Feszt blog

A reggeli kávé, mindig itt síklik ki a nap, leülök egy kicsit blogokat olvasni, aztán elrepül 2-3 óra. Most nem olvasni fogok, hanem írni, hátha ez jobb stratégia.

Volt ez a kolozsvári blog feszt, mostmár eredmények is vannak, aki még nem tudta, most megtudhatja, melyik a legjobb blog. Én nem írtam róla, mert nem csak negatív véleményt tudtam volna megfogalmazni, azt meg nem akartam és nem is zavart igazán, hogy történik, több blogot sem olvastam, kicsit többet kommentáltam talán, de az lehet, hogy független volt ettől. Most is csak a nap túlélésének első szakaszaként írok és mostmár még csak rossz fényt sem vethetek a fesztre, több okból is, először is mert véget ért.

Szóval csak annyit akartam írni, hogy gratulálok Tihamérnak, megmutatta, hogy meg tud szervezni egy blog fesztet, meg tud hívni egy informatikai minisztert, tud szerezni sok szponzort, együtt tud működni a román kollegákkal, tud jó bulit szervezni, ahova még a tévé is eljön, számtalan bloggerrel egyetemben. Más tanulság azt hiszem nincs a blog fesztből, azt tudtuk hogy kevés a magyar blogger, IT kategóriának pl. nem is volt értelme (bár Erdély szinten ismerek egy blogot, aminek ott lett volna tényleg a helye), és az fog dönteni, hogy ki hány havert tud megkérni, hogy rá szavazzon, vagy ha nem az, akkor nagyjából már bizonyították ezelőtt a kedves bloggerek, hogy mit érnek, nem volt meglepetés a jó helyezés. Szerintem egyébként nem érkezett olyan kevés szavazat, most lusta vagyok összeadni, de szerintem a lakosság számarányát még túl is szárnyalták a magyar szavazók, még Erdély szinten is, hát még ország szinten. Ez van, ez a realitás, szerintem nem kellett egy egy hónapos rendezvény ahhoz, hogy erre rájöjjünk. A másik dolog meg a blogolás népszerűsítése a média által. Szerintem ez egy teljesen fölösleges cél, akinek lehetősége van naponta internethez jutni, az már nem tud nem tudomást venni a blogolás jelenségéről és el tudja dönteni magának, hogy kell-e ez neki. Aki meg nem, az úgysem fog érteni semmit az egészből, esetleg még hibás gondolatai támadhatnak, pl. hogy ez egy értelmes és fontos dolog, hiszen még a tévében is van róla szó. :) Egyébként illene feltenni jótúbra azt a műsort, a bloggerek főként azt a tévét nézik. :)

Na mindegy, az a lényeg, hogy vége lett, én megúsztam simán, mint a katonaságot. :)

Egyébként szerintem nagyon kultúráltan viselte a magyar blogszcéna az egészet, emlékszem amikor <http://www.individualism.ro/> szervezte az első román blogawardsot, akkora flame lett belőle, hogy le is törölte jó időre a blogját (érdekes, most a http://liberalism.ro/-ra küld :)). Szerintem mi egy hét múlva el is felejtjük, de ezt most pozitívumként akartam írni.

Más. Nándika azt írta, hogy az enyémet tartja a legjobb blognak. Hát köszi, remélem lassan felnövök a címhez és abbahagyom a nyüszögést és vele együtt a blogot is. Határozottan javulást érzek a blogokhoz való viszonyomban, bár Csaba biztos megmondhatja, hogy tegnap legalább százszor frissítettem a web-cafet, ami egy kis visszaesés. :) Érdekes lenne látni a tegnapi statisztikáját a web-cafénak, Csaba, nem osztanád meg velünk?

Egyébként meg tényleg vannak jó magyar blogok, amiket érdemes olvasni, blog feszt ide vagy oda.

(És igen, végig azon gondolkodtam, hogy blog feszt azt egybe vagy külön kell írni, de mivel az angolból jön, külön hagytam, bár legszívesebben egybe írtam volna.)

Latex

Bejó, műxik:

Itt található, könnyű feltenni. Kíváncsi vagyok, meddig fog ez így megmaradni, ugyanis egy külső siteon hosztolódik a kép, szóval lehet mégis be kéne várni, míg a Google is megszán minket egy beépített Latexxel, vagy váltani kell wordpress-re, milyen király nekik. Ja, akit érdekel, hogy mi van ott, hát: regularizált, kernelizált kanonikus korreláció analízis. :)

szórakoztam

Tegnap végre kipróbáltam a Processinget, akartam volna egy ilyen sakktábla síkot és felette valami blob objektumot forogni, de ma rájöttem, hogy elrontottam a kamera modellt, ugyanis gömbszerű lett sík helyett (látszik is ahogy kidomborodik középen, de nekem tetszik :)), szóval gyorsan összecsaptam a dolgot, blobok sem lettek szépek, csak valami csúnyácska fekete körök 2d-ben, de most nincs több időm rá, szóval gondoltam felteszem. Itt megnézhető mozgásban is. Tényleg, a Processing megoldja a framerate problémát, vagy egyeseknél baromi gyorsan pörög az egész? Szerintem nem oldja meg, szóval lenne még munka rajta és tudom, hogy más ugyanennyi idő alatt C64-en is lekódolja, de muszáj volt egy kis szünetet tartsak a sok komoly dolog mellett. :))

Metabloggin

Olvastam egy érdekes cikket a fiatalokról, akik arra használják a netet, hogy magukról írjanak (azaz bloggerekről, myspacerekről, facebookerekről, stb). Szóval nem csak én nem kapom a helyem, ez megnyugtató. Ugyanakkor elgondolkodtató az a társadalmi átalakulás, amelynek tanui vagyunk, az emberek bizonyos szempontból sztárokká, politikusokká váltak, vigyázniuk kell az online megnyilvánulásaikra, mert felhasználhatják ellenük. És az sem igaz, hogy nincs szégyenérzetük, csak megtanultak élni vele. Ha jól belegondolunk, itt Erdélyben még nagyobb a káosz, mert itt (és szűkebb környezetünkben) a politikusokat nem is vonják felelősségre, csak az egyszerű embereket, szóval nehezebb megtalálni az egyensúlyt. Szóval el kell fogadni, hogy online élünk, de meg is kell tanulni együtt élni ezzel. Nagyság és parányiság egyszerre van ebben jelen, mert lehet, hogy akár harmincan is olvassák ezt, viszont más szempontból csak harmincan, ezért kinlódom egy fél órát ezen a poszton, próbálom rendszerezni a gondolataimat, hogy harmincan olvassák, akikből maximum 1-2 ember fog kommentálni, azokat is ismerem már. Sajnos ez a valóság, a blog ugyanúgy börtöne az elmének, ahogy más értelemben felszabadítója. Nehéz elfogadni néha, hogy ilyen szűkre szabták. Ugyanakkor nem hinném, hogy jobban érezném magam egy nagyobban és keményen megdolgozni érte aztán végképp nem akarok. Itt legalább többnyire én válogatom a képeket a falakra.

Mostanában nem tudom, mit írjak. Magamról nincs kedvem, másról jót nem nagyon van amit, rosszat nem akarok, meg amúgy sem történik semmi olyan, ami 5 percnél tovább foglalkoztatna és igazából sem Basescu sem Gyurcsány nem érdekel igazán, szerencsére megengedhetem ezt magamnak. A munkámról nem akarok, egyrészt nagyon keveseket érdekelne, másrészt szégyellném magam előtt, hogy milyen keveset mozdítok naponta. A sceneről fáj a szívem írni, hogy nem csinálom, csak nézem a demókat, azt is csak időközönként. A filozofálgatásba (olvasd nyüszögés) nagyon belefáradtam. Érdekes módon mindig összejön egy-két bejegyzés. A Time megválasztott engem is az év emberének és én mind azon filózok, hogy hogyan tudnám véglegesen bezárni a blogot. Vicces, hogy nem vagyok erre képes, persze tudom, hogy bármikor letörölhetem, vagy szünetre rakhatom, de valahogy nem tudok hinni ebben. Az az igazság, hogy bár a megoldást még mindig nem tudom, mostanában egyre jobban megy a blogokból való kiábrándulás. Persze bizonyos embereknek valószínűleg addig fogom olvasni a blogját, amíg írják.

Milyen lesz az, ha a blogolás lesz a normális, ha valaki nem blogol, az azt jelenti, hogy komoly rejtegetni valói vannak, talán titkosügynök? Milyen lesz az, ha senkit sem fog igazán érdekelni, ha valaki feltesz egy meztelen fotót magáról, mit fog Paris és Britney kitalálni? Hogyan alakítja a blogoszféra a keresőrendszerek találatait, elvileg a blogokban levő linkek egy kis leírással kiegészítve sokkal hasznosabbak lehetnek, mint akár a puszta tematikus linkgyüjtemények is, hiszen a blogoszférából jó sok kontextust le lehet hozzájuk halászni? Szerintem érdeke a Googlenek, hogy ingyenesen tartsa a Bloggert és a többi blog szolgáltató is hasznos adatokat bányászhat, ha tud. És a legemésztőbb kérdés: mikor fog Nándika újra blogolni?

Sumotori Dreams

Nagyon poénos az Archee játéka, kötelező darab, ki kell próbálni (és persze a többi BP release között is vannak nagyon jó darabok, nagyon jó volt az idei kiadás). Ja és most hogy már ilyen gyors a dosbox, érdemes megnézni az Angel Dust 2-t, nagyon hangulatos.

Ateizmus

Tihamér (nem semmi, hogy a román guglin ő az első, a magyaron meg a második) mostanában sok ateizmusos bejegyzést írt és bár nem olvastam őket, gondoltam, kéne egy alternatív ateista világképet is bemutatni (bár én igazából már a "nem érdekel" kategóriába sorolom magam, vallásügyileg).

Nem akarom Tihamért kritizálni, netán hatni rá (a lehetetlen dolgok közül csak az érdekesekkel foglalkozom néha :)) csak annyit szeretnék leírni, hogy nem csak ennyire feketén-fehéren lehet látni a dolgokat. Nem tudom mit gondol a vallásokról, de szerintem túl komolyan veszi őket. Szerintem nincs az emberben egy igazi genetikailag kódolt "Isten iránti vágy", van viszont egy túlélési ösztön aminek a legjobb módszere az, ha megértjük a környezetünket és fel tudunk készülni az esetleges veszélyforrásokra. A vallás egykor egy plauzibilis elmélet volt a világ dolgainak megértésére (teremtés, születés, halál, stb.) de mostmár vannak jobb elméletek is, amik jobban használhatóak a túlélésért folyó harcban, ilyen pl. a tudomány, ahogy most nagyjából elképzeljük. De ez nem azt jelenti, hogy haragudni kell a vallásos emberekre, mert egy más rendszerben vélik megérteni a világ működését, egyszerűen csak annyi van, hogy nem váltottak, de ez nem azt jelenti, hogy nem jár nekik az orvosi kezelés a tudományos világ részéről, ugyanúgy, ahogy ők sem restek imádkozni értünk, amikor szükségét látják. Kár bántani őket, van elég bajuk úgy is, szerintem egy olyan háborút vívnak, amit csak elveszteni lehet, persze szerintük meg a Mennyország a győzelem, szóval ezt nem fogják belátni, de ez nem baj, hisz nincs a kezükben rég olyan hatalom, amivel igazán árthatnának az emberiségnek és ezektől a dolgoktól már amúgyis elégge elhatárolódtak. A múlt bűneit meg teljesen felesleges számonkérni, egyrészt visszafordítani nem lehet, másrészt nekem, a ma emberének Mozart megéri az összes keresztes háborút oda s vissza. Meg kell szépen várni, míg kikopik a vallás a világból, a nagyon távoli jövőben, amikor már legyőztük a halált és jut mindenkinek saját bolygó amit benépesítsen (már amelyikről sikerült kiírtani előtte a kis zöld emberkéket), nem hiszem, hogy eladható lesz már az akkorra 4-5000 éves Jézus történet. Ha meg nem jön el ez a jövő és kiirtjuk önmagunkat, hát Istenem :), ki mondta azt, hogy az emberiségnek túl kell élni? Nem hiszem, hogy az emberiség túlélése a jó-rossz kategóriákba belefér, szóval jöjjön aminek jönnie kell. Ja, és a majdani antigravitációs kocsikból lehet szídni, hogy mekkora hülyeség ez a kerék nevű találmány, de jelenleg még igencsak jó szolgálatot tesz nekünk. Szerintem így van ez a vallással is, csak lehet pár száz év elcsúszással, ezt mindenki döntse el maga. Szerintem ha valakit ma aggaszt az emberiség jövője (pontosabban a saját jövője) akkor aggódjon inkább az amerikai imperializmus meg a globális felmelegedés miatt, én legalábbis ezt teszem. :))

Mostanában

Most itthon vagyok. Mostanában mind olyan dolgok történnek, amikről nem akarok írni a blogba és egyebekről sincs kedvem írni, pedig most nagyon felkavarodott az itteni blogszcéna, talán éppen ezért is. Meglehet, hogy hosszabb szünet következik, most még arra sincs kedvem, hogy részletesebben megindokoljam. Vicces, mennyiszer eljátszottam ezt már, talán én ezt kéne számoljam a bejegyzések végén.

Egy blogba illő dolog a végére, ami jó is, rákattantam a BBC Radio1-ra, a múltkor már oda jutottam, hogy mivel nem értem időben be a bányába (megesik, hogy 12 előtt nem érek be :)), letöltöttem a Chris Moyles showt és este otthon hallgattam meg, kár, hogy most éppen vakáción van.