Visszajöttünk Kolozsvárra, csak egy kicsit elhúzódott az út, de így legalább hosszabb szenvedést lehet kialudni. Szóval az úgy történt, hogy álltunk Ratosnyán két órát, mert leszakadt az elektromos vezeték és a tíz percre levő Dédáról előbb a javítókocsit küldték, utána egy dízel mozdony húzta vonatot, amiről leszedték Ratosnyán a dízelt és ment tovább a villamos mozdonyával, utána meg talán a dízel vitt minket Dédáig, de lehet, hogy a saját mozdonyunk. Aztán, hogy minden szép és jó legyen, a hivatalos dízel mozdonyunk elfelejtett lassítani mielőtt rátapadt volna a vonatunkra, aminek első eredménye egy jókora lökés volt és a számos többi között az egyik az, hogy egy pocakos rendőr bácsi végigment a vonaton és megkérdezte mindenhol, hogy nem-e sérült valaki, hogy hívja-e a mentőt? Arra nem volt szükség, de mivel az első vagon orra kicsit letompult és nem lehetett húzni, ezért kihúztak az állomásról és utána visszatoltak egy párhuzamos vágányra ahol végre rendesen randevúzhattunk a mozdonnyal. Ez még egy óra késést jelentett és sanszos volt, hogy nem érjük el Kocsárdon a második csatlakozást sem, de a végén bő negyed órával előtte beértünk és így csak két és fél órával lett hosszabb az útunk.
És akkor most megint Kolozsváron...
1 megjegyzés:
Én azt hiszem elvesztettem a fonalat a harmadik dízel szócskánál... de a helyzetet így is mélységesen átéreztem és a lényeg, hogy épségben megérkeztetek.:)
Megjegyzés küldése