát arra, hogy néha a megoldás csak egy karnyújtásnyira van, de egyesek egyszerűen nem tudják kinyújtani a karjukat, nem azért, mert nem akarnák, hanem azért, mert egy teljesen más világban élnek fejben. Meg aztán az is nagyon érdekes, ahogy a vallás torzulását bemutatják és persze erről nem a vallás tehet, hanem a világ, ami nagyon kiment a vallás alól. A mindenkori vallásnak csak az adott jelenben van értelme, ha szétcsúszik a jelen, szétcsúszik a vallás is, hiába olvassuk ugyanazokat a könyveket mint a régiek, lehet, hogy más következtetésre jutunk belőle a jelen körülmények között, mint a régiek tették. Ez a gondolat bár egyértelmű kéne legyen, főként a ma emberének, sajnos messze nem annyira egyértelmű, na de ha egy film elmegy a falig vele, akkor azért segíthet rávilágítani.

Meg persze van benne pár pozitív gondolat a másságról, a bátorságról, az elfogadásról, az igazán fontos dolgokról, az évtizedes rejtett traumákról. Ezek mostanában mondjuk alap témák a közgondolkodásban (egyre gyakrabban negatív irányból persze) és a filmekben is, de itt szépen bele vannak szőve a zombis világba. Szerintem ez a film hozzátesz ahhoz, hogy az emberek ne nevezzék a bátorságot gyávaságnak, mint ahogy azt most oly sok kontextusban teszik (sokan) (nem, nem fogom leírni azt a szót ide).

Végül, mekkora poén a sok Duran Duran szám beleszövése, én felismertem mindegyiket amikor dúdolni kezdte, az én korosztályomnak már ennyi elég a validálásból. Meg persze az Iron Maiden show sem volt pite.

Szóval tök jó film, mindenkinek ajánlom, a zombi filmek kedvelőinek és azoknak is, akik szeretnek üzenetért menni a moziba. Mondjuk az, hogy mennyire tudjuk beépíteni az üzenetet az életünkbe, az már egy más probléma, a valóságban már nincsenek közös történetek, ezért a bomlás már elég elé van, de ez a film szerintem mindenképpen a jó oldalon van.

Zene. Zene.

Nincsenek megjegyzések: