Ma megint fogadtam egy láda sörben az emberi szintű mesterséges intelligencia létrejöttéről 2029-ig, ezúttal Paul R-val. Ez volt a tizenhetedik fogadás.
Today I made a bet (in a case of beer) again about the creation of human level artificial intelligence by 2029, this time with Paul R. This was the seventeenth bet.
szerda, július 19, 2017
vasárnap, február 12, 2017
1 milliárd dollár
vasárnap, január 29, 2017
totoro
csütörtökön a Viktória moziban, lehet online jegyet foglalni. ha egyszer még a Flash Gordont is láthatnám moziban...
szombat, január 14, 2017
passengers
Tetszett. Az a fajta sci-fi volt, ami nekem tetszik. És akkor elmondom, hogy mi az a fajta sci-fi ami nekem tetszik. A sci-fi különleges műfaj számomra, az egyetlen műfaj, amellyel szemben elvárásaim vannak. Ha sejtem, hogy egy film nem fog tetszeni, akkor inkább nem megyek el rá, mespórolom magamnak a vesződséget, hogy utána utálnom kelljen a filmet, a rendezőt, az egész rendszert. A Passengersről nem igazán hallottam, illetve láttam egy videót a Wireden, aminek semmi köze a filmhez és azt olvastam róla a Wikipédián, hogy a kritikusok (hivatalosak és nem hivatalosak egyszerre) lehúzták, ami egy elég jó jel, ugyanis a kritikusok szerint a SW7 egy jó film... Szóval kicsit féltem, hogy rossz lesz, de azért annyira nem volt rossz és nem kell magamnak mondjam, hogy inkább néztem volna egy norvégot ahogy a Tesla Model X-ével dolgokat visz Oszlóból Bergenbe.
Szóval az van, hogy valami extra azért kell legyen egy sci-fi-ben és nem látványbeli extra. Sajnos az a vonat már elment, nem hat meg, bármennyire is szeretném, ha buta a film, a látvány nem segít, 3D-ben sem, moziban sem. Ezért nem mentem el a Rogue One-t megnézni és nem is fogok egyetlen Star Wars-t sem az aktuális trilógiából és a mellékszálakból sem. A 7-es betette az ajtót. Ezért nem nézem meg a Captain America: Civil Wars 1-et az HBO-n sem, mert semmi nincs ezekben a filmekben ami egy kicsit is érdekelne.
Innentől kicsit szpojleres lesz amit írok, csak gondoltam szólok.
Nem kell valami sok, egy régi jó téma felelevenítése, néhány jó gondolat már elég. Ebben a filmben nincs sokkal több, ritka az ilyen űrutazós sci-fi ma már, amely teljes egészében egy űrhajón játszódik. A téma ismert, felkelnek egyesek, akiknek nem kéne felkelni és mihez kezdenek. És ez, hogy mihez kezdenek, elég jól működött ebben a filmben, a karakterek teljesen a mai világképpel rendelkeztek (talán ebben a legnehezebb mondani valamit, talán a Dune volt az egyetlen könyv/film ami számomra hihetően tovább gondolta az emberi pszichét és még abban is az erőszak és a szerelem voltak a domináns témák). Szóval nekünk szól ez a film, meg arról, hogy a tökéletes világ sem elég egy társ nélkül, hogy némely helyzetekben össze vagyunk zárva valakivel, akivel lehet, hogy nem szeretnénk összezárva lenni, de az ember társasabb lény, mint amennyire magányos és igazán csak az ad értelmet az életünknek, ha másokért teszünk valamit. Nem új gondolatok ezek, de ahogy beleszőtték őket a film miliőjébe, nekem bejött. És ezért nem tudok haragudni arra, hogy mindkét karakternek volt olyan helyzete, ahol meg kellett volna halnia, ha a forgatókönyvíró nem segíti egy kicsit ki, hogy ne érjen véget a film két perccel később. De ezek nem olyan sorsfordító helyzetek voltak, amelyeket ne lehetett volna megoldani egy kis extra technikával, illetve akár nem is kellett volna belemenni, mert simán hihető lett volna, hogy nem találkoznak ilyen problémával. És az sem zavart, hogy a világkőpemmel teljesen ellentétes jövőt vázol fel a film, szerintem emberfeletti intelligencia sokkal hamarabb lesz mint hogy a csillagközi utazásba érdemes legyen belevágni. Sokkal kevesebb energia kell hozzá, az biztos. Márpedig ha van emberfeletti intelligencia, a legtöbb felvetett probléma a filmben nem áll meg, csak jön egy robot és megoldja őket. De teljes mértékben el tudom fogadni, hogy érdekes az emberfeletti intelligencia nélküli csillagközi utazáson esetlegesen felmerülő problémákat vizsgálni. És azért volt mindenféle és néhány egészen mélyen ki is volt bontva és ha az ember el akar gondolkodni, hogy minek a nagyobb az esélye egy csillagközi utazáson: az utasok lázadásának és a személyzet elbarikádozással való túlélésének, vagy annak, hogy meghibásodik egy fagyasztó láda, akkor lehet ezen gondolkodni.
Szóval engem nem zavarnak a problémák a filmben, mert értem, hogy nem hard sci-fi akar ez lenni, a szereplők sem igazán úgy lettek válogatva, de azért tisztességes munka volt a sci-fi részbe fektetve. Az egy kicsit kár, hogy a szereplőkön látszik, hogy nem igazán érzik a szerepüket, megpróbálták kihozni a legjobbat, de hát néhol nem megy, de ez nem baj, tisztességes munka, meg aztán mostanában nem is várják el az embertől, hogy egy ilyen komplex problémát le tudjon kezelni.
Igazából amikor kigondoltam, hogy ilyen hosszan fogok írni erről a filmről, többet ekéztem a SW-t, de most nincs ehhez több kedvem, jöjjön inkább a lista azokkal a filmekkel, amiket idén meg szeretnék nézni moziban, szóval valószínűleg írni is fogok róluk a blogban.
Sorrend nélkül, a film címe (már amennyit leírok belőle) az előzetesre link:
Valerian Luc Bessontól, mert ugye az Ötödik elem nagyon bejött
Trainspotting 2, mert az elsőt még anno otthon láttam a moziban és azt hiszem az első olyan film volt, ami után úgy jöttem ki a moziból, mintha a Holdról tértem volna vissza
Life, ennek most láttam az előzetesét a moziban, úgy tűnik, a Gravity sikerének a gyümölcse ez a film, de amíg nem készül évi tíz film, ami a naprendszer egyik bolygója körül tudományos célú űrállomáson játszódik, mindegyiket megnézem, még ha Vin Dieselt is teszik meg a kerginési pályák kiszámításának szakértőévé
Dunkirk, mert a második világháborús filmek is speciális helyen vannak, de mást jelent számomra, ha nagyon elmennek egy fele (és remélem Nolan megpróbálja jóvá tenni az Interstellart)
Alien: Covenant, mert Alien és nincs mit tenni, meg kell nézni, még ha rossz is lesz. A Prometheus is egyébként az a kategória, ami vonal felett van, de csak nagyon kicsivel.
GITS, kevés film (anime) volt akkora hatással rám, mint a GITS. Bár én szeretem ScarJo-t, jobb szeretném ezt a filmet egy keleti színésznővel, lehetőleg egy ismeretlennel, az egyik fontos kérdés ugyanis számomra az a GITS-ben, hogy ki is vagy valójában és ScarJo már túl sok mindenki volt a filmvásznon
Blade Runner 2, mert... ki sem tudom fejezni.
Hát ennyi, idén valószínűleg többet fogok moziba járni mint a tavaly, reméljük legalább fele olyan jók lesznek ezek a filmek mint amennyire el tudnám képzelni, hogy jók lesznek. :)
Nemsokára meg reméljük az időjárás is úgy akarja és újabb SpaceX rakétát láthatunk, ahogy a magasba emelkedik.
Szóval az van, hogy valami extra azért kell legyen egy sci-fi-ben és nem látványbeli extra. Sajnos az a vonat már elment, nem hat meg, bármennyire is szeretném, ha buta a film, a látvány nem segít, 3D-ben sem, moziban sem. Ezért nem mentem el a Rogue One-t megnézni és nem is fogok egyetlen Star Wars-t sem az aktuális trilógiából és a mellékszálakból sem. A 7-es betette az ajtót. Ezért nem nézem meg a Captain America: Civil Wars 1-et az HBO-n sem, mert semmi nincs ezekben a filmekben ami egy kicsit is érdekelne.
Innentől kicsit szpojleres lesz amit írok, csak gondoltam szólok.
Nem kell valami sok, egy régi jó téma felelevenítése, néhány jó gondolat már elég. Ebben a filmben nincs sokkal több, ritka az ilyen űrutazós sci-fi ma már, amely teljes egészében egy űrhajón játszódik. A téma ismert, felkelnek egyesek, akiknek nem kéne felkelni és mihez kezdenek. És ez, hogy mihez kezdenek, elég jól működött ebben a filmben, a karakterek teljesen a mai világképpel rendelkeztek (talán ebben a legnehezebb mondani valamit, talán a Dune volt az egyetlen könyv/film ami számomra hihetően tovább gondolta az emberi pszichét és még abban is az erőszak és a szerelem voltak a domináns témák). Szóval nekünk szól ez a film, meg arról, hogy a tökéletes világ sem elég egy társ nélkül, hogy némely helyzetekben össze vagyunk zárva valakivel, akivel lehet, hogy nem szeretnénk összezárva lenni, de az ember társasabb lény, mint amennyire magányos és igazán csak az ad értelmet az életünknek, ha másokért teszünk valamit. Nem új gondolatok ezek, de ahogy beleszőtték őket a film miliőjébe, nekem bejött. És ezért nem tudok haragudni arra, hogy mindkét karakternek volt olyan helyzete, ahol meg kellett volna halnia, ha a forgatókönyvíró nem segíti egy kicsit ki, hogy ne érjen véget a film két perccel később. De ezek nem olyan sorsfordító helyzetek voltak, amelyeket ne lehetett volna megoldani egy kis extra technikával, illetve akár nem is kellett volna belemenni, mert simán hihető lett volna, hogy nem találkoznak ilyen problémával. És az sem zavart, hogy a világkőpemmel teljesen ellentétes jövőt vázol fel a film, szerintem emberfeletti intelligencia sokkal hamarabb lesz mint hogy a csillagközi utazásba érdemes legyen belevágni. Sokkal kevesebb energia kell hozzá, az biztos. Márpedig ha van emberfeletti intelligencia, a legtöbb felvetett probléma a filmben nem áll meg, csak jön egy robot és megoldja őket. De teljes mértékben el tudom fogadni, hogy érdekes az emberfeletti intelligencia nélküli csillagközi utazáson esetlegesen felmerülő problémákat vizsgálni. És azért volt mindenféle és néhány egészen mélyen ki is volt bontva és ha az ember el akar gondolkodni, hogy minek a nagyobb az esélye egy csillagközi utazáson: az utasok lázadásának és a személyzet elbarikádozással való túlélésének, vagy annak, hogy meghibásodik egy fagyasztó láda, akkor lehet ezen gondolkodni.
Szóval engem nem zavarnak a problémák a filmben, mert értem, hogy nem hard sci-fi akar ez lenni, a szereplők sem igazán úgy lettek válogatva, de azért tisztességes munka volt a sci-fi részbe fektetve. Az egy kicsit kár, hogy a szereplőkön látszik, hogy nem igazán érzik a szerepüket, megpróbálták kihozni a legjobbat, de hát néhol nem megy, de ez nem baj, tisztességes munka, meg aztán mostanában nem is várják el az embertől, hogy egy ilyen komplex problémát le tudjon kezelni.
Igazából amikor kigondoltam, hogy ilyen hosszan fogok írni erről a filmről, többet ekéztem a SW-t, de most nincs ehhez több kedvem, jöjjön inkább a lista azokkal a filmekkel, amiket idén meg szeretnék nézni moziban, szóval valószínűleg írni is fogok róluk a blogban.
Sorrend nélkül, a film címe (már amennyit leírok belőle) az előzetesre link:
Valerian Luc Bessontól, mert ugye az Ötödik elem nagyon bejött
Trainspotting 2, mert az elsőt még anno otthon láttam a moziban és azt hiszem az első olyan film volt, ami után úgy jöttem ki a moziból, mintha a Holdról tértem volna vissza
Life, ennek most láttam az előzetesét a moziban, úgy tűnik, a Gravity sikerének a gyümölcse ez a film, de amíg nem készül évi tíz film, ami a naprendszer egyik bolygója körül tudományos célú űrállomáson játszódik, mindegyiket megnézem, még ha Vin Dieselt is teszik meg a kerginési pályák kiszámításának szakértőévé
Dunkirk, mert a második világháborús filmek is speciális helyen vannak, de mást jelent számomra, ha nagyon elmennek egy fele (és remélem Nolan megpróbálja jóvá tenni az Interstellart)
Alien: Covenant, mert Alien és nincs mit tenni, meg kell nézni, még ha rossz is lesz. A Prometheus is egyébként az a kategória, ami vonal felett van, de csak nagyon kicsivel.
GITS, kevés film (anime) volt akkora hatással rám, mint a GITS. Bár én szeretem ScarJo-t, jobb szeretném ezt a filmet egy keleti színésznővel, lehetőleg egy ismeretlennel, az egyik fontos kérdés ugyanis számomra az a GITS-ben, hogy ki is vagy valójában és ScarJo már túl sok mindenki volt a filmvásznon
Blade Runner 2, mert... ki sem tudom fejezni.
Hát ennyi, idén valószínűleg többet fogok moziba járni mint a tavaly, reméljük legalább fele olyan jók lesznek ezek a filmek mint amennyire el tudnám képzelni, hogy jók lesznek. :)
Nemsokára meg reméljük az időjárás is úgy akarja és újabb SpaceX rakétát láthatunk, ahogy a magasba emelkedik.
vasárnap, november 13, 2016
trump
Szóval Trump győzött. Nem igaz, hogy nincs rossz kedvem tőle, de nincs kedvem arra gondolni, hogy mennyi gonosz dolgot csinálhat, abban meg nem hiszek, hogy sok jót csinálna. Arra jó gondolni, hogy szenvedni fog rendesen, kemény munka elnöknek lenni, főleg az Amerikai Egyesült Államokban, nem tudom, miért akarná bárki is csinálni. Meg aztán, a következő húsz évben nagyon komoly változásoknak nézünk elébe, főként a technológiai fejlődésnek köszönhetően, most sem rosszabb belevágni ennek a tárgyalásába, mint bármikor máskor. Minél hamarabb jön rá a társadalom nagyja, hogy senki nem fogja az életét jobbá tenni, annál jobb.
hétfő, október 03, 2016
So Deep Learning, So What?
Csató Lehel előadása a tanévnyitón.
Bejó, hogy már ilyen témák is futnak.
Egyébként azt hiszem, kész vagyok fogadni abban, hogy egy Trump szavazó intelligenciáját már 2028-ra is beéri a mesterséges intelligencia.
Bejó, hogy már ilyen témák is futnak.
Egyébként azt hiszem, kész vagyok fogadni abban, hogy egy Trump szavazó intelligenciáját már 2028-ra is beéri a mesterséges intelligencia.
csütörtök, szeptember 01, 2016
szombat, augusztus 20, 2016
wow
Ezt is megértük. A transindexen teljesen jó cikk a mesterséges intelligenciáról, a legjobb amit a rommagyar médiában olvastam valaha (nem sokat olvasok rommagyar médiát, lehet ez az oka). Arra nem mertem volna fogadni, hogy ezzel a témával fog bárki is foglalkozni a rommagyar médiában 2029 előtt, de íme. Lehet, hogy a szingularitásról is hallanak majd az emberek 2045 előtt.
Közben a BMW és a Ford is bejelentette, hogy 2021-ben önjáró autót fognak piacra dobni. Az azt jelenti, hogy már tudják hogyan, csak még egy kis optimalizálás és néhány (száz) speciális eset kezelése van már hátra. Az Uber már ebben a hónapban kezdi tesztelni a saját technológiáját.
És még valami. A deep learning tényleg felrobbant, mindenki erről beszél már, az Intel oda jutott, hogy inkább megvesz egy 48 emberből álló deep learning céget ami frissen bejelentett egy deep learningre kihegyezett processzort, 400 millió dodóért, mint replikálja a technológiájukat 6 hónap alatt (gondolom nem tartana nekik többet). Szóval 6 hónap deep learning lemaradás ér az Intelnek 400 millió dollárt. Ha ez így halad, 2020-ra tuti lesz olyan (szuper)számítógép ami tud majd az emberi aggyal egy nagyságrendű neurális hálózatot szimulálni. Ha máshol nem, Kínában, ahol szeretnek sok pénzt költeni presztízs projektekre és végre valamiben lehetnének ők is elsők.
Közben a BMW és a Ford is bejelentette, hogy 2021-ben önjáró autót fognak piacra dobni. Az azt jelenti, hogy már tudják hogyan, csak még egy kis optimalizálás és néhány (száz) speciális eset kezelése van már hátra. Az Uber már ebben a hónapban kezdi tesztelni a saját technológiáját.
És még valami. A deep learning tényleg felrobbant, mindenki erről beszél már, az Intel oda jutott, hogy inkább megvesz egy 48 emberből álló deep learning céget ami frissen bejelentett egy deep learningre kihegyezett processzort, 400 millió dodóért, mint replikálja a technológiájukat 6 hónap alatt (gondolom nem tartana nekik többet). Szóval 6 hónap deep learning lemaradás ér az Intelnek 400 millió dollárt. Ha ez így halad, 2020-ra tuti lesz olyan (szuper)számítógép ami tud majd az emberi aggyal egy nagyságrendű neurális hálózatot szimulálni. Ha máshol nem, Kínában, ahol szeretnek sok pénzt költeni presztízs projektekre és végre valamiben lehetnének ők is elsők.
kedd, július 05, 2016
wow
Csató Lehellel készült egy interjú a Szabadságban. Érdekes, hogy előkerül a szingularitás téma, meg valaki aki fogadni hajlandó erre, vajon ki lehet? :))
Számomra egy kicsit furcsa, hogy ez bekerült a cikkbe, ugyanis gondolom nem az újságíró ajánlotta a témát, főként pedig nem tudhatott erről a fogadásról. Sosem gondoltam volna, hogy ez érdekes téma lesz egy cikkben, de úgy látszik, megugrotta a lécet.
Egyébként persze a várható módon, Lehel az akadémikus AI establishment részeként nem nagyon hisz az emberi szintű mesterséges intelligenciában, meg aztán, egyszerűbb is tárgyalni azt a lehetőséget, hogy úgysem lesz szingularitás. Én meg továbbra is úgy látom, hogy azok az erők, amelyek hatásaként létre fog jönni a szingularitás megállíthatatlanul dolgoznak és egyre láthatóbbakká válnak. Már van olyan munkatársam, aki szintén úgy gondolja, hogy lesz emberi szintű mesterséges intelligencia 2029-re és nem én győztem meg.
Nemrég olvastam, hogy a Google az egész céget a gépi tanulás irányába fogja terelni. Ez persze valószínűleg túlzás, de szerintem a következő száz milliárd dollár értéket valamilyen intelligens technológiával fogják rátenni a cégre és nem azzal, hogy még optimálisabb osztott adatbáziskezelőt fejlesztenek amivel 0.1 másodperccel hamarabb jelennek meg a keresések eredményei. Szóval óriási a tét és ezért is hiszem azt, hogy nem jön soha többet AI winter, mert egyszerűen azokat a feladatokat amiket most AI-val oldanak meg, meg kell oldani, megéri megoldani és meg is lehet oldani.
Egyébént meg hallgassatok Maria Callast amint a Si, mi chiamano Mimi-t énekli. Segít nem félni annyira az AI apokalipszistől.
Számomra egy kicsit furcsa, hogy ez bekerült a cikkbe, ugyanis gondolom nem az újságíró ajánlotta a témát, főként pedig nem tudhatott erről a fogadásról. Sosem gondoltam volna, hogy ez érdekes téma lesz egy cikkben, de úgy látszik, megugrotta a lécet.
Egyébként persze a várható módon, Lehel az akadémikus AI establishment részeként nem nagyon hisz az emberi szintű mesterséges intelligenciában, meg aztán, egyszerűbb is tárgyalni azt a lehetőséget, hogy úgysem lesz szingularitás. Én meg továbbra is úgy látom, hogy azok az erők, amelyek hatásaként létre fog jönni a szingularitás megállíthatatlanul dolgoznak és egyre láthatóbbakká válnak. Már van olyan munkatársam, aki szintén úgy gondolja, hogy lesz emberi szintű mesterséges intelligencia 2029-re és nem én győztem meg.
Nemrég olvastam, hogy a Google az egész céget a gépi tanulás irányába fogja terelni. Ez persze valószínűleg túlzás, de szerintem a következő száz milliárd dollár értéket valamilyen intelligens technológiával fogják rátenni a cégre és nem azzal, hogy még optimálisabb osztott adatbáziskezelőt fejlesztenek amivel 0.1 másodperccel hamarabb jelennek meg a keresések eredményei. Szóval óriási a tét és ezért is hiszem azt, hogy nem jön soha többet AI winter, mert egyszerűen azokat a feladatokat amiket most AI-val oldanak meg, meg kell oldani, megéri megoldani és meg is lehet oldani.
Egyébént meg hallgassatok Maria Callast amint a Si, mi chiamano Mimi-t énekli. Segít nem félni annyira az AI apokalipszistől.
szombat, június 25, 2016
megint
Tegnapelőtt megint fogadtam az emberi szintű mesterséges intelligencia létrejöttéről 2029-ig, ezúttal Claudiuval. Ez volt a tizenötödik fogadás.
Valamint a britek ki akarnak lépni az EU-ból, ami szerintem egy jó dolog, mert vagy találnak egy jobb útat és akkor azt az európai országok együtt vagy külön lemásolhatják, vagy nem találnak és akkor legalább Európa megszabadult egy kolonctól.
A változás általában jó, persze nem mindegyik, pl. az éghajlaté nem igazán, vagy legalábbis az emberi léptékű nem jó.
Valamint a britek ki akarnak lépni az EU-ból, ami szerintem egy jó dolog, mert vagy találnak egy jobb útat és akkor azt az európai országok együtt vagy külön lemásolhatják, vagy nem találnak és akkor legalább Európa megszabadult egy kolonctól.
A változás általában jó, persze nem mindegyik, pl. az éghajlaté nem igazán, vagy legalábbis az emberi léptékű nem jó.
csütörtök, április 07, 2016
megint
Tegnapelőtt megint fogadtam az emberi szintű mesterséges intelligencia létrejöttéről 2029-ig, ezúttal Müllerrel. Ez volt a tizennegyedik fogadás. Áfra Attila életútbeszélgetésén történt a dolog, készítettem néhány képet is: 1, 2, 3, 4.
Valamint, esment munkát is váltok, végleg elhagyom a Gameloftot és a Boschnál fogok pixeleket kergetni hétfőtől.
Valamint, esment munkát is váltok, végleg elhagyom a Gameloftot és a Boschnál fogok pixeleket kergetni hétfőtől.
szombat, március 19, 2016
szinte egy milliárd dollár
A koreaiak úgy tűnik bezsongtak attól, hogy Lee Sedolt végül az utolsó meccsben is megverte az AlphaGo, szóval 1 trillió won-t, azaz mostani árfolyamon nagyjából 850 millió dollárt szánnak egy új mestint kutatóintézet létrehozására, amelybe tech cégeket is bevonnak, még több befektetést vonzva. Kinézem belőlük, hogy 20 év múlva koreai robotokból álló baseball csapat veri meg az amerikai aktuális legjobbat. :)
Forrás: 1 és 2.
Forrás: 1 és 2.
hétfő, március 14, 2016
vasárnap, március 13, 2016
AlphaGo vs. Lee Sedol
Ugye most megy az év AI meccse, a Deepmind által fejlesztett programocska, az AlphaGo és az egyik legjobbnak tartott go játékosnak tartott Lee Sedol között. Nagyon érdekes a dolog, méltán hasonlítható ahhoz amikor az IBM által fejlesztett sakkprogram és a hozzá tartozó számítógép, a DeepBlue 97-ben második nekifutásra megverte az akkor legjobb sakkozónak tartott Kasparovot. Igazából a meccs eldőlt a tegnap, ugyanis az AlphaGo az első három játszmát megnyerte, így biztos nyerő az öt játszmából álló meccsben, de ma kiderült, hogy nem eszik olyan forrón a kását, veszített a gép. Mindenesetre nagyon érdekes az egész, rengeteget fogják elemezni, most úgyis népszerű az AI, mindenki beszél róla és megérteni egy ilyen meccs jelentőségét, ha nem is hasznos, valószínűleg érdekes. Nekem is annyi butaság eszembe jutott ezzel kapcsolatban, hogy valószínűleg egy időre visszatérek a blogoláshoz és kiírom magamból mindazt a hülyeséget ami felgyűlt.
Először is jöjjön a következtetés, Lee Sedol még mindig jobb go játékos mint az AlphaGo, szerintem.
Ne tévesszen meg senkit, hogy háromszor veszített a fickó, egy go zseni, valószínűleg az egyik legjobb aki ma él. Vele szemben egy program áll, ami fix, bár valószínűleg az alkotói felkészítették, hogy valamennyire keverje a stratégiáit, de valószínűleg nem eléggé ahhoz, hogy ha pl. egy ember ugyanazt a nyitányt játssza ellene, akkor ne ugyanúgy folytassa ő. Szóval a program jelenlegi állapotában bizonyára van egy olyan játék amibe belekényszeríthető és ami mindig vesztéshez vezet. Ugyanis ez a program egy grammot sem tanul a meccsek között, míg az összes emberi (és valószínűleg a merészebb és bugosabb nem emberi) ellenfelei tanulnak a hibáikból. Nem tartom elképzelhetetlennek, hogy ezek a játékok könnyen felhísznre hozhatóak lennének 20-30 játék alatt egy Lee Sedol kaliberű játékos által és akkor lenne egy stratégia ellene feketével és egy fehérrel és akárhányszor meg tudná őt verni bárki.
Persze, nem kell elfeledni, hogy a programot egyetlen célra írták, mégpedig, hogy 5 játékban legyőzze Lee Sedolt és ezt már össze is hozta. Ne feledjük továbbá, hogy az AlphaGo alkotói nem zsenik, csak elég jó matematikusok és elég jó programozók, akiket nagyon érdekelt ez a feladat és lehetőséget kaptak arra, hogy elmélyüljenek benne és rengeteg hardveren elég általános algoritmusokkal játsszanak, amelyek még akár más feladatok megoldásában is hasznos építőkőnek bizonyulhatnak. Itt igazából nem egy ember és egy gép küzd, hanem két mém. Az egyik mém azt mondja, hogy a go egy nagyon érdekes játék és érdemes rááldozni az életedet, már 2500 éve talál embereket akiket beszippant, néhányból mester lesz, néhányan könyveket írnak róla és rengetegen nézik a kocsmában egy sör mellett, a tévében. A másik mém azt mondja, hogy a matematika le tudja írni a természet összes folyamatát, tehát érdemes az életedet rááldozni. Ezt is művelik már 2500 éve, az elején csak arra volt jó, hogy megmondja egy földdarab területét és gyorsan ki lehessen képezni a következő földmérőt, ha az előző meghalt, aztán eltelt 2500 év és rengeteg ágra szakadt, az egyik közülük a valószínűségszámítás, a másik a statisztika, és a most egyre ismertebbé váló mesterséges intelligencia, ami azt mondja, hogy az embert is modellezni tudja mindenféle valszám és statisztikus módszerekkel. És habár emberi léptékkel elég lassan éri el a sikereket ebben a kihívásban, a haladás töretlen és pont a múlt héten jutott oda a matematika mémje, hogy betolja a legújabb katonáit a go mémjével folytatott küzdelmébe. És habár úgy tűnik, győzni fog, a hozzá értő emberek azért valószínűleg azt fogják mondani, hogy a csatát megnyerte, de a háború még sokat fog tartani. Ami persze nem baj, van még néhány gonosz mém, akikkel csínján kell bánni, pl. a kapzsiság, a gyűlölet, a másság el nem fogadása, amelyek legalább akkora hadsereggel rendelkeznek mint a matematika.
Na jó, szóval egy kicsit elkalandoztam. Szóval azért vicces, hogy ez a nagyon okos tanulóalgoritmus annyira azért nem konvergál jól, hogy az alkotói be merjék vállalni, hogy két meccs között éjszaka egy-két tanulási korszakot (epoch) ledaráljon. Ugyanakkor, nagy vigasság lenne, ha lefagyna a rendszer, szóval megértem az alkotóit, ha azt mondták, hogy fix rendszert készítenek és azzal próbálnak szerencsét. Ez a fix rendszer is elégnek bizonyult, de azért ne gondoljuk, hogy tökéletes. Elvégre három féloldalas pszeudókóddal leírható algoritmusból áll, amelyeket még nagy fáradtsággal párhuzamosítani is kellett. Amikor mondták, hogy mindig azt a lépést választja, amelyről azt gondolja, hogy maximalizálja az esélyét, hogy nyerjen, az elég rosszul hangzott. Persze mindent megtesznek, hogy az esély kiszámítása minél relevánsabb legyen, ezért is keres olyan messzire előre a lehetséges játékok között, meg okosabb döntéshez még okosabb algoritmusok még többet kéne számoljanak, de azért kezd érthetővé válni, hogyan csípte el Lee Sedol az utolsó játékban.
Szóval az a jóslatom, hogy Lee Sedol az utolsó játékot is meg fogja nyerni kedden.
Ami még jön az elkövetkezőkben (ha lesz kedvem leírni): az egész kommunikáció (mennyire nehéz kommunikálni és megérteni az embereknek, hogy a gép nem "mindentudó", csak egy bonyolult számítást végez el, ami nekünk mindig helyesnek tűnik, de ez igazából csak a "véletlen" játéka és igazából fogalma sincs arról, hogy mennyire jól játszik, csak nagy valószínűséggel reméli), összehasonlítás a Watsonnal (én ezt nagyobb lépésnek érzem az igazi AI felé mint a Watsont), mire lehetne az egész jó (leginkább más játkok megoldására), vajon mikor érünk el oda, hogy egy fix rendszer is megverhetetlen lesz (szerintem 2-3 év már elég lenne, de én lehet túl optimista vagyok ami az AI fejlődését illeti).
Először is jöjjön a következtetés, Lee Sedol még mindig jobb go játékos mint az AlphaGo, szerintem.
Ne tévesszen meg senkit, hogy háromszor veszített a fickó, egy go zseni, valószínűleg az egyik legjobb aki ma él. Vele szemben egy program áll, ami fix, bár valószínűleg az alkotói felkészítették, hogy valamennyire keverje a stratégiáit, de valószínűleg nem eléggé ahhoz, hogy ha pl. egy ember ugyanazt a nyitányt játssza ellene, akkor ne ugyanúgy folytassa ő. Szóval a program jelenlegi állapotában bizonyára van egy olyan játék amibe belekényszeríthető és ami mindig vesztéshez vezet. Ugyanis ez a program egy grammot sem tanul a meccsek között, míg az összes emberi (és valószínűleg a merészebb és bugosabb nem emberi) ellenfelei tanulnak a hibáikból. Nem tartom elképzelhetetlennek, hogy ezek a játékok könnyen felhísznre hozhatóak lennének 20-30 játék alatt egy Lee Sedol kaliberű játékos által és akkor lenne egy stratégia ellene feketével és egy fehérrel és akárhányszor meg tudná őt verni bárki.
Persze, nem kell elfeledni, hogy a programot egyetlen célra írták, mégpedig, hogy 5 játékban legyőzze Lee Sedolt és ezt már össze is hozta. Ne feledjük továbbá, hogy az AlphaGo alkotói nem zsenik, csak elég jó matematikusok és elég jó programozók, akiket nagyon érdekelt ez a feladat és lehetőséget kaptak arra, hogy elmélyüljenek benne és rengeteg hardveren elég általános algoritmusokkal játsszanak, amelyek még akár más feladatok megoldásában is hasznos építőkőnek bizonyulhatnak. Itt igazából nem egy ember és egy gép küzd, hanem két mém. Az egyik mém azt mondja, hogy a go egy nagyon érdekes játék és érdemes rááldozni az életedet, már 2500 éve talál embereket akiket beszippant, néhányból mester lesz, néhányan könyveket írnak róla és rengetegen nézik a kocsmában egy sör mellett, a tévében. A másik mém azt mondja, hogy a matematika le tudja írni a természet összes folyamatát, tehát érdemes az életedet rááldozni. Ezt is művelik már 2500 éve, az elején csak arra volt jó, hogy megmondja egy földdarab területét és gyorsan ki lehessen képezni a következő földmérőt, ha az előző meghalt, aztán eltelt 2500 év és rengeteg ágra szakadt, az egyik közülük a valószínűségszámítás, a másik a statisztika, és a most egyre ismertebbé váló mesterséges intelligencia, ami azt mondja, hogy az embert is modellezni tudja mindenféle valszám és statisztikus módszerekkel. És habár emberi léptékkel elég lassan éri el a sikereket ebben a kihívásban, a haladás töretlen és pont a múlt héten jutott oda a matematika mémje, hogy betolja a legújabb katonáit a go mémjével folytatott küzdelmébe. És habár úgy tűnik, győzni fog, a hozzá értő emberek azért valószínűleg azt fogják mondani, hogy a csatát megnyerte, de a háború még sokat fog tartani. Ami persze nem baj, van még néhány gonosz mém, akikkel csínján kell bánni, pl. a kapzsiság, a gyűlölet, a másság el nem fogadása, amelyek legalább akkora hadsereggel rendelkeznek mint a matematika.
Na jó, szóval egy kicsit elkalandoztam. Szóval azért vicces, hogy ez a nagyon okos tanulóalgoritmus annyira azért nem konvergál jól, hogy az alkotói be merjék vállalni, hogy két meccs között éjszaka egy-két tanulási korszakot (epoch) ledaráljon. Ugyanakkor, nagy vigasság lenne, ha lefagyna a rendszer, szóval megértem az alkotóit, ha azt mondták, hogy fix rendszert készítenek és azzal próbálnak szerencsét. Ez a fix rendszer is elégnek bizonyult, de azért ne gondoljuk, hogy tökéletes. Elvégre három féloldalas pszeudókóddal leírható algoritmusból áll, amelyeket még nagy fáradtsággal párhuzamosítani is kellett. Amikor mondták, hogy mindig azt a lépést választja, amelyről azt gondolja, hogy maximalizálja az esélyét, hogy nyerjen, az elég rosszul hangzott. Persze mindent megtesznek, hogy az esély kiszámítása minél relevánsabb legyen, ezért is keres olyan messzire előre a lehetséges játékok között, meg okosabb döntéshez még okosabb algoritmusok még többet kéne számoljanak, de azért kezd érthetővé válni, hogyan csípte el Lee Sedol az utolsó játékban.
Szóval az a jóslatom, hogy Lee Sedol az utolsó játékot is meg fogja nyerni kedden.
Ami még jön az elkövetkezőkben (ha lesz kedvem leírni): az egész kommunikáció (mennyire nehéz kommunikálni és megérteni az embereknek, hogy a gép nem "mindentudó", csak egy bonyolult számítást végez el, ami nekünk mindig helyesnek tűnik, de ez igazából csak a "véletlen" játéka és igazából fogalma sincs arról, hogy mennyire jól játszik, csak nagy valószínűséggel reméli), összehasonlítás a Watsonnal (én ezt nagyobb lépésnek érzem az igazi AI felé mint a Watsont), mire lehetne az egész jó (leginkább más játkok megoldására), vajon mikor érünk el oda, hogy egy fix rendszer is megverhetetlen lesz (szerintem 2-3 év már elég lenne, de én lehet túl optimista vagyok ami az AI fejlődését illeti).
vasárnap, február 28, 2016
megint
Tegnapelőtt megint fogadtam az emberi szintű mesterséges intelligencia létrejöttéről 2029-ig, ezúttal S. Annával. Ez volt a tizenharmadik fogadás. Felmerült az a probléma, hogy jobban kéne definiálnom a fogadás tárgyát, de elég nehéz, úgyhogy nem történt meg a tizennegyedik fogadás, egyelőre. Mindenesetre ez jó téma lesz egy következő bejegyzéshez.
vasárnap, január 24, 2016
egy milliárd dollár
Jó döntés volt, hogy tavaly feladtam az AI hírek összegzését, mert sokkal több volt, mint amennyire igazán szükség volt és a végén már ilyen mesébe illő történetek születtek a kis királyfiról aki legyőzi a sárkányt.
Idén valószínűleg méginkább megszalad a ló a népekkel, szóval kénytelen vagyok valami ritkább témát választani, meg is találtam (azt hiszem, de inkább remélem). Szóval arról fogok írni, ha valamilyen cég (vagy esetleg nagyobb szervezet, mondjuk egy állam, de erre még nem volt példa) bejelenti, hogy egy milliárd dollárt akar befektetni AI kutatásba, esetleg valamilyen szorosan kapcsolódó dologba. Szóval a kimondottan orvosi, vagy nanotechnológiai vagy csillagászati dolgokat nem fogom ide számítani, de azt mondjuk igen, hogy Obama 4 milliárdot akar költeni az önjáró autók bevezetésének gyorsítására (bár ennek nagy része inkább a szükséges aktatologatásra fog elmenni, ha jól értettem).
Megpróbálok általában Youtube linket tenni (mert azok elég konstasak maradtak az utóbbi időben), ha más nincs, valami egyebet linkelek.
Szóval, Musk és társai 1 milliárdot költenek a következő pár évben az Open AI létrehozására, aminek az a célja, hogy mindenkinek hasznos AI-t gyártson.
A Toyota is 1 milliárdot költ a következő 5 évben, hogy önjáró autót fejlesszen.
Az Alibaba és az Nvidia is együtt 1 millárdot költenek AI és felhő fejlesztésre.
Idén valószínűleg méginkább megszalad a ló a népekkel, szóval kénytelen vagyok valami ritkább témát választani, meg is találtam (azt hiszem, de inkább remélem). Szóval arról fogok írni, ha valamilyen cég (vagy esetleg nagyobb szervezet, mondjuk egy állam, de erre még nem volt példa) bejelenti, hogy egy milliárd dollárt akar befektetni AI kutatásba, esetleg valamilyen szorosan kapcsolódó dologba. Szóval a kimondottan orvosi, vagy nanotechnológiai vagy csillagászati dolgokat nem fogom ide számítani, de azt mondjuk igen, hogy Obama 4 milliárdot akar költeni az önjáró autók bevezetésének gyorsítására (bár ennek nagy része inkább a szükséges aktatologatásra fog elmenni, ha jól értettem).
Megpróbálok általában Youtube linket tenni (mert azok elég konstasak maradtak az utóbbi időben), ha más nincs, valami egyebet linkelek.
Szóval, Musk és társai 1 milliárdot költenek a következő pár évben az Open AI létrehozására, aminek az a célja, hogy mindenkinek hasznos AI-t gyártson.
A Toyota is 1 milliárdot költ a következő 5 évben, hogy önjáró autót fejlesszen.
Az Alibaba és az Nvidia is együtt 1 millárdot költenek AI és felhő fejlesztésre.
szerda, december 30, 2015
star wars 7
Szar volt. Lehet, hogy érdekes önreflexióként, de epikus sci-fiként, amit én a SW-tól várok, szar. A következőt tuti a spoilerek elolvasása után nézem meg, valószínűleg egy év késéssel, az HBO-n.
péntek, december 11, 2015
szombat, augusztus 29, 2015
megint
Most nem fogadtam az emberiséget kipusztító szuperintelligencia létrejöttéről, csak melót váltottam, szerdától megint Gameloft alkalmazott lettem.
De ha már szuperintelligencia, akkor ajánlom Blaise Agüera y Arcas következő két (1, 2) előadását, érdekesek és szórakoztatóak és olyan szavakat használ, amelyeket ritkán hallani komoly előadásokban (de nem lövöm le a poént :)).
De ha már szuperintelligencia, akkor ajánlom Blaise Agüera y Arcas következő két (1, 2) előadását, érdekesek és szórakoztatóak és olyan szavakat használ, amelyeket ritkán hallani komoly előadásokban (de nem lövöm le a poént :)).
péntek, augusztus 07, 2015
megint fogadtam
Most Nicuval, hogy mire nyugdíjba megyünk (remélhetőleg nem később mint 2045), lesz Európában megvásárolható teljesen autonóm autó. Egy láda sörben. Szerintem szingularitás is lesz...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)