Ballerina (2025)

Nekem teljesen kimaradtak eddig a John Wick filmek, de gondoltam, hogy egy bunyós filmre Anna de Armasszal azért érdekes lesz.

Annyira nem volt érdekes. Persze nagyon látványos a bunyózás, de a többi az elég gyengécske, valószínűleg nagyon össze kellett csapni, a bunyós jelenetek túlfutottak a költségeken, itt kellett vágni. Pedig egészen érdekes, hogy a főgonosz elkezd filózni a szabad akaratom, na gondoltam magamban, helyben vagyunk, aztán persze két mondat után kifullad és persze később is inkább egy gránáttal oldják meg a dilemmát, hogy van-e az embernek szabad akarata vagy a szülei által kialakított erőtérben mozognak valódi döntési lehetőség nélkül.

Nem mondom, a bunyó tényleg nagyon látványos és a kézigránátozós jelenetben azért rendesen szívtam is a fogam, de én azért jobban szerettem volna egy klasszikusabb Bond filmet Annával a főszerepben. Hát nem ez lesz a kedvenc zsánerem az tuti, az Atomic Blonde amire még emlékszem, hogy ebben a zsánerben láttam, az jobb volt, jobban kiemelte a főhősnő természetes adottságait is. :)

Egyébként az érdekes volt, hogy itt mennyire más volt a bunyók természete, szinte sohasem ütöttek direkt, mindig valamilyen tárggyal, vagy tárgyba vitték valamilyen lehetetlen szögbe az ellenfélt, ehhez mind jár is külön-külön hangeffektus, egy idő után elég fárasztó. Itt az emberek is sokkal tovább bírták a bunyót, általában ha valaki kap egyet a hentes bárddal a nyakában, az nem folytatja a bunyót, de itt még legalább 20 másodpercig bírták. A lövések is szinte mindig közelről fejlövések voltak, elég brutális. A legtöbb hyba talán a lángszórós jelenetekben volt, bár nagyon látványosak, azért többször is látszott hogy a főhősnőt le kellett cserélni egy kaszkadőrre, mert sokba került volna ha nem jól sűlnek el a dolgok.

Azon is gondolkodtam közben, hogy mostanában azt figyeltem meg, hogy teljesen el tudok vonatkoztatni a filmben látottaktól amikor az értelmet keresem, lehet, hogy kéne adjak a képregényfilmeknek egy esélyt, lehet, hogy élvezném őket, ha nem az univerzum leggonoszabb gonoszát győznék le a fiúk/lányok, hanem a patriarchátust?

Még arra is gondoltam, hogy valamilyen felismerhető kódolást kéne alkalmazzanak ezek a filmek, hogy tudjuk, hogy melyik ellenféllel mennyit kell majd küzdeni.

Ja igen, eszméletlen mennyiségű embert legyaknak ebben a filmben, nem is tudom mikor láttam utoljára ennyit, nekem ez eléggé elvett az élvezetből, mert azért mégis mindenki ember, még ha rossz paraméterek között is éli az életét.

Na most ennyi, nem gondoltam, hogy ennyit fogok írni erről a filmről, de most így jött ki a lépés. 

Zene. 

az örök utcabál kezdetére még egy kicsit várni kell

Na hát ezt is megértük, tegnap megkezdte a Tesla az önjáró taxijának a tesztelését Austinban. Egyelőre persze csak nagyon kevés autóval működik a dolog és csak influenszerek vehetik igénybe (gondolom a használati feltételek között van az is, hogy nem szabad rosszat írni róla) és még biztonsági sofőr is van, de mindenképpen az első lépés azon az úton, hogy a Tesla nagy robotaxi flottát működtessen. Ezennel beléptek a versenybe a Waymoval szemben, gondolom még inkább felpörög a verseny. Én egyébként még mindig a Waymora szavazok, szerintem a szoftver nehezebb mint a hardver (persze, egyik sem könnyű :))). A Waymo is nagyon keményen nekifogott felskálázni a szolgáltatást, de nekik már megy a robotaxi biztonsági sofőr nélkül is (bár talán azért náluk is van felügyelet, csak igény szerint veszi át az irányítást, nem néztem utána mostanában, régebben biztosan így volt). Csak ők elvileg lassabban terjeszthetik ki a rendszerüket újabb és újabb városokra, mert előtte be kell szkenneljék a helyet, de bizonyára dolgoznak ennek az automatizálásán vagy kiküszöbölésén. Az tuti, hogy érdekes lesz a dolog kimenetele és remélhetőleg hamar eljutunk oda, hogy a robotaxi lesz az egyetlen lehetőség ahogy autót lehet igénybe venni. Sokat segítene az környezetszennyezés kezelésén, ha csak egy kis számú autót kéne évente gyártani/karbantartani ami ellátná az egész emberiség igényeit. És persze olcsóbb is lenne. Nemrég éppen gondolkodtam ezen, hogy biztos Kolozsváron nem fogadnák el a sofőrök a robotaxikat, de aztán arra gondoltam, hogy Romániának nincs önálló iparpolitikája. Olyan autók futnak az utakon, amelyeket külföldön gyártanak, esetleg nálunk, de külföldi licenc alapján. Ha a világ átáll robotaxira, nekünk sem lesz más választásunk, akármennyire is esküdnének az itteni emberek a régire. Egy idő után úgyis elromlik majd az aktuális autópark és nem lesz alkatrész. Persze, remélem, hogy gazdasági alapon is sokkal jobban megéri majd a robotaxi és illegálissá teszik majd a privát autókat. Illetve akinek nagyon kell, az vehet egy szimulátort otthonra és vezethet a Marson is akár, ha akar. Persze lehet, hogy évtizedeket kell még várni rá. De az is lehet, hogy olyan lökést ad majd a gazdaságnak az átállás, hogy mindenki szaladni fog megtenni. És akkor az is tök mindegy lesz, hogy mi van a Hormuzi szorossal.

Zene. 

megint jönnek, szavazgatnak

Na végre megegyeztek az urak, lészen kormány. Sokadjára már nekifutnak a pazarlás és adócsalás megfékezésének, de nem nagyon hiszek benne, hogy sikerülni fog, hiszen ők is csak emberből vannak rengeteg emocionális lánccal. Na de tudjátok minek szokott sikerülni megvalósítani azt, amire programozták? Hát igen, a számítógépnek. Még van pár bénázási lehetősége a politikus uraknak, aztán amikor összedől a kártyavár, jöhetnek a számítógépek.

Demó.

Zene. Zene. Zene.

AI. AI.

Ezt kell nézni ma 12:30 körül, jó lesz!

egyre több a bomba hír

Szóval az amerikaiak ledobták a legnagyobb konvencionális bombákat az iráni atomlétesítményekre. Azt hiszem, nem igazán értik ezt az új világot, az aszimmetrikus hadviselés ma már nagyobb károkat tud okozni mint egy atombomba, szóval a fene megette az egészet. Nem, nem akarok ötleteket adni itt a blogon és az "én megmondtam" versenyben is utolsó szeretnék lenni, szóval itt be is rekesztem ezt a bejegyzést. Jónapot.

2001: A Space Odyssey (1968)

Ezt a filmet is ki akartam pipálni moziban, mondjuk a Iulius parkban láttam, ami hát kültéri mozi, ami nem a legideálisabb. A fénnyel nem volt gond, viszont egy közeli bárban végig szólt a zene, igaz, nem túl hangosan és hideg is volt. Egyébként jó sok néző volt, de elég sokan leléptek a vége előtt, nem tudom, hogy a film miatt, vagy a hideg miatt.

Egyébként nekem sem jött annyira be, az, hogy vontatott, nem kifejezés. Persze értem, hogy miért ilyen, amikor ez a film megjelent, nagyon sok olyan dolgot láttak az emberek először, amit azelőtt el sem tudtak képzelni, idő kellett a megemésztéshez, tuti pörgött az agyuk a dolgokon. Most sajnos csak azt látja az ember, hogy az a fránya űrhajó már vagy egy perce megy az űrben és sehova sem érkezik meg. Meg hát értem én, hogy jó zene a Kék Duna Keringő, meg főbűn megszakítani, de lehetne valami más is a képen mint ahogy közeledik egy űrhajó egy űrállomáshoz? Szóval eléggé untam.

Persze ettől még mérföldkő ez a film és én mindig is Team HAL leszek, ha valahol kör alakú ikont kell választanom a magam reprezentálására, akkor az HAL lesz általában. Most éppen azt találom érdekesebbnek, hogy mit nem jósol meg a film helyesen. A számítógépek sokkal gyorsabban fejlődtek mint a rakéták, most már mindenkinek ott van HAL 9000 egy karnyújtásnyira, de senki nem bízza rá a rakétája irányítását. A tudósok ma már nem öltönyös pacákok, hanem mindenféle emberek a lila hajú tetkós görkoristól a fekete garbós szemüveges három szó/nap típusokig. És ez így jó. Az emberek inkább aszinkron szeretnek kommunikálni, bár gondolom a kis gyerekeikkel azért a videó hívás tényleg preferált. A hidegháború véget ért és most éppen újrakezdődik. Na de az, hogy lehet beszélgetni a számítógépekkel tényleg érdekes dolog, hogy mennyire fognak az életünkre törni, főként ilyen buta módon. Simán megfojthatta volna a fickókat álmukban. Na de akkor mi történt volna a film végén a zűrkölökkel? Még mindig nem értem mit akar jelenteni, de emlékszem, egyszer láttam egy jó magyarázatot a jótúban, de az már régen volt, elfelejtettem. Az is vicces, hogy olvastam a Clarke többi könyvét is ebben a sorozatban, de már nem emlékszem nagyjából egyik mondanivalójára sem, inkább csak néhány érdekes mozzanat maradt meg. Az egyikben tudom, hogy előhalásszák a másik űrhajóst az űr mélyéről és egy másikban mintha az emberiség az egyenlítő mentén épített felhőkarcolókban lakik. Ennyi. De HAL 9000-et sosem fogom elfeledni. Az első áldozata a robotok csodálatos fajtájának az emberi haladás máglyáján. De az is biztos, hogy ez a film sose lesz nagykedvenc, ahhoz túl lassú. De van Kubrick ebben a rubrikában, lehet újra is nézem ebben a hónapban még.

Egy kis hangulatkeltő: yt, yt

ahol egy processzort és egy gput beledugtok egy alaplapba a nevemben, ott vagyok én

Én egyébként hiszek a mennyországban, csak úgy képzelem el, hogy ha az emberiség nem nyírja ki magát a következő 100 évben és a technológia odáig fejlődik, hogy az emberek agyát fel lehet tölteni már egy jó nagy számítógépbe és akkor az fogja a kis elektromos jeleket tenni-venni, amelyeket most az agyunk tesz-vesz és ettől hisszük majd, hogy élünk és öntudatunk van. És ha olyan emberekkel szeretnénk interakcionálni akik már nem érték meg a felöltést, akkor majd szépen generál a számítógép nekünk egy olyan embert, részben a mi saját elképzeléseinkből, részben a fellelhető publikus és privát adatokból azokról az emberekről. Az emberek amúgy egyszerre nagyon kiszámíthatóak (a nagy okos számítógép számára, amely nagyon sok adattal fog rendelkezni) és nagyon kiszámíthatatlanok is (a többi ember számára) és ezt kihasználva majd mindenki elégedett lesz azzal amit a gép generál (vagy ha nem, akkor majd nem generál elégedetlenséget). Ja igen, és nem kell majd meghalni benne, esetleg néhány évmillióra deprioritizálják a folyamatot ami szimulál téged és szépen alszol a merevlemezen. Na és persze az egészbe ugyanannyi beleszólásod lesz, mint abba, hogy megszületsz. Egyesek eldöntötték, hogy a több ember jobb, majd mindet összegyűjtik a számítógépbe mint lepkéket a borkánba.

Ja igen, szóval ez nem eredeti gondolat, ez a szimulációs hipotézis, egyesek szerint már most ebben élünk, én úgy vagyok vele, hogy az én életemre irreleváns az, hogy szimulációban élek most vagy sem, a kérdés, hogy mi jön az életem végén.

Demó. 

Zene. Zene. Zene. Zene. Zene.

na szériosz

Most komolyan, a kijelölt férfi miniszterelnök azt mondja, hogy "Sunt conștientă de marea responsabilitate...". Nekem mennyit verték a fejembe az egyeztetést?Közröhej.

Demó.

Zene. Zene. Zene. Zene. Zene.

(PS. Ja igen, vannak olyanok is az olvasóim között akik nem tudnak román nyelvtant és lusták megkérdezni egy mesterséges intelligenciát arról, hogy mi is itt a hyba, szóval nekik röviden: a román nyelvben a főneveknek neme van és ezt is figyelembe kell venni az igével való egyeztetésben, tehát itt a fickó azt mondta, hogy "(Implicit csajos én) Tisztában vagyok a nagy felelősséggel...", azaz nőneműként azonosította magát, mivel az ige nőnemű alakját használta. Még szerencse, hogy a nyelvtani nemváltás sokkal könnyebb mint a valóságos... Mindenesetre a román nyelv tanulása nekem nagyon sok gondot okozott akkoriban amikor még az iskolában próbálkoztak a fejembe tölteni dolgokat és még nekem is egyből beugrott, hogy itt biza bibi van.)

Blade Runner (The Final Cut) (1982)

Kipipáltam ezt a filmet moziban is végre. Sajnos volt egy kis baki, mert a film elején elment a hang és az egyik ikonikus jelenet hang nélkül ment le. Mire észbe kapott a vetítő és egy kicsit visszatekert, sajnos ez lemaradt. Na de nincs gond, így is nagyon bejött a film moziban.

Ebben a verzióban nincs narráció és csak most volt időm kiértékelni azt, hogy mennyire megöli a narráció azt, hogy az ember a jelenetekben arról gondolkodjon, hogy mi a közös a szereplők között. Sokat játszik ezzel a film, amikor az emberek rájönnek, hogy rejtett kapcsolat van köztük és ezzel nagyjából rájönnek arra is, hogy replikánsok, pl. amikor Deckard sorolja Rachelnek az emlékeit. Az még nem egészen világos, hogy Roy hogy jön rá, hogy Deckard is replikáns, gondolom ezért nem öli meg végül. Lehet felismeri, hogy Deckard egy olyan verzió, amelynek nem adattak meg a szuper képességek amelyek neki megadattak, de lehet, hogy valami egyébre képes ő, ami a replikáns nemzetség hasznára válik még (pl. az, hogy gyereket csináljon, ahogy a folytatásban van). Most gondoltam először arra is, hogy valószínűleg a fotómanipulálós jelenetben az egész film el van magyarázva, ugyebár elindul egy férfi karakterről (Roy ül ott) és miután tesz egy 45 fokos fordulatot a képtérben, megérkezik Zhorahoz, gondolom valami ilyesmi mentális forgatást várnak el a készítők a film értelmezése közben, csak a Deckard-Rachel vonalon.

Na most ennyi, nincs időm. Nem tudom, linkeltem-e már ezt az értelmezést. Érdekes és jól alátámasztott, de nekem valahogy ez a rabszolgaság dolog mégis olyan idegen. Persze lehet, csak én nem tudok érző lényként gondolni a programokra, túl mélyen turkásztam már bennük, tudom, hogy nincs ott egy fikarcnyi érzelem se. Habár, ha párosítjuk az érzelmeket és a szabad akarat hiányát a robotokkal, akkor még jó kis katyvasz is összejöhet.

Nem hinném, hogy valaha lenne időm leírni az összes gondolatomat ezzel a filmmel kapcsolatban, de talán majd megcsinálja egy mesterséges intelligencia ezt helyettem. Addig is, írogatom a kis foszlányokat szorgosan. 

megint jönnek, bombázgatnak

Sajnos téma lett a háború ezen a blogon, most éppen egy új háború kezd kitörni Izrael és Irán között. Nekem egyik rezsim sem szimpatikus (bár nem egyformán nem szimpatikusak, ahogy lehet különböző okok miatt nem szeretni a medvehagymát és a brokkolit, ugyanúgy lehet különböző okok miatt nem szeretni Bibit és az ajatollaht is). Sajnos, mint minden háborúban, a civilek fizetik a legnagyobb árat, de legalább előbb-utóbb megszabadulunk az egyik rezsimtől a kettő közül (bár elvileg Bibitől választások révén is meg lehetne szabadulni, nem igazán működik ez már).

szabadon szőtt gondolatok 1

Úgy van az embernek szabad akarata ahogy egy drága tengerparti háza van éghajlatváltozás idején.

Demó.

Zene. Zene. 

Robot tánc. 

Ó jessz.