Be kell vallanom, most szórakoztat a blogírás. A kép legyártása a leginkább szórakoztató, bár néha egy kicsit frusztrál, hogy nem sikerül legyőznöm a lopirájt algoritmust, de talán mindenki tudja, hogy ki is az a fehér hajú fickó a képen, még ha nem is hasonlít olyan nagyon rá. Vagy ha nem tudja, egyel kevesebb paramétert kell figyelembe vegyen az üzenet dekódolásában. Persze, kereshetnék egy olyan modellt ami többet megenged mint a gúgel fló, de ez olyan könnyen hozzáférhető és nagyjából kijön az amit akarok, olyan nagyon finoman úgysem tudom hangolni azt ami a képen van és nem is akarom, a modell által relevánsnak tartott részletek általában nekem is megfelelnek.
Aztán, a sétáim során összegyűl néhány téma amit kiírhatok, de persze ez nem nagyon szokott sikerülni, de nem nagyon érdekel ez engem, abban is van információ, ahogy összezavarodnak a mondatok és a gondolatok. Lehet majd egyszer a dzsemináj 10 által készített intelligencia skálán enyhe szellemi fogyatékosnak fogok kijönni, de ez még mindig jobb mint hogy egy nagy N/A legyen a nevem mellett. Legalább a kedves és megértő mesterséges intelligencia személyre szabott tervet készít majd nekem, hogy a kusza mondataimat kiigazítsa. Szóval majd mesél nekem a kedvenc filmjeimről és demóimról és én majd ügyes kis mondatokba szedve válaszolgatok neki.
Vagy az is lehet, hogy a jövőbeli Voight-Kampff tesztben hogy eldöntsék hogy ki az ember és ki a mesterséges intelligencia, az én mondataim perplexitását is figyelembe veszik majd egyszer. Egyik gép mondja a másiknak, hogy nagy a füle. Ez van, illetve lesz.
Szóval csak ennyit akartam most, persze sok időm nincs bejegyzést gyártani, de valahogy a hülyeség mindig erősebb és valami kikerekedik, ha más nem, hát egy kockaság.
Zene.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése